Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-13 / 43. szám

1996. február 13., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Fűben, fában szerelem - Unger Pálma zenés vígjátékát mutatta be tegnap a Pécsi Ko- médium Moravetz Levente rendezésében. A Palatínus Hotel Bartók termében Unger Pálma, Dévényi Ildikó, Moravetz Levente, N. Szabó Sándor és Csonka Tamás szerzett vidám perceket a színházszerető közönségnek. (Felvételünkön N. Szabó Sándor és Dévényi Ildikó) fotó: müller Szabadulás a semmibe A Harmadik Színház harmadszor A Pécsi Harmadik Színház kényszerházassága címen je­lentettünk meg írást a február 9-i számunkban arról, hogy információink szerint az ön- kormányzat össze kívánja vonni a Pécsi Harmadik Szín­házat, a Kulturális Szervező Irodát és a DOZSÓ-t. írá­sunkra, melyben aggodal­munkat fejeztük ki a színház további sorsát illetően, a kul­turális bizottság a következő lapszámban válaszolt. Ezúttal Vincze Jánost, a Pécsi Har­madik Színház igazgatóját kérdeztük az ügyről. Vincze szerint kristálytisz­tán kellene látni, hogy az ösz- szevonandó intézmények - s ezen belül a Harmadik Szín­ház - mennyibe kerülnek. A kulturális bizottság által fel­említett 1995. évi 28,8 milliós támogatás igaz ugyan - mondta -, de ebből a pénz­ügyi iroda kimutatása szerint is 17,5 millió volt az állami támogatás, további 2,8 millió forint állami támogatást pedig pályázati úton kapott a szín­ház. A maradék 8,5 millió önkormányzati támogatásból pedig levonandó a Kisszínház és a Ságvári összevonása so­rán adódó 2,7 millió, amely a végkielégítésekre ment el, va­lamint az az 1,3 millió, amely az Ércbányász Zenekar mű­ködtetésére fordítódott. Tehát 4,5 millió az, amely tisztán a Harmadik Színházé maradt. Vincze János nem ért egyet a bizottság azon megállapítá­sával, amely szerint évadon­ként egy bemutatót tartanak, hiszen nem lehet évadokról beszélni olyan intézmény ese­tében, amely csak az elmúlt évben jött létre, s jelenleg az első évad felénél tart. 1995- ben négy produkciójukat lát­hattuk színpadon, melyekből kettő volt az új bemutató. Szerencsésnek tartja, hogy a bizottság optimális megol­dások keresésére törekszik, miközben állítása szerint el­képzeléseit széles körben megvitatja. Ám jónak látná, ha előbb ezeket szűk körben vázolná fel a testület, hiszen a mai napig nem egyeztetett az összevonandó intézmények vezetőivel. Az elképzelések­ről csak azok nem tudnak te­hát, akiket érint. Pedig, Vincze szerint, nem ártana tudni, mit ért a bizott­ság „tagozaton”, azt milyen feltételek mellett kívánja mű­ködtetni, s jó lenne azt is tisz­tázni: mennyi is lesz ebben a bonyolultnak ígérkező struk­túrában a színház működteté­sére szánt pénz. Mert amilyen logikusnak tűnt a Ságvári és a Kasszínház összevonása a hasonló struk­túra miatt, olyan logikátlan­nak látszik most ez a konst­rukció. Hiszen azt még senki sem mondta el, miért éppen ez a három intézmény kerül ösz- szevonásra. Talán majd akkor derül ki, amikor a kulturális bizottság valóban széles kör­ben vitatja meg elképzeléseit. (Szerkesztőségünk a Har­madik Színházzal kapcsolatos vitát befejezettnek tekinti, a témára a bizottság döntésekor visszatérünk.) Cs. L. Csemegék az MTV pécsi körzeti műsorában Tuskó Hopkins Afrikából Felvételek a sivatagi forgatásról Korunk és a földrajz A földrajztanítás, a földrajz­tudomány időszerű kérdései címmel továbbképző tanfo­lyamot indít a Baranyában e tantárgyat oktatóknak a JPTE Földrajz Tanszéke, együtt­működve a megyei pedagó­giai intézettel. A Nemzeti Alaptanterv bevezetését is elősegítő, öt foglalkozásból - előadásból és konzultációból - álló tanfolyam nyitó ren­dezvényét február 15-én, délután fél háromtól tartják a JPTE Földrajz Tanszéke elő­adótermében. Az első elő­adás a földrajz tanításának szemléleti kérdéseivel fog­lalkozik. A tanfolyamhoz Data Geographica címmel in­formációs kiadványt jelentet­tek meg. Jégzajlás a Dunán A hét végén leállt a komp­közlekedés Mohácson és Dunafalván, mert a vízfelü­let 30%-án jégtáblák úsztak. A hétfői enyhülés hatására a jégzajlás mértéke csökkent, de a két átkelőhelyen válto­zatlanul csak a személyek szállítására vállalkoztak a révészek. A kishajókat óránként közlekedtetik a két part között. Az előrejelzések szerint a Duna felső szaka­szán lévő, 60%-ot elérő je- gesedés csak akkor okoz tel­jes forgalom leállást Mo­hács térségében, ha huza­mosabb ideig jóval a fagy­pont alatt marad a hőmér­séklet, és a jégtáblák tovább híznak. A hajózókat egy­előre nem zavarja a jégzaj­lás; akkor állnak telelőbe az uszályokkal, amikor a vízfe­lület 70-80%-a befagy. Pécs és Komló levegője A február 11-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jelle­mezték az egészségügyi ha­tárérték (100%) százaléká­ban: kéndioxid 103,1%, nit- rogéndioxid 54,1%, szén- monoxid 94%, szálló por 116,2%, ózon 42,9%. A kéndioxid koncentráció a határértéket 2,5-szeresen, csaknem 6 órán át megha­ladta a Mecsek-oldalban. A szénmonoxid, a nitrogéndi- oxid és a szálló por kismér­tékű koncentráció-emelke­dését mérték a város köz­ponti részén. Komló adatai: kéndioxid 86%, nitrogéndi- oxid 39,5%, ózon 13,2%. A mért szennyezőanyagok kö­zül csak a kéndioxid haladta meg kismértékben a meg­engedett szintet. A börtönből szabadultaknak csak elenyésző része tud ma Magyarországon beilleszkedni a társadalomba. Az esetek nagy részében nem fogadja vissza őket a család, a munkahely, ha volt egyáltalán bármelyik is. Túlnyomó többségük ugyanis állami gondozottként nőtt fel, s került ki onnan a semmibe, hogy aztán mindenféle családi vagy munkahelyi háttér nélkül, a létfenntartásért folytatott küz­delem következtében bekerül­jön a börtönök kegyetlen vilá­gába. Börtönből szabadulva Egy Pécsett élő házaspár, Horváth Ferenc és Csizmadia Agnes több, mint tíz éve levelez a hazai börtönökben élő rabok­kal. Válaszborítékot, bélyeget is küldenek nekik, s rendszere­sen juttatnak be cigarettát, tisz­tasági csomagot, kávét, kará­csonykor ajándékot. A szabadu­lás után pedig befogadják őket másfél szobás lakásukba - ko­rábban albérleteikbe. A négy gyereket nevelő csa­ládnál azóta mindig laknak olyan emberek, akiknek kisza­badulásuk után nincsen se pén­zük, se irataik, és akiknek semmi esélyük arra, hogy ma­gukra hagyva álláshoz vagy la­káshoz jussanak. Némelyikük csak egy éjszakára marad, má­sok hónapokig; volt úgy, hogy a családtagokon kívül heten is laktak náluk. Segítenek nekik a különböző ügyek elintézésé­ben, pénzt adnak, etetik őket. Mindezt saját költségükön te­szik, csak barátaik segítik oly­kor őket néhány zsák krumpli­val vagy zöldséggel. Az elutasított kérelem Egy idő után azonban úgy gondolták, valahogy lépni kel­lene ebben az ügyben, hiszen önerőből mégsem működik úgy a dolog, ahogy kellene, s ekkor létrehozták a Foglyok Mene­déke Alapítványt. A pécsi ön- kormányzattól kértek egy rom­épületet az Előd utcában, hogy ott egy holland alapítvány se­gítségével létrehozzanak egy tízágyas férfiotthont, ahol a börtönből szabadultak lakhat­nának, és különböző műhe­lyekben dolgozhatnának addig, amíg kitanulnak egy szakmát, s önállóan is meg tudnak élni. Az önkormányzattal azonban nem tudnak dűlőre jutni a ház ügyében. A gazdasági és vál­lalkozói bizottság úgy foglalt állást, hogy a Foglyok Mene­déke Alapítvány vásárolja meg az épületet. Golob Ferenc, a bi­zottság elnöke szerint a köz­gyűlés még 1994-ben hozott egy határozatot, mely értelmé­ben az alapítvány megkapja használatra az ingatlant 1995. december 31-ig, s hozzájárultak ahhoz, hogy az épületet vala­mivel több, mint egymillió fo­rintért megvásárolhassák. Lé­vén az alapítvány szegény (ezer forint van a számláján), még ősszel kérelmet nyújtottak be, kérve az önkormányzatot: bo­csássa huszonöt évre rendelke­zésükre azt a lakatlan épületet, amelyet tíz éve amúgy sem si­került senkinek eladni. Ezt a kérelmet azonban nem támo­gatta a bizottság. Részben azért, mert tartottak attól, hogy burkolt magánvállalkozásról van szó, másrészt figyelembe vették a környéken lakók véle­ményét, akik ellenszenvvel vi­seltetnek a létesítmény iránt. Köpések és léggömbök A holland alapítvány hét és félmillióval támogatná az épü­let rendbehozását és fenntartá­sát, de nincs épület, s a semmire nem biztos, hogy költenek. A környék lakói pedig leköpdös- ték a házaspárt, botokkal fe­nyegetőztek, hogy agyonverik őket, a sóderes autó elé feksze­nek, ha elindul az építkezés. Három hete Göncz Árpádnak írtak levelet, s abban remény­kednek, hogy tán a hollandok segítenek valamiféle épület vá­sárlásában is. Persze lakók mindenütt vannak - akiknek pedig nincs különösebb okuk a félelemre, hiszen az intézmény szigorú házirenddel működik majd, fonottbútor- és léggömb­készítő műhelyekkel. Ha létre­jön. S nem rablógyilkosok ta­nyája lesz, hanem olyan sze­rencsétlen sorsú emberek me­nedéke, akik szeretnék, ha éle­tük normális mederbe tere­lődne. Ehhez azonban segít­ségre van szükség és nem gá­takra, hiszen egy ilyen intézmény létrehozása mind­nyájunk érdeke. S akkor ritkáb­ban fordul elő a pécsi városhá­zán az, hogy ha egy szabadult segélyért jelentkezik, mert há­rom napja nem evett, rendőrrel vezettetik ki. Cseri László Már hírül adtuk, hogy Bujtor István filmet forgat Rejtő Jenő A három testőr Afrikában című regényéből, s a film egyik fő­szerepére Stenczer Bélát, a Pé­csi Nemzeti Színház művészét kérték föl. Ma este a TV2-n a Pécsi Körzeti Stúdió Itthon című műsorában zenés beszél­getés hangzik el a filmben Tuskó Hopkinsot alakító Stenczer Bélával a sivatagi for­gatásról, a mindennapi apróbb- nagyobb megpróbáltatásokról, kisebb szenzációkról. A műsorban természetesen szó lesz a művészi pálya felada­tairól; részletet láthatunk a Pé­csi Kisszínház egykori Svejk című előadásából, a Pécsi Nemzeti Színházban most futó sikerdarab, a Mágnás Miska című nagyoperettből. Elhang­zik Bertók László egy próza­verse, s két dal is Rejtő-adaptá­ciókból. Igazi csemegeként részleteket is láthatunk a ké­szülő filmből, s néhány felvétel a film forgatásának körülmé­nyeit is felvillantja. A kb. 18.35-kor kezdődő műsort Bükkösdi László rendezte. A körzeti televízió Itthon című adásának első felében - negyed héttől - dr. Hargitai Já­nos, a Baranya Megyei Köz­gyűlés elnöke lesz a stúdió vendége, akit arról kérdeznek: kapnak-e támogatást térségünk kulturális intézményei? Be­számol a műsor a Baranya Me­gyei Alkotótelepek és a Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Kara közötti együttműködésről, a pécsi isko­lahelyzetről és Takáts Gyula költő nyolcvanötödik születés­napjáról. Á szerkesztő-műsorvezető: Hárságyi Margit. ifpfimn rí ojcí íoj\’á az Dünántúli Napló előfizetésére 1996. február l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak ■ egy hónapra két hónapra negyedévre félévre L/1W1 1Z.WIC.l1 U1JU 525 Ft 1050 Ft 1 Í54ÖFÍ 3050 Ft Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 7 14 21 42 forintban 207 414 621 1242 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb január 27-ig. Az új előfizetők között 5 db 1000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. Dünántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hfrlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. 42011 ; o s«' K'> <’ *'» <' ? •> «' •> '> > nyerőszáma: kntj ajándék" A Mecseki Marantha Kft. CSAVAR-BARKÁCS boltjának Pécs, Kolozsvár u. 19. Tel.: 331-833 vásárlási utalványa, Ön a nyertes: ? amit a nyertes előfizető a kapott értesítés felmutatásával vehet igénybe a megadott címen.

Next

/
Thumbnails
Contents