Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-20 / 19. szám
1996. január 20., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Támogatás távhő-szolgáltatási díjemelés miatt 1A gazdasági stabilizációs intézkedésekhez kapcsolt szociális hozzájárulásról szóló népjóléti miniszteri rendelet értelmében a központi költségvetésből a településeknek juttatott hozzájárulás olyan családok átmeneti segélyezésére és lakásfenntartási támogatására is fordítható, amelyek a fűtési költségeket szociális helyzetük miatt nem képesek viselni. Ennek szabályozására alkotott rendeletet Pécs Közgyűlése a legutóbbi ülésén. A rendelet szerint a távhő-szolgáltatási díjemelés részleges lakossági ellentételezésére lakásfenntartási támogatásként havi 2000 forint összegű díjtámogatásra jogosultak azon távfűtött lakásban élő állandó pécsi lakosok, akik rendszeres szociális segélyben, rendszeres nevelési segélyben, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, rendszeres szociális járadékban részesülnek, illetve akik önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló két év feletti súlyosan fogyatékos, vagy 18. életévét be nem töltött személy gondozásáért, ápolásáért havi ápolási díjat kapnak. A jogosultat a támogatás 1996. január, február és március hónapokban illeti meg. A támogatás csak egyféle jogcímen adható, egy lakásban élő több jogosult estén is csak egynek adható. Nem állapítható meg támogatás, illetve nem folyósítható tovább annak, aki bentlakásos szociális intézményi ellátásban, vagy 1996. március 31-ig lakásfenntartási támogatásban részesül. Támogatásra jogosult viszont az is, akinek a jogosultsága a rendelt hatályba lépése után keletkezik, ilyenkor a támogatás jogosultság megállapításának hónapjától folyósítható. A jogosultak listáját a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodája küldi meg a PETÁV Kft-nek. D. I. Szemlélődő séta utcáról utcára Akár a kerámiadíszt is leverhetik Alkalmi vásárokkal már hasznosítják a Nagy Lajos király úti csarnokot, de akár galériát is építhetnének itt a vállalkozók FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A lehetetlen vízigebe „Láttak önök már valaha lódoktorkönyvet?” - zsörtölődött ismerőseinek Deák Ferenc, amikor Eötvös József A falu jegyzője című regénye megjelent: - A könyv előlapjára egy ló képe van nyomtatva, s annak minden porcikája felosztva és számokkal megjelölve. A számok mindegyikéhez magyarázat járul a különféle betegségekről. Tehát az egész ló csupa betegség, olyan ló pedig nincs a világon. De Magyarországon sincs olyan megye, amilyent A falu jegyzője rajzol, tudniillik minden porcikájában nyavalyás. Általánosságban készségesen elfogadom Deák véleményét, egyes ügycsoportok azonban tapasztalataim szerint nagyon hajlamosak lódoktorkönyvi lovak lenni. Pécs esetében ilyen például a vízdíj megállapítása körüli hercehurca gebéje. Mert lám: akik netán arra számítottak, hogy a francia világcég résztulajdonával létrejött Vízmű Rt. mindjárt maga lesz a csoda és áremelés nélkül képes működni a mai magyar gazdasági környezetben, azok hatalmasat csalódtak. S már az is egyfajta betegség, hogy volt mihez képest csalódni. Hiszen amikor egyes képviselők a szerződéskötés előtti ígéretek beváltatlanságát kérték számon, olyan „összetett mondatokra” felére hivatkoztak, amelyeknek mindig csak az reklámízű része volt hangsúlyozva az önkormányzat körüludvarlása idején. Például: csökken a vízdíj - ám csak viszonylag, vagyis az inflációs rátánál kisebb mértékben nő. Az is érdekes tünet, ha egyes képviselők nem ilyen értelmezésben fogadták el annak idején a francia üzleti ajánlatot. Az pedig egy legalább ilyen súlyos másik - s erre is volt utalás -, ha abban a tudatban, hogy az udvarló vőlegény nagyokat mond, de ne firtassuk, mi is az igazság belőle. Ismét másféle betegség, hogy noha Vízmű díjemelési kérelme - ismereteim szerint - már novemberben befutott és van a vízdíjszámításra meghatározott képlet, január 18-ig két szakbizottság sem volt képes írásos előterjesztést benyújtani. így történhetett, hogy a Vízmű kérelme kommentár nélküli rendelettervezetként került a képviselőkhöz, akik aztán ülés kezdetén kaptak egy másik, ám írásos érvekkel meg nem támogatottat. Mindezek után végül mégis a képlet szerint számított díjat fogadták el. Szerintem ez a vízigebe anatómiailag is rendellenes, ha logikai sorrendet kívánunk. Ez a ló mintha a fülével hessegetné el a legyeket a tomporáról. Nézzük csak: a Vízmű benyújtja a díjemelési kérelmét novemberben. A minisztérium december végén rendeletben határozza meg, hogy milyen maximált ársávokat alkalmazhat a regionális vízmű. A közgyűlés január 18-án dönt a vízdíj mértékéről, hogy a Vízmű 20-ig pályázhasson állami támogatásért, mert a díj a központilag megállapított zsinórmértéken felüli. A Vízmű csak ezután, a jövő hét közepén ül le tárgyalni a regionális vízművel, hogy az a maximálthoz képest tulajdonképpen mennyiért is árulja a mindenképpen megdrágított Duna-vizet. Ä legnyavalyásabb az egész vízigebében azonban négy olyan kór, amely az egész szervezetre kihat. Egy: a központi szabályozás révén az önkormányzatok és vízmüveik szinte ösztöhŐZvé'Vdhnak az ár emelésére. Kettő: a lakosság szinte hiába takarékoskodik, mert a kevesebb elfogyasztott vizet drágábban kapja. Három: még nyilvánvalóbban túlfogyasztásra ösztönöz a regionális vízmű által alkalmazható sávos árrendszer. Négy: igazságtalan és az állampolgárok földrajzi jogegyenlőtlenségét jelenti, hogy egy ilyen elemi szolgáltatás diját a területi adottságok és egyes nagy kitermelő cégek államilag garantált bevételi érdekei határozzák meg. Elképzelhető, hogy ha Deák Ferenc netán efféle tartalmú fejtegetést olvasva is azt állítaná, hogy ilyen minden porcikájában nyavalyás ló nem lehetséges. Csakhogy nálunk, ha ivóvíz-szolgáltatásról van szó, nem ismernek lehetetlen. Dunai Imre Új víz- és csatornadíjak A „farkastámadás” sérültjeinek megsegítésére A Városi Vagyonkezelő Kft. Gyógyulás Alapítvány néven szándékozik alapítványt létrehozni a december 28-i hírhedt „farkastámadás” során megsérültek gyógyításának támogatására. Az alapítvány célja, hogy a sérültek kórházi ápolásához, a szükséges műtétek, protézisek költségeihez hozzájárulva nyújtson segítséget. A bármely adományozó számára nyitott alapítványnak a Közgyűlés 100 ezer Ft támogatást szavazott meg. Mozgáskorlátozottak Klubja Kertvárosban A Krisztina tér 9. alatt megnyílt a mozgáskorlátozottak pécsi klubja, ahol teljes nappali ellátást kapnak a tagok. Térítés ellenében a jogosultakat az intézmény speciális buszon szállítja. Á klubnak kondicionáló terme is van szakképzett személyzettel. A 18 és 50 életév közötti állandó pécsi lakosok jelentkezhetnek a helyszínen, vagy a 438-297-es telefon, illetve az Integrált Nappali Szociális Intézmény Központjában (Littke utca 10.), vagy a 439-582-es telefonon. Nyugdíjas profik a közterületeken A Nyugdíjas Egyesület képviselői révén a Belügyi Szervek Nyugdíjas Klubja felajánlotta Pécs Önkormányzatának, hogy térítésmentesen nyújtanának segítséget a város méretéhez képest elégtelen létszámú közterület-felügyeletnek. Az elképzelés szerint a nyugdíjas rendőrök - hiszen ilyen hivatásúakról van szó - nem önállóan, hanem mindig főhivatású közterületfelügyelővel együtt vigyáznának a rendre. A gáláns ajánlatra eddigi ismereteink szerint még nem érkezett válasz. A múlt szeptember 2-án tettem szóvá e rovatban, hogy a Citrom utcai Várnagy-ház egységes, a néhai Ybl-dijas építész által megálmodott kirakatrendszerét megbontották, az egyik új tulajdonosnak nem tetszett a míves munka, szemétre vetette, és semmitmondóan igénytelenre cserélte ki. Ezt írtam akkor: „Nyugtalanító ez a mostani eset. Mert más majdani tulajdonosok is kedvet kaphatnak hasonló akcióra, akkor pedig megnézhetjük, mi marad Várnagy házából. ..” Félve utam le e szavakat attól tartván, hogy e jelenség precedenssé válhat. Bár titkon reméltem: a majdani tulajdonosváltásnál mégis a jó ízlés győz. Mégis precedens volt! Sajnos másféle „ízlés” győzött. Egy újabb üzletben irtották ki a díszes portált, s tették helyébe semmit mondót. Precedens lett tehát az, amit már akkor sem lett volna szabad eltűrni és megengedni. De engedték? Vagy csak úgy „magánszorgalomból” történt a házcsúfítás? És ugyanígy a második is? Vagy nincs ma hatalom, ami gátat vethetne az efféle városképrombolásnak? Szeptemberben az építész özvegyét, Uherkovich Agnes belső építészt kérdeztem, s ő tagadta, hogy vele erről bárki is szót váltott volna. Most Weiler Árpád, a pécsi építészkamara elnökének véleményét kértem. Szerinte az ilyen beavatkozás engedélyköteles munka, amire a hatóságnak meg kellene tagadnia az engedély kiadását. De ha nem is kérnek?! Nos, a jelenség veszélyes. Még megérhetjük, hogy ha tulajdonosváltás lesz a szemközti Cit- rom-üzletházban, a mostani szabóság új tulajdonosa nyugodtan leverheti a kirakatokat övező kerámiadíszítést, mondván: ő utálja az ilyen cicomát. Ml lesz veled, felüljáró? Egyre többet panaszkodnak a járművezetők a Tüzér utcai felüljáró állapotára. S teszik ezt joggal. Hiszen mind több rajta a foltozás, mind több az egyre nehezebben kikerülhető kátyú. És még hol van az idei tél vége? Az Árpád-híd - a „nagy” felüljáró - tavalyelőtt volt 20 esztendős, és abban az évben élte meg a tízévenként esedékes második nagyfelújítását. A „kicsi” lassan már 15 éves, de a mind nehezebben halogatható felújításról még nem is hallott. Fog-e hallani? Emlékszem, a csendes avatás idején is szóba került a létesítmény két forgalmi sávos volta, de akkor azt mondták, hogy hajjaj, kibírja ez még nagyon sokáig a forgalomnövekedést. Régóta látjuk, hogy nehezen. Az esetleges felújításról az idő tájt kevés szó esett, s az is csak halkan. Pedig tudnivaló volt, hogy egy lezárt sávon dolgozni nem nagy öröm. S egy sávra hagyni a hatalmasra nőtt forgalmat még kevésbé az. Az egészet lezárni pedig a hosszadalmas felújítás idejére végképp elkeserítő lenne a közlekedők számára. Akkor marad a kátyúzás, a foltozgatás? Kihasználatlan csarnok Sok éve már, hogy utoljára jártam a régi Sopiana-csamokban. Amikor a gyár leköltözött a Kertváros aíjában épült új gyárba, ez régi épület - ma Nagy Lajos király úti - üresen, s javarészt kihasználatlanul maradt. Újabban decemberben szokott szolgálatba állni alkalmi karácsonyi vásárhelyként. így volt ez a mostani karácsonyon is, amikor a hatalmas csarnokban sok kicsi árusítóhelyen kínáltak mindenféle portékát. Elálmélkod- tam. No nem a vásáron, hanem a csarnokon. Pontosabban a változatlan kihasználatlanságán. Vajon miért nem akadt még jól hasznosító gazdája ennek a csaknem 1800 m2 csarnoknak? Igaz, kissé kajlán áll a mai utcafronthoz képest, viszont egy kész épület, ahol csak a belső átalakításról kell gondoskodni, esetleg galériát építeni benne, s lehet(ne) akármi. De feltehetően semmi sem lesz az istenadta, mert valamiért képtelen megmozgatni a fantáziákat. Hársfai István Pécs Közgyűlése csütörtöki ülésén módosította az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, továbbá az önkormányzati víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés és kezelés díjairól szóló rendeletét. A február 1-el érvénybe lépő új díjak köbméterenként, zárójelben a díjemelés százalékos mértéke nem hivatalos számítás szerint: lakossági fogyasztók esetén az ivóvíz díja 70-ről 86 forintra (22,86%), a csatornadíj 40-ről 49 forintra (22,5%), víz- és csatornadíj együtt 110-ről 135 forintra (22,72%) növekszik; a nem lakossági fogyasztók esetében a vízdíj 116-ról 143 forintra (23,25%), a csatornadíj 40-ről 49 forintra (22,5%), a kettő együtt 156-ról 192 forintra emelkedik. Ehhez a számlám még hozzájön a mindenkori ÁFA, amelynek megállapítása nem tartozik ön- kormányzati hatáskörbe. A lakossági ivóvíz és csatornadíjakra vonatkozó - megpályázott - állami támogatás elnyerése (?!) esetén a megállapított vízdíjat a támogatás mértéke szerint csökkenteni kell. D. I. A tettyei romok romjai Ha látogatást teszünk Pécsett, a híres tettyei romoknál, akkor nemcsak a történelmi romokkal találkozhatunk. A park és a játszótér is romjaiban hever. Kidőlt fák, leszakadt ágak torlaszolják el a kiépített ösvényeket. A köztéri bronzszoborra amatőr „művészek” élénk színű festékekkel díszítő mintasort festettek. A Tettye történetét ismertető tábláról felpattogzott már régen a festék. Legjobb esetben minden tizedik betű olvasható. Az is nehezen, mert a festékszórók ennek a táblának sem kegyelmeztek. Áfából készült játszóteret a pécsi Szatyor Győző faragta 1980- ban. A körhinta egyszerűen ledőlt talapzatáról. A téren egykori játékok csonkjai állnak. A fatorony tövében rongycsomó. Állítólag egy hajléktalan hagyta itt, aki a tető alatt szokott aludni. De hulladékot a bokrok alatt, vagy a leszakított szemetesedények mellett is látni lehet bőven. A focipálya kerítése elhatározhatta, hogy ki fog dőlni. A köztéri lámpák burái hiányoznak, de már égő sincsen bennük. Egyik-másik lámpaoszlopból szabadon lóg ki az elektromos kábel. A csúszdák feneke kilyukadt. Csoda, hogy a csúszdázó gyerekek lába még nem törött ki. A homokozókat felverte a gaz. A hétvégeken sok szülő viszi a játszótérre gyermekét. Mégis csak élmény, hogy hdsználhatják a még működő hintákat, megmászhat- ják a meredek lejtőiket. Az elmúlt hétvégén parképítőket is láttak a játszótéren. A körhintára dőlt fát darabolták fel, hordták egy kupacba. Persze, kiderült, nem parképítőkről van szó. Szegény sorban élő emberek voltak. Hazavitték áfát tüzelőnek. U. G. Városvédő őrjárat Nemrégiben Pécs határában jártunk, ott ahol Komlóról jövet torkollik be a főút. A város címere, neve és az út száma mellett egy tábla van Pécs európai város voltát tanúsítja. Ezzel szemben egy valaha labdarúgó pályaként szolgált térség látható, jó ideje roskadozó és foghíjas kerítéssel. így fogadja városunk az érkezőket. Vajon meddig?. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, Dr. Vargha Dezső Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a január 18-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték - a 100% - százalékában: kéndioxid 42,4%, nitrogéndioxid 46%, szénmono- xid 39,5%, szálló 'por 135,2%, ózon 5,6%. Pécs levegőminősége a gáznemű légszennyezők vonatkozásában megfelelő volt, jóval határérték alatti értékeket mértek. A szálló por koncentrációja a város északi és középső részein haladta meg a megengedett értéket. A város északi részén kismértékű, a centrumban közel kétszeres határérték túllépést tapasztaltak. A levegő szennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. 1 I * l >
