Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-04 / 3. szám

1996. január 4., csütörtök VÁROSAINK Dunántúli Napló 7 A Radovan téri óvodába a Szent István lakótelepről hozzák az ételt FOTÓ: LÖFFLER Módosult a város költségvetése Tavaly az év közben is módo­sult a város költségvetése, ezeket a változásokat az ön- kormányzatnak jóvá kell hagyni. A testület decemberi utolsó ülésén elfogadta azt az előterjesztést, amely módosí­tásokat tartalmazta. Ezek szerint a tárcaközi bi­zottság az ipari szakmunkás- képző intézet fejlesztéséhez, a tanműhely gépesítéséhez, va­lamint eszközök vásárlásához 2,14 millió forinttal járult hozzá. A Szent István lakóte­lepen működő óvoda étkezte­tését a bölcsődei konyháról oldották meg, ennek a máso­dik féléves költsége 396 ezer forint volt. Továbbra is jelen­tős a tartós munkanélküliek száma a városban, jövedelem- pótló kifizetésekre kapott a munkaügyi központ 962 ezer forint plusz támogatást köz­ponti költségvetésből. Az óvoda gazdálkodását át­vette az általános iskola, ezzel a bérköltség tíz százalékkal csökkent. A megtakarítás ter­hére az óvoda egy fénymáso­lót tervez vásárolni, valamint a Széchenyi utcában lévő léte­sítmény bejáratához vezető utat szeretné felújítani. A munkaügyi központ a a pol­gármesteri hivatalnak 11 munkanélküli közhasznú fog­lalkoztatását engedélyezte. A bér, a tb-járulék és az eszköz beszerzés 70 százalékát fe­dezte a munkaügyi hivatal, ennek ellenére a költségvetési hiányt 200 ezer forinttal nö­velte ez az intézkedés. Szigetváron a legmagasabb a munkanélküliség Baranyában A gazdálkodók bizakodnak a foglalkoztatás növekedésében A Baranya Megyei Munkaügyi Központ elmúlt év végi nyil­vántartása alapján térségünkben átlagosan 11 százalék körül mozgott a munkanélküliségi ráta. A mutató immár hagyomá­nyosan 1 százalékponttal elmarad az országos átlagtól, ilyen tekintetben a megye akár a tartósan hátrányos helyzetű régiók között említhető. Adóemelések, új helyi adók Szigetvári körkép Baranyavíz Kft. Még az elmúlt évben döntött a 6 alapító önkormányzat (köztük a szigetvári), hogy a valamikori Baranya megyei Vízmű Válla­latot korlátolt felelősségű társa­sággá alakítják át. A vagyonér­tékelés ugyan az előterjesztés időszakában még nem készült el, ennek következtében a tár­saság törzstőkéjén belül a szi­getvári törzsbetétet sem tudták meghatározni. A város képvi­selő testületé viszont úgy dön­tött, hogy a közmű vagyont az átalakuló társaságba nem viszi be. A Baranyavíz Kft.-t az alpi- tók egy évre hozták létre, ugyanis véleményük szerint ez az időszak lesz elegendő ahhoz, hogy az üzemmérnökségen- kénti (mohácsi, siklósi, komlói, szigetvári), valamint a komlói központ gazdasági társaságai létrejöjjenek. Közösségi iskola A város minden polgára előtt nyitva áll január elsejétől a Ti­nódi Lantos Sebestyén Általá­nos Iskola, ugyanis pályázat út­ján elnyerték a megtisztelő „Közösségi iskola” címet. A Soros Alapítvány pályázatára több általános iskola nyújtotta be ajánlatát, közülük a tanács­adó testület két iskolát tartott méltónak a cím és a vele járó pénzösszeg odaítélésére. Az is­kolában már megkezdték a pá­lyázatban leírt javaslatok meg­valósítását. Tinódi-kazetta sikere Igen nagy népszerűségnek ör­vend a Tinódi Vegyeskar első műsoros kazettája, amely az elmúlt hónapban került forga­lomba. A kazetta a Tinódi Kó­rusért Alapítvány kiadásában, a Budapest Bank jelentős anyagi hozzájárulásával jelent meg, a koncertfelvételeket a Zárda ut­cai Ferences templomban vet­ték fel. A kiváló akusztikájú te­remben jó minőségben elké­szült, kórusműveket tartalmazó kazetta szép sikert ért el a zene­kedvelők körében. Amennyiben területi meg­osztásban vizsgáljuk a megye foglalkoztatáspolitikai helyze­tét, úgy gyorsan szembetűnik a tény, az elmúlt év során Sziget­vár a sor legutolsó helyre csú­szott vissza. A jelenség okaként egyér­telműen a szigetvári nagyfog­lalkoztatók, mint a Konzerv­gyár, a Cipőgyár és a mezőgaz­dasági nagyüzemek tönkreme­netele nevezhető meg. A bajt tovább fokozta, hogy a termelő cégek nehéz helyzete számos mezőgazdasági beszállítót, il­letve szolgáltatót is kellemetle­nül érintett, ugyanis ezek egy csapásra vesztették el korábban biztos megrendelőiket, piacu­kat. A meglehetősen lesújtó álla­potról a legtöbbet a statisztikai számok árulnak el. Szigetváron és térségében a munkanélküli­ségi ráta megközelíti a 18 szá­zalékot (a megyében a legma­gasabb). Az álláskeresők száma megközelíti a 3500 főt, akik közül munkanélküli ellátásra alig több mint a fele jogosult. A munkanélküliek számához vi­szonyítva aránytalanul magas a térségben az állástalan pálya­kezdők száma (mintegy 250) is. Ez az adat nemcsak az előző évhez, hanem az előző hóna­pokhoz képest is növekedést mutat. Ezzel szemben az egyetlen pozitív jelenség, hogy az elmúlt esztendőhöz képest némileg nőtt a bejelentett betöltetlen ál­láshelyek száma (200 körül mozog). Reménykeltő ugyanakkor a megyei munkaügyi központ legutóbbi felmérésének ered­ménye, amely szerint a sziget­vári és városkörnyéki vállalko­zók a foglalkoztatás nagyobb arányú (21,4 százalék) növeke­dését prognosztizálják a nehéz helyzetű térségben. Ez az adat a megye vállalkozói átlagos vá­rakozásának közel háromszoro­sát jelenti. K. E. Szigetvár képviselő testületé decemberi ülésén fogadta el a január elsejétől érvényes új he­lyi gépjármű-, iparűzési-, va­lamint építményadó mértékét meghatározó rendeletet. Eszerint ebben az évben a gépjárművek 100 kilogrammja után 400 forint, a motorkerék­párok, lakókocsik és sátras utánfutók után évente 2000 fo­rint, az ideiglenes forgalmi en­gedéllyel forgalomban tartott gépjárművek után - fajtára te­kintet nélkül - az adómentes időszak túllépését követő min­A lehetőségeket ismerve az ön- kormányzat még gondolni sem mer arra, hogy jelentősebb fej­lesztési programot indítson el az elkövetkező években. A nemrégiben elkészült, úgyne­vezett ciklusprogram - amely 1998-ig határozta meg a felada­tokat - ugyanis már a beveze­tőben leszögezi: a mindenkori bevételekből elsősorban az in­tézmények működőképességét finanszírozzák, ezt figyelembe véve nincs is lehetőségük na­gyobb összeget igénylő beru­házásra. A munkahelyek csökkenésé­vel a város adóbevételei is mér­séklődnek, éppen ezért a testü­letnek minden eszközzel (adó- mentesség, kedvező áru telek- vásárlási lehetőségek meghir­detése) támogatni kell az egyéni és a társas vállalkozások munkahelyteremtő akcióit. To­vábbiakban is folytatják az ön- kormányzati lakások eladását, Nemrégiben fejeződött be az a vizsgálat, amelyet a PHARE- program finanszírozott, s amely a városi kórház energiaellátá­sát, valamint ennek költségeit, a megtakarítási lehetőségeket vette górcső alá. A cél az volt, hogy az elemzésben feltárják az energiamegtakarítási lehetősé­geket, s az itt szerzett tapaszta­latokat pedig hasznosítsák más baranyai egészségügyi intéz­ményben. Amit mindenki tudott, tulaj­donképpen azt számszerűsítette a vizsgálat. A megállapítás sze­rint ugyanis a városi intézmény az európai kórházak átlagos energiafogyasztásának dupláját használja fel. Ez leginkább a fű­tésre és a háztartási melegvíz szolgáltatásra érvényes, az áramfelhasználás nagyjából az átlagnak megfelelő. A bizottság javaslataiban többek között den megkezdett hónapra havi 2 ezer forint adót kell fizetni. A helyi iparűzési adó a kereske­delmi tevékenységet folytatók­nak 8 ezrelék, a pénzintézetek­nek és biztosítóknak egy száza­lék, minden más adózónak az adóalap 4 ezreléke, a napi áta­lány pedig ezer forint. Épít­ményadó címén a présházak (a préstér kivételével), garázsok, bérbeadott raktárak után 60, a bérbeadott műhelyek után 150 és a bérbe adott üzlet, iroda és egyéb helyiségek után 225 Ft/m2 az éves adó összege. az ebből származó bevételek nagy részét fiatalok számára épült bérlakások költségeinek fedezésére fordítják. Az intézmények fenntartásá­val kapcsolatban az elképzelé­sek szerint továbbra is működ­tetni kívánják a bölcsődét, an­nak ellenére, hogy a normatív támogatás megszűnt. A térség­ben lévő önkormányzatok ösz- szefogását is igényli a gyógy­pedagógiai képzés lehetőségei­nek bővítése. Az energiaszol­gáltatásban mérföldkőnek te­kintik a földgáz bevezetését, bár az még nem látszik ponto­san, erre mikor kerül sor. A három éves terv tehát in­kább a város működőképessé­gének megőrzésére teszi a hangsúlyt, mintsem felelőtlen ígérgetéseket fogalmazna meg. Ä várható pénzbevételeket fi­gyelembe véve az idegenforga­lom az a terület, ahol még talán pluszjövedelemhez lehet jutni. szerepel a gőzelosztás technikai berendezéseinek rekonstrukci­ója és a szellőztetési rendszer átalakítása. A kórház energetikai rend­szerének felújítása - már csak a takarékossági szempontokat fi­gyelembe véve is - elengedhe­tetlenné vált. Az idén életbe lépő közbeszerzési törvény vi­szont előírja, 5 millión felüli beruházás esetén pályázatot kell kiírni, s az önkormányzat­nak, mint fenntartónak kell el­dönteni, melyik ajánlatot fo­gadja el. Egyelőre még nem tisztázott, az Országos Egészségbiztosító Pénztár mennyiben járul hozzá a beruházáshoz, ugyanis az in­tézmény a rekonstrukció kap­csán jelentősen csökkentheti energia költségét, amelyet még az egészségbiztosító pénztár fi­nanszíroz. Az idegenforgalomra épít a fejlesztési terv Energiatakarékossági beruházások a kórházban Szigetvár 614 darab tízezer forintos értékpapírhoz jutott Patikák részvénytársaságban Egyben marad a Pannonmedi­cina, de ezentúl nem vállalat formájában fog működni a megye gyógyszerellátására szakosodott vállalkozás, ha­nem gazdasági társaságként. Parlamenti döntés értelmében a megyei közszolgáltató nagy- vállalatokat át kellett alakítani, egységeik - jelen esetben a pa­tikák - a helyi önkormányza­tok tulajdonába kerültek, a hát- térvagyonát is el kellett oszta­nia a települések között, Ennek következtében a vagyonátadó bizottság a Pannonmedicina Gyógyszerellátó Vállalat teljes vagyonát önkormányzati tulaj­donba adta, Szigetvár is bir­tokba vehette a patikát. Az úgynevezett háttérva* gyón kéttizedét a Baranya me­gyei önkormányzat, nyolctize­dét pedig a megye valamennyi önkormányzata kapta. A testü­letek képviselői közös meg­egyezés alapján döntöttek úgy, hogy a vállalatot továbbra is egyben tartják, részvénytársa­sággá alakítják át. A vagyonátadó bizottság alapítói jogokkal 7 önkor­mányzatot - köztük a szigetvá­rit - bízott meg. így csupán ezeknek az önkormányzatok­nak kellett az alapítói okiratot aláírni, a megye további 294 települése a cégbírósági be­jegyzést követő 30 napon belül kapja meg a Baranya Megyei Önkormányzattól a részvé­nyeit. A 420 milliós alaptőké­ből részvények formájában Szigetvár 614 darab 10 ezer fo­rintos részvényhez jutott, a fentebb elmondottaknak meg­felelően a megyei önkormány­zat jutott a legtöbb értékpapír­hoz, szám szerint 25 295 da­rabhoz. (Az értékpapírokat a lakosság számarányának meg­felelően osztották el.) A társa­ság 3 tagú igazgatósággal és 7 tagú felügyelő bizottsággal alakult meg. Ez utóbbinak a város képviselő testületének döntése alapján Veszprémi Zoltán alpolgármester is tagja lett. A részvénytársaság január elsejével alakult meg, fő tevé­kenységi köre gyógyszer nagykereskedelem. A Zrínyi téri Salamon biopatika is tagja a Pannonmedicina Rszvénytársaságnak fotó: löffler Gábor Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents