Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-15 / 45. szám

10 DUnántúli Napló Gazdaság 1996. február 15., csütörtök Jubiláló szőlőmetszési bemutató - Negyvenedik alkalommal rendezték meg a hagyományos metszési bemutatót Pécsett, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet szent- miklósi telepén. Mint már hosszú évek óta mindig, tegnap is dr. Diófási Lajos az intézet igaz­gatója ismertette a korszerű tőkeművelési és metszési módokat, majd a tavalyi borokat is bemutatták a meghívott szakembereknek. Március elején az egyéni gazdáknak, szőlőtulaj­donosoknak is rendeznek hasonló bemutatót. fotó: laufer László Zágráb betelt, Eszék még kiállítókat vár Európai vásárokra szervez hazai résztvevődet a PIV Kft. Kártyakereslet Sikeres éve volt a tavalyi az Or­szágos Takarékpénztárnak. Mint Csányi Sándor elnök-ve­zérigazgató elmondta, előzetes számítások szerint nyereségük 8,9 milliárd forint lesz, ami va­lamivel több a tervezettnél. Ahhoz, hogy az idén is állják a pénzpiaci versenyt, szervezeti és egyéb korszerűsítéseket ve­zetnek be. Az év végéig például mintegy 20 százalékos létszám- leépítést hajtanak végre, s ezzel párhuzamosan rövidítik az ügy­intézési időt. Beszámolt arról is, hogy a pénzautomatákban használatos új, forint alapú kártyák iránt nagy az érdeklődés. A keresle­tet azonban egyelőre nem min­denütt tudják kielégíteni, mert a kis plasztiklemezek készítői nem képesek lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Csányi Sándor emlékeztetett rá: a pénzintézet március 1-jé- től 3 százalékkal csökkenti a betéti kamatokat, s egyidejűleg 2 százalékkal mérsékli a hitel­kamatokat is. Terveik szerint - a legkor­szerűbb számítógépes rendszer segítségével - lehetővé teszik ügyfeleiknek, hogy az ország bármely OTP-fiókjában módo­síthassák számláikat. Az elnök-vezérigazgató - a franciaországi pénzmosási ügyre utalva - újólag megerősí­tette, hogy az Országos Taka­rékpénztár semmilyen kétes pénzügyi műveletben nem vett részt. (németh) Szoftverkalózok alkonya Hadat üzent a szoftverkalózok­nak az Albacomp Rt. és a Mic­rosoft. A legnagyobb számító­gépgyártó cég februártól min­den egyes számítógépbe Win­dows programot telepít. A programmal egybeépített szá­mítógépek forgalmazásával háttérbe kívánják szorítani a szoftverek feketekereskedel­mét. Az Albacomp valamennyi számítógépét szoftverekkel fel­szerelve árulja. így csökkenti annak lehetőségét, hogy a vá­sárlók a gép működéséhez fel­tétlenül szükséges operációs rendszert a szerzői jogok meg­sértésével, illegális úton sze­rezzék be. A hamarosan bol­tokba kerülő komputerekben megtalálhatóak a Microsoft legújabb operációs programjai. Az idén mintegy 18-20 ezer „felszerelt” számítógépet gyár­tanak. A vásárlóknak előnyt je­lent, hogy nem kell programért szaladgálniuk, és mentesülnek a telepítéséből adódó problé­máktól. A szakemberek remé­lik, sikerül áttörést elérni a szoftverkalózok elleni, igen ne­héz küzdelemben. U. G. A horvátországi újjáépítéshez kapcsolódóan déli szomszéda­inknál két vásár magyar részt­vevőinek megszervezésében is közreműködik a Pécsi Ipari Vá­sár Kft. Április 16-20. között rendezik a Zágrábi Tavaszi Nemzetközi Vásárt, amelyre igen nagy érdeklődés nyilvá­nult meg a vásárszervező társa­ságnál. Érdekes módon kevés a je­lentkező ugyanakkor a május 14-18. közötti Eszék Expo ’96- ra. Pedig, mint a PIV Kft. kép­viselői hangsúlyozzák, Eszék a második legnagyobb horvát ke­reskedelmi központ, Baranya megyének, illetve Magyaror­szág déli régióinak hagyomá­nyosan élénk és jó kereske­delmi kapcsolatai voltak a szla­vón fővárossal. További vonzerő lehet az eszéki vásárra, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium várhatóan az ezévi támogatott rendezvényeinek sorába emeli azt, így a résztvevők területdíj­kedvezményben részesülnek majd. Ä pécsi vásárszervező cég harmadik nagy nemzetközi rendezvénye az április 27-má- jus 5. között nyitva tartó Gráci Tavaszi Vásár lesz. Ez a ren­dezvény hagyományosan az egyik legnagyobb és legnépsze­rűbb Magyarországhoz közeli európai vásár, amelynek átla­gosan mintegy 260 ezer látoga­tója szokott lenni. A gráci vá­sárról is kimondottan híres, hogy a látogatók közel fele konkrét vásárlási célokkal ér­kezik a rendezvényre. A PIV Kft. ugyancsak IKM támoga­tással szervezi a hazai résztve­vőket az osztrák város vásárára, a magyar kiállítók között szíve­sen fogadják a népi iparművé­szeti és kézműves termékeket készítő, valamint bemutató vál­lalkozókat, cégeket. K. E. hírek a gazdaságból Finis az adóbevallásban Ma éjfélkor lejár az egyéni vállalkozók adóbe­vallásának beküldési határideje. Erre figye­lemmel a fővárosban és néhány megyeszékhe­lyen a kijelölt postahivatalok 22, illetve 24 óráig állnak az ügyfelek rendelkezésére. Megalapozott alap Ötszázalékos hozamot ad 1995 második fél évére a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap. A kifizetéseket - összesen 160 millió forintot - ma kezdték meg a Budapest Bank és az OTP egyes fiókjaiban. Olcsó a királyok bora? Árkartell megalakítását szorgalmazza a Tokaj Kereskedőház a híres nedű védelmében. Jelen­leg egy-egy palack csak 10-15 dollárért értéke­síthető a külpiacokon, szemben a gyöngébb minőségű, de jól menedzselt borok 20-25 dol­láros árával. Á hegyaljai szőlőskertek termésé­nek többségét felvásárló kereskedőház egyéb­ként 80 ezer mázsa szőlő megvételét tervezi, ki­logrammonként 44 forintos áron. Tíz százalék osztalék Eredményes volt a múlt év a Styl Ruhagyár számára: több mint 300 millió forint adózatlan nyereséget ért el, 78 százalékkal többet az előző évinél. Az értékesítésből származó árbevételük egy év alatt 22,5 százalékkal növekedett. A cég, mint tőzsdei gyorsjelentéséből kitűnik, 10 szá­zalékos osztalék kifizetését tervezi. Peren kívüli egyezség Az Agrobank volt vezérigazgatójának, Kunos Péternek peren kívüli egyezséget ajánlott teg­nap a jogutód, a Mezőbank Rt. Tavaly azért szüntették meg az ex-vezérigazgató munkavi­szonyát, mert „üzleti jó hírét elvesztette”. Ku­nos - törvénytelennek tartva a döntést - jogor­voslatot kért, amely várhatóan a bíróság köz­reműködése nélkül is teljesül. Döntetlen a pénzügyi „kakasviadal” A tét: baromfiexport támogatás A szakemberek érzékelik a baromfiágazat gondjait, de a támo­gatás kérdésében még nem sikerült egyezségre jutniuk. A Földművelésügyi Minisztérium és a Baromfi Terméktanács szakértői közötti egyeztető viták jelenleg is tartanak. A tárca képviselői állítják: a magyar baromfi ez idő szerint versenyképtelen a világpiacon. Most tehát elsősorban a haté­konyságra, a gazdaságos terme­lésre kellene a hangsúlyt fek­tetni, s nem a támogatás növe­lésére. A terméktanács szakemberei viszont úgy látják, hogy ősz óta az ágazat megkezdte a piac visszahódítását. Ez évre például a szovjet utódállamokból olyan - 42 000 tonnás - rendelés ér­kezett, amelyet a támogatás megnyirbálása miatt nem tud­nak visszaigazolni. A szaktárca szerint ezért a feldolgozóknak kell tartaniuk a hátukat; idejében értesültek a támogatási rendszer átalakítá­sáról, mégsem alkalmazkodtak hozzá. A terméktanács nem osztja ezt a véleményt, mert szerinte az agrárkormányzat intézkedé­sei ellentmondásosak, átgondo­latlanok. Az ideitől eltérően például a múlt év második felé­ben többletexport-támogatással ösztönözte a kivitelt, a terme­lést bővítő beruházásokat. To­vábbá - és erről sem feledkez­het meg az FM - az ez évre ter­vezett 2,9 milliárd dolláros ag­rárexporton belül 380 milliós dolláros - 100 ezer tonnás - ba- romfiexportot is tervezett. Az anyagi ösztönzés kapcsán a Földművelésügyi Miniszté­rium „aduja” a GATT-megál- lapodás, amelynek egyik sark­pontja éppen a támogatások le­faragása. Ám a terméktanács szerint ez az érvelés csak a más területeken tapasztalható feles­leges költekezést próbálja szen­tesíteni. Újvári Gizella Baranya mezőgazdaságáról Tavaly a piaci helyzet kedvezőbben alakult Németh Zoltán, a Belvárdgyu- lai Mezőgazdasági és Szolgál­tató Szövetkezet vezetője már harmadik éve, hogy a Bara­nya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének (a TESZÖV-nek) is elnöke. így nemcsak az érdekképviselet első embereként, hanem gya­korló mezőgazdászként is át­látja: miként is alakult a me­gye agrárgazdaságának hely­zete tavaly, és milyenek a je­lenlegi kilátások.- Az évek óta tartó panasz­áradat után végre elmondhat­juk, hogy a piaci körülmények elég kedvezően alakultak az ag­rárágazat szempontjából az el­múlt esztendőben - kezdte a helyzetelemzését. - Mindez nem biztos, hogy a kormányzati intézkedések következménye, sokkal inkább a termelők szá­mára kedvezőbb keresleti hely­zetnek és a világpiaci árak emelkedésének tudható be.- Vagyis az megye agrárvál­lalkozásai végre megindulhat­tak felfelé a lejtőn?- Ezt sajnos nem jelenthetjük ki, ugyanis a megye két kedve­zőtlen termőhelyi adottságú térséggel is rendelkezik. Az Ormánságban és a Hegyhát vi­dékén gazdálkodók számára sajnos a korábbi évekhez vi­szonyított kedvezőbb piaci helyzet is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy nyereséget reali­zálhassanak, hogy a tisztessé­ges megélhetés, az egyszerű új­ratermelés feltételeit megte­remthessék. E körben folytatód­tak a kedvezőtlen folyamatok és újabb, eddig még működő­képes szövetkezetek kerültek csődhelyzetbe. A Hegyhát vi­dékén például olyan utódvál­lalkozások is meginogtak, ame­lyek az első csődhullám után alakultak a téeszek helyén.-A belvárdgyulai szövetke­zet helyzete stabil, jut tőke a fej­lesztésekre is. De mint az ér­dekképviselet, a TESZÖV el­nöke miként látja: magára sza­bad, magára kell-e hagyni az imént említett vállalkozásokat?- Itt kell szólnunk a ’96-os támogatási rendszerről, amely a költségvetés szűkös lehetőségei miatt közel sem tudja megte­remteni azokat az anyagi felté­teleket, amelyek az ágazat szá­mára szükségesek. Mi országo­san 110 milliárd forintos támo­gatási összeget láttunk volna el­fogadhatónak, ám a biztosított keret a 80 milliárdot is alig ha­ladja meg. Már pedig az igé­nyelt összeg az exportösztönzé­sen kívül a kedvezőtlen adott­ságú térségek támogatását szolgálta volna. Nem véletlen, hogy az élelmiszeripari szub­venció megvonásával az állat- tenyésztési ágazatok igen nehéz helyzetbe kerültek.- Vissza térve a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térsé­gekre: az ott élők megélhetése szempontjából nem mondha­tunk le e területek mezőgazda- sági tevékenységéről sem. Csu­pán az a kérdés, hogy mit ér­demes ott termeszteni illetve tenyészteni. Balog Nándor Hogyan értékelik a vezetői tevékenységet? Az eredmények helyett a feladatokra koncentrálnak Noha a legtöbb menedzser szavakban hitet tesz a kézzel­fogható és pontosan kiértékel­hető hatékonysági tényezők mellett, a gyakorlatban igen kevés olyan konkrét mutató­számot tudnak megemlíteni, amellyel beosztottaiknak, vál­lalatuk egyes részlegeinek tel­jesítményét mérni tudják. Ezt a megállapítást tette a Czipin & Partner termelési tanácsadó cég megbízásából a Marketing Centrum elemző társaság olyan magyar vállalatok vizs­gálata alapján, amely több mint 500 dolgozót foglalkoz­tat. A kérdésekre a vállalati hierarchia csúcsán vagy köz­vetlenül a második vonalban található menedzserek vála­szoltak. A megkérdezett vezetők 95 százaléka úgy nyilatkozott, hogy vállalatuknál az egyes részlegek, illetve menedzserek teljesítményét mennyiségi és minőségi kritériumok alapján mérik. A legtöbb cégnél (67,3 százalék) havonta vizsgálják meg, hogy elérték-e a kitűzött célokat. A vállalatok 13,8 szá­zaléka negyedévenként, 8,9 százaléka pedig hetenként méri a teljesítményt. Mint kiderült, az értékesítési részlegek megítélésekor az ér­tékelési szempont általában mennyiségi: az árbevétel, va­lamint az eladott áruk mennyi­sége a döntő szempont. Máso­dik helyre került a minőség, s csak harmadik a vásárlók elé­gedettsége. A termelésben a menedzserek velemenye sze­rint a legfontosabb szempont a tervek teljesítése, a határidők betartása, a legyártott áruk mennyisége. Az értékesítési igazgatóknak mindössze egy- hatoda tartja fontos mérési kri­tériumnak a költségfedezeti hányadost, csupán minden ki­lencedik termelési vezető gon­dolja úgy, hogy a termelékeny­ség és a hatékonyság a gyártási folyamat fontos mérőszáma. Á felmérés adatai alapján a tanulmány megállapítja, ma még a legtöbb magyar válla­latnál hiányoznak az egyér­telmű, ellenőrizhető mutató­számok, amelyek alapján az eredmény összetevőkre bontva ellenőrizhető lenne. Az ered­mények helyett a cégek sokkal inkább a feladatra koncentrál­nak. Az osztrák termelékeny­ségi tanácsadó véleménye sze­rint a vállalatvezetők munká­jának hatékonyságát me­nedzsment-információs rend­szerek alkalmazásával lehetne lényegesen javítani. B. G. Foglalkoztatás és privatizáció Az 1996. évi foglalkoztatáspo­litikai irányelveknek megfele­lően együttműködési megálla­podást ír alá a munkaügyi és a privatizációs miniszter. E sze­rint fokozott figyelmet kell for­dítani a privatizációs szerződé­seknél a foglalkoztatásra, s létre kell hozni az ellenőrzés infor­matikai bázisát is. Az államháztartási reform készül Február végére, március elejére elkészül a Pénzügyminisztéri­umban a jövő évtől kezdődő ál­lamháztartási reformkoncepci­ója, részletes kidolgozására hamarosan sor kerül. Egyaránt érinti a nyugdíj-, az egészség- ügyi, az oktatási és a szociális rendszert. Hatása már a jövő évi költségvetésben érződik.

Next

/
Thumbnails
Contents