Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-18 / 17. szám

1996. január 18., csütörtök A Mai Nap Dtinántúli Napló 5 Influenza védőoltás Válasz egy névtelen „számonkérőnek” 1995. január 12-én - pécsi bé­lyegzővel ellátott borítékban - egy névtelen levélíró szá­ntónkén, hogy az influenza oltással kapcsolatban a Ma­gyar Televízióban ellentmon­dónak tűnőén nyilatkozott dr. Debreczeni László megyei tiszti főorvos, illetve dr. Straub Ilona, a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet Járványügyi osztályá­nak vezetője. Fontosnak tartom, hogy - a levélírón túl - minden „el­lentmondást” érző olvasó tudja, hogy a közegészségügy szakemberei mikor, mit, és miért mondtak. - December elején, közepén többfajta kó­rokozó (RS-, parainfluenza-, adeno vírusok, baktériumok, mycoplasmák és köztük bi­zonnyal influenza vírusok is) által okozott légúti megbete­gedés-halmozódás volt ész­lelhető. Voltak köztük influ­enza oltást kapott betegek is, akiket aligha az influenza ví­rus betegített meg. A viroló- gusok ekkor még sem direkt (vírustenyésztés), sem indi­rekt (két vérmintából ellen­anyag kimutatás) vizsgála­tokkal az influenza vírus sze­repét a megbetegedések oka­ként nem tudták igazolni. A megyei tiszti főorvos arról beszélt, hogy az influenza ví­russal még nem találkozott szervezet az oltást követően átlagosan 10-14 nap alatt pro­dukál védettséget biztosító el­lenanyagszintet, illetve utalt rá, hogy amikor a vírus iga­zoltan (!) jelen van a közös­ségben, akkor az oltást követő 1-2 napban a fertőződéssel járó kockázat nagyobb. Ez több tényező (oltott személy általános állapota, meglévő ellenanyagszintje, kórokozó típusa és főleg mennyisége, stb.) szerencsétlen egybeesé­sének következménye lehet. Straub főorvos asszony, a megyei tiszti főorvos nyilat­kozatának nem ellent mondva, arról beszélt - már több információval rendel­kezve az influenza vírus hazai előfordulásának nagyságrend­jéről -, hogy szorgalmazni kell a szövődmények kocká­zatának jobban kitett idősek oltását, akiknél az élet során kapott influenza fertőzések miatt 2-3 nap alatt már vé­dettséget jelentő ellenanyag­szint alakulhat ki. Az elmondottakkal azt sze- reném tudatosítani, hogy az oltások megelőzést szolgál­nak. Akkor alkalmazzuk őket, amikor még nincsen járvány, módja van a szervezetnek kellő védettséget kialakítania a várható kórokozó ellen az alkalmazott oltóanyag hatá­sára. Vagyis járvány eseté­ben, kórokozótól és az oltó­anyag természetétől függően, nagy körültekintéssel kerülhet csak sor oltásokra. Most is fő­leg otthonokban, közössé­gekben élő öregek, idős bete­gek oltását szorgalmazzuk, akiknél el kell érni, akár rela­tív izolációval is, hogy az ol­tást követően ne fertőződhes­senek influenza vírussal. Dr. Szűcs György főorvos víruslaboratórium vezető Újra magyarnak lenni Aki ebbe a hazába vágyott, de nem élhetett itt, tudja talán csak átérezni annak az ember­nek az örömét, aki magyar ál­lampolgári esküt tesz. A Sikló­son élő Kis Lajos nyugdíjas címfestő, restaurátor távolba néző szeme is mintha ezt fe­lelte volna kérdésünkre. Teg­nap reggel a Siklósi Polgár- ^títésteri Hivatalban dr. Máté János polgármester előtt tette le az állampolgári esküt. 1921-ben Zomborban szüle­tett, addig volt magyar, míg a trianoni szerződés érvénybe nem lépett. Őt most visszaho­nosították. Már négy éve adta be kérelmét. Tegnap még egy eskü el­hangzott, a máriagyűdi Assisi Szént Ferenc betegápoló nő­véreinek egyike is ekkor lett magyar állampolgár. Két és fél, három éve nagyon sok honosítási kérelmet továbbí­tottak a belügyminisztérium­nak, tudjuk meg a polgármes­teri hivatal munkatársától, Panta Istvánnétól. Az engedé­lyek most érkeznek vissza. Az utóbbi fél évben legalább 15-en tehettek a polgármester előtt esküt vagy fogadalmat. Utóbbi kettő azonos értékű, de választ­ható. Jelenleg is sok az érdek­lődő, ám kevesebben jutnak el a kérelem benyújtásáig, talán a megváltozott szabályok miatt is. Ma nyolc évig kell hazánk­ban élnie annak a külföldinek, aki kérelmezni szeretné az ál­lampolgárságot - ez az idő egyes esetekben lerövidül. Mi­után az alkotmányos alapisme­retek vizsgát letették, és a kellő iratokat is beszerezték, küldik el kérelmüket a hivatalból a BM-hez. A tegnapihoz hasonló kis ünnepség tehát a magyarrá vá­lás utolsó aktusa. Sz. A. A sétálók pécsi paradicsoma, a tettye-havihegyi városrész ro­hamos fejlődés elé néz. A bel­városhoz közel eső, jó fekvésű, rendkívüli természeti adottsá­gokkal rendelkező területet gyors ütemben közművesítik. Lehetőség nyílik a modem, vá­rosias életre a hosszú évtizede­kig stagnáló negyedben. így érthetően felértékelődnek az apró telkek és a rajtuk álló apró, nedvesedő falú öreg házak. Hogy a természeti és az épí­tészeti környezet egyensúlya ne szenvedjen csorbát az építési Ha az Országgyűlés a jelen­legi formájában hagyná jóvá az egészségbiztosító költségveté­sét, megközelítőleg 18 milliárd forint hiánnyal zárná az idei évet a biztosító. Simsa Péter és Kökény Mihály is egyetértett abban, hogy a költségvetés kia­dási oldalán „nem nagyon van mit változtatni” az egyenleg csak a bevételek növelésével javítható. Ennek mikéntjéről azonban - attól eltekintve, hogy újabb szolgálatátások térítési díjhoz kötését egyikük sem tar­totta lehetségesnek - már eltért a nyilatkozók véleménye. Míg az egészségbiztosító alelnöke szerint az állami költségvetési hozzájárulás mértékét kellene kedv növekedésével, a város részletes rendezési terv elkészí­tésére adott megbízást. A fél éve folyó munka eddigi ered­ményeiről kedden, a Művésze­tek Házában megrendezett szakmai vitán számolt be Zámbó Terézia építész. Befeje­ződött a 80 hektáros tervezési terület műemléki, természeti, kultúrtörténeti és építészeti ér­tékeinek feltérképezése és elké­szült a részletes szabályozás programterve. A vizsgálatok alapján a városrészt rendkívüli változatosságának megfelelően növelni, a népjóléti tárca állam­titkára a járulékalap valamiféle szélesítésében látja a megol­dást. Kökény Mihály ez utób­bival kapcsolatban nem mon­dott konkrétumot, de hangsú­lyozta: alkotmányossági okok­ból csak akkor képzelhető el újabb kifizetések járulékköte­lessé tétele, ha a tb ezért szol­gáltatást is nyújt. Az államtitkár elmondta: a január 25-i kormányülés részle­tesen foglalkozik az egészség­ügy, ezen belül az egészségbiz­tosítás helyzetével. A kormány­tagok olyan aktuális témákat is megvitatnak majd, mint a gyó­gyászati segédeszközök támo­gatása, a kórházkonszolidáció, 12 területi egységre osztották. A mozaik minden darabjában más és más szabályozás lesz érvényes, ha majd a városi köz­gyűlés elfogadja a készülő ren­dezési tervet. A szakmai közönség tetszés­sel fogadta munkacsoport szemléletét és alaposságát, de ugyanakkor óvatosságra is in­tette a terület jövőjének terve­zőit. Az őrizendő változatossá­got a városrész rendszeres át­alakulása hozta létre, a Tettye szabályozásának ezt kell me­derben tartania. Peták P. és ismét napirendre kerül a gyógyszerár-támogatás módo­sítása. Ez utóbbival kapcsolatban Kökény rámutatott: a gyógy­szerár-emelés azért húzódik áp­rilisra, mert az új térítési díjakat és az emeléshez kapcsolódó kompenzációt egyszerre kíván­ják bevezetni. Ez utóbbi pedig csak a közgyógyellátási kör bővítésével lehetséges, ehhez viszont módosítani kell a szoci­ális törvényt. A kormányülésen mind­emellett várhatóan foglalkoz­nak majd azzal is: hogyan fi­nanszírozhatná ismét a bizto­sító a fogmegtartó tevékeny­ségeket, illetve, hogy miként válaszható szét a mentés és a betegszállítás finanszírozása. Ezzel összefüggésben az ál­lamtitkár nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy tervbe vették a 100 forintos beteg- szállítási díj eltörlését. Természetismereti központ Pécsett A Mecseki Erdészeti Rt. márciusban tervezi indítani a pécsi, Árpád-tetői erdésze­tében a Természetismereti Központot. Vezetője, Ador­ján Rita szervezésében ugyanakkor túraszakosz­tályt is alakítanak, amelybe a jelentkezőket elsősorban a diákok köréből várják, de a szakosztály nyitott, bárki a tagja lehet. Elsősorban túra­versenyek, nyílt túrák és vándortáborok szerepelnek az előzetes programban. A szakosztály első - a meg­alakulást célzó - összejöve­telét ma tartják az Erdészeti Rt. Rét utcai székházában, délután fél 5 órakor. Borverseny lesz Siklóson Január 19-én, pénteken ren­dezik meg a siklósi város­házán az új borok versenyét Vince nap alkalmából. A verseny szervezői a Szőlő- és Bortermelők Baranya Megyei Egyesülete, a Vil­lány-Siklósi és a Mecsekal- jai Borvidék Hegyközségi Tanácsa, valamint a Vil­lány-Siklósi Borút Egyesü­let. Az eredményhirdetésre a művelődési központban 15.30-kor kerül sor. Nem kell az amerikaiaknak Sármellék Az amerikai békefenntartók nem tartanak igényt a sár­melléki repülőtérre semmi­lyen formában - értesült az MTI megbízható katonai for­rásból Taszáron. Az ameri­kaiak valóban megtekintet­ték a repülőteret, de a legfris­sebb hír szerint mindössze ennyi történt és nem több. Miskolci Ipari Park: 12 ezer új munkhely Ez év március 31-ig 180 mil­lió forintos alaptőkével meg­alakul a Miskolci Ipari Park Részvénytársaság. Ä munkát összehangolják az Ózdon párhuzamosan létrejövő ha­sonló intézménnyel, a két lé­tesítmény várhatóan az ezred­fordulóig megépül. A Mis­kolci Ipari Park általános pro­filja a fémből és műanyagból készülő alkatrészek és ré­szegységek gyártása, vala­mint a kereskedelem és az elektronikai ipar meghonosí­tása lesz. A MIP - a tervek szerint - 1999 június végére 12 ezer embert foglalkoztat, de már az idén az építkezések ezer embernek adnak munkát. Nem terveznek újabb térítési díjakat az egészségügyben Nem tartja lehetségesnek újabb térítési díjak bevezetését az egészségügyben Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke. Ugyanígy nyilatkozott Kökény Mihály népjóléti államtitkár is, aki az MTI kérdésére nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy megszűnik a 100 forintos betegszállítási díj. Továbbra is csendesek a piacok Az elmúlt két hét sem hozott vál­tozást a zöldségespiacok életé­ben, ami a forgalmat illeti. Hét­köznapokon gyenge a felhoza­tal, a hétvége felé közeledve va­lamelyest változik a helyzet, több a vásárló s több kistermelő jön el árulni portékáit. A burgonya és a vörös­hagyma a vevők örömére to­vábbra is tartja 40-50 illetve 30- 40 forintos árát. Meglepő mó­don megugrott viszont a petre­zselyemgyökér kilója, az előző hónapokhoz képest átlagosan mintegy 50-60 forinttal, s a tojás darabjáért is körülbelül 2-3 fo­rinttal kémek többet ’95 január­jához viszonyítva. Primőrökben nincs hiány a csarnokokban, bár a vásárlók kicsit sokallják azt az 50-60 forintot egy fej salátá­ért. V. G. Pécsi Vásárcsarnok Búza tér Pécs. Uránváros Komló Siklós Szigetvár Harkány Szentlörmc burgonya 38-50 45 40-45 4045 50 40 60 40 vöröshagyma 30-40 35 35-40 30-50 35 35 50 35 fokhagyma 100-140 60 120-150 120-160 140 150 180-200 160 fejeskáposzta 20-30 55 23-25 25 30 20 30 25 kelkáposzta 65-70 80 50-80 70 80 60 80 80 savanyú­káposzta 130 100 75-90 100-120 100 100 100 70 sárgarépa 30-55 60 60 60-80 60 60 120 60 petrezselyem 160 90-150 130-160 150-180 140 180 150 100-140 szárazbab 240-300 260-300 280-320 200-240 250-330 300 250-300 280 karalábé 30-40/db 25/db 30/db 80 50­60 30/db sütőtök 50 60-70 35-40 50 30 50 60 45 alma 100-160 100-130 80-120 80-100 65-80 80-150 80-150 90-120 körte 120-140 140 140­120 140 150 140 mák 220-260 220 220-300 250400 280 300 250 300 dióbél 600 500 640 350-500 650 500-700 650 550 tojás 10-12 9,50-11 10-12 10-12 12 12 11-13 12 Magyar területen találtak aknát (Folytatás az 1. oldalról) Ismertté vált: tiltott határátlé­pést 114-en követtek el. Egyre gyakoribb a közokirat hamisí­tás és a lopott gépjárművek csempészete. Fegyverrel, lő­szerrel és robbanószerrel való visszaélés miatt tavaly 15 eset­ben kezdeményezett eljárást a határőrség. Határrendsértés 37 esetben történt, a drávai vízi­járőrök 11 alkalommal jártak el. Idegenrendészeti tevékeny­ség keretében 599 főt irányítot­tak vissza, 16 főt utasítottak ki az országból, illetve 70-en kér­tek menedéket hazánkban. Továbbra sincs napirenden az udvari és a magyarbólyi ha­tárátkelők megnyitása. Dráva- szabolcsnál és Barcsnál tavaly 4 millió átutazót és 1,26 millió járművet regisztráltak, ezek 92%-a horvát nemzetiségű volt.-December 9-én megkezd­tük az IFOR-erők ki- és belép­tetését (21 497 fő) közúti forga­lomban Barcsnál, légiforga­lomban Kaposújlaknál és Ta- számál. Eddig 1441 légijármű és 4709 közúti jármű lépett be az országba. Az amerikai forga­lomirányító és -szervező egy­ségekkel jó a kapcsolatunk, a január 3-án történt eset (vélet­len lövés) óta az IFOR-erők Horvátország területén töltik és ürítik a fegyverzetet. A költségvetésből csak a leg­szükségesebbekre futotta, a harcjárművek teljesen amorti­zálódtak, továbbra sincs egyet­len golyóálló mellénye sem az igazgatóságnak, ugyanakkor a határforgalom, a csempészet és a tiltott határátlépés növekedé­sével számolnak. Hajdú Zs. ■1 * » Szűk utcák, régi házak, varázslatos hangulat... fotó: Müller andrea Hangulatőrzés rendezési tervvel

Next

/
Thumbnails
Contents