Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-16 / 15. szám
1996. január 16., kedd A Mai Nap Dtinántúli Napló 3 Megszűnt a Szőlő- és Bortermelők Baranya Megyei Egyesülete Az utóbbi években a különböző szakmákban több egyesület jött létre, átalakult és megszűnt. Ez utóbbi történt egyesületünkkel is. A szőlő- és bortermelők érdekeinek védelmére 1989. szeptember 12-én alakult meg. Tagságunk elsősorban a Mecsekaljai és a villány-siklósi borvidékek, illetve Szigetvár és Helesfa borhelyek termelőiből szerveződött. A 85 természetes és jogi személyiségű tagságunk tulajdonában volt a megye szőlőterületének egyharmada és árutermelő területének 70%-a. Egyesületünk tevékenységi köre, feladatai a következők voltak: elősegíteni és védeni tagjaink eredményes és hatékony gazdálkodását, érdek- védelem, ágazati jogszabályok véleményezése, információ gyűjtés és továbbítás, együttműködés az ágazat termelésében érdekelt szervezetekkel, kutató bázisokkal, borversenyek szervezése, tapasztalatcserék, bemutatók rendezése, a kulturált borfogyasztás megismertetése és terjesztése, a borértékesítés növelése érdekében új módszerek („borút”, „borok háza”) megvalósításának szorgalmazása, közreműködni a Szőlő- Bor Termék- tanács elismertetésében és működtetésében, részt venni az Agrárkamara Ideiglenes Szervező Bizottságában, védeni és ápolni a haladó hagyományokat, népszerűsíteni és erősíteni az ágazat hitelét, társadalmi megbecsülését. Egyesületünk szabályosan és eredményesen működött. Az utóbbi két évben azonban tagjaink közül egyre kevesebben fizették a tagdíjat, csökkent az egyesületi élet iránti érdeklődésünk és adat- szolgáltató készségünk. Közben új szakmai és érdekképviseleti szervek alakultak, mint a kamarák, hegyközségek, hegyközségi tanácsok, ahová az árutermelőknek kötelező a belépés és a tagdíjfizetés. A termelők soknak, megterhelőnek érezték ezt a helyzetet és főleg a tag- díjfizetést. Többen kérték, hogy egyértelműbbé kellene tenni, hogy melyik szervezet foglalkozik a termelés szervezésével, terméktanácsi feladatokkal, illetve az érdekvédelemmel. A vezetőség látva azt, hogy az egyesület a tagjai számára érdektelenné vált, felesleges, javasolta a közgyűlésnek a megszüntetés kimondását. Az 1996. január 6-án tartott közgyűlésen résztvevők egyhangú szavazással döntöttek arról, hogy 1995. december 31-vel megszüntetik az egyesületet. A megszüntetés vég- elszámolással, jogutód nélkül történik . A közgyűlés határozatot hozott arról is, hogy felkéri a borvidékenként alakult „Borvidéki Tanácsokat”, hogy a szőlő-borászat szakmai érdekképviseletét és borvidéki terméktanácsi feladatokat a jövőben lássák el a most megszűnt egyesület helyett. Dr. Lisicza István Határidőmódosítás a Nemzeti Parkra? Senki sincs ellene A Tardy János - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára - által a múlt év októberében a Duna-Dráva Nemzeti Parknak ígért zöld út kissé göröngyösebbnek tetszik ezekben á napokban, mint ahogy azt remélhetnénk. Különösen annak tükrében, hogy megalakításának országgyűlési határozatban rögzített határideje 1995. december 31. volt. Tegyük hozzá: nem egyszerűen államigazgatási tili-toliról van szó. A NP kialakítása óriási vállalkozás egy olyan területen, amely korábban évtizedeken Keresztül nem hogy nem volt kutatható, hanem megközelíthető is alig. Bár éppen ennek az elzártságnak az eredménye az az ökoszisztéma, a természeti értékek sokszínűségének meg- ptaradása, amely a védettség gondolatát egyáltalában felvetette. Jóllehet, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság hivatalosan erről értesítést még nem kapott, de a szakemberek arra számítanak, hogy az a jogszabály, amely a Duna-Dráva NP létrejöttét kimondja, rögzíti, az országgyűlési határozatban jelölt határidőhöz képest legalább fél év haladékot kap. Azaz jó esetben ez év közepétől • mondhatjuk majd: megszületett talán legszebb nemzeti parkunk. A működtetéséhez szükséges összes feltétel közül csak kettő hiányára hívjuk fel a figyelmet. Az ez évi költségvetésben szerepelnek majd azok a keretszámok, amelyek lebontása révén tisztán látható, mennyi fordítható a Duna-Dráva Nemzeti Parkra. Csakhogy még a költségvetési sarokszámok sem véglegesek, így az különösen bizonytalan, hogy mennyi jut erre a területre. A másik hiányzó feltétel a természetvédelmi törvény. Tervezetének legújabb - már követni se igen lehet, hányadik - változatát erre a hétre ígérték. Ha bekerülne a parlament elé, várhatóan az erdőkről, a vadászatról, az állat- védelemről szóló törvényjavaslatokkal egy csomagban tárgyalják, ami előrevetítheti, hogy ha a természetvédelemre vonatkozó jogi szabályozás elfogadható is, a „társtörvények” rendelkezései feletti vita az előbbi elfogadását is lassíthatja. Ami a pénzt illeti, dr. Böjté Tibor, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság helyettes vezetője reméli: a körülmények úgy alakulnak majd, hogy a NP fenntartására, működtetésére nem csak magyar forrásokra lesz mód támaszkodni, de esetleg külföldi alapítványok támogatására is. Egyelőre azonban többek között azt is nagy eredménynek tartja, hogy a múlt év végére eljutottak a NP kialakítása során odáig: már nincs olyan szervezet, amely ellenezné a folyamatot, sőt - hallottuk a szakembertől - „Nem tudok olyanról, amelyiknek ne lenne érdeke a Nemzeti Park létrejötte.” Mészáros A. Hiteles-e a tűnni lepel? A Pécsi Keresztény Értelmiségi Fórum a héten tartja idei első ösz- szejövetelét Ezúttal 19-én, pénteken, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében Víz László egyházi szakértő előadása kezdődik este 7 órakor, melyben a híres turini lepelről annak hitelességéről lesz szó. Szakmunkásképző iskola Bolyban A beiskolázás elkezdődött, szeptemberben tanévnyitó Bolyban az általános iskola régi szárnyának helyén szeptemberben középfokú oktatási intézmény, szakmunkásképző iskola nyit kaput fotó: Müller andrea Boly nagyközség a térség egyik legdinamikusabban fejlődő települése, ahol szembeötlő a polgárosodás folyamata. Létesítményei: az Erzsébet Vigadó, majd a Zeneiskola is bizonyítják ezt, no és persze az a szemlélet, mellyel a helyi képviselő- testület észreveteti önmagát. Szeptemberben középfokú oktatási intézménye lesz Bóly- nak: szakmunkásképző iskola nyit kaput, s párhuzamosan a szakma oktatása mellett a már szakmunkások érettségiztetése (szakmunkások intenzív nappali tagozata) is megkezdődik. Hárs József, a község polgár- mestere leszögezi: az intézmény a bólyi Kolping Család már meglévő és épülő és két esztendeje részben működő tanműhelye nyomán jött létre. S persze korábbi hagyományok is ezt követelték meg. Ugyanis ne felejtsük: 1974-ig volt a községben középfokú oktatási intézmény, nevezetesen szakközépiskola intézet! Alapvető tény: Boly főleg kézműves település volt a két háború közötti időszakban, majd pedig Bólyi Rt. kiemelkedő mezőgazdasági térséggé tette. E hagyományokra épülve nyitotta, meg a Kolping Család a már említett tanműhelyt, ahol kőművesek, ácsok, mezőgazda- sági gépszerelők, asztalosok és kertészek gyakorlati felkészítése folyik: az elméletet a mohácsi és a villányi szakmunkás- képzőkben kapják a fiatalok. Ez a megosztottság is hozzájárult ahhoz, hogy a képviselők a helyi iskola megnyitásáról álmodozzanak. Több lehetőség után nézve, végül is német belügyminisztérium és a Kolping 150 ezer márkás támogatásával megteremtődtek a feltételek. A község képes lesz az iskolát fenntartani, s a Kolping tanműhely segítségével hozzáértő szakembereket képezni. Tudva, hogy Bolyt és környékét főleg németajkúak lakják, külön örömmel emelte ki Hárs József: heti hat órában német nyelvoktatás lesz, s a diákok e mellett vállalkozói ismereteket, számítástechnikát is tanulnak, s a Kolping Család okán heti egy vallás- és erkölcstan órát is beiktatnak. Persze ami a legfontosabb: az új intézmény szakmunkás szárnyában kőműves, asztalos és kertész szakmákban képeznek egyelőre 15-15 főt, 3 év képzési idővel, a másik osztályba, a Szakmunkások Szak- középiskolájának Intenzív Nappali tagozatára pedig 35 végzett szakmunkás fiatalt várnak, akik két év alatt szerezhetik meg az érettségit. Egyébként megkezdődött a beiskolázás, s akit érdekel, a Bólyi Kolping Családnál (69/368-951, Vajta László) vagy a bólyi általános iskolában (69/368-120, Gráfné Darányi Éva igazgatónőnél) jelentkezhet. S föltétlenül érdemes figyelni rá: még néhány kollégiumi férőhelyet is tudnak a távolabbról jelentkezőknek biztosítani. Végezetül néhány dolgot. A középfokú oktatási intézet névadásával kapcsolatban az is elképzelhető, hogy a községbeliek pályázaton vehetnek részt, hiszen jelenleg eléggé nehezen jegyezhető névvel illették az iskolát, ami így hangzik: Szakmunkásképző Iskola és Szakmunkások Szak- középiskolája Intenzív Nappali Tagozat. Másrészt illik tudni: helyileg az általános iskolához kapcsolódó új épületben, attól teljesen szeparáltan alakították ki a szükséges tantermeket. Tanári karról sem kellett máshonnan gondoskodniuk: hiszen a községben akad megfelelő szakember. Mind a közismereti tantárgyakból, mind a szakmai vonalon. Mindössze az igazgatói pályázat közzététele van hátra, de ahogy gondolom, ismerve a bólyi lokálpatriótákat, akadhat e posztra is helybéli. Kozma Ferenc Klasszikus rajziskola indul Négyszemeszteres rajziskolát indít Pécsett H. Barakonyi Klára grafikus és Pandur József festő, művészettörténész. Mindketten nagy gyakorlattal rendelkező rajztanárok, együtt végezték el a Képzőművészeti Főiskolát. A hiánypótló rajziskola februárban indul az Apáczai Nevelési Központban, ahol csütörtökönként kétféle korosztály iskolázhatja majd rajzkészségét. Várják az ifjúságot 10 éves kortól 16-18 éves korig, és számítanak az otthon rajzoló, festő műkedvelő felnőttdae is, akik irányított, közös munkára és modellre vágynak. Segítenek a kezdőknek az alapok elsajátításában, a művészi pályára készülőknek az iskolázott tudás megszerzésében. Az első szemeszter egyhetes művésztelepi gyakorlattal zárul. Peták P. Terítéken: a Tettye és a Havihegy Szakmai vitára bocsátják ma a pécsi Tettye-Havihegy részletes rendezési tervét a pécsi Művészetek Házában 14 órakor. A Magyar Urbanisztikai Társaság és a Magyar Építészek Kamarája váija az érdeklődő kollégákat az összejövetelre, amelyen Koller József és Zámbó Terézia ismertetik eddigi eredményeiket, majd felkért hozzászólók fejtik ki véleményüket. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a január 14-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 18,5%, nitrogéndio- xid 15,2%, szénmonoxid 21,5%, szálló por 78,7%, ózon 20,8%. Pécs levegő- minősége az eddigieknél az előző napokéhoz képest lényegesen jobb volt, csupán a kéndioxid tekintetében észleltek az egyik mérőállomáson (Szabadság út) minimális, egy másik mérőállomáson (Boszorkányét) mérsékelt fokú határérték túllépés. A szálló por vonatkozásában a Kodály Zoltán úti mérőállomáson regisztráltak csekély túllépést. A többi légszennyező anyag értéke mindenhol a megengedett szint alatt volt. Horvát nyelv- oktatás Kőszegen Horvát nyelvoktatást indítanak szeptembertől Kőszegen, a Jurisics Gimnáziumban. A törekvést támogatja a Magyarországi Horvátok Kisebbségi Önkormányzata, valamint Vas Megye Közgyűlése is. A tervezett oktatási formát a szomszédos megyékben is igénylik, a térségben ugyanis mintegy 15 ezerre tehető a horvát ajkúak száma. Ágra Savaria: regionális szakvásár Március 6-a és 10-e között rendezik meg a vasi megye- székhelyen az Ágra Savaria ’96 Nemzetközi Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Vásárt - jelentették be hétfőn a szervező Vásárcentrum Kft. vezetői szombathelyen. A szakkiállításra elsősorban magyar, osztrák, olasz és szlovén mezőgazdasági termelőket és élelmiszerfeldolgozó cégeket várnak. Pécsiek, fogjunk össze ismét! (Folytatás az 1. oldalról)- Konkrétan milyen támogatásra gondol?- Aki hozzáértő, és megteheti, saját munkával, esetleg pénzadománnyal, netán a felajánlott munkák szervezésével, összehangolásával álljon az ügy mellé. Szeretném, ha olyan összefogásra serkenthetnénk a város lakosságát és cégeit, aminek köszönhetően egyáltalán megszülethetett annak idején a mecseki gyermekparadicsom. Mint említette, az Entrade Energetikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., valamint a művészetet és a sportot eddig is támogató Radnai Béla, a Szigetvári Takarékszövetkezet pécsi fiókjának vezetője máris feliratkozott a segíteni szándékozók listájára, de szeretné, ha mielőbb, minél többen lennének a támogatók. Az Entrade Kft. vezetése nevében Fiola Emó' és Takács Imre állítja, hogy mindazt a sokrétű tevékenységet, amit végeznek, a mecseki intézmény hasznára is kamatoztathatják. A szükséges műszaki igények rangsorolását követően a legfontosabbakra mindenképp, de egyéb munkákra is rendelkezésre állnak a köz érdekében, a városért. Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója:-Minden segítséget köszönettel veszünk. Az állatkertben az örvös- és a bamamedvék, valamint az állatóvoda teljes felújítása nem várathat sokáig magára, ez és annyi más azonban meghaladja az anyagi erőnket. Az új állatkert megvalósítására Csiszár Benedek és Richter Gusztáv vállalkozók anyagi támogatásával létrehozott Pécsi Szafari Park Alapítványban rögzítettek anyagiak és támogatók hiányában is ki tudja mikor valósíthatók meg, arra befizetéseket a Kereskedelmi Bank Rt. pécsi fiókja 10402427-24223920- 00000000 bankszámláján örömmel fogadunk. Most a meglévő állatkert és vidámpark segítése a legfontosabb. Csiszár Benedek, az olasz vendéglátó gépeket, berendezéseket és klímaberendezéseket forgalmazó Andretti cég tulajdonosa a Pécsi Szafari Park Alapítványról:-Az új állatkert lekerülhetne a Mecsekről egy tágasabb helyre a város peremére, jó volna, ha már el lehetne kezdeni, hogy gyermekeink, esetleg az unokáink már ott ismerkedhessenek, barátkozhassanak az állatokkal. Tudom ez még a távolabbi jövő, jelenleg a meglévő Kultúrpark segítése a legfontosabb. Bízom abban, hogy sikerül a szülőket, nagyszülőket és a cégeket az ügy mellé állítani. Iharosy Kálmán kéri, hogy aki akar és tud is segíteni, érdeklődjön a 317-511 telefonszámon a délutáni, esti órákban. B. M. L.