Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-18 / 17. szám

2 Dünántúli Napló Külföld - Magyarország 1996. január 18., csütörtök Nem harci feladatot hajtanak végre és nem lesznek védtelenek Csapatzászló-avatás Ercsiben A hadsereg főparancsnoka a csapatzászlóval FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Erkölcsi kötelességünk, hogy lehetőségeinkhez mérten részt vállaljunk a béketeremtés és a bé­kefenntartás feladataiból. Ezt is hangsúlyozta a hadsereg főparancsnoka, Göncz Árpád köztár­sasági elnök tegnap Ercsiben, a délszláv válság békés rendezésében való részvételre készülő katonák előtt. Az államfő csapatzászlót adomá­nyozott a magyar műszaki alakulatnak. Beszédében nyomatékkai utalt arra, hogy a magyar katonák nem harci feladatot hajtanak végre, s nem lesznek védtelenek; az IFOR- erőkkel folytatott tárgyalások eredményeként a hadműveleti biztosítást szavatolják. Az ünnep­ség után az államfő és a honvédelmi miniszter is elbúcsúztatta a katonák első, az Okucaniban lévő táborhelyre induló csoportját. Dobogós helyünkre nem lehetünk büszkék Szkinhedek világszerte Történelmi összefoglalót közölt a szkinhedmozga- lomról a Washington Post, elsősorban azért, mert a ko­paszok immár nemzetkö­zivé vált mozgalma hódít az Egyesült Államokban is. A szkinhedmozgalom gyöke­rei a hatvanas évek Angliá­jába nyúlnak vissza, ott is el­sősorban a munkáslákta ne­gyedek fiataljai szerveződtek laza csoportokba. A „bőrfej” azért terjedt el, mert az utcai bunyókban az akkor divatos hosszú haj csak akadály volt. A bakancs és a bőrszerelés már abban az időben is hozzá­tartozott megjelenésükhöz. Ahogy a fiatalok körében nőtt a munkanélküliség, a szkinhedek úgy lettek egyre harcosabbak. Nacionalizmu­suk heves idegengyűlölettel párosult. A neonáci nézetek inkább a tengerentúli testvér­szervezetekben hódítanak. Az Egyesült Államok 40 államában mintegy 3500-ra becsülik a bőrfejűek számát, így Amerika a világ negyedik legnagyobb szkinhedközös- ségével „büszkélkedhet”. Az első hely Németor­szágé, ott körülbelül 5000 szkinhedet tartanak nyilván, a korántsem megtisztelő máso­dik-harmadik helyen Csehor­szág és Magyarország oszto­zik. Ebben a két országban négy-négyezer főre becsülik a szervezett kopaszok számát. FEB Titkos üzlet Iránnal A jelek szerint az iraki politikai rendszer vezetői nemcsak az iszlám vallási elvek, hanem a tőke igézetében is kormányoz­nak. Szaddám Húszéin napi kétmillió dollárt keres az illegá­lis olajexportból - készpénz­ben. Az üzleti partner az egy­kori halálos ellenfél, a szom­szédos Irán. Egy titkos egyezmény értel­mében Irak - az ENSZ keres­kedelmi tilalmát megszegve - naponta hétszázezer hordó ola­jat szállít Iránnak a határhoz közeli Bandar Homeini kikötőn át. Az árat Irán szabta meg: hordónként mindössze három dollárt fizet, vagyis a világpiaci ár egyhatodát. A pénzt az iraki kormány megbízottjai egy másik határál­lomáson készpénzben, azonnal átvehetik. Szerencseposta stimmelnek, még mindig van esélye a nyerésre, ha a sorsjegy alsó részén - lekaparás után - három televíziókészülék képe bukkan fel. Ez feljogosítja a játékost a televíziós szerencsejátékban való részvételre. Semmi más dolga nincs, mint hogy elballag a legközelebbi totózóba, bemu­tatja Telemázli sorsjegyét és ki­tölt egy adatlapot. Ha „ördöge van” és nevét kisorsolják, a Te­lemázli show-ban kísértheti to­vább szerencséjét. A játékos a belépőjegy mellé automatikus kap húszezer fo­rintot, amit a Telemázli-show- ban megduplázhat, megtripláz- hat, megnégyszerezhet. Mind­azok, akik nem jutnak be a mű­sorba, otthon szuggerálhatják a televíziót, mert a szerencsejá­tékban további három játékos nevét „húzzák” ki. ők fejen­ként százezer forintot nyernek. A Telemázli-show résztve­vőinek könnyű dolguk van, hi­szen a játékhoz nem kell külö­nösebb felkészültség, nincs szükség komoly lexikális tu­dásra, ügyességi fogásokra. Kizárólag: szerencsére. Millióözön a lottón és a totón Azért ne legyünk hűtlenek a , jó öreg” ötös és hatos lottóhoz sem. Annál is inkább, mivel ezen a héten az ötös lottó fő­nyereménye már 147 millió fo­rint, a hatos lottón pedig - ha valaki helyesen tippel - 67 mil­Össznépi őrület: a Telemázli Itt az új össznépi játékőrület: a Telemázli. A televíziós szeren- csesorsjegy-játéknak hétfőn este volt a premierje: a tévéné­zők milliói szeme láttára hullott a pénzeső. Petróczki. Sándomé tápióbicskei játékos 260 ezer, a Debrecenből érkezett Kovács László 340 ezer forinttal gaz­dagabban tért haza. A legsze­rencsésebb Csuhái Zoltánné volt, aki megütötte a Jackpotot, s így összesen 3 millió 40 ezer forintot nyert. De senki se csüggedjen, ha most nem nyert. A Szerencsejá­ték Rt. és az amerikai licence tulajdonosa, Mark Goodson „házasságából” született show- műsor még rengeteg nyerési lehetőséget kínál a szerencsejá­ték szerelmeseinek. Akinek mázlija van, az már a sorsjegy megvásárlásakor nyerhet, akár egymilliót is, ha a ledörzsölt rész alatt feltüntetett számok közül három egyfor­mát talál. Akinél a számok nem hot lehet nyerni. És ne feledjük: az Álomott­hon még mindig lakóra vár! A hatos lottón így továbbra is duplán esélyes a nyerésre. A Jokerrel kacérkodók - szerencsés esetben - 4 milliót nyerhetnek ezen a hét végén. A totórajongók, ha a 13 talá­laton felül a plusz 1 találatra is helyesen tippelnek, hatmillió forinttal tetézhetik nyeremé­nyüket. (X) Az iskolai és a munkahelyi szakképzés új szabályozása Első szakma: ingyenesen A gazdaság szervezeteinek átalakulásával párhuzamosan változik a szakképzés rendszere is. Ennek jegyében módo­sította az Országgyűlés a korábbi, 1993. évi idevonatkozó törvényt. Az új jogszabály a többi kö­zött meghatározza a gazda­sági kamarák szakképzéssel kapcsolatos feladatait. Ki­mondja, hogy jogkörükbe tartozik a szakmai követel­ményeknek, valamint azok­nak a szakképesítéseknek meghatározása, amelyekben mesterképzés folytatható, és mestervizsgát lehet tenni. Ugyancsak kamarai fel­adatkör a tanulószerződések megkötése, nyilvántartása. A gazdálkodó szervezetekre az a kötelezettség hárul, hogy idejében bejelentsék képzési szándékukat Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a munkaügyi miniszter hatáskörébe tarto­zik a képzés megkezdésére és tartalmára vonatkozó feltéte­lek meghatározása. Szintén a miniszter dönt a vizsgadíj mértékéről, a szakmai és a vizsgakövetel­ményekről. Újdonság, hogy mind­azoknak a fiataloknak kép­zési szerződést kell kötniük, akik iskolarendszeren kívüli szakképzésben vesznek részt. Ennek tartalmaznia kell a megszerezhető szakképesítés nevét, a képzés és a vizsga formáját, helyét, időtartamát, ütemezését, sőt a mulasztás következményeit is. Változnak az Országos Képzési Jegyzékre vonat­kozó előírások is: mostantól a jegyzékben meg kell hatá­rozni az egyes szakképesíté­sek szintjét, és a kizárólag iskolában megszerezhető szakképesítéseket. Az első szakma megszer- : zése a középiskolai képzés­ben és a gazdálkodó szerve­zeteknél a diákok számára egyaránt ingyenes. dr. Kecsmár Ilona Rakétavetőkkel lőtték az orosz egységek a terroristák fészkét Katasztrófa vár az elrabolt hajóra A fekete-tengeri Avrasya (Eurázsia) komphajó török- országi csecsen elrablói sza­bad elvonulást követelnek a Pervomajszkojéban harcoló csecsen túszejtőknek. Hely­színi jelentések szerint végső szakaszba jutott a település ostroma. A Kaukázus térsége 80 nemzet lakóhelye. S ez akkor is ele­gendő ok volt a véget nem érő feszültségekre, amikor a szom­szédok - Oroszország, Irán és Törökország - nem itt élték ki nagyhatalmi törekvéseiket, s a Kaszpi-tenger olaja nem volt vagyon és hatalom forrása. A hegyi táj hagyományosan a feszültségek vidéke, mert a határokat szinte mindig úgy húzták meg, hogy azok nem­zeti és vallási értelemben egyaránt az „oszd meg és uralkodj!” gyakorlatát érvé­nyesítsék. Dzsohar Dudajev, az egy­kori szovjet repülőtábomok 1992 óta próbálkozik azzal, hogy a Moszkva akarata el­lenére függetlenné kikiáltott Csecsenföld elnökeként lét­rehozza „a hegyi népek kon­föderációját”. Ä múlt század dicsőségét remélte újjáélesz­teni, amikor a harcias csecsé­nek vezető szerepet töltöttek be a cárokkal vívott csatározá­sokban. A csecsének felbukkanása a dél-oszétiai konfliktusban, ami polgárháborúhoz vezetett Grú­ziában és az Észak-Kaukázus körzeteiben is, riadalmat váltott ki az abházok között éppúgy, mint az ingusoknál és másutt. Dudajev erőszakos belpoli­tikája és a véget nem érő orosz-csecsen konfliktus mi­att néhány év alatt 260 ezer csecsen menekült a környező területekre - köztük Dagesz- tánba is, ahol ma egyaránt fél­nek az oroszoktól és a csecse- nektől. Ez utóbbiak éppenség­gel dagesztáni (és nem orosz!) túszokkal próbálták feltar­tóztatni a szövetségi erőket. S közben oszétok, ingusok, cserkeszek lesik, mire jut Moszkva Dudajevvel, s re­mélnek mind nagyobb auto­nómiát a maguk számára, lehetőleg véráldozatok nél­kül. Jelcin elnökválasztásra ké­szül. Primakov, az új orosz külügyminiszter közben azt szeretné, ha a FÁK legköze­lebbi csúcsértekezletén, ja­nuár 19-én, már egy határo­zott Oroszország diktál­hatná az együttműködés fel­tételeit az egykori szovjet birodalom utódállamainak. Ehhez most a „kis” csecse- nekkel szemben kell sikert elérni, különben félő, hogy a tűzveszélyes Kaukázus lángba borítja egész Orosz­országot. ; K. T. Tűzveszély a Kaukázusban A kedd este elrabolt Avrasya, amely a törökországi Trabzon és az oroszországi Szocsi kö­zött közlekedik, szerdán nem kötött ki üzemanyag-felvétel céljából a fekete-tengeri török kikötőben, Samsunban - mint ahogy a török hatóságok vár­ták -, s a túszejtők elutasítot­ták a tárgyalásokat is a ható­ságokkal. A kompot, amely Isztambul felé tartott, a török parti őrség két naszádja kí­sérte. A 49 terrorista 191 utast ejtett túszul. Mohammed Tokcan, a hajót elrabló törökországi csecsének vezetője azzal fenyegetőzött, hogy a Boszporuszon felrob­bantja a hajót, ha Oroszország nem hagy fel Pervomajszkoje ostromával, és nem engedé­lyezi a csecsének szabad elvo­nulását. A hajó felrobbantása előtt - a 95 orosz utas kivéte­lével - szabadon engedik a többi foglyot, köztük a 37 tö­rököt - közölte. A terroristák időközben üzenetet juttattak el Ukrajna ankarai nagykövetségére, amelyben kilátásba helyezték, hogy agyonlövik a fogságuk­ban lévő valamennyi orosz túszt. Az orosz biztonsági szolgá­lat szóvivője szerint katonai vezetésük úgy döntött: szer­dán erővel véget vet a csecsen fegyveresek túszszedő akció­A török rendőr rábeszélése sem segített fotó: feb/reuTKRí'J jának Pervomajszkojénél. A dagesztáni falu határában új­ságíróknak nyilatkozó Alek- szandr Mihajlov közölte, hogy a mintegy száz túszból eddig huszonnyolcat szabadítottak ki. Hozzátette: az orosz had­vezetés szerint a csecsének megölik túszaikat, s többségü­ket talán már ki is végezték. Mihajlov nyilatkozatával szinte egy időben az orosz hadsereg helikoptereiről raké­tákkal elkezdték lőni Pervo- majszkojét, és a tüzérség is bekapcsolódott a támadásba ­rí a: jelentették a falu közelében tartózkodó külföldi újságírók. Az orosz biztonsági szolgálat egyik illetékese az AFP mun­katársának megerősítette, hogy az összes orosz katonát visszavonják a település kör­zetéből, hogy a hadsereg be­vethesse rakéta-sorozat vetőit a csecsen fegyveresek ellen. 1 * ( Mihajlov közölte: azért sztt4- 3 letett döntés a végső csapásról, ‘ mert orosz megítélés szerint már semmi esély nincs arra, hogy további túszokat szaba­dítsanak ki. t i t I »

Next

/
Thumbnails
Contents