Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-27 / 26. szám

1996. január 27., szombat VÁROSAINK Dünántuli Napló 9 Pécsi körkép Közgyűlési előzetes Pécs Közgyűlése február 1-jén, csütörtökön 9 órától tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az előzetes napi­rendi javaslatok között szerepel az önkormányzat 1996. évi költ­ségvetési koncepciója, megálla­podás az értelmi fogyatékos gyermekek ellátásáról, a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztő Alapít­vány és a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara közötti megállapodás, a József Attila Mlí\relődési ház épületének Hasznosítása, a Pécsi Ipari Park Közhasznú Társaság létreho­zása, a kovácstelepi labdarúgó pálya használatba adása. Hatályba lépett rendelet Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Közgyűlésének 1996. évi 2. számú rendelete a he­lyi távhőszolgáltatási díjemelés részleges lakossági ellentételezé­séről január 25-én hatályba lépett. A rendelet - amelynek lényegé­ről a múlt szombati Pécsi Kör­képben részletesen írtunk - meg­tekinthető a Polgármesteri Hiva­tal Kossuth tér 1-3 sz. alatti Ügy­félszolgálati Irodájában. Garázsok és raktárak A megpályázható önkormány­zati tulajdonú helyiségek febru­ári listáján garázsok és raktárak szerepelnek. Garázsok: Bokor utca 25. sz.(15 m2), Papnövelde utca 34. sz. (17 m2, Sport utcai garázssor 5, sz. (15 m2), Enyezd utca 21, sz. alatti 2. számú (18 m2 és a 4. számú (18 m2. Raktárak: Apáca u. 4. sz. (43m2), Bajcsy-Zsilinszky u. 35. sz. (59 ni2), Felsővámház u. 32. sz. (33 rrtc), A bérleti jog pályázati felté­tjei a Kossuth tér 1-3 sz. alatti Ügyfélszolgálati Irodában te­kinthetők meg február 1. és 15. között. A pályázatot a Polgár- mesteri Hivatal Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda Lakás és He­lyiséggazdálkodási Egységénél lehet (Széchenyi tér 1.) lehet személyesen benyújtani február 15-től 19-ig. „A pécsi közgondolkodás részévé váljék” 56-os emlékmű az örökkévalóságnak A napokban mutatta be a pécsi 56-osoknak Farkas Adám Munkácsy-díjas szobrászmű­vész - egyébként a recski em­lékmű alkotója - a forradalom és szabadságharc 40. évforduló­ján Pécsett felállítandó em­lékmű modelljét. Az önkor­mányzat korábbi elhatározásá­nak megfelelően az emlékmű helye a 48-as tér lesz. Történelmi múltú a tér: 1918. májusában innen indult a híres katonaláza­dás, utóbb idetelepült Po­zsonyból az Erzsébet Tu­dományegyetem, 1935- ben itt állították fel a Gosztonyi Gyula tervezte Országzászlót, amit a há­ború után - mint szerte az országban - lebontottak, 1950-ben a tér nyugati ol­dalán állították fel Borsos Miklós erőteljes fiatal fér­fialakot ábrázoló Petófi- szobrát, 1958-ban pedig az utóbb munkásmoz­galmi emléknek nevezett egyszerű, betonból ké­szült, alkotó nevéhez ma már nem köthető em­lékmű is ide került a Mór­kollégium elé, az eredeti­leg a katonai lázadásra kí­vánta emlékeztetni az utókort a 40. évfordulón, de rögtön hozzáfűzték az ugyancsak 1918-ban megala­kult KMP-re való emlékezte- tést, majd a következő évben - ugyancsak 40 éves évforduló alkalmából - a Tanácsköztársa­ságra emlékeztetést is, így lett belőle egyetemes emlékmű. Közben a tér olyanná lett, ami­lyen: háborítatlan zöld terület helyett a beékelt utaknak „hála” vegyes rendeltetésű tér, vagyis részben parkolóterület. A tér az új emlékmű fogadá­sára átalakul: csak tér lesz! Vagyis a beékelt parkolóutakat felszámolják. Az újjáalakítás megtervezésére már kiadták a megbízást. Ennek során a Pe- tőfi-szobor természetesen a he­lyén marad, de vajon mi lesz a sorsa a másik emlékműnek, s ha azt netán lebontják, lesz-e valami emléke a pécsi 6. gya­logezred honvédéi vérbefojtott felkelésének? Az új emlékmű a tér közepére kerül, szembe az egyetemmel. Az 56-os emlékmű modellje bemutatását Romváry Ferenc művészettörténész, az em­lékmű-kuratórium elnöke ve­zette be: tájékoztatva az eddigi­ekről a megjelenteket, misze­rint eredetileg a második világ­háború áldozataira is emlékez­tető közös emlékműre gondol­tak, ám ezt utóbb elvetették, mivel nem találták szerencsés­nek a két esemény ilyetén ösz- szemosását. A mű megtervezé­sére négy művészt kértek fel, a zsűri a benyújtott pályaművek közül Farkas Ádámét találta megvalósításra méltónak. A modell: vörös márvány a- lap, három lapja egymáson el­csúsztatva, az egyik sarka le­törve. Az alapnak a töréssel át­lósan szemközti sarkánál magasba törő derékba tört fekete márványosz­lop. Az alap a valóságban 8x8 méteres lesz és vörös gránitból készül, az osz­lop 4,8 méter magas lesz és fekete gránitból ké­szül. Az anyag szárma­zási helye Zimbabwe, s várhatóan márciusban érkezik Pécsre. A művész elmondta, hogy az emlékmű ilyetén megfogalmazásával köz­érthető szimbólumot akart a legidőtállóbb anyagból sok-sok gyöt­rődés árán létrehozni. Az alap egy nagyon meg­szerkesztett politikai rendszer végzetes el­mozdulását jelenti, a megtört oszlop a ma­gasba törő igazságot fe- LERA. jezi ki. „Remélem - je­lentette ki Farkas Ádám -, hogy ez a szimbólum-rend­szer az avatás pillanatától a pé­csiek közgondolkodásának a részévé válik.” A 40 évvel ezelőtti forra­dalmi események még köztünk élő résztvevői a művész szán­dékát megértették, a bemutatást követően vita bontakozott ki akörül, hogy milyen felirat ke­rüljön az emlékműre, s kiknek a nevét örökítsék meg rajta. Hársfai István Az 56-os emlékmű modellje fotó: müli Sorkatonai szolgálatra bevonuló hadköteleseknek! Bevonulási segély személyi jövedelemadó előleggel A honvédelemről szóló jogszabályok szerint a sorkatonai szolgálatra bevonuló hadkötelesek egy­szeri bevonulási segélyre jogosultak, amelyet a bevonulás előtt a lakhely szerint illetékes önkor­mányzat jegyzője folyósít. A bevonulási segély összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított köte­lező legkisebb havi munkabérének a 60%-a (feb­ruár 1-től 8700 Ft.), eltartott gyermek esetén a kö­telező legkisebb havi munkabér összege (február 1-től 14 500 Ft.). A bevonulási segélyből a - sze­mélyi jövedelemadó előleg (40%!) és a gyermek­tartásdíj kivételével - semmiféle tartozás nem vonható le. (Ennyi azonban bőven sok, hiszen számításaink szerint a kifizetett összeg így 5200 Ft, illetve 8700 Ft. a SZJA előleg levonásával). Azon személyeknek, akik már korábban részesül­tek bevonulási segélyben, nem folyósítható ismé­telten ilyen segély. Pécs jegyzőjétől, dr. Farkas Károlytól kapott tájékoztató szerint a bevonulási segély iránti ké­relmet a sorkötelesek az állandó lakhelyük szerint illetékes területi Szociális Központban nyújthatják be a helyszínen ingyen beszerezhető formanyom­tatványon. Ezek a központok - illetékességi terüle­tük megjelölésével - a következők: I. Területi Szociális Központ (Meszes, Vasas, Hird, So­mogy), amely a Zsolnay Vilmos út 45. szám alatt található és a telefontszáma 336-534; a II. sz Terü­leti Szociális Központ (Belváros), amely a Kos­suth tér 1. szám alatt található és a telefonja 213- 222/482;, a III. sz. Területi Szociális Központ (Uránváros), amely a Körösi Csorna Sándor u. 1/1. alatt található és a telefonja 252-879; a IV. sz. Te­rületi Szociális Központ (Megyerváros, Kertvá­ros), amely a Sarolta utca 2. alatt található és a tele­fonja 412-572. A szociális központokban a bevonulási segély iránti kérelmeket február 5-től 14-ig ügyfélfoga­dási időben lehet benyújtani: hétfőn 13.30-tól 17.30-ig, szerdán 8-tól 17 óráig. A segély elbírálá­sához a bevonuló hadkötelesnek adategyeztetés céljából a szociális központban be kell mutatnia a személyi igazolványát és a behívó parancsot. D. I. E világi szimbólumok „Minthogy az ember a világból való, mindaz, amit a világból megeszik, az végül is őmaga” - tanította a reneszánsz híres or­vosa, Paracelsus. Ez a tétel az anyagelvű gondolat egyik első korai fellobbanása a misztikus felfogású középkor után. Századokkal később a francia Brillat-Savarin az ízlés fiziológiája című művé­ben viszont már ilyen öntelten forgatta át a paracelsusi tételt: Mond meg, hogy mit eszel és megmondom, hogy ki vagy. Ilyenfajta népszerű és könnyeden odadobott kinyilatkoztatá­sokkal operáló tesztek szerepelnek manapság a színes magazinok­ban. Egy város lakosságát persze önismereti teszttel nem lehet egyetemlegesen arról faggatni, hogy mit eszik, melyik a kedvenc színe, a szőke másneműekhez vonzódik-e, vagy a barnákhoz (fe­ketékhez, vörösekhez, is-is). S aligha ezek a támpontok, hogy megtudja, milyen is valójában és (vagy) milyennek látszik. A látszat pedig nagyon fontos lehet az önbecsüléshez. Olyan­nak látszani, amilyennek láttatni szeretnénk magunkat, már szinte siker, vagy legalábbis erőtartalék. Ismeretségi körömben akadt nem egy olyan java-középkorú, akiket kipenderített pályájukról a munkanélküliség. Egynémelyük az öngyilkosságot fontolgatta, s volt, aki meg is próbálkozott vele. A többség visszafogta magát óvatosságból az új lehetőségei szintjénél is szűkösebbre. Megke­seredett emberek mostanra. Ám volt köztük olyan, aki - környeze­tének megütközésére - nem adott fel szinte semmit korábbi életvi­teléből. O mostanra átvészelte a krízist és új pályát kezdett. Hogy is írta Babits a Szimbólumok című stanza-ciklus indító versében: „Ne mondj le semmiről! Minden lemondás egy kis ha­lál. ” Ez a verssor, meg ismerősöm példája jutott eszembe most, hogy olvasom: az idei költségvetés koncepcióját tárgyalja csü­törtökön a közgyűlés. Feltételezem, hogy nem igen a szólhat látványos fejlesztésekről. Ám egy kicsit azt remélem: nem szól „kis halálokról” a már meglévő, vagy születő értékek felszámo­lásáról. S talán figyel a látszatra is: az önbecsülést szolgáló kozmetikára. Mert bizony a város is a világból való, s mindaz, amit világból befogad magába, ő maga. Ha a róla alkotott előnytelen képet is befogadja, akkor azonos is vele. Például, ha „ennyire telik csak” beletörődéssel veszi, hogy havazáskor csak ilyen lehet a közlekedése és olvadáskor ilyen latyakban úszók a legforgalmasabb utcái. Vagy, ha számos észrevétel után is a vá­rosháza épületén viharvert koszosán csúfoskodik a város, a nemzet és Egyesült Európa zászlaja. Elvégre még jöhetnek a vi­lágból olyan emberek, akik - megszokásból, vagy mert szimbó­lumnak tekintik - itt is felnéznek a városházára. Dunai Imre Javuló oktatási feltételek a szabolcsiakéi tagiskolában Tornatermi szerek ajándékba Tavaly ősszel a Fehérhegyi Ál­talános Iskola és Speciális Szakiskola a Mecsekszabolcsi Településrészi Önkormányzat segítségével, az 500-as és az 506. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetek közreműködé­sével tornatermet alakított ki a szabolcsfalusi tagiskolában. A téli szünet után, január kö­zepén újabb örömhír érte a sza­bolcsfalusi tagiskolát, az itt ta­nuló gyerekeket és szüleiket. Hamarosan továbbjavultak testnevelés feltételei: az 500. számú Ipari Szakmunkásképző Intézettől 8 darab bordásfalat és 20 darab tanulópadot kapott a tagiskola. A tornaszereket - az időjárás és a közlekedési kö­rülmények függvényében - a közeljövőben szállítják Sza­bolcsiakba és szerelik fel a tag­iskolában. Ismét van mit lapátolni „Azok voltak az igazi telek, amikor méteres hó esett”- hal­lottuk nagyapáinktól. S most, amikor ehhez az „igazihoz” ké­pest csak töredék mértékű csa­padékos téli időjárás van, már megint bajban vagyunk. A civilizáció kényelmétől - amely áldozatokkal és veszé­lyekkel járó előny, de azért előny - eltelt polgártársainknak ilyenkor újra és újra szembesül­niük kell azzal, hogy az időjárás még mindig nagy úr. (Főleg, ha hagyják hatalmában megnöve­kedni.) A modem(?) úttisztító gépek - főként kevés számban - csak időleges tudják járhatóvá tenni az utakat. A belváros mel­lékvonalainál, a mecseki utakon és a külterületeken különösen nehéz a közlekedés. Van olyan helyek is bőven, ahol csak a ha­vazás eleji, mondhatni első és eredeti keréknyomvonalon ké­pesek haladni a járművek, sőt esetenként még a gyalogosok is. A nagy hó örök kérdést jelent a ház- és üzlettulajdonosoknak és intézményeknek: melyikük és meddig tisztítsa és sózza járdát. Az elbizonytalanodások kirakat­példája a Király utca járdátlan része „havas senki földjeivel”. Ám ugyanilyenek találhatók a lakótelepeken a házaktól távo­labb eső, egyikükhöz sem - vagy éppen mindegyikükhöz - tartozó letakarítatlan járdákkal. S a ez közlekedés-felület állapot a közlekedőknek idő és energia- pocsékolóan drága, s természe­tesen balesetveszélyes. Vajon miért vagy az, hogy ezeket a problémákat nálunk rendre csak a olvadás tudja fel­oldani. (Aztán kezdődik a jege- sedés.) Dr. Vargha Dezső Két lábon, vagy fenéken? - Idén sokszor okozott gondot főleg a közlekedésben a hó, a havas eső. Áz utakat kisebb-nagyobb eredménnyel folyamatosan tisztítják, sózzák a hókot­rógépek. A „gazdátlan” járdák azonban számos helyen fehérek Pécsett, a belvárosban is. Ta­karításnak nyoma nincs, a láb pedig süpped a hóban, csúszik vagy törik ... fotó: müller a. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a január 25-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndio­xid 29,1%, nitrogéndioxid 32,8%, szénmonoxid 29%, szálló por 35%, ózon 17,4%. A város levegőjének minősége -tekintettel az időjárási viszo­nyokra - változatlanul megfe­lelő: valamennyi légszennyező anyag határérték alatti koncent­rációba fordult elő. A délutáni órákban némileg megnőtt a kéndioxid és a nitrogéndioxid szennyezettség, de ezek az ér­tékek is még a határérték alat­tiak voltak. A levegó'szennyezettség mé­rését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. 4 * k i i Négy évszak a Mecseken, tisztújítás az egyesületben A Mecsek Egyesület januar 31- én tartja a Baranya Megyei Le­véltár Rét utca 9. szám alatti épületében az idei első „ Ötórai beszélgetés”-ét. A program té­mája: Négy évszak a Mecse­ken. A téma ismertetőjét Bau­mann József diaképek bemuta­tásával tartja. A január 31-i dátum más je­lentőséggel is bír a Mecsek Egyesület életében, amely tisztújításra készül. Az új veze­tésre vonatkozó javaslatokat a tagok jövő szerdáig juttathatják el az egyesület címére: 7621, Pécs Király utca 11, telefon: 310-152 és 310-505. Az egyesület irodája és könyvtára viszont a Keszűi út 43/1-ben található és 447-377 a telefonszáma.

Next

/
Thumbnails
Contents