Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-20 / 19. szám

1996. január 20., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Támogatás távhő-szolgáltatási díjemelés miatt 1A gazdasági stabilizációs intézkedésekhez kap­csolt szociális hozzájárulásról szóló népjóléti mi­niszteri rendelet értelmében a központi költségve­tésből a településeknek juttatott hozzájárulás olyan családok átmeneti segélyezésére és lakásfenntartási támogatására is fordítható, amelyek a fűtési költsé­geket szociális helyzetük miatt nem képesek vi­selni. Ennek szabályozására alkotott rendeletet Pécs Közgyűlése a legutóbbi ülésén. A rendelet szerint a távhő-szolgáltatási díjemelés részleges lakossági ellentételezésére lakásfenntar­tási támogatásként havi 2000 forint összegű díjtá­mogatásra jogosultak azon távfűtött lakásban élő állandó pécsi lakosok, akik rendszeres szociális se­gélyben, rendszeres nevelési segélyben, munkanél­küliek jövedelempótló támogatásában, rendszeres szociális járadékban részesülnek, illetve akik ön­maga ellátására képtelen, állandó és tartós felügye­letre, gondozásra szoruló két év feletti súlyosan fo­gyatékos, vagy 18. életévét be nem töltött személy gondozásáért, ápolásáért havi ápolási díjat kapnak. A jogosultat a támogatás 1996. január, február és március hónapokban illeti meg. A támogatás csak egyféle jogcímen adható, egy lakásban élő több jo­gosult estén is csak egynek adható. Nem állapítható meg támogatás, illetve nem folyósítható tovább an­nak, aki bentlakásos szociális intézményi ellátás­ban, vagy 1996. március 31-ig lakásfenntartási tá­mogatásban részesül. Támogatásra jogosult viszont az is, akinek a jogosultsága a rendelt hatályba lé­pése után keletkezik, ilyenkor a támogatás jogo­sultság megállapításának hónapjától folyósítható. A jogosultak listáját a Polgármesteri Hivatal Népjó­léti Irodája küldi meg a PETÁV Kft-nek. D. I. Szemlélődő séta utcáról utcára Akár a kerámiadíszt is leverhetik Alkalmi vásárokkal már hasznosítják a Nagy Lajos király úti csarnokot, de akár galériát is építhetnének itt a vállalko­zók FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A lehetetlen vízigebe „Láttak önök már valaha lódoktorkönyvet?” - zsörtölődött isme­rőseinek Deák Ferenc, amikor Eötvös József A falu jegyzője című regénye megjelent: - A könyv előlapjára egy ló képe van nyom­tatva, s annak minden porcikája felosztva és számokkal megje­lölve. A számok mindegyikéhez magyarázat járul a különféle be­tegségekről. Tehát az egész ló csupa betegség, olyan ló pedig nincs a világon. De Magyarországon sincs olyan megye, amilyent A falu jegyzője rajzol, tudniillik minden porcikájában nyavalyás. Általánosságban készségesen elfogadom Deák véleményét, egyes ügycsoportok azonban tapasztalataim szerint nagyon hajla­mosak lódoktorkönyvi lovak lenni. Pécs esetében ilyen például a vízdíj megállapítása körüli hercehurca gebéje. Mert lám: akik ne­tán arra számítottak, hogy a francia világcég résztulajdonával létre­jött Vízmű Rt. mindjárt maga lesz a csoda és áremelés nélkül ké­pes működni a mai magyar gazdasági környezetben, azok hatal­masat csalódtak. S már az is egyfajta betegség, hogy volt mihez képest csalódni. Hiszen amikor egyes képviselők a szerződéskötés előtti ígéretek beváltatlanságát kérték számon, olyan „összetett mondatokra” felére hivatkoztak, amelyeknek mindig csak az rek­lámízű része volt hangsúlyozva az önkormányzat körüludvarlása idején. Például: csökken a vízdíj - ám csak viszonylag, vagyis az inflációs rátánál kisebb mértékben nő. Az is érdekes tünet, ha egyes képviselők nem ilyen értelmezésben fogadták el annak ide­jén a francia üzleti ajánlatot. Az pedig egy legalább ilyen súlyos másik - s erre is volt utalás -, ha abban a tudatban, hogy az udvarló vőlegény nagyokat mond, de ne firtassuk, mi is az igazság belőle. Ismét másféle betegség, hogy noha Vízmű díjemelési kérelme - ismereteim szerint - már novemberben befutott és van a vízdíj­számításra meghatározott képlet, január 18-ig két szakbizottság sem volt képes írásos előterjesztést benyújtani. így történhetett, hogy a Vízmű kérelme kommentár nélküli rendelettervezetként került a képviselőkhöz, akik aztán ülés kezdetén kaptak egy másik, ám írásos érvekkel meg nem támogatottat. Mindezek után végül mégis a képlet szerint számított díjat fogadták el. Szerintem ez a vízigebe anatómiailag is rendellenes, ha logikai sorrendet kívánunk. Ez a ló mintha a fülével hessegetné el a legye­ket a tomporáról. Nézzük csak: a Vízmű benyújtja a díjemelési ké­relmét novemberben. A minisztérium december végén rendelet­ben határozza meg, hogy milyen maximált ársávokat alkalmazhat a regionális vízmű. A közgyűlés január 18-án dönt a vízdíj mérté­kéről, hogy a Vízmű 20-ig pályázhasson állami támogatásért, mert a díj a központilag megállapított zsinórmértéken felüli. A Vízmű csak ezután, a jövő hét közepén ül le tárgyalni a regionális vízmű­vel, hogy az a maximálthoz képest tulajdonképpen mennyiért is árulja a mindenképpen megdrágított Duna-vizet. Ä legnyavalyásabb az egész vízigebében azonban négy olyan kór, amely az egész szervezetre kihat. Egy: a központi szabályozás révén az önkormányzatok és vízmüveik szinte ösztöhŐZvé'Vdhnak az ár emelésére. Kettő: a lakosság szinte hiába takarékoskodik, mert a kevesebb elfogyasztott vizet drágábban kapja. Három: még nyilvánvalóbban túlfogyasztásra ösztönöz a regionális vízmű által alkalmazható sávos árrendszer. Négy: igazságtalan és az állam­polgárok földrajzi jogegyenlőtlenségét jelenti, hogy egy ilyen elemi szolgáltatás diját a területi adottságok és egyes nagy kiter­melő cégek államilag garantált bevételi érdekei határozzák meg. Elképzelhető, hogy ha Deák Ferenc netán efféle tartalmú fejte­getést olvasva is azt állítaná, hogy ilyen minden porcikájában nya­valyás ló nem lehetséges. Csakhogy nálunk, ha ivóvíz-szolgálta­tásról van szó, nem ismernek lehetetlen. Dunai Imre Új víz- és csatornadíjak A „farkastámadás” sérültjeinek megsegítésére A Városi Vagyonkezelő Kft. Gyógyulás Alapítvány néven szándékozik alapítványt létre­hozni a december 28-i hírhedt „farkastámadás” során megsérül­tek gyógyításának támogatására. Az alapítvány célja, hogy a sérül­tek kórházi ápolásához, a szük­séges műtétek, protézisek költ­ségeihez hozzájárulva nyújtson segítséget. A bármely adomá­nyozó számára nyitott alapít­ványnak a Közgyűlés 100 ezer Ft támogatást szavazott meg. Mozgáskorlátozottak Klubja Kertvárosban A Krisztina tér 9. alatt megnyílt a mozgáskorlátozottak pécsi klubja, ahol teljes nappali ellátást kapnak a tagok. Térítés ellené­ben a jogosultakat az intézmény speciális buszon szállítja. Á klubnak kondicionáló terme is van szakképzett személyzettel. A 18 és 50 életév közötti állandó pécsi lakosok jelentkezhetnek a helyszínen, vagy a 438-297-es telefon, illetve az Integrált Nap­pali Szociális Intézmény Köz­pontjában (Littke utca 10.), vagy a 439-582-es telefonon. Nyugdíjas profik a közterületeken A Nyugdíjas Egyesület képvise­lői révén a Belügyi Szervek Nyugdíjas Klubja felajánlotta Pécs Önkormányzatának, hogy térítésmentesen nyújtanának se­gítséget a város méretéhez ké­pest elégtelen létszámú közterü­let-felügyeletnek. Az elképzelés szerint a nyugdíjas rendőrök - hiszen ilyen hivatásúakról van szó - nem önállóan, hanem mindig főhivatású közterület­felügyelővel együtt vigyáznának a rendre. A gáláns ajánlatra ed­digi ismereteink szerint még nem érkezett válasz. A múlt szeptember 2-án tettem szóvá e rovatban, hogy a Citrom utcai Várnagy-ház egységes, a néhai Ybl-dijas építész által meg­álmodott kirakatrendszerét meg­bontották, az egyik új tulajdo­nosnak nem tetszett a míves munka, szemétre vetette, és semmitmondóan igénytelenre cserélte ki. Ezt írtam akkor: „Nyugtalanító ez a mostani eset. Mert más majdani tulajdonosok is kedvet kaphatnak hasonló ak­cióra, akkor pedig megnézhetjük, mi marad Várnagy házából. ..” Félve utam le e szavakat attól tartván, hogy e jelenség prece­denssé válhat. Bár titkon remél­tem: a majdani tulajdonosváltás­nál mégis a jó ízlés győz. Mégis precedens volt! Sajnos másféle „ízlés” győzött. Egy újabb üzletben irtották ki a díszes portált, s tették helyébe semmit mondót. Precedens lett tehát az, amit már akkor sem lett volna szabad eltűrni és megen­gedni. De engedték? Vagy csak úgy „magánszorgalomból” tör­tént a házcsúfítás? És ugyanígy a második is? Vagy nincs ma hata­lom, ami gátat vethetne az efféle városképrombolásnak? Szeptemberben az építész öz­vegyét, Uherkovich Agnes belső építészt kérdeztem, s ő tagadta, hogy vele erről bárki is szót vál­tott volna. Most Weiler Árpád, a pécsi építészkamara elnökének véleményét kértem. Szerinte az ilyen beavatkozás engedélyköte­les munka, amire a hatóságnak meg kellene tagadnia az enge­dély kiadását. De ha nem is kér­nek?! Nos, a jelenség veszélyes. Még megérhetjük, hogy ha tulaj­donosváltás lesz a szemközti Cit- rom-üzletházban, a mostani sza­bóság új tulajdonosa nyugodtan leverheti a kirakatokat övező ke­rámiadíszítést, mondván: ő utálja az ilyen cicomát. Ml lesz veled, felüljáró? Egyre többet panaszkodnak a járművezetők a Tüzér utcai felül­járó állapotára. S teszik ezt jog­gal. Hiszen mind több rajta a fol­tozás, mind több az egyre nehe­zebben kikerülhető kátyú. És még hol van az idei tél vége? Az Árpád-híd - a „nagy” felüljáró - tavalyelőtt volt 20 esztendős, és abban az évben élte meg a tíz­évenként esedékes második nagyfelújítását. A „kicsi” lassan már 15 éves, de a mind nehezeb­ben halogatható felújításról még nem is hallott. Fog-e hallani? Emlékszem, a csendes avatás idején is szóba került a létesít­mény két forgalmi sávos volta, de akkor azt mondták, hogy haj­jaj, kibírja ez még nagyon sokáig a forgalomnövekedést. Régóta látjuk, hogy nehezen. Az esetle­ges felújításról az idő tájt kevés szó esett, s az is csak halkan. Pe­dig tudnivaló volt, hogy egy le­zárt sávon dolgozni nem nagy öröm. S egy sávra hagyni a ha­talmasra nőtt forgalmat még ke­vésbé az. Az egészet lezárni pe­dig a hosszadalmas felújítás ide­jére végképp elkeserítő lenne a közlekedők számára. Akkor ma­rad a kátyúzás, a foltozgatás? Kihasználatlan csarnok Sok éve már, hogy utoljára jár­tam a régi Sopiana-csamokban. Amikor a gyár leköltözött a Kertváros aíjában épült új gyárba, ez régi épület - ma Nagy Lajos király úti - üresen, s java­részt kihasználatlanul maradt. Újabban decemberben szokott szolgálatba állni alkalmi kará­csonyi vásárhelyként. így volt ez a mostani karácsonyon is, ami­kor a hatalmas csarnokban sok kicsi árusítóhelyen kínáltak min­denféle portékát. Elálmélkod- tam. No nem a vásáron, hanem a csarnokon. Pontosabban a válto­zatlan kihasználatlanságán. Va­jon miért nem akadt még jól hasznosító gazdája ennek a csaknem 1800 m2 csarnoknak? Igaz, kissé kajlán áll a mai utcaf­ronthoz képest, viszont egy kész épület, ahol csak a belső átalakí­tásról kell gondoskodni, esetleg galériát építeni benne, s lehet(ne) akármi. De feltehetően semmi sem lesz az istenadta, mert vala­miért képtelen megmozgatni a fantáziákat. Hársfai István Pécs Közgyűlése csütörtöki ülé­sén módosította az önkormány­zati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, továbbá az önkormányzati víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés és kezelés díjairól szóló rendeletét. A február 1-el érvénybe lépő új díjak köbméterenként, záró­jelben a díjemelés százalékos mértéke nem hivatalos számítás szerint: lakossági fogyasztók esetén az ivóvíz díja 70-ről 86 forintra (22,86%), a csatornadíj 40-ről 49 forintra (22,5%), víz- és csatornadíj együtt 110-ről 135 forintra (22,72%) növekszik; a nem lakossági fogyasztók eseté­ben a vízdíj 116-ról 143 forintra (23,25%), a csatornadíj 40-ről 49 forintra (22,5%), a kettő együtt 156-ról 192 forintra emelkedik. Ehhez a számlám még hozzájön a mindenkori ÁFA, amelynek megállapítása nem tartozik ön- kormányzati hatáskörbe. A lakossági ivóvíz és csator­nadíjakra vonatkozó - megpá­lyázott - állami támogatás elnye­rése (?!) esetén a megállapított vízdíjat a támogatás mértéke sze­rint csökkenteni kell. D. I. A tettyei romok romjai Ha látogatást teszünk Pécsett, a híres tettyei romoknál, akkor nem­csak a történelmi romokkal találkozhatunk. A park és a játszótér is romjaiban hever. Kidőlt fák, leszakadt ágak torlaszolják el a kiépí­tett ösvényeket. A köztéri bronzszoborra amatőr „művészek” élénk színű festékekkel díszítő mintasort festettek. A Tettye történetét is­mertető tábláról felpattogzott már régen a festék. Legjobb esetben minden tizedik betű olvasható. Az is nehezen, mert a festékszórók ennek a táblának sem kegyelmeztek. Áfából készült játszóteret a pécsi Szatyor Győző faragta 1980- ban. A körhinta egyszerűen ledőlt talapzatáról. A téren egykori já­tékok csonkjai állnak. A fatorony tövében rongycsomó. Állítólag egy hajléktalan hagyta itt, aki a tető alatt szokott aludni. De hulla­dékot a bokrok alatt, vagy a leszakított szemetesedények mellett is látni lehet bőven. A focipálya kerítése elhatározhatta, hogy ki fog dőlni. A köztéri lámpák burái hiányoznak, de már égő sincsen ben­nük. Egyik-másik lámpaoszlopból szabadon lóg ki az elektromos kábel. A csúszdák feneke kilyukadt. Csoda, hogy a csúszdázó gye­rekek lába még nem törött ki. A homokozókat felverte a gaz. A hétvégeken sok szülő viszi a játszótérre gyermekét. Mégis csak élmény, hogy hdsználhatják a még működő hintákat, megmászhat- ják a meredek lejtőiket. Az elmúlt hétvégén parképítőket is láttak a játszótéren. A körhintára dőlt fát darabolták fel, hordták egy ku­pacba. Persze, kiderült, nem parképítőkről van szó. Szegény sor­ban élő emberek voltak. Hazavitték áfát tüzelőnek. U. G. Városvédő őrjárat Nemrégiben Pécs határában jártunk, ott ahol Komlóról jövet torkollik be a főút. A város cí­mere, neve és az út száma mellett egy tábla van Pécs európai város voltát tanúsítja. Ezzel szem­ben egy valaha labdarúgó pályaként szolgált tér­ség látható, jó ideje roskadozó és foghíjas kerí­téssel. így fogadja városunk az érkezőket. Vajon meddig?. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, Dr. Vargha Dezső Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei In­tézetének vizsgálati adatai sze­rint a január 18-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egész­ségügyi határérték - a 100% - százalékában: kéndioxid 42,4%, nitrogéndioxid 46%, szénmono- xid 39,5%, szálló 'por 135,2%, ózon 5,6%. Pécs levegőminősége a gáz­nemű légszennyezők vonatko­zásában megfelelő volt, jóval határérték alatti értékeket mér­tek. A szálló por koncentrációja a város északi és középső ré­szein haladta meg a megenge­dett értéket. A város északi ré­szén kismértékű, a centrumban közel kétszeres határérték túllé­pést tapasztaltak. A levegő szennyezettség mé­rését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. 1 I * l >

Next

/
Thumbnails
Contents