Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-03 / 2. szám
1996. január 3., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 írónők pedig vannak! Valami baj mégiscsak lehet a női egyenjogúsággal, hogy most már kiállítással is igazolni kell: nőírók, írónők (sőt jól író nők) pedig vannak. Voltak a messzi múltban is, meg a közelmúltban. S vannak ma is. Bár ez utóbbi tényről nem szól a „ ... mert a Szívből származnak minden gondolatok" - „író- és költőnők a Petőfi Irodalmi Múzeumban című március végéig látható kiállítás, amely a 16. századtól 1945-ig vonja meg a határt. Való igaz, így együtt reprezentatív vonulata tárul fel a magyar irodalomnak. Sajátos, bár erőteljes hang, eredeti látásmód, kisebb és na- gyob tehetségek, kiemelkedő alkotások. (Épp úgy, mint a férfi (?) irodalomban.) Mindezt kéziratos és nyomtatott művek, levelek, festmények, portrék, rajzok, személyes tárgyak - íróasztalok, melltűk -, dokumentumok, meg bőséges idézet-sor illusztrálják. Mindjárt elsőül egy passzus Bőd Pétertől, amely szerint „az asszonyoknak az Isten üdvözítő kegyelmére nézve egyenlő méltóságok és prerogativá- juk vagyon a férfiakkal, ha nem nagyobb.” (Prerogativa = kiváltság). Azzal a két kódexmásoló apácával, Ráskai Leával és Sövényházi Mártával indít a kiállítás, akik úgy oldották gépies munkájukat, hogy közben a szöveghez megjegyzéseket fűztek, magyarázatot, és még magukról is elárultak egyet s mást. Megidézik az első jelentős magyar költőnőt, Petrőczi Kata Szidóniát, akinek lírájában először szólal meg a boldgotalan szerelmes asz- szony vádló, ám mégis ragaszkodó hangja. Ott van árva Bethlen Kata levelezése, önéletírása, imádságygyűjteménye. Majd a felvilágosodás idejének Berzsenyi és Kazinczy által is elismert költőnője, Duka Takách Judit, akit 1817-ben negyedmagával meghívtak a keszthelyi Helikon ünnepségre. Időrendben közeledvén sokasodnak a nőírók. Már a női nem „hibái és érdemei felől” is értekeznek (a költő Molnár Borbála és Újfalvi Krisztina a 18. század végén.) A reformkorban a nők férfiszerepet vállalnak, férfias külsőségeket vesznek fel. Fordítanak, könyveket, folyóiratokat szerkesztenek (Wohl Janka és Stefánia). Egyre több a nőknek szóló folyóirat, az irodalmat is bőven tálaló divatlap, a romantikus és szerelmes regény. Olvasói a nők - gyakran írói is. E század elején, közepén nem minősíti az irodalmat, hogy nő avagy férfi tollából született. Kávéházi és bestseller irodalom, nemesveretű vers és próza, lektűr és könnyed lányregény épp úgy származik gyengébb, mint az erősebb nemtől. Kaffka Margit igazán nem női íróként vonult be az irodalmi panoptikumba: őt Ady és Móricz Zsigmond is egyenrangú társnak ismerte el az alkotásban. Milyen volt - nem, nem szőkesége. Mert múzsák, íróköltő feleségek e kiállításon csak írói minőségben kaphattak helyet. Szendrey Júlia, mint fordító, Török Sophie (Babits felesége) mint prózaíró és Boncza Berta (Ady Csinszkája) mint költő jelenik meg. Emancipáció ide vagy oda, a Petőfi Irodalmi Múzeumban zsúfolásig megtölti az emeleti dísztermet az író-köl- tőnők emlékezete. De vajon hová férnének a férfiak? (kádár) Vegytisztiías! Megnyílt a Blitz EXPRESSZ TISZTÍTÓSZALON DRY CLEANING Pécs, Liszt Ferenc u. 4. Telefon: 72/211-847 Hétfőtől - péntekig 7.00-19.00 óráig, szombaton 8.00 -12.00 óráig. A legmodernebb gépsoron, a legújabb anyagkímélő eljárással, DRY CLEANING technológiával magánszemélyeknek és közületeknek, 6- 24 -48 - 72 órás határidővel vállalunk tisztítást. Blitz - tisztán, víz né A siklósi várfalai méltó környezetet biztosítanak a képzőművészeti tárlatoknak fotó: Tóth Kiállítások Pécsett ’96-ban A megyeszékhely kiállítótermeinek ’96-os pogramja továbbra is gazdag, annak ellenére, hogy a kiállításokat szervező intézményeknek továbbra is lapos a pénztárcájuk. A legfontosabb baranyai kiállítóhelynek, a Pécsi Galériának sincs lehetősége katalógusok kiadásával dokumentálni tevékenységét, de Ezredvég címmel szeptemberre elkészül egy könyv, amely Pécs művészeti életének 1996-os kereszt- metszetét adja Romváry Ferenc szerkesztésében. A könyv megjelenésével egyidőben a Pécsi Galériában és a Kisgalériában pécsi művészek munkáit mutatják be szintén Ezredvég címmel. A két helyszínű kiállítás szeptember 1-től 29-ig látható majd. A Pécsi Galériában rendezik meg a JPTE Művészeti Karának diplomakiállítását és idén is bemutatkoznak a Képzőművészeti Mesteriskola fiatal művészei, sőt ebben az évben a budapesti Képzőművészeti Főiskolának is lesz itt kiállítása. Hosszú idő után ismét lesz pécsi kiállítása Erdős Jánosnak, decemberben pedig három, idén ötven éves pécsi alkotónak szentelnek kiállítást: Valkó László festőművész, Móker Zsuzsanna kerámikusművész és Jegenyés János üvegtervező iparművész munkáit is a Pécsi Galériában láthatjuk majd. ’96- ban is lesz Országos Kerámia Biennálé, tizennegyedszer. Ötödik alkalommal rendezik meg a világ legjobb plakátjainak pécsi bemutatóját, de a júniusi Plakátok/Posters '96-on túl a Kisgalériában is lesznek plakátkiállítások. Láthatjuk majd a rzeszówi Nemzetközi Színházi Plakátbiennálé anyagát és a „A dohányzás megelőzésére” elnevezésű plakátpályázatra készült munkákat. A Kisgalériában ezenfelül kerámiák, textilek, fotók képezik a kiállítások anyagát. A Művészetek Háza Tetőtéri Galériájában izgalmas kiállításnak ígérkezik a Keleti szőnyegek pécsi otthonokban című. Hasonlóan érdekesnek tűnik a munkácsi magyar zsidók hagyományos kultúráját bemutató Keserű gyökér című kiállítás, a budapesti Néprajzi Múzeum anyagából. Lesz Anna Frank kiállítás a holland Anna Frank Múzeum jóvoltából, és láthatjuk majd a kortárs magyar építészet egy kereszetmetszetét is a tetőtéri kiállítóteremben, ahol három fotókiállításra is sor kerül. Ahogy tavaly a Parti Galéria, úgy idén a Gyöngyszem Galéria és a Műhely Galéria is születésnapi rendezvényre készül. A pécsi Műhely Galéria a nyáron árveréssel záruló kiállításai ünnepli ötéves fennállását a Gyermekklinika alapítványának javára. A jótékony célú aukcióhoz minden művészt megkeresnek majd, aki eddig náluk kiállított. Az év során többek között H. Barakonyi Klára tűzzománcai, Tóth István, Pandúr József új művei kerülnek bemutatásra. Karácsony előtt idén is megrendezik a régi rézkarcok és vásárát. A Gyöngyszem Galéria Hungária úti és kultúrváróbeli kiállítótermei az első félévre beteltek, az év további hónapjaira még nyolc-tíz alkotóval folytatnak tárgyalásokat. Szeptemberre, a galéria születésnapjára és a Pécsi Napok tiszteletére meglepetéssel készülnek. Peták P. Miért vadult meg a farkas? A pécsi állatkertet, ahonnan a napokban farkas tört ki, és több járókelőt megtámadott és halált is okozott, a rendőrségi és az önkormányzati vizsgálat idejére ideiglenesen lezárták. A szakemberek igyekeznek kideríteni, hogy mi okozta a farkas megvadulását és kitörését. Az állattetemet vizsgálják, mert feltételezhető, hogy veszett volt az állat. Nincs magyarázat még arra, hogy a szelíd és erősnek aligha mondható fiatal farkas miért vadult meg már ketrecében annyira, hogy annak rácsait áttörte. A kert dolgozói azonnal üldözésére indultak, s bíztak a gyors befogásban, így későn értesítették a rendőrséget. Ezért már az üldözés kezdetén is hangszórókon figyelmeztetni kellett volna a Misinán járókat. A gondozók elmondták, naponta vizsgálják a rácsokat, és nem észleltek hibát, a rács tartósnak látszott. Ám még sok tisztáznivaló van hátra. Cs.J. Könyv a szűrő- vizsgálatokról A tudományos könyvek kiadója, a Springer Hungarica gondozásában jelent meg nemrég a Háziorvos Könyvek sorozatában egy olyan mű, amelyik több vonatkozásban is egyedi. A Szűrővizsgálatok c. könyv ugyanis nem kevesebbre vállalkozott, mint a létező valamennyi szűrővizsgálati módszerekről, a különböző tesztekről, szinte valamennyi lehetséges munkahelyi ártalmakról, annak felismerését segítő ismeretekről adjon tájékoztatást a gyakorló orvosnak, különösen a háziorvosoknak. A szűrővizsgálati módszerekről Magyarországon eddig ilyen alapos átfogó munka nem jelent meg. Ahogy a könyv lektora, dr. Tardos Mária is írta a bevezetőben: „Háziorvosi gyakorlatom során gyakran éreztem ilyen összefoglaló, minden fontos részletre kiterjedő útmutató hiányát. A mű, véleményem szerint következetes használata esetén alkalmas arra, hogy a háziorvos megfelelő képet kaphasson a rábízott lakosság egészségi állapotáról s hogy követhesse a változásokat.” Az orvoslásban egyre fontosabb szerepet kap a betegségek megelőzése, illetve az, hogy korai stádiumban kerüljön felismerésre, hiszen tudott, minél korábban fedezik fel a kórt, annál nagyobb eséllyel gyógyítható. A korai felismerés legfontosabb eszköze a rendszeres szűrővizsgálat, amit a leghatékonyabban -a háziorvosok végezhetnek el. Ám sok gyakorló orvos nem ismeri a lehetséges szűrővizsgálatok teljes skáláját. Ehhez ad a könyv rendkívül részletes tájékoztatást. A könyv szinte valamennyi előforduló foglalkozási ártalomról, annak tüneteiről és kiszűrésének módszereiről is részletes információt ad, olyan közérthető stílusban, hogy ez a fejezet laikus számára is útmutató lehet ( Nézzünk egy példát: Metilalkohol cím alatt leírja milyen munkakörben dolgozók kaphatnak ettől mérgezést - pl. lakk és festékoldószerrel foglalkozók - mik a tünetek, s milyen tesztet, vizsgálatot kell az orvosnak elvégezni, hogy kiderüljön, a rosszullét emiatt van.) A könyv első számú szerzője pécsi orvos, dr. Szepes- vári Elemér, aki a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények informatikai részlegének vezető főorvosa, társszerzője a fia, dr. Szepesvári Szabolcs. S. Zs. Képernyő előtt Jegyzet Szilvesztemet érzem Szilveszter nem ront ránk csak úgy, hogy leteperjen: először hozzánk dörgölőzik cédán, könnyű náthát ragaszt ránk, karácsony előtt a férfiembert maga a feleség kínálja pálinkával reggeltájt, mielőtt elindulnának bejglibe-valóért. És hiába hogy betörnek Pesten az „Úri huncutságok” boltjába, hiába, hogy Portugáliában rekord nagyságú káposzta nő, nem elég a káposzta, a bejgli és házi pálinka - a televízió még szilveszteri műsort is ígér. Biztos tetszettek már érezni milyen az ajzott várakozás a jóra, a kissé szivornyásan han- dabandázó ember jut el csak idáig miután jól orron nyomták: hisz nyilallást először még egyáltalán nem érez, inkább bódulatfélét - s ha a szívében hála van, a bódulat az össznépi öröm köreibe emeli mielőtt elvágódna. így bódul, tántorodik le székére az ember a tévé előtt, várva a jót, belekapaszkodva a jövőbe és a kezéhez legközelebb eső pohárba. Mondaná is Körmendi Jánossal együtt, hogy „Hukk” ám a kupacba hányt ötletek láttán bizonytalanná válik, eleget ivott-e. Pláne, ha írni akar róla. A műfajban oly kiváló előd, Galsai Pongrácz már felhívta a figyelmet a dilemmára „.. . Eldöntendő kérdés továbbá, hogy fogyasszon-e alkoholt (a kritikus) vagy ne fogyasszon. De ha nem iszik, elszánt hivatástudattal vállalt józansága könnyen meg is tévesztheti. Hiszen a szilveszteri műsor programszerűen többé- kevésbé illuminált nézők számára készül.” De hogyan állapítható meg, hogy a műsor hány maligán fokon adja át értékeit? A szilveszteri műsorfolyamban egyetlen - noha nyúlósan hosszú - produkció, Kern András az „ördögi” Bokrosról szóló áldokumentumfilmje tekinthető csak „abszti- nensnek”. Azt az anti-kultuszt teszi nevetségessé, amely Bokros Lajost kiáltja ki főbűnösnek, s a személyeskedő anti- kultusz divatja annak a szolgai paternalizmusnak a maradéka és fonák megjelenése, ami a személyi kultuszhoz is elvezet. Ami a Gálvölgyi János-féle ötletgyárat illeti, a Gryllus-Le- vente műsorok paródiájával indult, úgy, mintha képes lenne hegyek mozgatására is, hogy néhány monstruózusan felépített szóvicc után humora komyadozni kezdjen, majd a professzor úr nyitva felejtett sliccénél fáradtan lekonyuljon. Volt zárszóként Magyar Orfeum, Hirtling István volt sót- lan narrátora, volt még kínálat régmúlt idők kivágásra érett örökzöldjeiből - de hova tűnt a jelen, hova 1995 Szilvesztere? Lehet, hogy mindvégig józan voltam? Megbocsáthatatlanul? Bóka Róbert k k
