Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-10 / 40. szám

1996. február 10., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsi körkép Új javaslat az Ifjúsági Ház 1 » /l / / Ml bővítéséről A Közgyűlés Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottsága a testülettől kapott felhatalmazás alapján át­ruházott hatáskörben - azt elfo­gadva - egyetértett a polgármes­ter azon javaslatával, hogy az If­júsági Ház bővítésével kapcsola­tos döntést ismét tárgyalják. A •bizottság egyetértett az Ifjúsági Ház bővítési programjával és azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az 1996. évi önkormányzati költ­ségvetésben erre a beruházásra 8 millió forintot biztosítson. Ennek forrása a Sopianae téri parkoló­ház céljára eladott terület vétel­ára. A bizottság egyben felha­talmazta az Ifjúsági Ház vezető­jét, hogy a bővítés további pénz­ügyi fedezetének előteremtésé­hez a pályázatot nyújtsa be. Telek és tanműhely szakmunkástanulók képzéséhez Az önkormányzat Jogi, Igazga­tási és Ügyrendi Bizottsága úgy döntött, hogy a Mohácsi út men­tén a. város tulajdonában álló 1240 m2 területű telket eladja a Ricskó Kereskedelmi, Szolgál­tató és Termeltető Kft-nek. A Mohácsi úti telek eladásának az a feltétele, hogy az említett kft. az eredeti vásárlási kérelmében foglaltak szerint ezen a területen a DDGÁZ ÉPSZOLG Kft-vel közösen tanműhelyt létesít szakmunkástanulók képzéséhez. Cigány „Szociális­Kulturális Alapítvány” A Pécsi Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat tavalyi költségveté­séből 390 ezer Ft-ot egy létreho­zandó „Szociális-Kulturális Ala­pítvány” alapító vagyonaként át­csoportosított. Pécs Közgyűlése utólag hozzájárult az átcsoporto­sításhoz és a törvényi követelmé­nyeket kielégítve engedélyezte az alapítvány létrehozását. Intézményátadás helyett egyezség A megye és a város megállapodott az értelmi fogyatékos gyerekek ellátásáról A törvény kínálta lehetőséget a értelmezve Pécs Közgyűlése tavaly nyáron felkérte a Baranya Me­gyei Közgyűlést, hogy gondoskodjék a Papnö­velde utcai Általános Iskola és Diákotthon további működtetéséről. Az érvelés szerint speciális jelle­géből adódón vidékről bejáró tanulókat is felvesz az iskola, a diákotthonban pedig többségében más baranyai településről érkezett, illetve a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet gyermekei laknak. A megyei közgyűlés - netán az intézmény döb­benetesen megoldatlan épület gondjai miatt is - elhárította a fenntartói szerepet. Az eltérő álláspon­tok között a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályának állásfoglalása vert hidat annak ki­mondásával, hogy a megye számára kötelező fel­adat - a többi gyermekkel együtt nem foglalkoz­tatható, oktatható fogyatékos gyermekek óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása -, saját területén a me­gyei jogú város önkormányzatának is kötelező fel­adata, ezért erről megállapodást kell kötniük. AZ útmutatás alapján megszületett a tartós megállapodás. A Baranya Megyei Közgyűlés vál­lalja, hogy intézményeiben ellátja a pécsi illetékes­ségű gyermekeket, illetve a Pécsett ellátott nem pécsiek után a fenntartónak megtéríti a normatív állami hozzájárulás és a tényleges költség közötti különbséget. Pécs Önkormányzata ugyanezen elv alapján azonos tartalmú kötelezettséget vállal a nem pécsi illetőségű gyermekek ellátására és a pé­csiek után a költségkülönbözet megtérítésre. D. I. Tettye: Pécs történelmi külvárosa A minap kétrészes riportfilmet mutatott be a Tettyéről a Pécsi Körzeti Televízió az alkalomból, hogy készül a városrész rendezési terve: Zámbó Terézia és Koller József építész-házaspár munkája. A Tettye az utolsó olyan vá­rosrésze Pécsnek, amely hí­ven őrzi még évszázados arcula­tát, talán a történelmi belváros­nál is jobban. Nem véletlenül született évekkel ezelőtt róla a jelző: Pécs történelmi külvárosa. Azt ugyan nem tudjuk (csak sejt­jük): létezett-e ott Sopianae-vei egykorú település, de hogy az 1100-as években már létezett, azt legjobban a Mindenszentek temploma bizonyítja. Egykorú feljegyzések szerint 1157-ben szentelték fel. A török időkben ez egymaga volt Pécsett a ke: resztény templom, melynek a fa­lai között tartották 1588-ban a híres pécsi disputát. Ebben a vé­dett völgyben született Pécs ipara a Tettye-forrást kihasz­nálva, ám erre ma már csak a kesztyűgyár emlékeztet. A haj­dani név - Malomszeg - is erre utal. A malmok sorában dolgo­zott itt a püspöki papírmalom - a cím melletti rajz ábrázolja -, amelyet 1890-ben még meg tu­dott örökíteni Wurm Károly vá­rosi tisztviselő, aki megejtően szép rajzokon ábrázolta a Tety- tyét. S az évszázadnyi korkü­lönbség a legtöbb rajzon, amit azonosíthatunk, nem is látszik meg, úgy megőrződött a mának a múlt századvégi Tettye. Vajon hogyan őrződik meg a következő század(ok)ra? N em sok jót hoztak az utóbbi évtizedek a Tettyének. A történelmi külváros - makacsul őrizve a múltját - sokat romlott annak ellenére, hogy a tanács újra, meg újra foglalkozott a jö­vőjével, ám a korabeli „központi elhatározás” sem volt önmagá­ban elegendő az érdemi mozdu­láshoz. Nem tudott a tanács pénzt szerezni a Tettye újjáva- rázslásához. Már ekkor is renge­tegbe került volna az utak kiépí­tése, a csatornázás, a házak újjá­építésének a támogatása, stb. Ehelyett maradt az álmodozás, hogy a Tettye lehetne a pécsi Grinzing. Ezen ma is estik hüle- dezni tud az ember. M ai tények: Pécs egyetlen szabad vízfolyása, ami hajdan meghatározó jelentőségű volt a város életében (ipartörté­neti szerepén túl: erre alapult az első pécsi közhasznú vízveze­ték) lassan a föld alá kényszerül, elvesztvén azt a varázsát, amely inkább az idevetődőt ejtette meg semmint az itt lakókat. De sem az, egyiket, sem a másikat nem ejtette meg a meredek utcákon csordogáló, nyáron elviselhetet­len bűzű szennyvíz. Az utcák egy része ma is fölöttébb elha- nyagolt. vagyis híven őrzi a vá­rosrész múltját. Az előbbivel együtt ez a másik, amihez renge­teg pénz kellene. De honnan? Pedig ez a kulcsa az áhított és esedékes átépülésnek. Ami kü­lönben pár évtizede folyik már igen apró léptekkel és többnyire hagyomány tisztelőén. Már csak emiatt is szisszenünk fel egy- egy tájidegen elem láttán. Ilyen például a rémes kesztyűgyári irodaház, vagy a havihegyi ká­polna alatt épült, azzal a töme­gében versenyre kelni igyekvő ház. Remélhetőleg a most ké­szülő rendezési tervre alapuló átépítés során minél kevesebb hasonló inzultus éri a Tettyét. A történelmi külváros egyéb­ként a keleti-északkeleti városfal mentén érintkezik a történelmi belvárossal. De míg az utóbbi egészében műemléki védelmet élvez, a történelmi külvárost semmi sem védi. Jól van ez? Hársfai István Alsó-Puturluk anno 1896 A Békeffy-módsze Két eset van - ilyen rendszeresen visszatérő fordulattal élt konfe- ranszaiban a második világháború idején Békeffy László, a híres pesti kabarészerző. Az idézett kitétel után és többnyire az abszurdi­tásig vitt levezetés következett ilyen formula szerint fokról fokra: vagy így történik, vagy úgy; ha így történik, akkor két eset van ... Áz oktatás helyzetével foglalkozó közmeghallgatást figyelve az efféle „két esef’-es szituációk tömege jutott eszembe. Jobban utána gondolva azonban kénytelem voltam belátni, hogy a Békeffy-mód- szer túlságosan leegyszerűsítő, hiszen a magyar kabaré legendás hőse úgy haladt fokról fokra, hogy a logikai okfejtésből keletkező két ág egyikét tovább már nem ágaztathatónak ítélte. Pedig ritka az ilyen. Vegyünk néhány példát, s akinek kedve van, gondolja tovább a folyvást szétágazó lehetőségeket. Az önkormányzat idei költségvetéséről szóló koncepcióban dur­ván 8,4 milliárd forint bevétel szerepel. Na már most két eset van: vagy reális ez az elgondolás, vagy alultervezett a bevétel. Ha reális, ez azt jelenti, hogy a tényleges (végső) tavalyi költségvetéshez ké­pest névlegesen 80% bevétele lesz a városnak, az ígért inflációval is számolva reálértékben még 65% sem. Ha így lesz, akkor ebből.. . Nem is folytatom. Ha viszont alultervezett, a„két eset van” formu­lája szerint ez vagy szándékos, vagy véletlen. Nos, ezen két ág bármelyikén is igen messzire lehet jutni. Az általános iskolai intézményrendszer képezi jelenleg a készülő költségvetés legnagyobb tehertételét. Legalább is ez következne abból, hogy ezt a szférát vették első feladatnak a gazdasági raciona­lizálás folyamatában. Ha ez így van, akkor két alapvető ok lehetsé­ges: vagy az iskolaépületek üzemeltetése a túl drága, vagy az okta­tással közvetlenül összefüggő költségek. Ha az üzemeltetés, akkor két eset lehetséges: vagy megállapítható oktatási, szociális, demog­ráfiai és földrajzi szempontok együttes eredőjeként, hogy sok az iskola, vagy csak az, hogy műszaki állapotuk a költségda­gasztó. A probléma kezelése itt máris szerteágazik. Ám logiku­san itt egyik ágelágazásként sem szerepelhet, hogy azért sok az általános iskola, mert más jellegű oktatási intézményeknek megfelelő épületre van szükségük. Ennek a problémának más­honnan és másfelé, ám mindenképpen kell ágakat növeszteni. Ha pedig csak az oktatással közvetlenül összefüggő költsé­geké túlsúlyosak, akkor vagy a dologi kiadások, vagy bérjelle- gűek a ludasak. Ez elvileg és logikusan megint kétféle alapme­goldást kínál, ám maradjunk csak az egyik ágán: a jelen és a jövő szempontjából az a kérdés vizsgálandó - de nem mechani­kusan alkalmazott, napi közgazdasági jellegű kritériumok alap­ján -, hogy szükség van-e ennyi pedagógusra, vagy sem? Ha a válasz alapvetően az „igen”, akkor alighanem csak egy eset van: a költségvetés egész szférájában - persze az általános isko­láknál már felemlegetett részterületeket is beleértve - kell ügyes megtakarításokat elérni az oktatás érdekében. Persze módszeres vizsgálódással, különben két eset van: az elhatározásra nem jutó helyben topogás, vagy megalapozatlan ötletpetárdák csődje. Dunai Imre Közgyűlési vitanap lesz a vagyongazdálkodásról Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése a Fidesz - Magyar Polgári Párt pécsi frakciójának kezdemé­nyezésére 1996. február 22-én vagyongazdálkodási vitanapot tart, amelyre az indítványozó javaslatára tanácskozási joggal kapnak meghívást az önkor­mányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok vezetői, az igazgató-tanácsok és fel­ügyelő bizottságok elnökei. A kezdeményezők állás­pontja szerint „így a frakciók, a képviselők és a feladatok napi vitelében érintettek felkészülve, egy időben tudnak véleményt nyilvánítani az előző testület ál­tal elindított, a különböző tí­pusú vagyonelemek szétválasz­tásán alapuló új szemléletű va­gyongazdálkodás eddigi ta­pasztalatairól, a város költség­vetésével való kapcsolatáról, a vagyongazdálkodással szemben támasztott elvárásokról”. Az indítványozók a követke­zőkkel érvelnek e rendezvény szükségességéről: „A vita le­folytatása különösen indokolt, hiszen az előző testület a va­gyongazdálkodás kereteinek és feltételeinek részletes kialakítá­sát e feladatok nagyságrendje miatt nem fejezhette be. Az új testület személyi összetételében és szerkezetében is jelentősen megváltozott, így e területen a közgyűlési munka megtorpa­nása több mint érthető volt. A vagyongazdálkodás szerepének törvényszerű felértékelődése miatt most már nem odázható el a világosan megfogalmazott, felelős álláspontok kialakítása a városi vagyongazdálkodás át­fogó kérdéseiről.” Nem semmisül meg a „bőripari múzeum”! Hársfai István aggódó sorokat közölt a „bőripari múzeum” sorsáról. (A bá­nyászati után a bőripari múzeum is? - Uj DN. 1996. február 3.) Sajnos anél­kül, hogy pontosan informálódott volna. így az általa leírtakat az alábbi­akkal kell helyesbítenem. 1./ Pécsett nincs és nem is volt bőr­ipari múzeum, csupán egy állandó ki­állítás. 2.1 Téves, hogy „szándék szerint közönséget már nem fogad a gyűjte­mény, a helyén rádiókiállítás van”. A Várostörténeti Múzeumban valóban (még hónapokig) látható a magyaror­szági, ezen belül a pécsi rádiózás tör­ténetét bemutató, igen érdekes kiállí­tás. Ez azonban nem a bőripari kiállí­tás helyén, hanem az előtte lévő térben van, amely a múzeum megnyitása óta időszaki kiállítások színhelye. 3./ A múzeumnak valóban szándéka a bőripari kiállítás területének szűkí­tése, jellegének változtatása. A jövő­ben az eredeti terület mintegy kéthar­madán lesznek láthatók-- de láthatók lesznek - a téma iránt érdeklődők számára a gépek, eszközök úgyneve­zett tanulmányi raktárszerű elrende­zésben. A kiállításra nem kerülő anyagot gondosan őrizzük. Ez a gyűj­temény biztosan nem fog megsemmi­sülni. 4./A változtatást az indokolta, hogy a bőripari kiállítást hosszú ideje évente csupán egy-egy csoport, né­hány látogató tekintette meg. A meg­növelt kiállítótérben viszont szélesebb érdeklődést kielégítő kiállításokat rendezhet a szűkös lehetőségekkel rendelkező múzeum. Mindezek alapján biztosan nem zár­juk el az érdeklődők elől. Sőt a múze­umlátogatók így nagyobb területen, gazdagabb anyagot ismerhetnek meg. Dr. Vonyó József Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője Kiadó a -vidámpark - A Mecseki Kultúrpark új formában próbálja megol­dani a vidámpark üzemeltetését. Ez a forma a bérlet, amelyre pályázatot hirde­tett az intézmény. Bérbe vehető - 5 vagy 10 éves időtartamra - a vidámpark összes játékegysége, szabadtéri színpada, a büfék, a működéshez szükséges egyéb szolgáltatások. A játékokat február 22-én 10 órakor mutatják be a hely­színen az érdeklődőknek. Felvételünkön az elvarázsolt kastély egy részletét kö­zöljük abban a reményben, hogy az új üzemeltetési formában sem csökken majd a gyermekek szórakoztatásának színvonala, s nem ők lesznek ennek az - ön- kormányzat „sugallta”? - megoldásnak a vesztesei. d. i. - fotó: tóth László Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei In­tézetének vizsgálati adatai sze­rint a február 8-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egész­ségügyi határérték (100%) szá­zalékában: kéndioxid 36,3%, nitrogéndioxid 33,%, szénmo- noxid 32,5%, szálló por 50,7%, ózon 31,5%. Pécs levegőminő­sége az szerdához képest hason­lóan megfelelőnek bizonyult. A szénmonoxid kivételével a többi légszennyező anyag határérték alatti koncentrációban fordult elő. A kéndioxid értékek a meg­engedettnek kb. felét érték el, s a város egész területén egyenletes volt a terhelés. Határérték feletti szénmonoxid értékeket csak a Kodály Zoltán úti mérőállomás regisztrált. A levegőszennyezett­ség mérését a Városi Vagyon­kezelő Kft. támogatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents