Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-06 / 333. szám
1995. december 6., szerda Kultúra Dunántúli (Napló 11 Egyetemi kar lett az egészségügyi főiskola Az első diplomás ápolók Az induláskor nagyon örültek. Bár sejtették, hogy egy újszerű felsőfokú képzés rengeteg gonddal jár, azt valószínűleg mégsem gondolták, hogy eny- nyivel. Hely kellett az oktatáshoz, hely a kollégiumok kialakításához, az oktatóknak meg kellett tanulniuk az új szakok ismereteit, s közben intézték azokat a teendőkét, amelyek egy főiskola életéhez nap mint nap hozzátartoznak. Könnyen belefáradhattak volna, de nem ez történt. Sőt! Most, amikorra az eddigi terveik valóra váltak, már további feladatokat fogalmaztak maguknak, már újabb céljaik vannak. * Hat évvel ezelőtt négy szakon kezdték a képzést. Azóta már három évfolyamnyi dietetikus, gyógytornász és védőnő, illetve két évfolyamnyi szociális munkás hagyta el a főiskola padjait. A felsőfokú egészségügyi végzettséget adó kaposvári, zalaegerszegi, szombathelyi és pécsi tagozatot a pécsiek fogták össze. Egészségügyi Főiskolaként fogadta be őket a köztudat, de hivatalosan csak most, novemberben kapták meg ezt a címet, amikortól is a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karaként jegyzik őket. Hat év óta tanulva tanítanak és a jövő sem ígér mást. A kezdeti három alapszak - dietetikus, gyógytornász, védőnő - hitellé olyan szakokat honosítottak, amelyek társadalmi funkcióit és oktatási módját is nyugatról hozták. Az egyik ilyen a szociális munkás, amelynek szerepéről és tevékenységéről dr. Buda József, a főiskola főigazgatója még a hetvenes években egy angliai tanulmányútja után számolt be az akkori egészség- ügyi vezetésnek, de a javaslatával - miszerint ilyen szakemberekre nálunk is szükség lenne - nem foglalkoztak. Azóta viszont már hatvan végzett szociális munkás távozott a pécsi tagozatról és utolsó évesek a másik új szak, az ápolás szak hallgatói is.- A diplomás ápolóképzés szükségességét ma is sokan megkérdőjelezik - mondja dr. Buda József. - Úgy vélik, hogy „kis doktorok" hagyják el a főiskolát, pedig nem erről van szó. Valóban sok mindent megtanulnak a betegségekről és gyógyításukról, de a legtöbbet az ápolásról. Olyan országokból hoztuk az ismereteket - Anglia, Hollandia, Egyesült Államok - ahol az ápolástant felsőfokú intézményekben is tanítják, és az itt végzők önálló, felelősségteljes irányító munkára képesek. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium nemrég szakmai véleményt kért a Népjóléti Minisztériumtól arról, hogy az ezredforduló után hány diplomás ápolónőre lesz szükség Magyarországon. A szaktárca válasza szerint 15 000-re!- Első hallásra meglepően magas ez a szám - folytatja a Az ezredforduló után 15 ezer diplomás ápolónőre lesz szükség hazánkban laufer László felvételei A diatetikus szak hallgatói jól felszerelt tankonyhában ismerkedhetnek jövendő szakmájukkal a pécsi főiskolán főigazgató, - de ha figyelembe vesszük, az egészségügy átalakítását célzó törekvéseket, akkor már más a kép. Az ápolási otthonokban kevesebb orvos mellett a diplomás ápolók is él tudják látni az ottani teendőket. Az intézmények fekvőbeteg osztályain lévő ápolási csoportok munkája is önállóbb, magasabb színvonalú lehet, s így az orvosoknak lényegesen több idejük maradhat a tényleges gyógyító tevékenységre. A háziorvosi szolgálat is más minőségű ellátást nyújthat, ha képzettebb, önállóbb ápolókra hagyatkozhat. A diplomás ápolóképzés bevezetése megváltoztatta a képzési időt. Mivel az Európai Közösség normái szerinti oktatást kívánták rendszeresíteni, s a tananyag elsajátításához szükséges idő négy évre jött ki, 1992-ben - a szak indításával egy időben - a főhatóságok jóváhagyásával egységesen négy évre emelték a főiskolai képzési időt. Ezzel a változtatással újabb feladatot vállaltak magukra. Amúgy is szorította őket a megfelelő jegyzetek hiánya, felvállalták, hogy megírják, illetve megíratják azokat. Egy- egy szakterület ismereteit kiváló hazai szakemberek írták. Ma már a DOTE és a SOTE főiskolai karának hallgatói is nagyrészt ezekből tanulnak. A szemléltető eszközök beszerzését pedig huszáros módon oldották meg a pécsiek. A főigazgató meghívott egy ápolástechnikai, oktatástechnikai cikkeket gyártó céget, felajánlva ingyenes kiállítóhelyként a Rét utcai épületük összes helyiségét. Több tízmillió forint értékű anyaggal érkeztek. A kiállítás rendkívül jól sikerült, s a cég a bemutatott termékek jelentős részét - referenciabázisként - itt hagyta a főiskolának. Pillanatnyilag itt tartanak, de már megalapították a klinikai laboratóriumi analitikus szakot, amely majd Kaposváron indul, s jelenleg pénz kérdése, hogy jövőre, vagy később. Minősítés alatt áll az egészségbiztosítási szak, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszíroz, s jövőre akarják indítani Pécsett és Zalaegerszegen. Szakmai kimunkálás alatt áll a diplomás szülész és az elektro- fiziológus szak, és a távoktatás bevezetésén is dolgoznak, amit a diplomás ápolóképzésben szeretnének bevezetni. Ez utóbbihoz angol, holland és rendkívül jelentős kanadai támogatást remélnek. A kanadai kormány egy pro- jecten keresztül támogatja a közép-európai országok olyan törekvéseit, amelyek elsősorban a nők elismertebb foglalkoztatását célozzák. Erre a pro- jectre pályázott a főiskola. Azóta már itt járt egy szakértői küldöttség, s amennyiben megkapják a támogatást, akkor első lépésként nyolcszáz hallgatót vennének fel. Ilyen képzési formában, csak erre a szakra - a többi szakot nem számítva - hétszer többet, mint ahány hallgatóval hat évvel ezelőtt kezdtek. Török É. Hogyan gyakoroljuk a helyesírást? íme, ötféle ötlet, hogyan taníthatja meg a betűk világában és a nyelvtani szabályok tengerében nehezen kiigazodó gyermekét a helyesírásra. Diktáljon a nem túlságosan fáradt gyereknek saját olvasókönyvéből 5-10 perces szöveget! Az elsősöknek keveset, a negyedikeseknek arányosan többet. Menet közben magyarázza el a hibát, és írassa le helyesen a szót. Csak ezután diktáljon tovább. Ha végére ért a szövegnek, vegyen elő kis cédulákat, és írja fel rájuk a javított szavakat. Egy idő után, ha gyűlnek a cetlik, naponta öt percig diktáljon tetszés szerinti válogatásban a korábban elrontott szavakból! A gyakorlás folyamán a papírlap hátoldalán plusz jellel jelezze, hány esetben sikerült a gyereknek valamelyik szót helyesen leírnia! Ugyanígy mínuszjelet téve számolja össze, milyen gyakran hibázott a kisiskolás. Ha egy szót legalább háromszor jól írt le, tegye el a cédulát! A rendszeresen helytelenül leírt szavakból gyakran diktáljon, a jól leírtakat ritkábban ellenőrizze ! Aranyszabály: a betűvetéssel kínlódó gyerekkel legyünk türelmesek! Sohasem szabad vele kiabálni, inkább humorral, megértéssel foglalkozzunk vele, különben a nyelvtant egy életre meg lehet vele utáltatni. Az önkifejezés válsága és az irodalomtanítás A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet továbbképzést szervezett Pécsett a magyartanároknak. Ezen részt vett Oláh János, a Magyar írószövetség lapjának, a Magyar Naplónak a fő- szerkesztője is.- Fó'szerkesztó' úr, ön az önkifejezés válságáról, a kreatív vagy alkotó írás tanításának a szükségességéről szólt.- Igen, mert egyre kevésbé értjük egymást. Az önkifejezés válságát azonban nem csak az olvasás háttérbe szorulása okozza. A jelenség gyökerei szerintem az ötvenes évek tájára nyúlnak vissza, amikor az alkotó írás, a poétika kiűzetett a tan tervekből. Akkor az ideológia a saját igényeihez igazította az iskolát. Mivel nem volt szükség magukat írásban és szóban jól kifejező egyénekre, ezért nem is képeztek ilyeneket. Ma más a helyzet. A Nemzeti Alaptanterv nagy hangsúlyt helyez a kommunikációra, az önkifejezésre. Szükség lenne tehát az úgynevezett kreatív írás tanítására, ami mindmáig hiányzik a tananyagból. A diákokban él az önkifejezés igénye. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezrével jelentkeznek a különféle pályázatokra. Az 1995-ös, legutóbbi sárvári országos középiskolás irodalmi pályázatra is ezer közelében voltak azok, akik alkotást küldtek, pedig nem indult mindenki, aki ír. Fontos volna, hogy akik íráskészséget éreznek magukban, azok valamilyen eligazítást kapjanak az iskolákban.-A pedagógusok közt kevés az alkotó. On és felesége, Me- zey Katalin is költő', író. Hogyan látja, tudnak-e segíteni az írók e feladat megoldásában?- Az írásbeli önkifejezés tanításában feltétlenül. Csak be kéne őket vonni az irodalom tanításába, akár heti vagy havi egy alkalommal. Tudom, ehhez nincsenek naprakész programok, tankönyvek, de ezeket éppen az írástudás tanításával foglalkozó írók, költők írhatnák meg a saját tapasztalataikra támaszkodva. Hiszen minden iskolában vannak gyerekek, akik verseket, novellákat írnak, de a többieket sem ártana erre megtanítani. Talán ha saját önkifejezési készségüket jobban becsülnék akkor többet is olvasnának a diákok. Fontosnak tartom, hogy a NAT e vonatkozásban is kiegészüljön.- Hogyan segíti az irodalom- tanítás ügyét az írószövetség lapja, a Magyar Napló?- A lapnak mindenképpen feladata, hogy az iskolákkal kapcsolatot teremtsen, kapcsolatot építsen ki, és megpróbálja a mai magyar irodalom értékeit közelíteni a tanítás folyamatához. Ma még ez a kapcsolat esetleges, de épp a pedagógusokkal való pécsi találkozás győzött meg arról, hogy a jövőben olyan képet igyekezzünk a mai magyar irodalomról adni, amely alapján ez a kapcsolat kiépíthető. Sallai Éva Versenyek az általános iskolákban Az országos népdaléneklési versenyt hagyományosan Mohácson rendezik meg fotó: laufer l. A tél csúcsidőszak az általános iskolákban, már ami a tanulmányi versenyeket illeti. Egyre érdemesebb tanulni, s egyre jobban teszi a diák, ha ismereteit meg is mutatja. A versenyek ezt a célt szolgálják, de ma már, amikor a legváltozatosabb középiskolai képzési formák közé kerülhet a gyermek, az sem mindegy, van-e mivel büszkélkedni a felvételik alkalmával. Az országos illetve a megyei szervezésű megmérettetéseknek nagy hagyománya van. Baranyában az idei tanévben is indítottak és indítanak versenyeket. A humán tárgyak körében többek között indul a Kazinczy szépkiejtési verseny, 5-6 és 7-8-os gyerekeknek. Az első fordulóit januárban rendezik az iskolák. Térségi versenyek áprilisban lesznek, Mohácson, Szigetváron, Komlón és Pécsett. Nyelvekből a 7-es és 8-os gyerekek készülhetnek, az angol nyelvi versenyre például december 10-éig még folynak előválogatók, oroszból e hónap 19-éig mutatják be tudásukat az iskolai versenyek résztvevői, míg németből február 1-jén. Az országos történelemverseny témája ezúttal a nagy francia forradalomtól a Trianonig terjedő időszak. Az első fordulókra januárban kerül sor. Még lehet jelentkezni (e hó 15-éig) a Bőd Péter Könyvtárhasználati Versenyre is, melynek megyei fordulója februárban lesz. A reál tárgyakban jobb, 13- 14 éves diákoknak a Herman Ottó biológiaversenyen ezúttal az ökológai ismeretekre helyezik a hangsúlyt. Az iskolai fordulókat február elejéig kell megrendezni, a megyei verseny azonban csak áprilisban lesz. A Hevesy György kémiaversenyre ugyancsak a 7-8-os korosztály mehet, január 10-ig a saját iskolában, a továbbjutók pedig márciusban a JPTE kémia tanszékén. December 20-áig lezajlanak az Öveges József fizika- verseny előválogatói. A pécsi, komlói, mohácsi, siklósi, szigetvári területi versenyek februárban lesznek, a megyei forduló áprilisban. A Teleki Pálról elnevezett földrajz-földtan verseny a 7-esek a kontinensek, míg a 8-osok témája Magyarország, s a csillagászati földrajz. A házi fordulókat januárban tartják, míg a megyei döntő áprilisban lesz. A fiatalabb, 11-12 éves korosztály részt vehet a III. Kaán Károly természet-és környezet- ismereti vetélkedőn, a saját iskolájában februárban, a megyei fordulón pedig áprilisban. Ez különleges verseny abból a szempontból, hogy az tanulóknak önálló megfigyelésre, kutatómódszerek alkalmazására is lehetőséget akar biztosítani. Mint ahogy eddig, idén is lesznek megyei szervezésű versenyek. Már zajlanak az első országos mohácsi népdaléneklési verseny válogatói, a döntő február 15-17 között lesz. A megyei osztályéneklési versenyek márciusban és áprilisban zajlanak, s ezekben a hónapokban kerül sor a zongorista növendékek, a magánénekes, mélyrézfúvós, kürtös növendékek találkozójára, és a zeneiskolások Bartók Béla műveltségi versenyére is. A Mecseki séták nevű környezetvédelmi megyei vetélkedő első fordulóját januárban tartják. Az Arany János városi vers-és prózamondó verseny nevezési határideje április 19-e. A különböző versenyekről a Baranya Megyei Pedagógiai Intézetben tudnak részletes felvilágosítással szolgálni, ahol tantárgyi szaktanácsadók és felkért szakemberek a különböző témák felelősei. A tanév során az intézet Palatábla című információs kiadványában is olvashatók tájékoztatók. H. I. Gy. i 1 i
