Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-10 / 40. szám

1996. február 10., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Makay Ida Csonkig ég (Csorba Győzőnek) Ott örök nyár. Egyenlítői nyár van. Sóként szikrázó sivatag. Már egyedül a szél. Már egyedül a Nap. Emléktelen idő magánya. Láthatatlan madárraj messze fönt. A horizonton ős templom lobog. Üres szentélyén csonkig ég a csönd. Európai Utas Hatodik évében az európai együttműködési folyóirat nniiimn .wiHi u Herczog István beállít egy emelést a próbateremben fotó: Tóth László „Produkcióink konvertibilisek” Beszélgetés Herczog Istvánnal, a Pécsi Balett igazgatójával A minap tartotta estjét a pécsi Művészetek Házában az Európai Utas című folyóirat szerkesztő­sége. A lap főszerkesztőjét, Mó­dos Pétert a megalakulás körül­ményeiről, és az eredményekről kérdeztük. , - Azt kell mondanom: ez egy sikertörténet. Ma már nem tud­nánk megalakítani, hiszen meg­változtak a körülmények. A lap megalapításakor, 1989-ben mi, magyar értelmiségiek, Pomogáts Béla, Göncz Árpád, Nemeskürty István, Hanák Péter, Jovánovics György és még sokan mások, va­lamennyien hittünk abban, hogy az elválasztott Közép-Európa gyorsan és újra egyesül. Most már látjuk, hogy ez nem követke­zett be, viszont az is látszik, hogy az út, amit választottunk, sok szempontból nagyon szerencsés volt. Évente négyszer jelenünk meg és nagyon szép kiállításban, így a régi lapot ugyanúgy el lehet adni, mint az újat. Nem vesztünk össze egymással, és román, szlo­vák, szlovén, cseh, lengyel, oszt­rák, francia, olasz barátaink is ki­tartanak mellettünk. Már a har­madik kormány alatt jelenik meg az Európai Utas: már kialakult egyfajta függetlenségünk a poli­tikától. Hitelünk van, hiszen egy olyan Magyarországot képvise­lünk, amelyik jóban akar lenni a szomszédaival, anélkül, hogy igazságtalan lenne vagy lenyelne történelmi tényeket. , - 1992-ben sikerült elérnünk, hogy megalakult a Közép Euró­pai Kulturális Lapok Egyesülete, történészek, újságírók jönnek hozzánk Nyugat- és Kelet-Euró- pából egyaránt. A „magyar-magyar párbe­széd” fórumaként teret adunk a különböző irányzatok képviselő­inek. Szívesen ír nálunk Eszter- házy Péter, Borlbándy Gyula, Fejtő Ferenc, Vásárhelyi Miklós, Konrád György, Sárközi Mátyás, Kányádi Sándor, Dobos László, hogy csak néhány nevet említsek. Politikusok is szívesen fejtik ki nézeteiket, hiszen ez egy messze sugárzó kör. Olvasótáborunk szereti a lapot. Történeti anyaga átöleli az elmúlt két évszázadot. Egy szép lexikont is pótol, de mindig tartalmaz vájt- fülűeknek és kikapcsolódni vá­gyóknak is olvasnivalót. Sikeres volt Kaffkával, Bartókkal, a Kár­pátaljával foglalkozó számunk, de említhetném a Fradi, az MTK vagy a Vígszínház történetéről szóló írásokat. Ma már nemcsak Magyaror­szágon gyűjtik az Európai Utast, hanem a világ összes nagy könyvtárában ott van. Párizsban, Rómában, Marosvásárhelyen, Ungváron, Bécsben, München­ben egyaránt szerepeltünk. Köz­vetítünk Kelet- és Nyugat-Eu- rópa között. Nagyon nagy reklá­mértéke van annak, hogy televí­ziós műsorokat készítünk, hiszen más meglátni valamit, mint elol­vasni vagy képet látni róla. Egyetlen dologban kellene elér­nünk még eredményt: hogy min­denhol lehessen megkapni a la­pot, ahol szeretnék megvásárolni. Negyedik alkalommal szere­peltünk Pécsen, s meg kell, mondjam, ezek az estek itt min­dig nagyon jól sikerülnek. Szíve­sen jövök ide, miután én magam is dunántúli vagyok, nagyon sze­retem Pécsett. Remélem, tudunk csinálni egy olyan számot, ahol bemutathatjuk ezt a várost, hi­szen Pécs nagyon régi kultúrája nemcsak az épületekben, a men­talitásban, de Csorba Győzőtől Martyn Ferencig az alkotásokban is megjelenik. A Zsolany Mú­zeum, a porcelán, a törökvilág ha­tása vagy Eck Imre balettje az Európai Utas közvetítésével el­juthat a nyugati egyetemek könyvtáraiba, ahol a feldolgozott szöveg melletti képanyag bármi­kor előhívható, használható, így nemcsak az Európai Utas, de va­lamennyi útitársa jelen lehet alvi­lágban. Sallai Éva Ha nem is telt házzal, de népes közönség előtt és nagy sikerrel megy a Pécsi Nemzeti Szín­házban Herczog István koreog­ráfiájával A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin. Ez a siker és a Coppélia kö­zelgő felújítása adja a beszélge­tés apropóját Herczog István­nal, a Pécsi Balett igazgatójá­val.-A pécsi közönség számára sok új név van a társulatban. Többségüket a Táncművészeti Főiskolán és a korábbi munkák idején ismerte meg. Mit tud ígérni egy pályakezdő táncos­nak, ha Pécsre hívja?-Most már egyre keveseb­bet. Ebben az évadban a szín­háznak nincs annyi pénze, hogy két balett-produkciót hozzunk létre - és ez a tagozat halálát je­lentheti. Ha szereplési lehető­séget nem, akkor mit tudok ígérni egy fiatal táncosnak? Mert pénzt nem. Hazudni pedig nem fogok nekik. Valaminek történnie kell: megpróbálunk mindenhonnan pénzt szerezni. Talán a Pécsi Balettért Alapít­vány segít valamit.-Milyen ma a fiatal tánco­sok anyagi, szociális helyzete? Annak idején a Győri Balett tagjainak a helybeli húsipari A Honfoglalás 1100. évforduló­jának megemlékezésére a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium - az eddig bejelentett és jóváhagyott rendezvényeken túl - a millennium kulturális emlékeire építve, az államalapí­tás 1000. évfordulójáig megva­lósítható terveket készített. Kortárs Művészeti Múzeum. A művészeti kiállítások láto­gatói régóta hiányolnak egy, a nyugat-európai országokban már szinte mindenütt meglévő modem művészeteket bemutató múzeumot. Ezért a kulturális vállalat sonkát, felvágottat adott a táncosoknak, a baromfi- ipari vállalat tojást. A közvéle­mény jót derült a helyzeten, mígnem Markó Iván kifakadt: a táncosok nem tudják az erőnlé­tükhöz szükséges ennivalót megvenni a fizetésükből.- Ha mi most kapnánk ilyen segítséget, nagyon megköszön­nénk, és senki sem sértődne meg. Nem akarom dramatizálni a helyzetet, mert nem éheznek a táncosok, de nem tudnak úgy étkezni, ahogyan az az erős fi­zikai megterhelésükhöz szük­séges lenne. A helyzet tragikus. Amikor három éve idejöttem, bíztam egy kedvező fordulat­ban. Ez nem következett be, de nemcsak itt, hanem az egész or­szágban sem.-A két Bartók-balettet igen jól vette a közönség Pécsett.- A Csodálatos mandarint már megcsináltam Bordeaux- ban. A Kékszakállút mindig szerettem, de mint színpadi mű nem tudott meggyőzni. Ezért választottam azt a megoldást, hogy kissé közérthetőbbé, más szóval fogyaszthatóbbá te­gyem. Nehéz ezt átfordítani úgy, hogy közvetlen élménye legyen a közönségnek. A szö­veg, a zene mögötti érzéseket kormányzat a Budavári Palota „A” épületében lévő „Ludwig Múzeum Budapest” továbbfej­lesztésével, illetve arra ráépítve szeretné létrehozni az új intéz­ményt. Országos Műszaki Múzeum. Az Országos Műszaki Mú­zeum gazdag gyűjteményeiben kiemelkedő technikatörténeti ritkaságokat őriz, de nem tudja ezeket a látogatók elé tárni, mert nem rendelkezik kiállítási helyiségekkel. Az eddigi elkép­zelések szerint a múzeumnak Budapesten a városligeti próbáltuk a tánc nyelvén meg­fogalmazni. A siker őszinte. Ezen most túlvagyunk. Most kellene ezzel a lendülettel egy új feladat. De nincs. Most kel­lene egy országos, egy külföldi megmérettetés. De az sincs. Ehelyett felújítjuk a Coppéliát, amely három éve nagy sikerrel ment. Bár a társulat már félig kicserélődött, az elhasználódott díszletet a MATÁV segítségé­vel felújítjuk, és reméljük, is­mét tetszeni fog Delibes nép­szerű táncjátéka. A felújítás első előadása: február 16. Az évadban szeretnék a fiatal tán­cosok koreográfiáiból létre­hozni egy estet, de nem nagyon van kedvük a próbálkozáshoz.- Mit hoz a jövő?-Nem tudjuk. Szomorú, de nem tudom, hogy az augusztus 21-i évadnyitón hány táncosom lesz. A közönség nagyobb része tud arról, hogy a Pécsi Balett egykor milyen jó volt. Keve­sebben tudják, hogy most mi­lyen jók vagyunk. Produkció­ink konvertibilisek, többségük bevált, kipróbált koreográfia, bárhol megállnák a helyüket Európában. Nagyobb helybeli érdeklődésre és nagyobb orszá­gos, külföldi visszhangra lenne szükségünk. G. T. Palme-ház adna végleges ott­hont. Magyar Fotográfusok Háza. Budapesten a Nagymező utca 20. sz. alatti műemléképü­leten a századforduló idején hozták létre Mai Manó fényké­pész műteremházát. A minisz­térium elképzelése szerint az év végén itt avatnák fel a Magyar Fotográfusok Házát, mely a ha­zai fotós szerveztek és egyesü­letek, illetve a fotós fiatalok stúdióját is befogadná, de he­lyet találna itt többek között a fotókönyvtár is. Népdaléneklési verseny Mohácson A Schneider Lajos Országos Népdaléneklési Versenyt tart­ják február 14-e és 17-e között Mohácson. Csütörtökön a 10- 13 évesek, 16-án pedig a 14-18 éves korosztály versenyez. A győztesek gálájára, az ünnepé­lyes díjkiosztásra, és a Schnei­der Lajos bronzplakett átadá­sára a busójárás rendezvényso­rozatához kapcsolódva, február 17-én kerül sor. Kiállítások „Talált képek” címmel nyílik tárlat február 12-én 17 órakor a pécsi Művészetek Házában. A Horus archívum fotókiállítását dr. Aknai Tamás művészettör­ténész nyitja meg. A Ház és az Alliance Francaise közös ren­dezvénye a február 14-én 18.30-kor nyíló, „Stendhal és kora” című fotókiállítás, mely­nek alkalmából felidézik a gre- noble-i író életművét magyar- országi fogadtatásának szem­szögéből. Február 15-én a Pécsi Kisgalériában Baráth Hajnal budapesti textiltervező munká­iból lesz válogatás. Fe Lugossy László festőművész kiállítására kerül sor február 14-én 18.30- kor a pécsi Nevelők Házában. A tárlat elé Weber Kristóf mond bevezetőt. Pécsi költők felolvasóestje Pécsi költők is szerepelnek azon a felolvasóesten, melyre február 15-én 18 órakor kerül sor Budapesten, a Műcsarnok Törley-termében. Berták László és Parti Nagy Lajos mel­lett olyan alkotók is felolvasnak írásaikból, mint Bállá Zsófia, Forgách András, Petri György, Tolnai Ottó, Závada Pál és Zeke Gyula. A Szelek Ura és az Esők Úrnője Új bemutatóra készül a Bóbita Bábszínház társulata. Tömöry Márta 4-10 évesek számára írt bábjátékát mutatják be, „A Sze­lek Ura és az Esők Úrnője” címmel. Az előadást Szász Zsolt tervezte és rendezte. A premiert február 11-én 10 óra­kor tartják. Gyermekprogramok Farsangi hagyományőrző ját­szóházat tartanak február 10-én 9-től 13 óráig a pécsi Ifjúsági Házban. A Szivárvány Gyer­mekházban ezen a napon a Ki­csik szombat délelőttje zajlik, angol klubbal, törpejátszóval, kézműves foglalkozásokkal. A Gyermekház 17-én jótékony- sági bált szervez az Asztmás és allergiás gyermekek klubja rendezésében, melyre 19 órakor a Celláriumban kerül sor. Millecentenáriumi rendezvények Futnak A Képek _______________________________________ I II. György magánélete Jó estét, király úr! így köszönti a hitvesi ágyban, barátságos évődéssel, Charlotte, a fenséges asszony, földig érő hálóingben nyugvásra készülő urat, aki ha­sonló enyelgéssel válaszol: Jó estét, királyné asszony! III. György magánélete: akár ez is lehetne Nicholas Hytner angol­amerikai koprodukcióban ké­szült filmjének a címe, ha Korda Sándor már nem foglalta volna le az ötletet. A történet alig lép ki az ural­kodói magánszférából. Pedig III. György hatvan évig ült a trónon, s hosszú uralkodása alatt történt egy s más a világ- történelemben: Amerika füg­getlenné vált, kitört a francia forradalom s lezajlott a napóle­oni háború. A film azonban vajmi keveset foglalkozik ezekkel a csipcsup események­kel, hasonlóan Alan Bennett si­keres tragikomédiájához, amelynek alapján forgatták. Kizárólag a fenség egészségi állapota érdekli. Merthogy a ki­rály porfíriában szenved, egy ritka, ám súlyos következmé­nyekkel járó anyagcserezavar­ban, amely bőrbetegséget, has­fájást és elmezavart okoz. Erre utal a György király an­gol címe is: The Madness of King George, vagy György ki­rály őrültsége. Az eredetei cím­ben egyébként az uralkodó neve III. Györgyként szerepelt volna, de ezt meg kellett változ­tatni, nehogy az amerikai kö­zönség azt higgye, egy sorozat harmadik részéről van szó. A film rendezője, Nicholas Hytner eddig színházakban és operaházakban dolgozott, ő volt, aki már Alan Bennett színdarabját is sikerre vitte, mint ahogy a főszerepet alakító Nigel Hawthorne is ebből az előadásból került a mozivá­szonra, s lett világhírű hatvan­hatévesen. Érdekes, hogy a film még­sem kelti egy színházi bemu­tató celluloidszalagra írt válto­zatának benyomását, sőt na­gyon is mozgóképszerű: a lát­vány bámulatos (Oscar-díjat is kapott), a beállítások szaksze­rűek, a vágások pontosak és lendületesek, a színészi játék pedig, ahogy az angol filmektől megszoktuk, rendkívül magas színvonalú. JEGYZET De az egész valahogy mégis hidegen hagy. Pedig helyenként megrendítő, ahogy ez az öre­gedő férfi az orvosok és politi­kai sakkjátszmák áldozatává válik. Érdekesek továbbá a par­lamenti csatározások, a kiváló Julian Wadham által alakított Pitt miniszterelnök küzdelme az ellenzékkel. De valami hi­ányzik. A film egyik jeleneté­ben a beteg, megalázott György a Lear király-ból idéz pár mon­datot: „Ó, legyen türelmetek velem. Kérlek, bocsáss meg: én agg s bohó vagyok.” ezek szin­tén egy őrült szavai. Csakhogy a szerző nem fiziológiai jelen­ségeken keresztül hozza ezt tu­domásunkra. A betegember sorsa így is ábrázolható. Magányos küz­delme megalázó betegségével. Ehhez viszont túl sok a külső­ség, a fogadás és a királyi ce­remónia. Nagy Imre A királyné és udvarhölgyei

Next

/
Thumbnails
Contents