Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-31 / 30. szám
8 Dunántúli Napló Gazdaság 1996. január 31., szerda Mérlegen a gazdasági önkormányzat egy éve Hátrányból indulva a legerősebbek között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara A működő piacgazdaságokban az állam szerepe hagyományosan egyre alacsonyabb, a közvetlen gazdaságirányítási feladatok köréből az állam fokozatosan kivonul. Ezt a szerepet egyre inkább az alulról szerveződő gazdasági önkormányzatoknak, vagyis a kamaráknak kell átvenniük. A lényeg, hogy a vállalkozók, a gazdaság mindenkori szereplői megválasztják saját önkormányzatukat, hogy a gazdasági ügyekben az döntsön, ne pedig az állami bürokrácia. Baranyában egy esztendővel ezelőtt állt fel a gazdasági ön- kormányzat. A Pécs-Baranyai Iparkamara első évének mérlegét a szervezet titkára, dr. Sík- fői Tamás vonta meg.- A A gazdasági önkormányzatok megalakítását előíró 1994. évi 16. törvény egyértelmű feltételrendszert nyújtott a közjogi gazdasági kamarák felállításához. Az ígéretekkel szemben azonban nem biztosították a kamarák számára sem a szerveződés idejére, sem pedig az első évi működésre megszabott költségeket, a mai napig nem kaptuk meg a regisztrációhoz elengedhetetlenül szükséges adatokat. A legérzékenyebb pont mégis az, hogy a-törvény előírásával szemben a kormány megvonta a gazdálkodó szervektől, vállalkozóktól a kamarai tagdíj adóból történő leírha- tóságát.- A kedvezőtlen körülmények ellenére Baranyában az elsők között állt fel a közjogi kamara.- Ennek elsődleges oka, hogy a térségben a magánjogi kamarának is mély gyökerei voltak, a kamarai munka bizonyos része már ismert volt a cégek előtt. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Baranyában volt egy olyan vállalkozói csoport, amelyik mindent elkövetett annak érdekében, hogy mielőbb felálljon a gazdasági önkormányzat. Néhány más megyével szemben a vállalkozók itt jól ismerik a piaci intézményrendszert, tisztánlátásuk hozzájárult a működőképes kamara létrehozásához.- Az indulás időszakában némi megosztottság volt tapasztalható a tagság körében. Hogyan sikerült levezetni a kezdeti feszültségeket?-Már említettem, hogy Baranya megyében sok olyan gazdasági szakember volt, aki gyorsan átlátta a dolog lényegét. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy manapság rengeteg kényszervállalkozó tevékenykedik anélkül, hogy bármilyen ismeretei lennének a piacgazdaság szabályairól. Sokuk számára új, idegen volt az eléjük vázolt rendszer. Azzal, hogy a kamarának tagdíjat kellett kivetni akkor, amikor az önkormányzat még nem tudott szolgáltatni, nagyon méltánytalan helyzetbe kerültünk. Ugyanakkor abban nem mutatkozott vállalkozói egység, hogy azt elérjék a gazdaság szereplői az állammal szemben, hogy a kamarai tagdíj az adóból leírható legyen, és így ne jelentsen külön terhet számukra. Azzal azonban, hogy a kamarai szervezet felállt, a szolgáltatás megindult, nyilvánvalóan egyre több vállalkozó kötődik személyesen is a kamarához. Ezt bizonyítja, hogy most a legnagyobb munkát a vállalkozói igények kielégítése adja számunkra.- A kamarai törvény számos, korábban állami jogosítványt ruházott a gazdasági önkormányzatokra. Baranyában hogy sikerült ezek átvétele?- A gazdasági döntések előkészítését és végrehajtását végzi a kamarai hivatal. Ebben főállású szakemberek dolgoznak. Ez a hivatal sokkal alacsonyabb létszámmal működik, mint a korábban ezeket a feladatokat ellátó közigazgatási államapparátus. Egyrészt tehát sokkal hatékonyabb ebből a szempontból, másrészt pedig folyamatosan vállalkozói kontroll alatt áll, hiszen nemcsak a döntéshozók, de az ügyfelek is a gazdaság szereplői. Baranyában a szervezet 1995 őszére épült ki teljeskörűen. Nagyon jó szakembereket sikerült felvenni, és nemcsak azokat a feladatokat indítottuk el, amelyeket a törvény ránk ruházott, hanem a közben idecsoportosított közjogi tevékenységeket is. Összességében kedvező a kép, a feladatkörök átvételével nagyon sok olyan szolgáltatást tudtunk bevezetni tagjaink számára, amelyek eddig csak Budapesten volt elérhető.- A gazdasági önkormányzat szervezetében hol helyezkedik most el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara?- A kamarai rendszer ma a Budapesti Városi Kamaránál, a Győr-Sopron Megyei Kamaránál és nálunk valósult meg maradéktalanul. A kezdeti nehézségekkel nem minden megye birkózott meg ilyen sikeresen, ezzel összefüggésben az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem tesz mindenben eleget a három vezető szervezet kéréseinek. Mi olyan irányban szeretnénk elmozdulni, hogy az MKIK igen markánsan képviselje a gazdaságot, annak önkormányzatait.- Hogyan bővült az egy esztendő alatt a szolgáltatások köre?- Vannak stratégiai feladataink, amelyekben rövidesen döntés, illetve eredmény várható. Ilyen a Pécsi Ipari Vásár végleges elhelyezése, vagy a város ipari parkjának létrehozása. Emellett teszünk eleget a törvényben ránk rótt innovációs, kereskedelemfejlesztési, szakképzési, vásárfelügyeleti és gazdaságdiplomáciai, üzletközvetítési feladatainknak. Egyre több vállalkozó látja és veszi igénybe segítségünket.- Miként illeszkedett be a kamara a megye intézmény- rendszerébe?- A napokban tartottunk egyeztető fórumot a közigazgatási és hatósági szervekkel. A gazdasági önkormányzat új szín a palettán, de már megkezdtük az együttműködési lehetőségek kiépítését. A kamara a közös munkában egy vállalkozásbarát szolgáltatói és tanácsadói rendszer kialakítását és eredményes működtetését kezdeményezi. Kaszás E. Tőkecsalogató A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. - ITD Hungary - bejelentette, hogy dr. Neményi Lászlót bízza meg a társaság irányításával. Az új vezérigazgató kiemelte: 1989 óta 13 milliárd dollárnyi tőke áramlott a magyar gazdaságba, ám a befektetések ösztönzése továbbra is kiemelt feladat. Arra számítanak, hogy a következő öt évben is elérik a 13 milliárd dolláros működőtőke-importot, elsősorban a zöldmezős beruházások révén. A járműalkatrész-gyártás, az elektronika, az informatika, a műanyagipar, az élelmiszeripar és a gépipar területén tartják lehetségesnek a külföldi tőke bevonását. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Magyar- országra települt cégek kutatásaikat és fejlesztéseiket is hazánkban végzik, ugyancsak serkentve ezzel a honi termékek európai rangjának megszerzését és az exportot. Az ITDH vállalja kiállítások külföldi szervezését is a hazai termékek és szolgáltatások népszerűsítése végett. A társaság egyébként évi több mint 1,3 milliárd forintból gazdálkodik, a programokat 2 millió ECU-vei a Phare is támogatja, (bozsó) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 97,67 Osztrák schilling 13,89 USA-dollár 145,00 ECU (Európai Unió) 178,87 A kamara székházában kereskedelmi központ működik FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR HÍREK a gazdaságból Terjed a pénzhamisítás Tavaly mintegy 40 százalékkal több hamis pénz került postai forgalomba, mint egy évvel korábban. Garamszegi Pál, a Magyar Posta főelőadója szerint az utánzatok száma 1995-ben .624 darab, összesített értéke 941 ezer forint volt. Idén január végéig tovább nőtt a visszaélések aránya: több mint kétszer annyi másolat készült az egy évvel korábbihoz képest. A legtöbb hamis bankó (129) tavaly októberben került a postai forgalomba, a hamisítók körében a „legkedveltebb” címlet az ezerforintos. Vagyonátadási kötelezettség Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az állami tulajdonrésszel rendelkező cégekből ösz- szesen 46,9 milliárd forint névértékű részvényt, plusz nyolc ingatlant különített el, hogy teljesítse a biztosítási önkormányzatok iránti ingyenes vagyonátadási kötelezettségét. Eddig összesen 9,7 milliárd forintnyi vagyont adtak át a tb-önkor- mányzatoknak. Jelenleg 21 társaság 6,1 milliárd forint névértékű részesedésének, valamint 5 kft. 292,9 millió forint névértékű üzletrészének és a Pannon Váltó Rt. jegyzett tőkéje 29,25 százalékát kitevő, 511,8 millió forint névértékű részvényének átadása van soron. Nagylaknál szünetel az átkelés Továbbra is zárva tart a nagylaki határállomás, és az átépítés elhúzódása miatt január 31. helyett csak június 30-án nyílik meg a személyforgalom számára. Az építkezés ideje alatt kizárólag a menetrend szerinti autóbuszok és a végleges kiszállításra szánt Z-s rendszámú gépjárművek léphetik át az átkelőt. A forgalmat továbbra is a batto- nyai határállomásra terelik át. Adókedvezmények a vállalkozási övezetekben Cél a gazdaság élénkítése Az idén hatályba lépett adótörvény szerint a kiemelt térségekben - ahol a munkanélküliségi ráta az előző júniusban meghaladta a 15%-ot - és a vállalkozási övezetekben létesülő beruházások után adókedvezmény igényelhető. A vállalkozási övezetekben létrehozott gép-, épület- és építményberuházások után igénybevehető kedvezményre kizárólag azok jogosultak, akik ott új eszközt (épületet) helyeznek üzembe, és azt legalább három évig működtetik. Az adókedvezmény a beruházási költség 6%-a, s az üzembe helyezés évében lehet levonni a számított adóból. Aki nem veszi igénybe ezt az adókedvezményt, az az üzembe helyezett gépekre - a személygépkocsik kivételével - egy összegű, az épületekre és építményekre pedig 10%- os értékcsökkenést írhat le. Ezt a kedvező adózási lehetőséget az 1995. december 31-e után megkezdett beruházásokra, az üzembe helyezést követően lehet igénybe venni. A termék-előállítást szolgáló beruházások esetében akkor jár adókedvezmény, ha a befektetés eredményeként a társaságnak a kivitelből vagy mezőgazdasági tevékenységéből származó árbevétele az előző évhez viszonyítva emelkedik. Az exportnövekedésnek meghatározott mértékűnek kell lennie. Nem jogosultak az adó- kedvezményre azok, akik a kormány 1994. évi egyedi engedélye alapján adómentességre tettek szert, kivéve ha erről március 31-ig önként, írásban lemondanak. U. G. Fiatal közgazdászok találkozója A hét végén ismét találkozóra készülnek a fiatal magyar közgazdászok. Az immár évenkénti rendszerességgel Salgó- tarjában megrendezett összejövetelnek most nincs központi témaköre, olyan előadásokra kerül sor, amely manapság leginkább foglalkoztatja a szakmai közvéleményt. A február 2-4-ig tartó tanácskozáson Csaba László, a Koping-Datorg főmunkatársa előadásában a civilizált piacgazdaságot állítja szembe a populizmussal. Kopás György, a Nemzetközi Valutaalap munkatársa nemzetközi összehasonlításban vizsgálja meg az államháztartási reformot. Az oktatás finanszírozásának reformját pedig Magyar Bálint művelődési miniszter próbálja majd megmagyarázni, Kupa Mihály ex- pénzügyminiszter pedig természetesen a jelenlegi adórendszert szedi ízekre. A találkozón Pécsről 15 fiatal közgazdász vehet részt. i
