Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-09 / 39. szám
2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. február 9., péntek Ünnepélyesen megnyílt csütörtök este Magyaror- ,szág legújabb* tiszteletbeli konzulátusa a svájci Zug városban. A Jürg Marquard tiszteletbeli főkonzul és Gilly G. János tiszteletbeli konzul beiktatása alkalmából rendezett ünnepségen részt vett a svájci politikai, üzleti és kulturális élet számos képviselője. Az Egyesült Államok csak a nukleáris kísérleti robbantások átfogó tilalmát kimondó nemzetközi szerződés megkötése után hajlandó tárgyalásokat kezdeni a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítéséről - szögezte le csütörtökön a genfi leszerelési konferencián Stephen Ledogar nagykövet. Az öt atomhatalom közül csak Kína végez kísérleti robbantásokat. A nyelvtörvény első négy felügyelője megkezdte tevékenységét Szlovákia négy járásában. A galántai körzetben „hallgatózó” és szemlélődő Andrej Sujak a szlovák hírügynökségnek elmondta, hogy eddigi tevékenysége során boltokat, üzletközpontokat, iskolákat látogatott meg, és a hibákra figyelmeztette az érintetteket. Borisz Jelcin egy hét múlva, Jekatyerinburgban jelenti be, hogy indul-e a nyári elnökválasztáson. Az orosz államfő erről a vidéki kormányzókkal tartott csütörtöki, moszkvai találkozója előtt beszélt. Egyben közölte: a nemzetbiztonsági tanács munkacsoportot hozott létre, amely két héten belül kompromisszumos megoldást terjeszt elő a csecsen válság rendezésére. Aggasztónak nevezte a brit külügyminisztérium a csecsen elnök fenyegetéseit. Dudajev terrorakciókat helyezett kilátásba azon nyugat-európai ország ellen, amelyek „együttműködnek Moszkvával”. Lemondott Karimov ta- dzsik miniszterelnök. A volt kormányfő helyére Jahjo Azimovot, az ország egyik legnagyobb szőnyegipari részvénytársaságának elnökét nevezték ki. Kína fölszólította csütörtökön az Egyesült Államokat, hogy ne adjon el korszerű fegyvereket Tajvannak. Tajvan eddig 150 darab amerikai F-16-os és 60 darab francia Mirage 2000-5 típusú repülőgépet vásárolt. Az olasz külügyminiszter garanciákat kért a horvát elnöktől Mostarban most nyugalom van Hans Koschnick mostari kormányzó testi épségét és biztonságát garantáló nyilatkozatot kért Franjo Tudjman horvát elnöktől Susanna Agnelli olasz külügyminiszter. Az Európai Unió soros elnöke a szerdai mostari horvát zavargásokat követően próbálta Zágrábban elsimítani a helyzetet. Agnelli a Tudjman elnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy felülvizsgálják Koschnick döntését, amelyet a boszniai horvátok alkotmányellenesnek tartanak. Hans Koschnick, az Európai Unió által működtetett mostari közigazgatás vezetője azt javasolta, hogy osszák föl a várost három-három muzulmán, illetve horvát kerületre, s egy közös igazgatású körzetre. A helyi horvátok azonban ellenzik a tervet, hiszen ők fenn akarják tartani a nyugati városrész különállását. így megőrizhetik hatalmukat és a horvát körzetek eddigi előjogait, míg egy egységes városi irányítás inkább a muzulmánoknak kedvezne. A lincshangulatot idéző, szerdai zavargásokat követően az éjszaka nyugalomban telt a hercegovinál városban. Szerdán az utcára vonult tömeg föltartóztatta, körbevette és megrongálta Koschnick autóját, majd földúlta az EU irodáit. A politikus szerint jól előkészített megmozdulásról volt szó. A horvátok a feltüzelt tömeg akciójával meg akarták akadályozni, hogy a héten megindulhasson a szabad mozgás a város horvát és muzulmán fele között - nyilatkozta Koschnick a német televíziónak, és hozzátette: folytatni kívánja mostari megbízatását, mert meggyőződése szerint a boszniai muzul- mán-horvát föderációnak is vége, ha nem sikerül megbékélést, közös közigazgatást teremteni Mostarban. A bonni General-Anzeiger felháborítónak ítélte a németek fő délszláv szövetségesének számító horvát kormány viselkedését, mert hallgatólagosan támogatta a mostari feszültségteremtést. A találkozás Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes nem csak a daytoni, hanem-a családi békére is büszke lehet! Csütörtökön kitörő örömmel ölelte át hitvesét a Ferihegyi repülőtéren. A feleség, Kati Marton, magyar származású amerikai író, újságíró, aki alig egy éve éppen Budapesten mondta ki a boldogító igent az Egyesült Államok első számú sztárdiplomatájának. Holbrooke tegnap Varsóból érkezett Budapestre, felesége - néhány perccel később - a Malév New York-i járatával jött. Holbrooke búcsúkörúton van Kelet-Közép-Európában: a közeljövőben visszavonul az aktív politizálástól. Kati Marton a pénteken megnyíló „Magyarország 2000” konferencia vendége. FOTÓ. hajd(j andr^s Igazságot Hitler bírálójának! Az egyik Béke Nobel-díjas harca a másikért Nemes hadjáratot indított Carl von Ossietzky rehabilitálásáért az Egyesült Államokban élő Elie Wiesel, aki máramarosi születésű, és néha magyarul álmodik. Ő éppúgy Béke Nobel-díjas, mint védence. Wiesel éles bírálatban részesítette a német igazságszolgáltatást, amely fél évszázaddal a náci diktatúra bukása után még mindig adós ezzel az elégtétellel. Ossietzky, a kiváló német publicista, a harmincas évek elején a hitlerizmus következetes bírálója volt, s az általa szerkesztett Weltbühnében hétről hétre hangot adott antifasiszta nézeteinek. 1933-ban, a Reichstag égése után bíróság elé állították, és koncentrációs táborba zárták. Dachauban halt meg 1938-ban, máig sem teljesen tisztázott körülmények között. Hordta a táborlakók csíkos ruháját, megkülönböztető jelzését, és példát adott az emberi nagyságból. 1935-ben odaítélték neki a Béke Nobel-díjat, Göring pedig személyesen megígérte: ha ezt az elismerést a nagy nyilvánosság előtt visz- szautasítja, szabadon engedik. Ossietzky azonban hű maradt elveihez, és nem volt hajlandó megalkudni, még szabadsága, élete árán sem. Ossietzky tisztelői 1992-ben egy német bírósághoz fordultak, hogy töröljék az 1933-ban kelt ítéletet, ám ezt visszautasították. Erre Elie Wiesel cikket írt a párizsi lapokba, igen kemény szavakat használva: „Carl von Ossietzky az emberi tisztesség jelképe, míg hajdani bírái és a maiak, akik elvetik rehabilitálását, szégyent hoznak Németországra.” Ugyanezeket a szavakat használta a New York Times berlini tudósítója is, amikor nemrég szégyennek minősítette, hogy az illetékes német igazságügyi hatóságok még mindig nem válaszoltak Elie Wiesel felhívására. Réti Ervin Hírháttér Elitklub vagy előszoba? Közvetlen anyagi előny nem várható tőle, gazdasági és politikai szempontból mégis komoly presztízsnyereséget jelent, ha hazánk hamarosan teljes jogú taggá válik a párizsi székhelyű' OECD-ben. Hiszen az I960 végén alakult Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetét sokszor nevezik egyfajta „elitklubnak”, amelybe a világ legfejlettebb ipari államai tartoznak, s amelynek tagjává válni felér a magyarországi átalakulás nemzetközi elismerésével. Hivatalosan az OECD a tagországok gazdasági növekedését, a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, a foglalkoztatottság, életszínvonal és valutapiaci stabilitás megőrzését tűzte ki maga elé. Tagja valamennyi fejlett piacgazdaságú nyugat-európai ország, valamint az USA, Japán, Mexikó, Ausztrália és Uj-Zéland. Legutóbb idén januárban Csehország csatlakozott a szervezethez Az OECD-be kerülés egy lépést jelenthetne az Európai Unió felé. A párizsi „elitklub" így szinte előszobának tekinthető az integrációsfolyamatban. Szondy Gábor Bukaresti fórum Van den Broek a román reform mellett Románia tartson ki a megkezdett reformok mellett - szorgalmazta Bukarestben Hans van den Broek. Az Európai Bizottságnak a kelet-közép-európai országokkal fenntartott kapcsolatokért felelős tagja bukaresti tárgyalásai után kijelentette: a reformok végrehajtásáért áldozatot kell hozni, de ez elengedhetetlen ahhoz, hogy sikerre lehessen vinni az Európai Unióhoz való igazodást. A brüsszeli politikus látogatása a szakértők szerint bátorítás arra, hogy Románia „tartson ki a nehéz, de ígéretes úton”. Van den Broek és Melescanu külügyminiszter megbeszélésén szó volt Romániának más országokhoz fűződő kapcsolatairól is. Bukarestben egyébként pénteken a román Helsinki Bizottság rendezésében szeminárium kezdődik, amelynek témája a román-magyar partneri viszony az európai integráció folyamatában. Megfigyelők szerint a kétnapos vitafórum, amelyen részt vesz Szent-Iványi István, a külügyminisztérium államtitkára is, a román-magyar- európai kapcsolatrendszer előmozdításának igen hatékony fórumává válhat. Az 1990-ben létrejött, és ma már országos hírű szervezet az elmúlt hat évben ismételten fellépett ha az embeji jogok sérelmét tapasztalta, tanulmányokban foglalkozott a problémával, ezen belül a nemzeti kisebbségek, így a magyar kisebbség jogaival. Királyi háztartás komomyikot keres Munkanélküliek előnyben Angliában az egyik vidéki lap álláshirdetései között szűkszavú ajánlat hívta fel magára a figyelmet: „Királyi háztartás másodkomor- nyikot keres.” A megadott cím csak néhány száz méterre van a Buckingham-pa- Iotától. Az épület - a Clarence House - a jelenlegi brit uralkodó édesanyja, a 95 esztendős Erzsébet anyakirályné rezidenciája. S hogy miben áll a má- sodkomomyik feladatköre? Ő engedi be a vendégeket, felveszi a telefont, rögzíti az üzeneteket, felszolgál az étkezések idején. Közvetlen főnöke a főko- momyik, de ezen a poszton is váltás várható az idős hölgy környezetében. A fontos és bizalmas tisztséget betöltő férfiú negyvenhat esztendei, hűséges szolgálat után nyugalomba vonul, s a másodko- momyiknak jó esélye van az előlépésre. Nem véletlen, hogy a hirdetés a Londonhoz közeli Rea- dingben jelent meg. A városban viszonylag nagy a munkanélküliség, és az anyakirályné kifejezetten kérte: az állásajánlatot a helyi lapban közöljék, így talán segíthetnek egy munkanélkülin. A komornyik általában nem „örök darab” a brit királyi háznál. Átlagosan három évi szolgálat után, szokás szerint többnyire a tengerentúlon, amerikai milliomosoknál helyezkednek el négy-ötszörös fizetésért. Ferenczy Europress Tévedhetetlen turisták Kézi navigátor segíti az utazókat Ma már fogalom a GPS, a Global Positioning System, az amerikaiak által kifejlesztett műholdas helyzetmeghatározási rendszer. A huszonnégy műhold és egy kis, hordozható műszer segítségével bárki, bárhol a világon pillanatok alatt meghatározhatja, hol tartózkodik. Akár repülőgépen vagy hajón utazik, esetleg turistaként eltévedt a hegyekben, netán a lakatlan sivatagban bolyong kétségbeesve. Az új lehetőséggel egyre többen élnek. Kis magánrepülőgépek például különleges műszerek és nagy irányítóberendezések nélkül tudnak vállalkozni leszállásra ismeretlen terepen is. De minthogy az amerikai kormány természetesen elsősorban katonai célokra hozta létre a GPS-t, vannak, akik fenntartásokkal fogadták. Attól tartanak, hogy Washington nemzetközi válság, háború esetén civilek elől elzárja a műholdak adatainak vételi lehetőségét. Nemrég az oroszok is fellőtték saját, Glonass elnevezésű, hasonló helyzetmeghatározó rendszerüknek hiányzó három műholdját, s ezzel az ő hálózatuk ugyancsak világméretűvé vált. Az azonban nem dőlt még el, milyen feltételek alapján használhatják nyugatiak az oroszok rendszerét. Nincs túlélő Címoldalukon foglalkoznak a német lapok a dominikai partoknál lezuhant Boeing 757-es katasztrófájával. (Képünk a holttestek elszállítását ábrázolja.) Ez volt a repülés történetének egyik legnagyobb szerencsétlensége. A 176 utas zömében német turista volt, akik a Birgen Air nevű török légitársaság gépén akartak hazatérni. A repülőgépet 1984-ben gyártották, egyike a legbiztonságosabbaknak. Eddig mindössze egyetlen Boeing 757-est ért szerencsétlenség. A cikkírók hivatkoznak a légi közlekedés biztonságával foglalkozó szakemberekre. „Nem tanácsos ismeretlen, olcsó, kis légitársaságok szolgáltatásait igénybe venni. Ezek hajlanak arra, hogy elhanyagolják az előírásokat.” FOTÓ: FEB/REUTER
