Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-14 / 13. szám
1996. január 14., vasárnap Magyarország - Déi-dunmtúi Dunántúli Napló 5 Kanizsai boszorkányok Kristálygömbből mondták tegnap a jövendőt a nagy- kanizsai Hevesi Sándor Művelődési Házban a környék legrátermettebb boszorkányai. Volt itt a sci-fiket meghazudtoló auravizsgálat, talpdiagnosztizálás, tenyéranalízis és bioenergetikai mérés, de a konzervatívabb boszorkánytudományokra vágyók kártyavetés, viaszöntés, szellemidézés és rontáslevétel szolgáltatások közül válogathattak. Somogyi fórum az egészségügyről A somogyi megyeháza címertermében tart eszmecserét dr. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium államtitkára az egészségügy aktuális kérdéseiről január 19-én 10 órakor. A találkozón szó lesz a vérellátás és a mentőszolgálat szervezeti változásairól, az ágazat finanszírozásáról, bérekről és a gyógyszerellátásról. Diana és sorstársai: „segítsetek!” Természetesen a cím nem a hercegnőségre utal, bár vannak nálunk is, akik igazi kékvérűnek vallják magukat. Azonban mint a novemberi, BBC-nek adott Diana-interjú óta tudjuk, a rang, a pómpa, a fény nem egyenlő a boldogsággal. A bulimia betegsége, amiben Diana is szenvedett, kóros falánkságnak nevezhető leginkább, és egyik jellemző kísérője lehet a depressziónak - tudtuk meg dr. Trixler Mátyástól, a POTE Pszichiátriai Klinika professzorától. Ma Magyarországon a serdülő és fiatal korosztály (kb. 15-35 év között) 1.5-2 százaléka szenved bulimiától. Megjegyzendő, hogy a kór inkább jelentkezik a tehetősebb társadalmi csoportoknál, ráadásul a magasan civilizált, fejlett ipari országokban - de nálunk is egyre inkább. Azt nem nehéz elképzelni, hogy a hercegnő hűtőjében akadt mindig valami csipeget- nivaló ... A bulimisták - akár csak a kóros soványságban, a sokkal veszélyesebb anorexiában szenvedők - bánatot, problémát lepleznek cselekedetükkel. Az analitikusok - mivel a női páciensek aránya nálunk is tizenötszöröse a férfiakénak - a bulimia kiváltó okát abban látják, hogy az anya-leány gyermek kapcsolata feszültségekkel terhelt. A gyermek túlzott ragaszkodása azt követelné, hogy anyja táplálja, ám ez nagyobb korban már nem olyan intenzív, így a kielégítetlen vágyat az illető fiatal maga kell csillapítsa - és eszik és eszik és eszik. Tehát az evéssel vigasztalódni akarnak, természetesen főleg szénhidrátokkal, vagyis édességekkel. Napközben sokszor nem is esznek, ám éjjel, lopva zabálják üresre a fridzsidert. Ám félreértés ne essék: esetükben koránt sem ínyenckedésről van szó! És akik csodálkoznak, hogy akárcsak Diana, a bulimisták mért nem híznak el? Nos, a válasz prózai: a nagy falások után egyszerű úton megszabadulnak a ételtől, leginkább hányással - ennek kialakul a reflexe, elég rágondolniuk, s máris kiadják, amit megettek. Trixler professzor szerint a walesi hercegné másik súlyos depresszióra utaló cselekedete, miszerint „megsértette magát”, az önpusztítás egyik fajtája, aminek legvégső fázisa az ön- gyilkosság. Az önsértés Magyarországon eléggé szubkulturális jelenség, leggyakoribb a „falcolás”, mikor pl. börtönben pengével vagdalják össze magukat. Dianához nem is nagyon „illik” ez a cselekedet, ám világos , hogy azt jelzi: bajban vagyok, segítsetek! M. K. A III/III-as kartotékok semmiről nem vallanak (Folytatás az 1. oldalról) Pécsett a rendszerváltást követő néhány hónapban főállásban még vagy hatvanan tartoztak a belső elhárításhoz, mindent csak központi utasításra hajthattak végre. így volt ez a többi megyében is, ahol szintén a csaknem tökéletes - tonnákban mérhető - iratmegsemmisítés volt a jellemző. Kivételt legfeljebb a főváros képezhet. Ráadásul a kartotékok nem a könyvtár- és statisztikatudományra épültek: az elsődleges szempont a minél gyorsabb hozzáférhetőség volt. A lapokon sok esetben legfeljebb a jóváhagyó főnök aláírása szerepel, a dossziék többségükben nem árulkodnak a mögöttes tevékenységről. Arról például, hogy „valódi” III/III-as ügynök volt-e az illető, vagy egyszerűen csak nyilvántartották. Tovább cifrázza az ügyet, hogy a korábbi hatalom mindent tudott az ellenzékről, de egy-két prominens képviselője kivételével senki nem tud konkrétumokat felmutatni arról, hogy szabadságjogaiban korlátozták volna. A Nemzetbiztonsági Törvény tavaszi hatályba lépését követően ugye, bárki betekinthet a róla vezetett aktába. Ha egyáltalán maradt ilyen. B. Z. Új pártformációk? Gyökeres politikai változásra, esetleg vadonatúj pártformációk létrejöttére is számít idén Giczy György. A KDNP elnöke ezt a párt országos elnökségének szombati ülését követő sajtótájékoztatón jelentette ki. Úgy vélte, hogy bizonyos radi- kalizálódásra is szükség van, mert a jelenlegi politikusok nem adnak egyértelmű válaszokat a társadalmat foglalkoztató kérdésekre. A párt ez évi terveiről szólva elmondta: elsődlegesen programjuk szociális piacgazdasággal kapcsolatos részeit kívánják megismertetni a közvéleménnyel. A millecen- tenáriumi ünnepségek keretében kongresszusra hívják a Kárpát-medence magyar kereszténydemokratáit, hogy megfogalmazzák közös céljaikat. Latorcai János, az országos választmány elnöke a privatizációs többletbevételekről szólt, javasolva, hogy pénzt elsősorban a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére fordítsák. (MTI) Nyugdíjas ügyek Tolnában A tolnai nyugdíjas érdek- képviseleti szövetségek vezetőségi értekezleten készítenek mérleget az elmúlt évről holnap 10 órától Szekszárdon. Szó lesz az idei költségvetési és munkatervről is. r Átadták a Barátság-kutat Szigetváron Nem eshet kútba holmi régen volt események miatt a magyar-török barátság! S ha időérzékünknek abszurdum lenne a két nép kapcsolatát állandónak tekinteni, nem az a szimbólumok nyelvén. Mert mind a szigetvári Szulejmán szultán emlékművénél tegnap fölavatott kút, mind a rajta látható jelképek, a szekfű- és indamotívumok, a szeretet, a végtelenséget jelképezik. Legalább is hódoltságkori iszlám hagyományok szerint. A majd' nyolc méter magas és hat méter átmérőjű építmény átadásán dr. Ro- dek Gyula Szigetvár leköszönt polgármestere, a török delegáció részéről Fikri Saglar kultuszminiszter és Mehmet Özei mondott köszöntőt. A minisztérium szépművészeti igazgatója elmondta, hogy a márvány és a kerámia hazájukból származik, az építés teljes költségét ők állták. Terveik szerint a következő lépcsőben szoborparkot létesítenének a területen. Cz. O. csenget elsősorban a nyilvántartott nagy terrorszervezetek - például az IRA vagy az ETA - alkalmazzák előszeretettel. Tudomása szerint évente valamivel több, mint ezer levélbomba robban szerte a világon, ám ez az adat minden bizonnyal hiányos. Kínából például semmiféle információt nem kapnak, a környező országok közül pedig egyedül Ausztria az, ahonnan napra készen tudnak a történésekről. Ukrajna, Románia és Szlovákia rendőrsége eddig gyakorlatilag minden tájékoztatástól elzárkózott. Ami a levélbombák készítését illeti, a tűzszerész szakember szerint legföljebb minimális elektronikai jártasság és némi technikai érzék kell ezek előállításához. Ezen kívül, persze, speciális robbanóanyag, néhány vékony huzal és egy átlagos kvarcóra-elem. Balogh Z, - Fotó: Müller A. A levélbomba egyszer sem (Folytatás az 1. oldalról) Az Országos Rendőr-főkapitányság Tűzszerész Szolgálatának vezetője a VDN-nek adott kizárólagos interjújában elmondta: a levélbombákat a nemzetközi gyakorlat szerint általában időzítő szerkezettel is ellátják, ezért azok a továbbító postai gépsoron, vagy akár már a pecsételésnél is felrobbanhatnak. Faa József őrnagy nem tartja valószínűnek, hogy ilyesmi a közeljövőben előforduljon hazánkban, ugyanis a többségében csonkolásos sérülést okozó - a legrosszabb esetben halált hordozó - leveleket MiUecentenáriumi nyitány Árpád fejedelem nevét vette fel szombaton a ti- szaalpári általános iskola. Az idén 65 esztendős oktatási intézményben tartott névadó ünnepség egyben nyitánya is volt a Duna-Tisza-közi nagyközség millecentenáriumi rendezvénysorozatának. A jelenleg Tiszaalpár- nak, hajdan pedig Alpár- nak nevezett falu ugyanis a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán szeretné helyreállítani a település egykori történelmi hírnevét. A rendszerváltás előtti évtizedekben az akkori hivatalos politika következményeként már csaknem feledésbe merült az a korábban közismert tény, hogy itt verte tönkre Árpád serege Zalán bolgár fejedelem csapatát. Az alpármezei csatával lett végleg a magyaroké a Kárpát-medence. (MTI) Duzzadó képviselői pénztárcák Az országgyűlési képviselők fizetését az év kezdetével 30 százalékkal emelték. Nemcsak az alapbért, de a pótlékokat és a költségtérítéseket is növelték. Miközben általános bérbefagyasztásról hallani minden magasabb fórumon, elgondolkodtató a döntés. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azzal indokolta a lépést, hogy a képviselők fizetését nem igazították az elmúlt évek során az infláció mértékéhez, hiszen 6 év alatt mindössze kétszer változott az összeg, tehát időszerű volt már ez a kompenzáció. Másrészt szinte kivétel nélkül felsőfokú végzettséggel rendelkeznek az érintettek, ezért a 20 százalékos köztisztviselői bérnövelést meghaladó további 10 százalék. Nos, az utóbbi érv kicsit sántít, mivel a köztisztviselők többsége ugyancsak főiskolát, egyetemet járt. Természetesen napjainkban ezek a 150-300 ezer forintos havi bérek nem szokványosak, de például a banktisztviselők, a jól prosperáló vállalatok vezetői ennél jóval többet keresnek. Márpedig képviselőink többsége adott szakterületén sem keresne rosszul. Jobb tehát, ha a parlamenti munkával foglalkoznak teljes energiájával, mert visszatetsző lenne, ha a mellékesből kellene megélniük. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy az adóhivatal a költségelszámolások szigorítását ígéri, miközben a honatyák havonta közel 100 ezer forintot vehetnek fel utazási hozzájárulásként, szállásdíjként. A lakóhely távolságától függő 30-50 ezer forintos költségtérítési átalány azért is zavaró, mert a képviselőket ingyen vonat- és helyiközlekedés illeti meg. Kiegészítésül mellékeljük a régió választott küldötteinek a tiszteletdíját. Megjegyezve, hogy a havi bruttó keresetekbe az alapdíj mellett a különböző tisztségviselői (országgyűlési, állandó és különbizottsági) pótdíjakat, valamint a költség- térítési átalányt is beszámítottuk. Az utóbbi 43 850 forintos összeg leszámítandó azoknál a kereseteknél, ahol a honatya nyilatkozata szerinti lakóhelye nem a három megyében található. Mészáros B. E. Országgyűlési képviselők havi bruttó tiszteletdíja alapdíj + pótlék + költségtérítési átalány Baranya megye Ft Somogy megye Ft Tolna megy e Ft e Dr. Toller László (MSZP) 306.900 e Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) 271.870 o Dávid Ibolya (MDF) 201.710 t Dr. Kádár Béla (MDF) 254.280 e Pásztohy András (MSZP) 201.710 e Szödi Imre (MSZP) 166.630 e Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) 201.660 t Dr. Lamperth Mónika (MSZP) 201.710 e Dr. Solymosi József (Agrársz.) 166.630 o Dr. Trombitás Zoltán (FIDESZ) 227.970 t Dr. Egerszegi László (MSZP) 201.710 e Dr. Szabó Imre (MSZP) 166.630 e Dr. Lusztig Péter (MSZP) 166.630 o István József (FKgP) 236.790 e Dr. Benkő András (MSZP) 166.630 e Páva Zoltán (MSZP) 166.630 e Dr. Házas József (MSZP) 166.630 t Dr. Kiss József László (MSZP) 166.630 e Kocsi László (MSZP) 166.630 e Francz Rezső (MSZP) 166.630 t Dr. Nádori László (SZDSZ) 166.630 e Gráf József (MSZP) 166.630 t Barkóczy Gellert (FKgP) 166.630 o Dr. Pálos Miklós (KDNP) 166.630 t Puch László (MSZP) 166.630 e Dr. Lövey László Gábor (MSZP) 131.550 e Dr. Jánosi György (MSZP) 131.550 t Bretter Zoltán (SZDSZ) 166.630 t Dr. Páris András (SZDSZ) 131.550 A képviselő havonta költségvetési átalányra jogosult, ha nyilatkozata szerint lakóhelye A 87.700 Ft-os alapdíj Budapesten van 3 5 %-a Budapesttől 100 km-en belül van 40%-a Budapesttől 100 km-en túl van 50%-a Budapesttől 200 km-en túl van 60%-a oBleyer Jenő (MSZP) 166.630 e Dr. Suchmann Tamás (MSZP) priv. min. 315.100 o Dr. Szigeti György (SZDSZ) 166.630 Megjegyzés: e: egyéni választókerületből t: területi listáról o: országos listáról t Ferenczi Sándor (MSZP) 131.550 e Dr. Szili Katalin (MSZP) államtitk. 252.800 i A
