Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-30 / 355. szám
10 Dunántúli Napló Gazdaság 1995. december 30., szombat Az utolsó csillébe szén már nem került, csak a használható munkaeszközöket juttatták a felszínre a Szászvári Bányatársulás felszámolásakor fotó: Müller andrea Baranya gazdasági legjei 1995-ben Ami olcsó, az drága C sak dicsérni lehet Parragh László eltökéltségét. Ahogy belevetette magát a feketekereskedelem elleni küzdelembe. Sejteni lehet, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöki tisztét is azért vállalta, hogy valamilyen formában lehetőséget kapjon az országos kitekintésre, és küzdeni tudjon a tisztességes vállalkozások érdekeiért. Mert ami olcsó az a legdrágább. Az ismert nagyválla- kozó számtalan esetet tud felsorolni ennek bizonyítására, bár nem is kellene bizonyítania, a gazdaságtörténet évszázadai elég bizonyítékot szolgáltatnak a kijelentés igazság- tartalmára. Mert az országot elárasztották az olasz csempék - hogy csak a Parragh-féle vállalkozás egyik fájó pontját említsük -, ám ezeket az áruféleségeket forgalmazójuk csak abban az esetben tudja fenntartani, ha másodosztályú árut elsőosztályúként adja el. Hogy mondjuk a fürdőszoba falára szánt csempét előszoba burkolólapként adják el. Ha van hová. Mert az ilyenfajta árukat forgalmazó vállalkozások igyekeznek gyorsan tönkremenni, természetesen amikor már a nyereséget biztos helyre menekítették, s a vállalkozás vagyona egyenlő a nullával. De tételezzük fel, a póruljárt vevő megtalálja az eladót, akkor sem biztos, hogy érvényesíteni tudja reklamációját, mert az ilyenfajta vállalkozásoknál a vevőtájékoztatás enyhén szólva hiányos. Ezt természetesen megerősíti a fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője is, de szét- tárja a karját, nekik nagyon korlátozott lehetőségeik vannak a tisztességtelen vállalkozásokkal szembeni megtorlásokra. Egyrészt a büntetés a jelenlegi jogszabályaink szerint nem elég visszatartó, másrészt az illegális kereskedelmet elég nehéz bizonyítani is, éppen ezért meglehetősen kevés lehetőségük van a tisztességtelen vállalkozások megszüntetésére. Parragh László a Pécsett zöldmezős beruházással elkészült fürdőszoba berendezéseket bemutató üzletében bizony borsosak az árak. De - a tulajdonos szerint - ezért a pénzért garantált minőségi árut kapnak. Ha csak a pillanatnyi árat nézzük, akkor valóban csábító az úgynevezett garázskereskedelem olcsósága. Ám minőség, a használhatóság szempontjából mindenféleképpen érvényesül a régi igazság: az olcsó a drága. Mert a potom pénzért megvett olasz csempét - hogy csak mást ne mondjunk - két éven belül cserélni kell. A drága csempe meg tíz évig garantált. B. G. Baranyai csődlista Külföldi cégeknek újévtől jón a kettős könyvelés Kettős könyvvitel szerint vezetik nyilvántartásaikat január 1-jétől a magyarországi külföldi vállalkozók. A társasági adóról szóló törvény változásokat hozott a külföldi vállalkozók adóalapjának meghatározásában, s így módosult a könyvvezetési kötelezettségükre vonatkozó eddigi előírás is. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési hivatalnál felhívták a figyelmet arra, hogy a vállalkozási nyereség után fizetendő adójuk alapját jövőre a kettős könyvvitel szabályai szerint kell kiszámítaniuk. A nyilvántartás alapján kimutatott árbevétel és az elszámolt költségek különbözete az adó alapja. Ha azonban ez kisebb, mint az elszámolt költség 12 százaléka, akkor ezt a határértéket kell az adó alapjának tekinteni. Malac vagy lencse A néphit szerint, aki újév napján meghúzza a malac farkát, az szerencsés lesz a következő esztendőben. Nos, senki sem panaszkodhat arra, hogy azért nincs szerencséje az új esztendőben, mert nem akadt süldő, amelynek kunkori farkát meghúzhatta volna. Elő és vágott malacból ugyanis bőséges az ünnepi kínálat. Manapság mégis kuriózumszámba megy ez a csemege. Kevés család engedheti meg magának, hogy a piros-ropogós sült malacból akár csak egy fél is az ünnepi asztalra kerüljön. Az ok prózai: a fogyasztók pénztelensége. A keresetek, a nyugdíjak vásárlóértékének csökkenése, a húsárak emelkedése következtében évek óta egyre kevesebb fogy sertés- illetve malachúsból. Míg például néhány esztendővel korábban, így szilveszter táján csupán a főváros ellátására 7-8000 malacot vágtak le a húsüzemekben, addig ma alig ezret. Vigaszul annyit, hogy a lencse - szintén a néphit szerint - gazdaggá és széppé tesz. Igaz viszont, az sem olcsó. (újvári) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 97,38 Osztrák schilling 13,84 USA-dollár 139,49 ECU (Európai Unió) 178,80 Az év legnagyobb privatizációs tranzakciója: Az esztendő végén csaknem egy időben német befektetők - a Ruhr- gas AG. és a Bayernwerke AG. - vásárolták meg a két nagy pécsi székhelyű szolgáltató cég, a DDGáz Rt. és DÉDÁSZ Rt. állam által felkínált részvény- csomagját. Az év privatizációs csalódása: Ugyanakkor nem járt eredménnyel az energiaszektor privatizációja keretében meghirdetett pályázat a Pécsi Erőmű Rt. esetében. Ez különösen azért elgondolkodtató, mert az országban csaknem mindenütt sikerrel járt az értékesítés, ahol az erőműhöz nem kapcsolódott mélyművelésű bánya. Az év legnagyobb vásárlása: Hosszas huzavona után az év közepén pont került a pécsi Hantarex ügy végére. Az olaszok által megépített korszerű elektronikai gyárat a finn NOKIA cég vásárolta meg, az üzemcsarnokban januárban indul újra a termelés. Baranya legnagyobb magánvállalkozói beruházása: A pécsi Barta Bt. hitel felhasználása nélkül építette meg Pé- csújhegyen azt a nagykereskedelmi raktáráruházát, amellyel nemcsak saját üzleteit látja el, hanem további, a ruházati profilban működő boltokat is kiszolgál a jövőben. Az év legnagyobb hazai vására: Az egyre gyarapodó, és kínálatukban is emelkedő színvonalú baranyai kiállítások mellett a legnagyobb vásár a régióban a Pécs Expo volt, amely idén hagyományteremtő céllal első ízben fogadta magába a VINTOUR borászati és turisztikai szakvásárt. Az év legnagyobb gazdasági eseménye: Baranyában az országon az elsők között alakultak meg a gazdasági önkormányzatok. A szervezetét leggyorsabban fölállító Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Iparkamara után már az év első felében eredményesen működött a Baranya Megyei Agrárkamara és a Baranya Megyei Kézműveskamara is, mindhárom szervezet nagy energiákat mozgósít a megye gazdaság- szervezési munkálataiba. Az év legnagyobb kereskedelmi üzlete: A Skálacoop Rt. megvásárolta 20 évre a Kon- zum-Áruház üzemeltetési jogát, melynek élelmiszer részlegét bérbe adta a Fellbach Rt.-nek. így a Konzum Rt. (aki ugyancsak bérlője volt a létesítménynek) a lelépési díjat és a bérleti díjak különbségét számolhatja el haszonként, a Fel- lbach Rt. pedig az egyik legfrekventáltabb élelmiszerüzlethez juthatott hozzá. A Skálacoop viszont ily módon országos viszonyok közt javított jelentősen piaci helyzetén. Az elképzelések szerint az ügylet nyertesei lesznek a baranyai vásárlók is, mert bővülő termékskála, s átalakított belső tér - folyamatos fejlesztésekkel - várja itt a vevőket. Az év gazdasági kihívása: Az olcsó árairól közismert svájci METRó-áruházlánc pécsi egységgel bővült, ami a térség nagykereskedőinek komoly konkurenciát jelent. Másrészt általános a megye kereskedelmi piacán a terjeszkedés, az osztrák Baumax is megnyitotta lak- berendezési és barkácscikk- áruházát, de a PE-TA is bővült, 50 milliós raktárbázist építettek a Golgotán. Az év legnagyobb bukása: Közel 3 éves munka után az ország első magánvállalkozásban működtetett mélyművelésű szénbányájának, a Szászvári Bányatársulásnak megkezdődött a felszámolása. A helységhez kapcsolódik egy jó értelemben vett szenzáció is, több éves huzavona után a Nagymá- nyoki Brikettgyár végre megkezdte a termelést. Az év legnagyobb környezetvédelmi beruházása: A Mecseki Ércbányászati vállalat 1995-ben 422 millió forintot költött az uránbányászatból fakadó környezetvédelmi és rekultivációs munkákra, s a következő évben újabb 400 milliót fordíthat erre a célra. Ellenben ez a pénz sem elegendő a közvéleményt pillanatnyilag legjobban foglalkoztató pel- lérdi és tortyogói vízbázis védelmének kialakítására. A megye legnagyobb elszalasztott üzlete: Mintegy évi 40 milliárd forintra becsülik azt az összeget, mely a délvidéki békefenntartásban résztvevő amerikai katonák elszállásolásából, a katonai központ kialakításából és fenntartásából származik. Ettől a lehetőségtől fosztották meg Baranyát, amikor úgy döntöttek, hogy Pécs helyett Kaposvár mellé kerül a tábor. Pedig a megye soha még eny- nyire nem volt rászorulva egy jó üzletre, hiszen rohamosan közeledik a mélyművelésű szén- és uránbányák bezárási időpontja. Miközben országos szinten is bebizonyosodott, hogy az ipari termelés itt esett vissza a legjelentősebben, ugyanakkor Somogybán kiemelkedően dinamikus (150 százalékos) a fejlődés. Kaszás E.-Mészáros B. E. A Heti Csődértesítő legfrissebb adatai alapján az alábbi cégek ellen folyik felszámolás (F), végelszámolás (V) vagy csődeljárás. A feltüntetett dátum fel- számolási és végelszámolási eljárás esetén a követelési igény bejelentésének határideje, csődeljáráskor a 90 napos fizetési haladék lejártának (Csf), vagy az eljárás megszüntetésének (Csm) a napja. Pécsi cégek: AGS Szolgáltató Kft. F-12.23., Autó Profi Kft. F-01.13., Baukomplex Építőipari Rt. F-01.13., Elektrádé Szerviz Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. V-01.06., ÉPKER Építőipari Vállalkozási Bonyolítási és Kereskedelmi Magyar Német Kft. V-01.20., Hunga- rovia Mélyépítőipari és Szolgáltató Bt. V-01.20„ Jupiter Német-Magyar Építőipari Szolgáltatási és Fővállalkozási Kft. F-12.30., K és M Partner Építő Kft. F-12.23., Kökény Hulladékhasznosító Gmk. F12.30., Kővári és Marosi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. F01.20., Mecsekterv Építőipari Tervező és Vállalkozó Bt. F01.06., Oly-Dé Kereskedelmi Kft. V-01.13., Pécsi Faipari Szövetkezet F-12.30., Pécsi Nett Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. F-12.23., S.Á.V. Ügyviteli és Szolgáltató Bt. V- 12.23. Út-profil Útjavító és Közlekedési Szolgáltató Bt. V- 01.06. Baranyai vállalkozások: Agro Szerviz Gépjavító és Szolgáltató Kereskedelmi Kft. Bóly-F-01.20., No Limit Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kozármisleny-V-01.06., Or- mányság Szolgáltató Építőipari és Kereskedelmi Kft. Sellye-F- 01.06, Papp Kereskedelmi és Vendéglátó Bt. Pellérd-F12.23., Sztonog Építőipari és Szolgáltató Kft. Sásd-F-12.23. A most megszűnő vállalkozások közül majd minden második cég az építőiparban tevékenykedett. Jelzésértékű tehát az ágazatra nézve ez a tény, s sem vigasztaló, hogy országszerte hasonló a helyzet. Ugyanakkor érvényes az az évek óta megfigyelhető sajátosság is Baranyára, hogy az év végén sokkal több a felszámolását kérő társaság. M. B. E. Beszélgetés Vértes Andrással a magyar gazdaság idei bizonyítványáról Gazdaságpolitikai banánhéjak - mérlegen a csonka csomag A gazdaságtörténet lapjaira 1995 alighanem a Bokros-csomag éveként fog bevonulni. Az Alkotmánybíróság ugyan megnyirbálta, de a stabilizációs program lényegében megmaradt. A GKI Gazdaságkutató Rt. ugyanakkor folyamatosan elemzi a magyar gazdaság helyzetét, és rendszeresen jelzi a várható változásokat. Az intézet elnök-vezérigazgatójával, Vértes Andrással a csonka csomagról, a gazdasági esélyekről és a buktatókról beszélgettünk. Az alkotmányellenesnek ítélt intézkedések alapvetően nem befolyásolták volna a gazdaság helyzetét. Elsősorban azért, mert nem jelentettek komoly megtakarítást. Céljuk sem ez volt. A szociálpolitikai döntéssel a pénzügyi kormányzat azt az elosztórendszert kívánta megtörni, amelynek reformját lassan tíz éve szorgalmazzák a közgazdászok.-Miért éppen most kell e rendszeren változtatni?- Mert nehezen átlátható és finanszírozhatatlan. Ismert, hogy a nyugdíjrendszer igazságtalan: az infláció „megeszi” a közepes és az annál magasabb nyugdíjakat. A gyógyellátás egyfelől mérhetetlenül pazarló, másfelől kielégítetlenül hagy igényeket. A családi támogatások rendszere pedig szinte áttekinthetetlenül bonyolult. A szigorításokkal 18 milliárdot kívánt megtakarítani a kormány. De ez kétes bevétel, jobb lett volna bizonyos támogatásokat megadóztatni - ami biztos 12 milliárdot jelentett volna. A bevezetést is rosszul időzítették. Szerintem senki nem gondolta, hogy a szociális szigorításokra ilyen hevesen reagál a társadalom. A változtatásra azonban szükség van.- Melyek a legfontosabb stabilizációs intézkedések?- A leértékelés illetve a csúszóárfolyam, a vámpótlék és az egyes termékekre kirótt magasabb fogyasztási adó bevezetése. Ezek helyes gazdasági döntések voltak. Céljuk, hogy a lakosság, főként importáruból, kevesebbet vásároljon. Csak így csökkenthető ugyanis a külgazdasági és az államháztartási deficit, s javítható a folyó fizetési mérleg.- Lehet-e biztonsággal előrejelzést készíteni, amikor szinte napról napra változik a gazdaság állapota?- A gyenge lábakon álló gazdaságban bekövetkező változásokat nehezebb előre látni. Azokban az országokban, ahol az éves infláció csupán háromnégy százalék, nem lehet nagyot tévedni a „jóslatokban”. A magyar gazdaság ráadásul érzékenyen reagál a világgazdaság változásaira is. A javulás tehát nemcsak attól függ, miként tudunk gazdálkodni saját erőforrásainkkal, hanem attól is, hogy mire kényszerít bennünket a világ.- Melyek a legfontosabb, előre is látható tennivalók?- Az infláció rövid távú menedzselése mindenesetre kulcsfontosságú. Szeptemberig jó ritmusban csökkent az infláció, az utóbbi hónapokban viszont érezhetően lassúbb ütemben. Mértéke az év egészére vonatkoztatva 28,2 százalékos lesz. Jövő évre a mi prognózisunk 20-23 százalékos inflációt jelez, ha sikerülne, jótékony hatással lenne a gazdaságra.- Ugyancsak rövid távú cél és alapvető érdek a lakossági megtakarítások növelése...- Az utóbbi hónapokban túl gyors volt a kamatcsökkenés. Az ideális az volna, ha éves lekötés esetén 1-3 százalékos reálkamat alakulna ki, azaz ha a félre tett pénz hozamát nem vinné el az infláció. Ebben az esetben növekedne a megtakarítási hajlandóság. A hosszú távú politikában is vannak banánhéjak, amelyeken elcsúszhat a magyar gazdaság. Ilyen például, hogy a fogyasztás visszafogása csökkenti a belföldi keresletet.- Ami viszont a beruházások mérséklődését vonja maga után.- Valóban. Márpedig jövőre az ideinél is jobban kellene ösztönözni a munkahelyteremtő tőkebefektetéseket. A másik, közeli-távoli cél az export versenyképességének növelése. Jó lenne bővíteni és tartóssá tenni a hazai termékek külföldi értékesítését. Ez nem csupán gazdaságélénkítő szerepe miatt fontos, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozásnak is feltétele. CEFTA-tagságunk is ezt kívánná. Bozsó Bea