Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-26 / 25. szám
2 Dünántúli Napló X 1996. január 26., péntek 24 Óra A Nagyvilágban Göncz Albániában Magyarország támogatja Albánia teljes jogú tagságát a Közép-európai Kezdeményezésben - mondta egyebek között Göncz Árpád az albán parlamentben, ahol hivatalos látogatásának második napján, csütörtökön mondott beszédet. Felszólalásában a köztársasági elnök fontosnak ítélte a kétoldalú együttműködés bővítését is. Göncz Árpád és kísérete csütörtök délelőtt Dürres kikötővárosba utazott, majd Krujában megtekintette a híres törökverő albán hős, Szkander bég emlékmúzeumát. Fennáll a háború kimúlásának veszélye Boszniában - nyilatkozta Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök a palei televíziónak. A politikus egyúttal fölszólította a Szarajevóban élő szerbeket, hogy addig ne hagyják el a várost, amíg működhetnek hatalmi szerveik. Izrael nem mond le arról, hogy földi előrejelző állomásokat működtessen a Szíriához tartozó, és az általa megszállt Golán-fennsíkon - jelentette ki az izraeli külügyminiszter. A téma szerepel az USA-ban újrakezdődött izraeli-szíriai tárgyalások napirendjén. Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön Vlagyimir Kada- nnyikovot, a Lada-gyár igazgatóját nevezte ki első miniszterelnök-helyettessé. A politikus az orosz gazdaságot felügyeli majd. Az állami vagyonkezelő bizottság irányításával a 48 éves Alekszandr Kazakovot bízta meg Jelcin. Új tagdíj-befizetési rendszerre tett javaslatot az Európai Unió csoportja az ENSZ reformjával foglalkozó közgyűlési bizottságban. Eszerint az ázsiai és a latin-amerikai gazdasági „kistigrisek” fizetési kötelezettsége emelkedne, mintegy százhúsz országé viszont zsugorodna. Az európai államoké nagyjából a jelenlegi szinten maradna. Népszavazást javasolt Ernesto Samper kolumbiai elnök annak eldöntésére, hogy hivatalában maradjon-e vagy sem. Kolumbiában belpolitikai válság robbant ki, miután az államfőt megvádolták azzal, hogy 1994. évi választási kampányát részben a hírhedt Calí kábítószerkartell pénzelte. Akár ötven évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják a spanyol törvények Jósé Barrionue- vo egykori belügyminisztert, akit azzal vádolnak, hogy a nyolcvanas évek elején törvénytelen módszerekkel harcolt a szakadár baszk terrorszervezet, az ETA ellen. Hosszú vita az Európa Tanácsban A tagállamok többsége támogatta Oroszország felvételét Oroszország felvételi kérelmét tárgyalta az Európa Tanács, a kontinens emberi jogokkal és a demokratikus intézmény- rendszer működésével foglalkozó politikai testületé. A szervezet parlamenti közgyűlésének csütörtöki ülésnapján a felszólalók többsége a bebocsátás mellett foglalt állást. Mivel az orosz kérelem vitája során 97 képviselő jelentkezett felszólalásra, s 34 módosító indítványt nyújtottak be, a a szavazásra késő este, lapzártánk után került sor. A parlamenti közgyűlés esetleges pozitív állásfoglalását még az ET másik döntéshozó testületének, a miniszteri tanácsnak is jóvá kell majd hagynia. Moszkva még 1992-ben nyújtotta be a teljés jogú tagságra vonatkozó kérelmét, de a parlamenti közgyűlés a cse- csenföldi háború miatt tavaly több mint fél évre befagyasztotta a kérdés vitáját. Bár a tagállamok törvényhozóiból álló testületet alaposan megosztotta a felvételi kérelem, a képviselőkre nagy nyomás nehezedett saját kormányaik részéről, amelyek a felvétellel akarják ösztönözni Moszkvát a megkezdett reformok folytatására. A csütörtöki ülésnapon végül a parlamenti közgyűlés két legfőbb bizottságának vezérszónoka egyaránt az igennel szavazás mellett érvelt. Több résztvevő az utolsó pillanatban olyan módosító indítványt terjesztett elő, amely a csecsenkérdést különválasztaná a felvételtől, egy különbizottság létrehozását javasolva a téma megvitatására. A többség úgy vélte: Oroszország felvételének eldöntése világpolitikai jelentőségű kérdés. A magyar küldöttség támogatta Moszkva Radujev újabb túszejtéssel fenyegetőzik. A dagesztáni túszdráma csecsen főrendezője, Szalmán Radujev (jobbra) sajtóértekezletén kilátásba helyezte: túszszedő akcióikat mindaddig folytatják, amíg az orosz csapatok nem távoznak hazájából. fotó: feb/reuter Ismét vádolják Simpsont Folytatódik az évszázad pere Négy hónappal azután, hogy a kettős gyilkossággal vádolt O. J. Simpsont felmentette a bíróság, és visszanyerte szabadságát, most polgári perek sorozatával kell szembenéznie. Az áldozatok (volt feleségének, Nicole Simpsonnak és annak barátjának, Ronald Goldmannak) hozzátartozói perük - kártérítésért. Annak idején a büntetőperben a vádnak azt kellett volna „minden kétséget kizáróan” bebizonyítania az esküdtek előtt, hogy csakis O. J. követhette el a brutális kettős gyilkosságot. A most kezdődő polgári perekben viszont már elegendő annyi is, ha a bíróság kimondja: „nagy valószínűséggel ő hajtotta végre” a borzalmas tettet. Simpson védője mindent elkövet, hogy az igazi tettesnek az ismert sorozatgyilkost, Gien Rogerset tüntesse fel. Az amerikai férfit azzal vádolják, hogy nők tucatjaival végzett több szövetségi államban. A Simpson volt felesége és annak barátja ellen elkövetett gyilkosság idején csak két házzal arrébb dolgozott mázolóként. Rogers állítólag azzal dicsekedett, hogy összeismerkedett Nicole-lal. A Los Angeles-i rendőrség azonban nem foglalkozik ezzel az elmélettel, mert megAz alperes fotó: feb/reuter alapozatlannak tartja. Rogers, akit tavaly november 13-án vettek őrizetbe, a kihallgatáson azt vallotta, hogy legalább hetven személyt, főként nőket ölt meg. Barátja, Tony West pedig azt állítja: maga Rogers mondta el neki, hogy megölte Nicole-t és Ronaldot. ___________________Hírháttér___________________ Ú jabb varsói rapszódia Jozef Oleksy lemondása valóságos politikai felindulást okozott Varsóban. A kormányfő ugyan kitartóan tagadja, hogy igazak a KGB-s közreműködéséről szóló vádak, az ügy az egész lengyel belpolitikára kiható rengéshullámok újabb sorát indíthatja el. Elsőként gondoskodni kell a kabinet megújításáról. Tekintve, hogy Varsóban eddig is két partner, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Parasztpárt (PSL) alkotott szövetséget, már az utód kiválasztása is heves koalíciós vitákhoz, végső esetben akár szakításhoz is vezethet. A baloldali elnök, Kwasniewski által kinevezett jelöltnek új kormányprogramot kell kidolgoznia és bizalmi szavazást kérnie a szejmben. Ha a folyamat megakadna, a választások előbbre hozatala sem elképzelhetetlen. Ki lenne érdekelt egy idő előtti voksolásban? A kormánypártok számára kockázatot rejt az újabb megmérettetés, ám a jobboldali csoportok szétziláltságát jótékonyan csökkentheti a villanyszerelővé visszavedlett Walesa egységesítő fellépése. Tehát a mostani állapot egyelőre a volt Szolidaritás-vezetőnek kedvezhet leginkább. Alaptalanul félnek a keleti mezőgazdaságtól Hódítana a magyar hagyma Kitüntetett figyelem kísérte a berlini agrárseregszemlén a volt KGST-országok kiállítóit. Josef Borchert mezőgazdasági miniszter sokáig időzött a szlovák, a cseh, a lengyel és a magyar standon. A kelet-európai országok, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a Nyugat mindössze hat százalékához képest átlagosan 25 százalékos, nagy reményeket fűznek az Európai Unió agrárpiacához. A közösség országaiban élő gazdák viszont közismerten heves ellenzői a szervezet bővítésének. Tavaly a német termelők például mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a meggy behozatalát Magyarországról. Nem sikerült elérniük, hogy az illetékes hatóság ilyen rendelkezést hozzon. Hazánk változatlanul a legnagyobb kelet-európai gyümölcsexportőr az Európai Unióban. Az EU brüsszeli központjában azonban azt jósolják, hogy várhatóan további uniós tiltakozások lesznek, főként a gomba, a paprika, a spárga és a hagyma importja ellen. Ez utóbbi különösen sok vitát okozhat, mert valamennyi kelet-európai ország jó termést jelez. Tekintve, hogy Oroszország a korábbiakhoz képest jóval kevesebbet rendel, mindannyian az Unió piacán tülekedünk majd, vélik a szakértők. A Nyugat egyébként alaptalanul tart a kelet-európai mező- gazdaságtól. A gazdák az európai közösség déli irányú bővítésekor is megkongatták a vészharangot. Ám a félelem már csak azért is indokolatlan, mert a kelet-európai agrártermékek minőségi téren sem eléggé versenyképesek. Elemzők szerint azonban az évezred végére a visegrádi országokban talpra állnak a gazdálkodó szervezetek, amelyek akkorra már jobban igazodnak az EU-normákhoz. Kínos helyzetbe kerülhet a holland sörkirály Habzik a főhős szája A 72 éves holland sörkirály, Alfred Heineken már nem vesz részt a konszern napi tevékenységében, ám hatalmas vagyonnal rendelkezik. A nyáron jelenik meg Barbara Smith, az ismert holland újságírónő könyve a multimilliomosról. Néhány részlet már napvilágot látott. Ezek ízelítőt adnak abból, hogy a kötet nem fog hozsannákat zengeni az üzletemberről, akinek egyik sörét nálunk Amstel néven ismerik. Azt is közölték, hogy „pikáns részletek válnak majd ismertté a sörmilliárdos nem eseménytelen nőügyeiről és magánéletéről”. Egy fax másolata szintén kellemetlen órákat szerezhet Hei- nekennek. A sörgyáros vállalta, hogy mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeggel támogatja a brit kereskedelmi televízió, az ITV „Hotel Babylon” című sorozatát. Ám amikor megnézte az első néhány epizódot, faxot küldött az alkotóknak, valamint a tévéállomás igazgatójának, kifogásolva, hogy a szereplők kevés sört isznak, és „túl sok volt a néger a képernyőn”. Heineken tart a botránytól, s most megfenyegette a kiadót: ha nem tesz le a kötet megjelentetéséről, felvásárolja összes példányát, s akkor tulajdonosként teszi lehetetlenné a könyv közreadását. FEB Ez a módi Párizsban. A híres spanyol tervező, Paco Rabanne esküvői ruhakölteménye a francia fővárosban zajló divatshow egyik szenzációja volt. fotó: feb/reuter Melyik Nemzeti Tanács az igazi? Arafatnak el kell fogadtatnia a palesztin alkotmány módosítását Noha Arafat a palesztin választásokon a szavazatok 89,1 százalékával lett a Nemzeti Tanács elnöke, kétséges, hogy a nagy győzelem elegendő-e a Nemzeti Charta módosításához? (Helyszíni tudósítónktól) A palesztin államiság létrejöttének és a beígért nagy nyugati kölcsönöknek feltétele a palesztin Nemzeti Charta, az „alkotmány” egyes cikkelyeinek törlése. Ezek ugyanis állást foglalnak a cionizmus felszámolása, vagyis Izrael állam megsemmisítése mellett. Jasszer Arafat a választások előtt ígéretet is tett a Charta módosítására, de vajon képes-e megtartani? Erről a kérdésről Dzseninben beszélgettem Hik- mat Zaiddal, a Nemzeti Tanács most megválasztott tagjával, aki korábban a PFSZ budapesti nagykövete volt. Zaid szerint az alapkérdés az, hogy az 1968 júliusában Kairóban elfogadott Nemzeti Charta módosításához kétharmados többség szükséges, Arafat pedig nem rendelkezik ezzel. A magyarázat egyszerű: nem a most demokratikus úton választott 88 tagú Nemzeti Tanácsnak, hanem az 1964-ben meghívásos alapon létrehozott 450 tagú Nemzeti Tanácsnak kellene módosítania a Chartát! És mivel e tanács 450 tagjának legalább 50 százaléka külföldön él, s hadilábon áll Arafattal, nincs meg a módosításhoz szükséges kétharmad. Hogyan lehet ezen változtatni, hogyan lehet négyszöge- síteni a kört? Zaid szerint az lenne az egyik megoldás, ha az új Nemzeti Tanács belépne a régibe. Ebben az esetben talán meglenne a többség, de a másik kérdés az, hogy hol rendeznék meg a sorsdöntő ülést? Arafat szerint a palesztin autonómia területén, s az izraeliek beutazási engedélyt is adnának a régi Tanács minden tagjának, így az Izrael esküdt ellenségének számító George Habosnak és társainak is. Habas azonban bejelentette, hogy nem fogadja el a választási eredményeket, nem hajlandó Damaszkuszból mondjuk Gázába utazni, s az ő, valamint barátai jelenléte nélkül semmilyen szavazás nem lenne érvényes! Egy további elképzelés szerint a régi Tanács tagjainak bizonyos hányadát le kellene váltani, és újakat választani a helyükbe, ami azonban a testület szétrobbanásával fenyegetne. Arafatnak tehát minden ravaszságára szüksége lesz ahhoz, hogy valamilyen formában kieszközölje a Nemzeti Charta szükséges módosítását. Makai György L i 1 i 1
