Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-06 / 333. szám
8 Dunántúli Napló Magazin 1995. december 6., szerda A Pécsi Napló - és Várady Ferenc Várady Ferenc portréja A kerek évfordulók mellett álljunk meg ezúttal néhány percre december elejénél. Nem kerek évforduló ugyan, de említésre méltó, mert 1892-ben december elsején jelent meg Dunántúl első napilapjának, a Pécsi Napló I. évfolyamának első száma. Már ezt megelőzően november 16-ára mutatvány számot állított össze az Irgal- masok utcája 2. sz. Nőthig házban a szerkesztőség, melynek élén Várady Ferenc e szavakkal fordult az Olvasókhoz: „Bontjuk a zászlót, a kultúra zászlóját, a magyar határszélen, Pécsett ... Lapunk megindításával, mely gondos szerkesztés mellett, a lehető legváltozatosabb és legérdekesebb tartalommal hetenként hatszor jelenik meg, megtesszük az első lépést egy a város és vármegye méltóságának mindenképpen megfelelő s ma már nélkülözhetetlen kulturális tényezőt, elmaradhatatlan szellemi szükségletet képező napilap megalapításához ... Semmiféle politikai párt szolgálatában nem állunk, véleményünket minden irányban szabadon és függetlenül nyilvánítjuk.” A szerkesztőség szerint a lap célja a város és megye közügyeivel való érdemleges foglalkozás, valamint a minden iránt érdeklődő közönségnek gyors és kimerítő értesítése. Ennek bizonyságául, be sem várva a december elsejei indulást, november 21-én rendkívüli szám jelent meg, hogy az olvasók a fővárosi tudósító kimerítő távirati jelentése nyomán olvashassák We- kerle Sándornak, az új miniszterelnöknek rendkívül nagy fontosságú programbeszédét. A lap alapítója, felelős szerkesztője Várady Ferenc (nem tévesztendő össze Váradi Antallal), „Somogyország” fővárosából (ahol 1860. júl. 23-án született) jött a mecsekalji városba, s bár a fővárosban hunyt el 1945. február 17-én, haláláig hűséges baranyai maradt. Hiszen Pécsett, a ciszterci rend főgimnáziumában tanult, melynek önképzőkörében versekkel, elbeszélésekkel lépett fel. Érettségi után pályafutását, mint hírlapíró a Pécsi Figyelő című politikai és társadalmi hetilapnál kezdte. 1884-ben a lap felelős szerkesztője lett. Ugyanebben az évben Veréb Jankó címmel képes élclapot alapított. Szerkesztette a Pécsett 1886-ban tartott Országos Dalosünnep Emléklapját, valamint az 1888. évi pécsi kiállítás közlönyét. „Most is látom őt, íróasztala fölé hajolva, elmerülve az írásban. Látom őt széleskarimájú művészkalapjában, csokorra kötött nyakkendővel a pécsi uccán, ahol mindenki ismerte és szerette” - írta róla Rónaky Kálmán helytörténész. Ugyancsak ő jegyezte fel, hogy élénken részt vett a város társadalmi életében. Nagy szerelméhez, a publicisztikához akkor sem lett hűtlen, amikor mint Baranya vármegye levéltámoka bekerült a megyei tisztviselők sorába. Mint azt az utód - Kopasz Gábor levéltáros tanulmányában megírta - 31 esztendeig dolgozott a megyeháza régi bolthajtásos levéltárában, rendezte a régi jegyzőkönyveket, búvárkodott, s általában a levéltár rendezése körül nagy érdemeket szerzett. Várady élete utolsó két és fél évtizedét Budapesten töltötte. Már ezidőben, 1925- ben jelent meg A vadvirágos Mecsek aljáról című verseskötete. A Dunántúl című napilap 1925. január 18-i számából tudjuk, hogy „... ebben a verseskötetében leginkább pécsi vonatkozású verseit kötötte csokorba. E versekből a Pécshez való ragaszkodó szeretet és visszavágyódás hangjai csendülnek ki.” Mi pécsiek talán azért forgatjuk nagy szeretettel ezt a verseskönyvet, mert a mi örömeinkre és bánatunkra ismerünk a versek finom hangulataiban. Vagy nem sóhajtunk-e fel mi is, amikor a következőket olvassuk: Pécs ma már nem a régi Pécs / Idegen ott minden . .. / Régi kedves híveimet / Már sehol sem leltem. / Mecsek fölött, felhők között / A nap lemenőben .../ A régi Pécs ott porlad már / Künn a temetőben. Dr. Nádor Tamás Magyar-szlovén vasúti összeköttetés A kormány elfogadta a magyar-szlovén vasúti összeköttetés visszaállításának szükségességéről készített KHVM jelentést, amely szerint indokolt, hogy Zalalövő és az országhatár (Bajánse- nye) között egyvágányú, 20 km hosszúságú diesel vontatásra alkalmas vasútvonal épüljön. Hasonló vasúti pálya építése Szlovénia területén is szükséges. Az így kialakítandó, mintegy 45 km hosszú vasútvonal megvalósításával egy új nemzetközi folyosó alakul ki, amely kedvezően segíti az adriai és balti tengeri kikötők, valamint a FÁK országai felé vezető teherforgalmat és szerepet játszik a régió gazdasági fejlődésében. A beruházás előkészítő munkái és a megvalósításra vonatkozó pénzügyi tárgyalások folytatódnak. December 7-én Vendég érkezik a Jupiterre Bolygótestvérünket elsőként 1973-ban közelítette meg a Pioneer 10, másodikként a Pioneer 11 űrszonda sok adatot és felvételt küldve onnét. Még csodálatosabb eredmények és fényképek érkeztek 1979-ben a Voyager 1 és 2 mesterséges bolygóról. Most pedig a szintén amerikai Galileo űrszonda áll körülötte megszabott pályára, és reméljük, sokáig küld róla és környékéről helyszíni közvetítést. Szondája pedig - mely július 12-én levált róla - megsemmisüléséig 700 km mélységig légköréről ad eddig nem ismert adatokat. A bolygó egyenletes fényessége miatt a romiak főistenéről kapta elnevezését. Rangját jól eltalálták, mert mint később kiderült, ha nagyobbra sikerült volna nőnie, csillaggá vált volna, 16 holdja pedig bolygóvá. Átmérője 143 ezer km, térfogata 1300- szorosa, tömege 318-szorosa a Földének. Galilei 1610-ben négy nagy holdat fedezett fel mellette, és észlelte forgását. Bizonyítékot talált így arra, hogy látszólag sem a Föld körül kering minden égitest. Ezek a holdak méretükben felülmúlják a miénket, a távcsövekkel később felfedezettek sokkal kisebbek. A Léda nevű például 7 km átmérőjű. Az ott járt űrszondák által felfedezetteké is csak 30 illetve 70 km. Szenzációs új eredményük az, hogy az Io nevű, megfagyott kénnel borított holdon gyakori kénvulkán kitöréseket észleltek. Máig ez az egyetlen idegen égitest, melyen vulkáni tevékenység figyelhető meg. A vastag gázburokba taka- ródzott bolygót csodálatos rajzolatú felhősávok övezik, melyek szélén hatalmas gázörvények rajzolódnak ki. Régóta ismeretes a „Nagy Vörös Folt”-ja, melyet a mélyről feltörő eltérő összetételű gázörvény kelt. A Voya- gerek műszerei fényképezték le a bolygót övező, eddig ismeretlen, parányi porszemekből álló porgyűrűt is, mely 128 ezer km távolságtól egészen a felszínig terjed. Egy fénygyűrűt földi műszerek fedeztek fel, ez valószínűleg az Io hold vulkánjainak kiszórt atomjaiból állt össze. A tavalyi üstökösmag részeinek becsapódása a légkörébe nagyobb energiát szabadított fel, mint amennyi a földi atomhatalmak birtokában van. A Föld körül keringő Hubble űrtávcső és a Galileo szonda kamerái ráláttak az eseményre, észlelték, hogy a keletkezett tűzgömbök 200Q km magasra is felcsapódtak több ezer fokos hőt gerjesztve. ■fk E bekövetkezett, de korábban még nem várt eseményt megelőzően indult a Galileo új titkokat megtudakolandó útjára. A 2,6 to tömegű bolygóközi szondát eredetileg 1986-ban kívánták elindítani, de ezt a tervet a Challenger- katasztrófa meghiúsította, így csak hat évvel ezelőtt startolt az Atlantis űrrepülőgép fedélzetéről. Saját hajtóművel indult, majd felhasználta a gyorsításhoz a Vénusz és két alkalommal a Föld gravitációs lendítő erejét. Az utóbbi esetben a Földről is, a Holdról is értékes felvételeket készített három színtartományban. Csupán 300 km távolságban suhant el a földfelszín felett, pontosan a ‘megszabott pályán. Hosszú útján probléma is adódott. Már kezdetben nem nyílt ki egy parabolaantennája. Emiatt az adatok hazajuttatása lelassult és részben meghiúsult. így, bár 1991. októberében kitűnő minőségű képeket készített a Gaspra kisbolygóról, a képeket csak részben sikerült lehívni róla az első földközelsége alkalmával, azokat csak az 1992. decemberi közelségekor ismertük meg. Kiderült, hogy a Gaspra 200 millió évnél nem régebben szakadt ki egy nagyobb égitestből, mert viszonylag erős mágneses térrel rendelkezik. 1993. augusztusában az Ida kisbolygó mellett haladt el. Erről az 56x24x21 km átmérőjű testről kiderült, hogy van egy 1,5 km átmérőjű holdacskája. Most július 27-én öt percre bekapcsolták az eddig tétlen főhajtóművét, hogy módosítsák a pályáját. December 7-én 47 percig ismét működtetik, hogy bolygó körüli pályára vezéreljék. Külön halad mellette egy leválasztott szonda, mely vele egy idejüleg érkezik oda, és több ejtőernyőjét kinyitva behatol a vastag légkör 600 km-es mélységébe, és - reméljük - értékes adatokat szolgáltat onnan. Dr. Tóth ...megnyerheti ezt a fantasztikus Toyota RAV 4 terepjárót! Ha Ön 1995. november 15. és december 15. között bármilyen Westei 450 MHz-es mobiltelefont vásárol, háromszorosan is szerencsésnek érezheti magát. Először azért, mert kedvező fizetési feltételekkel juthat egy kiváló minőségű, az egész ország területén használható készülékhez. Másodszor azért, mert most megtakarítja a 25.000 Ft + áfa belépési költséget. Harmadszor pedig azért, mert részt vehet a december 23-án tartandó sorsoláson. Talán éppen Ön lesz az, aki megnyeri a 450 mega-ajándék egyikét, például fődíjunkat, a Toyota RAV 4 terepjárót, vagy egy Kodak fényképezőgépet és filmet tartalmazó ajándékcsomagot. Fizessen 25 ezer forinttal kevesebbet, és tegyen egy fantasztikus autót a karácsonyfa alá! Hiszen csak egy telefonjába kerül. áfnalk További információkért hívja Telemarketing szolgálatunkat (265- UJU 8023} vagy a 0660 Hangújságban a Westel-híreket (0660 505050)! WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KUNICS GÁBOR TEL.: (06 60) 327-930, RÉTHY ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-920 ummum WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT A nyereményakció készülékcserére nem vonatkozik. A játékban a Westei Rádiótelefon Kft. és a reklámügynökség dolgozói, valamint hozzátartozóik nem vehetnek részt. A sorsolást közjegyző jelenlétében tartjuk. Az autó színváltoztatásának jogát fenntartjuk. A nyeremények készpénzre nem válthatók.
