Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-27 / 26. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. január 27., szombat Horn Gyula magyar mi­niszterelnök február 5-7. között hivatalos látogatást tesz Stockholmban. A ter­vek szerint a kormányfő ta­lálkozik svéd kollégájával, Ingvar Carlssonnal, vala­mint Peter Wallenberg iparmágnással. Elfoglalta állomáshelyét Kijevben a magyar belügy­minisztérium első külföldi rendészeti attaséja, Nagy Árpád rendőrőmagy. Fel­adata a szervezett bűnözés visszaszorítására irányuló magyar-ukrán együttműkö­dés összehangolása lesz. Légvédelmi egyezményt írt alá pénteken Győrött Wemer Fasslabend osztrák szövetségi védelmi minisz­ter és Keleti György honvé­delmi miniszter. A megálla­podás értelmében a felek tá­jékoztatják egymást a határ menti katonai repülésekről, és a bajbajutottaknak segít­séget nyújtanak. A NATO bővítésével kap­csolatos szövetségi elképze­lésekről hétfőn tájékoztatja az Észak-atlanti Égyüttmű- ködési Tanácsban részt vevő országokat Javier So­lana főtitkár. A szervezet ekkorra várja azt, hogy a partnerországok hivatalosan „jelzik” szándékukat a teljes jogú tagságra. Az Európai Unió csak ak­kor nyújt pénzügyi segítsé­get Bosznia újjáépítéséhez, ha valamennyi boszniai nemzetiség eleget tesz a daytoni egyezménynek - je­lentette ki pénteken Szara­jevóban Hans van den Broek, az EU külpolitikai ügyekben illetékes biztosa. A Beta belgrádi hírügynök­ség értesülése szerint az ál­talános fogolycserére szom­baton kerül sor. Az orosz vezetésben vége a személycseréknek - kö­zölte Borisz Jelcin pénte­ken. Az orosz államfő - immár az elnökválasztásra való felkészülés jegyében - hangsúlyozta, hogy az idén a korábbinál sokkal na­gyobb figyelmet akar fordí­tani a szociális kérdésekre. Százezer dollár jutalmat ajánlott föl a nagy példány- számú lengyel újság, a Su­per Express annak, aki segít tisztázni: vétkes-e az ellene fölhozott kémkedési vádak­ban a szerdán lemondott miniszterelnök, Józef Oleksy. A lap szerint az kapja a hatalmas összeget, aki megdönthetetlen bizo­nyítékot szolgáltat. Ha segíteni kell, nem számít se rang, se beosztás a magyar katonák között Okucaniban csak éjjel pihennek Most még a konzerv a sláger Nem csak a szájukat tátják Kihalt, valamikor szebb napo­kat látott falvakon át kanyarog a hegyi út. A Zágrábhoz vezető autópálya környékén a délszláv háború pusztításának egyre több jelét látjuk: földig rombolt házak, benzinkutak, megrogy- gyant hidak, fémhálóval elkerí­tett aknamezők. Okucaniban, a boszniai határvonalat jelképező Száva folyótól 6 kilométerre, Horvátországban találjuk a ma­gyar műszaki alakulat előőrsét. A katonák fáznak, de az olajkályhával fűtött sátrakban csak éjjel szabad pihenni. Mos­dani hideg vízben és lavórban lehet, az illemhely külleme - egyelőre - „balkáni”.- Sokat javulnak majd a kö­rülmények, ha felépül a konté­nerváros - mutat a munkagépek zajától hangos szabad területre az egyik békefenntartó, akivel bokáig gázolunk a sárban. A szálláshelyeket azonban a ka­tonák többsége kicsinek tartjá.- Hat embernek nem jut benne levegő - mondja, miköz­ben beljebb invitál Nagy László, az építők egyike. Ha­mar túlteszi magát a bosszúsá­gon, elvégre három gyermekét Budapesten hagyva, erre a fel­adatra szegődött. A magyar bé­kefenntartó katona másfél évig várt az „igazi”, a „nagy" meg­mérettetésre. Mint mondja, reggeltől estig dolgoznak, hogy mire jön a főerő, készen álljon a tábor, a csapból meleg víz foly­jon, működjék a konyha. i ' 1 ’ 'lsfl raommoi g non- Bevallom, engem csak a pénz hajtott, amikor jelentkez­tem - válaszolja az anyagiakat firtató kérdésemre Ló'rincz Já­nos őrmester. - A minimum il­letmény 950 dollár, ehhez jön az otthoni fizetés, végtére is gondolnom kell a családom jö­vőjére. De mi lesz a munkájuk az ide, Okucaniba vezényelt ma­gyaroknak? Február 3-tól, amikor hivatalosan is a nem­zetközi erők, az IFOR kötelé­kébe kerülnek, az lesz a fel­adatuk, hogy pontonhidat építsenek a Száván a túlol­dalra, ahonnan a boszniai szerbek őrsége most is kémleli a horvát partot. Nem tanácsos fényképezni, mert az orvlövé­szek kiszámíthatatlanok. Félő, hogy tavasszal erőre kapnak a szerb szabadcsapatok.-Félni? Ugyan! — nevetgél a robusztus szállítójárművek karéjában néhány útra kész fiatalember. - Mi csak a zord időjárástól tartunk. Hetente kétszer tesszük meg az utat Okucani és Kaposvár között, élelmet, ruhát, anyagot ho­zunk. Ha elakadunk a hóban, átszólunk a „csipogón” a töb­bieknek és kisegítjük egy­mást. A táborban, ha vége a nap­nak, nem nézik egymás rang­ját, váll-lapját - így egyeztek meg egymás között a katonák. Elvégre mindannyian ugyan­arra vállalkoztak: békét te­remteni, építeni jöttek. Sze­rintük az eddigi gyakorlatoz- gatás csak előjátéka volt a mostantól rájuk váró felnőtt, férfias megmérettetésnek. Takács Mariann A jármű az egység védelmét szolgálja FOTÓK: Diósi IMRE Ceausescu szelleme magához szólította őket A tanúk rendre eltávoznak Elhunyt a Ceausescu-diktatúra bukásának egyik koronata­núja, az 1989. decemberi események kulcsszereplője: Ghe- orghe Dinu nyugalmazott ezredes. Hirtelen halála okán több buka­resti lap ismét megkockáztatja a feltételezést: talán nem vélet­len, hogy azok, akik ismerik a „forradalom különböző epizód­jainak” titkait, előbb-utóbb tá­voznak az élők sorából. Miután a Bukarestből elme­nekült Ceausescu házaspárt de­cember 22-én Targoviste köze­lében letartóztatták, egy ideig Dinu ezredes kapta azt a felada­tot, hogy őrizze őket. Dinut a halála előtt három nappal el­végzett orvosi vizsgálat egész­ségesnek mutatta, többen ezért kételkednek a halotti bizonyít­vány hitelességében. „Még egy név azok listáján, akiket Ceausescu magához hí­vott a másvilágra” címmel kö­zölt cikkében az Adevarul mintegy 22 személyt sorol föl, akik váratlan halálukkal meg­lepték a közvéleményt. A sor Vasile Milea volt hadügymi­niszterrel kezdődik, akit 1989. december 22-én találtak holtan, a hivatalos jelentés szerint főbe lőtte magát. Nincs már az élők sorában a kémelhárítás volt fő­nöke, a hadsereg akkori vezér­kari főnöke sem. Vasile Ma- lutan repülőezredes, aki azt a helikoptert vezette, amelyen a Ceausescu házaspár elmenekült a Központi Bizottság épületé­ből, tavaly zuhant le mezőgaz­dasági gépével. A szerencsét­lenség azután történt, hogy a pi­lótát kihallgatta az 1989. de­cemberi eseményeket vizsgáló parlamenti bizottság. A terhelő dokumentumok a CIA kezében vannak Milosevics bűnrészes? Az amerikai titkosszolgála­tok széles körű vizsgálatot indítottak Milosevics szerb elnök háborús szerepének feltárása érdekében, s hite­les dokumentumokkal ren­delkeznek, amelyek alapján bizonyítható a szerb vezető bűnrészessége. A péntek délután megjelenő horvát Nációnál című zágrábi lap közölte a dokumentumok másolatát. Eszerint mindhá­rom iratot Jovica Sztanisics, a szerb titkosrendőrség pa­rancsnoka, Szlobodan Milo­sevics elnök közeli munka­társa írta alá. Az elsőben arra ad utasítást a koncentrációs táborokat fel­ügyelő boszniai szerb pa­rancsnokságnak, hogy a tábo­rok számát tízről csökkentsék két-háromra. A másik két dokumentum a hírhedt Árkán kapitány erdődi stábjának szól. Ézekben uta­sítják őket a vukovári és bije- linai szerb támadások végre­hajtására. Parancsot adnak to­vábbá a bijelinai muzulmánok megfélemlítésére, s egy „ki­sebb csoport likvidálására”. A dokumentumok veszé­lyes és tekervényes úton jutot­tak ki Szerbiából. Egy ismert szerb ügynöktől származnak, aki Skopjéban adta át az ira­tokat a megfelelő személyek­nek, majd családjával együtt Olaszországba távozott. Moszkva már nem szállít baráti áron Virágzik a fegyverüzlet Oroszország ismét a világ egyik legnagyobb fegyverel­adója lehet. 1995-ben 2,6 milliárd dollár értékben adott el fegyvert és hadi­anyagot, szemben az 1,7 milliárd dolláros 1994. évi exporttal. Oroszország ezzel világpiaci részesedését 8,3 százalékról 13,6 százalékra növelte. Az állami fegyverkereskedelmi vállalat vezetője szerint to­vábbi fellendülés várható, mert már több mint 6,2 mil­liárd dollár értékű szállítá­sokra kötöttek szerződést. Az egykori Szovjetunió évi 22 milliárd dollárért adott el a világban hadianyagot, de a, vételárnak alig több mint álfz százaléka folyt be. A többi szállítmány a „baráti” fejlőclif országokba került, amelyek aztán soha nem egyenlítették ki még a kedvezményes számlát sem. Az oroszokat egyébként az­zal vádolják, hogy bár szigo­rúan üzleti alapon keresked­nek, alákínálnak a világpiaci áraknak. Moszkva egyebek között MIG-29-es bombázókat szállít Burmának, SU-27-es harcigépeket Indiának. Malaj­zia és India összesen már 28 MIG-29-est vásárolt, Kínának pedig két dízelmeghajtású ten­geralattjárót adtak el. FEB Indítás olajfúró toronyról Nemzetközi műholdas összefogás Néhány éve elképzelhetet­len lett volna: az amerikai Boeing óriáscég mellett egy orosz és egy ukrán, vala­mint egy norvég vállalat állt össze, hogy új mód­szerrel indítson rakétákat a világűrbe. A Sea Launch konzorcium nem a földről, hanem a ten­gerről, egy átalakított olajfúró toronyról bocsátja majd fel a műholdakat. Az első gyakor­lati kísérleteket 1998 elejére várják. A rakéta és az indító­szerkezet 34 ezer tonnás ha­jón jut majd a Csendes-óceán megfelelő pontjára, ahonnan a műhold a leggyorsabban elér­heti az Egyenlítő feletti ke­ringési helyét. Az úszó indítóállomás, az átalakított olajfúró torony 133 méter hosszú, 46 ezer tonnás szerkezet, amelyet a konzorciumban részt vevő norvég cég alakít át saját üzemében. Az orosz Enyer- gija vállalatnak huszonöt, az ukrán Juzsnojenak tizenöt százalékos részesedése van a Sea Launch-ban. Az ő fel­adatuk a háromfokozatú hor­dozórakéta szállítása. Jelenleg az európai Aria- nespace vállalat indítja útjára a polgári műholdak hatvan' százalékát. A Sea Launch’ lé akarja körözni vetélytársát, és° ehhez egy nagy rendelést már meg is kapott. Az amerikai Hughes óriáscég számára tíz indítást vállaltak - egyenként százmillió dollárért. Heltai András Százával tűnnek el a hondurasi gyerekek Kilopják a szívüket, a májukat Havonta átlagosan száz kis­gyerek tűnik el a közép­amerikai Hondurasban. Bűnöző sebészek kioperál­ják átültethető szerveiket. Egy bátor asszony most hadat üzent a gyermekgyilkosok­nak. A 46 éves Rosario Go- doy, a hondurasi parlament képviselője megalakította az eltűnt gyermekek bizottságát, amelynek elsősorban a lányu­kat, fiukat kereső szülők és politikusok a tagjai. A képviselőnő azóta ál­landó fenyegetettségben él: névtelen levelekkel, telefon- hívásokkal árasztják el. A bi­zottság rá akarja kényszerí­teni a hatóságokat, hogy vizs­gálja ki az eltűnéseket. Mind­eddig ugyanis adós vele a rendőrség. „Mert megakadá­lyozzák a gyerekkereskede­lemből hasznot húzó befolyá­sos személyiségek” - állítja Godoy asszony. Honduras a térség egyik legszegényebb országa. A gyermekrablóknak könnyű a dolguk, a sokgyerekes csalá­doknak nem csupán lakásra, de még ételre-italra, ruhára sem futja. Elviszik az utcán játszadozó, iskolából hazafelé tartó gyerekeket éppúgy, mint a kórházban ápoltakat. Némi borravalóért könnyen kapható hamis születési anyakönyv, örökbeadási nyilatkozat, és máris 50 ezer dollár üti az új­kori rabszolga-kereskedők markát. Mozirekordok A legnagyobb anyagigényű díszletet a Harmadik típusú ta­lálkozásokhoz használták fel: hat kilométernyi acélcsövet és 1500 négyzetméter több rétegű biztonsági üveget. A legnagyobb költséggel a Jurassic Parkot reklámozták. A hirdetésre 68 millió dollárt köl­töttek, pontosan nyolccal töb­bet, mint amennyibe maga a film került. A legdrágább ruhatára Elisa­beth Taylornak volt a Cleopát- rában. Ä jelmezek költsége - 1962-ben! - elérte a 195 ezer dollárt. A legértékesebb lába Cyd Charisse táncosnőnek volt: a producerek ötmillió dollárra biztosították. A legnagyobb tömegjelene­tet a Gandhi című filmben lát­hattuk: összesen 300 ezer sta­tisztát foglalkoztattak hozzá. Az argentinok szerint nem kívánatos FOTÓ: FEB Madonna Pestre jön Győzelemmel ért véget az ar­gentinok kampánya. Allan Parker rendező ugyanis, aki megfilmesíti Webber Evita című musicalét, nagy felhábo­rodást keltett azzal, hogy Ma­donnára bízta a szentként tisz­telt politikusfeleség, Éva Duarte Perón megszemélyesí­tését. A brit filmművész végül Budapestet választotta a forga­tás helyszínéül. Az amerikai popdíva, Madonna mintegy öt hétig lesz a magyar főváros vendége. Az argentinok szerint Ma­donna alkalmatlan Eva/Evita emlékének az ápolására. Egy parlamenti képviselő nemkí­vánatos személynek akarta nyilváníttatni a viharos életű sztárt Argentínában. á t 1

Next

/
Thumbnails
Contents