Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-06 / 5. szám

1996. január 6., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Sikeres aukció Mohácson Az egészségügyért összefogtak az emberek Hónapokkal ezelőtt kezdődött a szervezés. Simon János mohácsi polgár ötlete alapján elsősorban a városban élő, illetve az innen elszármazott hivatásos művé­szeket és amatőröket kérték, hogy alkotásaik felajánlásával támogassák a helyi Szili László Alapítvány útján a kórház mű­szerbeszerzési gondjait. Az al­kotók segítőkészségére jel­lemző, hogy szinte valameny- nyien eleget tettek a kérésnek. A megvalósításban aztán több pártfogója akadt az egészség­ügynek: a Mohácsra eljuttatott 133 képző-, ipar- és népművé­szeti tárgyat reprezentatív kiállí­táson tárták a tegnap esti aukció közönsége elé, a Bartók Béla Művelődési Központ és a Junior Art Alapítvány hozzáértő szak­emberei. A képek keretezését Pohl Oszkár készítette ingyen, s a rendezvény támogatói voltak dr. Papp Ibolya állatorvos, a Mayer Nyomda és a Lány csoki Suzuki Varga autókereskedő. A Kossuth Filmszínház zsúfo­lásig megtelt emeleti kiállító termében megjelenteket - közöt­tük több alkotót - dr. Dénes László, a kórház igazgató főor­vosa köszöntötte, majd dr. Olt György Mohács jegyzője a pol- titushoz lépve vezényelte az ár­verést. A műtárgyi jegyzék alapján egymás után keltek el a tárgyak. Bár lapzártakor még a lista felé­nél sem tartottak, az egyértelmű, hogy amint a felajánlókat, úgy a vásárlókat is bizonyos mértékig a jó szándék vezérelte a licitálás­nál. A Mozgainé Palotár Mária teljesen béna, szájjal festő alko­tása például az 1000 forintos ki­kiáltási ár helyett 2,5 ezer forin­tért talált gazdára, és megvették Horváth Károly ugyancsak moz- gássértül lábbal festő képeit is. Berta M. Pécs és Komló kábelrendszerein, január 13-tól Indul a Fenyves Televízió Új televízió születésének le­hetnek tanúi azok a pécsi és komlói nézők, akikhez kábe­len keresztül jutnak el a kü­lönböző földi és égi csator­nák, s akik január 13-án, szombaton 17.30-kor bekap­csolják készülékeiket. Ekkor ad ugyanis először a pécsi stúdióval rendelkező, s a tavalyi év áprilisától minisz­tériumi engedéllyel bíró Fenyves Televízió, amely Já­nosi Zoltán produkciós vezető elmondása szerint rétegtévé kíván lenni. Ahhoz az elkép­zelésük szerinti széles réteg­hez kívánnak szólni, amely érdeklődik Pécs és a megye kulturális életének bármely területe iránt. A szombatonként sugár­zásra kerülő, és a következő szerdán este 7-től 11-ig meg­ismételt műsor nem kíván ha­sonlítani egyetlen ismert kul­turális műsorhoz sem. Lehe­tőséget kívánnak adni azok­nak, akik nem jutottak el va­lamilyen okból kifolyólag egy színházi estre, zenei ese­ményre vagy kiállításra, hogy megismerkedhessenek a kul­turális eseménnyel, annak hát­terével, a művészekkel. Az adás minden esetben hármas : felépítésű lesz. Az első óra kulturális ma­gazin színházról, filmről, ze­néről, irodalomról, képzőmű­vészetről, s amely a 13-i szombaton a Pécsi Harmadik Színházban bemutatott Tóték című Örkény darabbal, a Mű­vészetek Házában kiállított Petró-gyűjteménnyel, egy komlói bányász gobelinjével és Makra Agnes új könyvével foglalkozik. A második blokk az ARCHI Stúdió kulturális-szórakoztató műsora Mikolás Eszter szer­kesztésében, benne az Állat- mesék Magazinnal és a Rúzs Magazinnal. A harmadik rész a Vakre­pülés címet viseli, melyben Jánosi Zoltán beszélget érde­kes emberekkel úgy, hogy közben beszélgetőtársával nem látják egymást. Az első adás szereplői: Jakab János rendőrségi sajtóreferens, Szu- hanyik Csilla táncosnő és Pozsgai Zsolt író. A későbbi­ekben találkozhatunk a mű­sorban Szakonyi Károly író­val, Andorai Péter színmű­vésszel, Varga Csillával, egy amerikai szépségverseny győztesével, Berták László és Várnai Dea költőkkel. Jánosi Zoltán reményei szerint a fiatal, tehetséges munkatársakkal dolgozó Fenyves Tv el fogja tudni tar­tani önmagát, hiszen a kultúra rengeteg embert érint, s így a nézettség alapján feltehetően érdemesnek tartják majd őket arra a különböző cégek, hogy reklámozzanak is. Tervezik egyébként, hogy filmeket is bemutatnak majd, természe­tesen igényes filmeket, ame­lyeket a nézők olykor-olykor hiányolnak az egyéb csator­nákon. Cs. L. Kis lépésekkel a diplomáciai siker felé A kapcsolatok megújítását szorgalmazza a pécsi horvát főkonzul Néhány napja új helyen folytatja működését az elmúlt év szeptemberében megnyitott Horvát Köztársaság Pécsi Főkonzulátusa. A déli szomszédainkkal kiépített hagyo­mányosan jó viszony jegyében létrejött diplomáciai in­tézmény Pécsett, az Ifjúság u. 11. alatt fogadja ügyfeleit hétköznapokon 9-13 óráig. Az új székhely, valamint a meg­szilárdulni látszó békefolyamatok egyaránt aktualitását adták a Miroslav Skoro főkonzullal kezdeményezett beszélgetésnek.- Főkonzul úr! Magyaror­szági tartózkodásának első' né­hány hónapja alatt milyen be­nyomásokat szerzett, hogyan fogadták önt és intézményét a soknemzetiségű dél-dunántúli térségben?- Az elmúlt időszak tükrében elmondhatom, hogy nagyon jól esett az itteni fogadtatás. Bár­hol jártam, mindenütt szimpá­tiát éreztem Horvátország iránt, ami nagyon fontos frissen meg­alakult államunk szempontjá­ból. Úgy érzem, hogy a szimpá­tia kölcsönös, hiszen önmagáért beszél az adat, hogy az elmúlt tíz év alatt 3,5 millió honfitár­sam lépte át a magyar-horvát határt - incidens nélkül. Érdek­lődésüknek bizonyára nemcsak gazdasági oka van, hiszen biz­tosan nem jönnének ilyen so­kan olyan országba, ahol nem fogadják szívesen őket.-Az ön tapasztalatai szerint milyen a helyzete Magyaror­szágon a horvát kisebbségnek?- Elmondhatom, hogy mun­kám és látogatásaim során na­gyon jó benyomásokat szerez­tem, úgy érzem e téren is na­gyon jól működik a két ország között kialakult együttműkö­dés. Erről árulkodik, hogy a horvát nemzetiségiek anya­nyelvi óvodába, iskolába járat­hatják gyerekeiket, saját szín­házukban élvezhetik a színi előadásokat, aki akarja felső fokon tanulhatja a nyelvet a pé­csi egyetemen. Azt, hogy nincs különbségtétel, jól bizonyítja az adat: a nemzetiségi önkor­Miroslav Skoro irodájában mányzati választásokon 120 ezer ember szavazott horvát anyanyelvű képviselőkre.- Milyen feladatokat lát el Magyarországon az ön által vezetett fókonzulátus ?- Az intézmény képviseli Horvátország érdekét és klasszikus konzuli tevékeny­séget lát el három megyében, Bács-Kiskunban, Baranyában és Somogybán. Védjük, kép­viseljük az itt megforduló horvát állampolgárok érde­keit, segítséget nyújtunk fel­merülő problémáik megoldá­sában. Kiemelten kell foglal­koznunk a menekültek kérdé­sével. A kulturális, egészség- ügyi, gazdasági és sportkapcso­latok ápolása mellett számos olyan szolgáltatást nyújtunk, amely nemcsak a horvátok, de a magyar érdeklődők számára is hasznos lehet. Tájékoztatni tud­juk például az érdeklődőket az aktuális adó- és vámszabályok­FOTÓ: TÓTH ról, sőt, turisztikai információk­ról is. Azokat is szívesen látjuk, akik egyszerűen csak el akarják olvasni a horvát sajtó legfris­sebb termékeit.-A két ország együttműkö­désének fontos eleme lehet a gazdasági kapcsolatok élénkí­tése. Hogyan segíti ezt az in­tézmény?- A béke megszilárdulásával Horvátország is megnyílhat, építheti külkapcsolatait. Az or­szágban felgyorsult a privatizá­ció, a gazdaság és a turizmus fejlődése, végre megkezdődhet a feldúlt területek helyreállí­tása. A konzulátus informáci­ókkal, illetve kapcsolatközvetí­téssel egyaránt rendelkezésére áll mindazon érdeklődőknek, akik be kívánnak kapcsolódni ebbe a munkába. Remekül mű­ködő konkrét gazdasági kap­csolatai vannak a két ország­nak. Mi most a régiek felújítá­sán és újak szervezésén is dol­gozunk.-Az elmúlt négy hónap tör­ténéseit összegezve hogyan ér­tékelné a pécsi fókonzulátus első' időszakát?-Munkánkat nem jellemzik nagy diplomáciai bravúrok, ugyanakkor mindhárom me­gyében nagy lépéseket tettünk a kapcsolatépítés területén. Na­gyon köszönöm mindazoknak a közreműködését, akik segítet­ték az intézmény és munkatár­sainak a beilleszkedését, mun­káját. Nem maradunk azonban sikerélmény nélkül, gyakori az olyan eset, amikor - talán ki­csinek tűnő dolgokkal - egy- egy ember életében komoly se­gítséget tudunk nyújtani ma­gyar barátaink közreműködé­sével. Csak a legfrissebbet em­lítve, a napokban itt Pécsett vé­geztek el egy igen sürgős spe­ciális rezonancia vizsgálatot egy kettő és fél éves horvát kis­lányon egy olyan műszerrel, amelyből csak egy van Horvát­országban, ott a vizsgálatra ta­lán egy évet is várni kellett volna. Hogy örömünk teljes le­gyen, a vizit jó eredménnyel zá­rult. Igazán elégedett akkor le­szek, ha sok-sok ilyen apró, egy-egy embernek, kis közös­ségeknek azonban nagy jelen­tőségű ügyet tudunk megol­dani. Kaszás E. Beöltözési szertartás 50 év után Csaknem 50 évnyi szünet után ma délelőtt 11 órakor két fiatalember szertartásos beöltözésére kerül sor Pécsett az Irgalmas-rendi templom­ban. Ez a liturgikus beöltözés az Irgalmas-rend iránti elkö­telezettséget, a novíciátusba való felvételt jelenti. Az Irgalmas-rend betegápoló férfi rend, a világon mindenütt vannak kórházaik. Pécsett 1952-ben oszlatták fel a rendet, a mai II. számú klinikai tömb volt a kórházuk. A rendszervál­tást követően az országban elő­ször Pécsett indult újra, kö­szönhetően Hilár atya pécsi rendfőnöknek. S most 50 év után a két fiatal az első az or­szágban, akik a rendi élet útjára lépnek. Dr. Somosi Gábor (26) és Koncz Zoltán (31) már szep­tember óta Grazban él, az Ir­galmas-rend novícius házában. A beöltözés szertartására érkez­tek haza Pécsre. Vajon mi kész­tetett két mai fiatalt arra, hogy belépjen a rendbe? Gábor vég­zett orvos, a POTE-n szerzett diplomát, Zoltán pedig gép­jármű elektronikai műszerész. Gábor: Szeretetteljes, de nem vallásos családban nó'ttem fel Budapesten. 19 éves voltam, amikor becsöppentem, egy ke­resztény közösségbe. Nekik kö­szönhetem hogy hívó' lettem. A budapesti orvostudományi egyetemen tanultam, amikor hallottam, hogy Pécsett az Ir- galmasrend fiatalok jelentkezé­sét várja. Atkértem magam a pécsi egyetemre és jelentkeztem a rendbe. Ebben a közösségben szeretném az orvosi hivatáso­mat folytatni? Zoltán: Én a kalocsai egy­házmegyéhez tartozó Foktőn születtem, Kalocsán érettségiz­tem, s Budapesten szereztem a műszerészi végzettséget. A mi családunk nagyon vallásos, ilyen nevelésben részesültem. Két nagybátyám pap. Betegség miatt hosszabb idó't töltöttem kórházban, itt olvastam az Új Ember című újságban, hogy in­dul a betegápoló Irgalmasrend. Gábor és Zoltán elmondták, a szerzetes életre készülődve hármas fogadalomnak kell ele­get tenniük: szegénység, enge­delmesség, és nőtlenség. Ami­kor azt kérdeztem, mi visz rá két mai fiatalembert, hogy ilyen elkötelezettségek melletti életet válasszon, azt válaszolták, je­löltségük egy éve csak megerő­sítette őket, hogy jól választot­tak, s számukra ez semmiféle lemondással, mártíromsággal nem jár. Hiszen ilyen tudattal legfeljebb pár hónapig lehetne élni, nem egy életen át. Ők semmiről nem mondtak le, sőt gazdagabbnak érzik magukat azáltal, hogy Istennek élnek. S. Zs. A késlekedés indokai nem nyújtanak vigaszt Az országgyűlési képviselő az 1007-es kormányhatározatot kérte számon Az autók már könnyebben kapaszkodnak fotó: Tóth Régóta várat magára a terület- fejlesztési törvény, amely befo­lyásolhatja az ország külön­böző adottságú régióinak sor­sát, sokban meghatározhatja pénzforrásait, pályázati lehető­ségeit. A törvény optimista jós­latok szerint februárban meg­születhet. A múlt év karácsonya előtt, az évzáró parlamenti ülések egyi­kén Páva Zoltán, Komló és Sásd, valamint 47 község or­szággyűlési képviselője a jó törvény kimunkálását elősegí­tendő, szólt hozzá a vitához. Mint a képviselő érdeklődé­sünkre elmondta, előadásában elsők közt azt hangsúlyozta, hogy Baranyából, az ország - korábban mesterségesen fenn­tartott - fejlett térségéből egy átlagos teljesítményű megye lett, amely tartalékok híján las­san a legkedvezőtlenebb pozí­ciójú megyék közé csúszik. Az Európai Unió normái alapján a megye népességének 11 száza­léka elmaradott területeken, 44 százaléka iparilag hanyatló tér­ségben (Pécs-Komló agglome­rációja) él. A szénbányászat le­épülésével hiába született kor­mányhatározat a terület reorga­nizálására, a tényleges támoga­tás elmaradt, a Területfejlesz­tési Alapból Baranya megye 1991 és 1994 között csupán 108 millió 452 ezer forinthoz jutott - ez az alap kifizetései­nek mindössze 0,6 százaléka. Sorolva a sürgető kitörési pontokat - közforgalmú repülő­tér, az innovációs potenciál erősítése, útkorszerűsítések, híd Mohácsnál, ipari park, a dél-zselici és a komlói térség fejlesztése - kiemelte, a legna­gyobb gond az, hogy a szén és uránbányászat megszűnésével együtt nem történt meg a gaz­daság szerkezetátalakítása. Erre a régió, Komló városa - mint azt a komlói térségfejlesztési tanács állásfoglalása is tanúsítja - önerőből képtelen. Virágzó téeszek mentek tönkre, nehezí­tette a helyzetet a délszláv vál­ság is. Ezen a környéken talál­ható a legtöbb aprófalvas tele­pülés az országban. Ma a fal­vakban élőknek nincs munka­helye, a környező erdőket tá­voli városiak vették meg, föld­jüket kárpótoltak kerítették be. Jó ha néhány holdon folyik gazdálkodás. Példaként el­mondta: egy olyan könnyűipari vállalat, mint a Carbon 7 évvel ezelőtt még 1 millió pár csiz­mát gyártott nagyrészt keleti piacokra, bútorokat, konfekció­árut importált, közel 3000 bá­nyászfeleségnek adott munkát - ma az utódüzemekben jó ha 200-an dolgoznak. Az 1994 január 27-én szüle­tett 1007. sz. kormányhatározat Pécs-Komló térségének fejlesz­tési feladatairól döntött - a Me­cseki Szénbányák szerkezetáta­lakítása és egy decentralizációs fejlesztési koncepció jegyében. A célok - a feldolgozóipar fej­lesztésétől a szolgálatásokig, az idegenforgalomtól a műszaki infrastruktúráig - hosszan so­rolhatók. A kormányhatározat határidőkről és felelős minisz­terekről is rendelkezett - de a választásokkal a régi kormány már nem, az új még nem fog­lalkozott ezzel - egyedül a Pécs-Mánfa közti kapaszkodó­sáv épült meg. A képviselő azzal zárta hoz­zászólását, hogy a késlekedés indokai az itt élőket nem vi­gasztalják - másfelől: a határo­zat szerint az elvégzett munkát minden évben át kell tekinteni, be kell arról számolni. Páva Zoltán ennek kapcsán kérte a Parlament ellenőrző szerepének érvényesítését is. B. R. I » l i

Next

/
Thumbnails
Contents