Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-30 / 355. szám

1995. december 30., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A nagy hajó 90-ben elsüllyedt, amin mindannyian ültünk, de csónakokon haladunk a fény, a cél felé Megy-e a megyei?) - Világító toronyi!) Beszélgetés dr. Tóth Sándorral, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökével Pécsvárad sok száz kilométerre fekszik Lőcsétől. A magyar le­xikonban Levoca címszó alatt találjuk a Fekete várost. Olvas­suk Mikszáthnál: Lőcse város főbírója és Szepes megye főis­pánja halálos ellenségekké váltak... Az óesztendő utolsó napjaiban beszélgettem Kakas Sándor­ral, Pécsvárad polgármesterével ambiciózus, önálló városi ter­veiről. Dr. Tóth Sándor „főispán”, elnézést, a Baranya Megyei Közgyűlés pártcsatározások közepette megválasztott elnöke ezek ismeretében miként vélekedik a megye szerepéről, lehető­ségeiről az év utolsó munkanapján?- Az én részemről, a közgyű­lés részéről egyértelmű a nyi­tottság, az igény a folyamatos párbeszédre, az együttgondol­kodásra és úgy ítélem meg, hogy a polgármester űr is foga­dókész erre a párbeszédre.- Melyik polgármester?- Most a pécsi polgármester­ről beszélek. Nagyon sok olyan feladat van, amit közösen kell megoldanunk, és emiatt a fo­lyamatos párbeszéd nem csak lehetőség, hanem szükségszerű is. Mennél több kérdésben fo­gunk leülni tárgyalni, annál több olyan feszültség jön a fel­színre, amit közösen és komp­romisszumok mentén tudunk csak megoldani.-Egy éve működik az 1994- ben megválasztott 40 tagú köz­gyűlés. Ebből öt hónap az Ön vezetése alatt. Milyen ered­ménnyel?- Ma már örömmel tudom mondani, hogy eredményesen működünk. Váratlanul ért ben­nünket ez az új típusú közgyű­lés. Először a történelem során pártlistán, civil szervezetek lis­tája alapján választották. A tör­vénymódosítás későn jelent meg, sem a pártok, sem a civil szervezetek, sem a jelöltek nem tudtak felkészülni, hogy mit je­lent majd ilyen struktúrájú köz­gyűlésben munkálkodni. Az egyértelmű, hogy félmegoldás volt, mert a másik lépést még mindig nem tette meg a kor­mány: a végrehajtási rendele­tekben hatáskört, feladatkört még mindig csak vékonyan fo­galmazott meg a megyei köz­gyűlések számára. Tehát van egy legitim, politikai támoga­tással bíró közgyűlés, a másik oldalon pedig egy hiányos fel­adatkör-, hatáskörrendszer. Ez alapvető konfliktust jelentett egész év során. A másik - gondolom a tör­vényalkotók sem gondoltak rá -, hogy a középszintű pártszer­vezetek vezetése megjelent a listákon és megjelent a közgyű­lésben. Tehát vannak olyan frakciók, ahol a frakció egyenlő az adott párt vezetésével, elnö­kével. Mivel más közszereplési lehetősége a megyei vezetésnek nincs, a közgyűlés egy bizo­nyos százalékban politikai sze­replés színtere. Úgy hiszem, hogy ezt megakadályozni nem lehet és nem is szabad.-Mik a konkrétumok, ami­ben a közgyűlés elnökeként eredményt tudott elérni.- Több olyan döntés szüle­tett, amit én eredményként jelö­lök. Elfogadásra került a ún. 145-ös számú közgyűlési hatá­rozat, ahol is föltártuk az elmúlt évek során meg nem oldott, de ma már halasztást nem tűrő fel­adatokat. Ezek jórészt az in­tézményi struktúra köré csopor­tosíthatók. Az elmúlt 15-20 év­ben kialakult intézményrend­szert nem vagyunk képesek az adott struktúrában működtetni. A legutóbbi közgyűlésünk megfogalmazta az intézményes struktúra átalakításának cél­rendszerét. Ez rendkívül ko­moly dolog, mert ennek alapján kell a költségvetést úgy megfo­galmazni, hogy a kiadási olda­lon egy közel 70 millió forintos kiadási megtakarítást, vissza­vonulást vár el.- Ez nagyon nehéz döntés volt, de jó irányban tették meg.- Igen. Most abban a fázisá­ban vagyunk, amikor elkezd­hetjük a pénzügyi tervezést, a költségvetés tervezését. Már­cius végéig az intézményveze­tőkkel közösen, most már a csökkentett finanszírozási kere­teken belül, el kell készíteni egy 5 éves szakmai programot, és ezen szakmai program men­tén nem léphetünk vissza igé­nyességben, az ellátás tisztes­séges színvonalában. A köz­gyűlés elfogadta ciklusprog­ramját, és ez arra kötelez ben­nünket, hogy egyetlen egy te­vékenységet se adjunk föl. Te­hát egyetlen önként vállalt te­vékenységet folytató intézményt véglegesen és egy­értelműen nem szüntetünk meg, egyrészt más szervezeti formá­ban, másrészt szűkebb, de a piac felé forduló finanszírozási módszerrel próbáljuk megmen­teni és folytatni.-Én úgy látom, az elmúlt évben Baranya fokozatosan hátrányos helyzetbe került. Mi­lyen feladatokat kell megol­dani, hogy a megye utolérje önmagát, az egynéhány év előtti színvonalat?- Azok a folyamatok, amik lezajlottak, ismertek. Azokat visszafordítani nem lehet. Hogy közel 10 ezer munkahely he­lyett új nem jött létre. Azzal együtt, hogy vannak új folya­matok, amelyek azért pozití­vak, a NOKIA vásárlására gon­dolok, a kesztyűgyárra itt Pé­csett, egy-két mezőgazdasági üzem most már rendezettebb körülmények között végzi a munkáját és kezd megjelenni az integrátori hatása is az új föld- tulajdonosok körében. Ezzel együtt egy nagyon kri­tikus állapotot kell megfogal­maznunk. Ennek én egyik leg­nagyobb gondját abban látom, hogy nagyon sok településen a mi intézményrendszerünk az, amelyik munkát ad, a helyi ön- kormányzati hivatal, esetleg az iskola, a napközi, óvoda. Más aktív munkahelyek a települé­seken nem találhatók. Ebből a körből kellene kilépnünk, erre a kérdéskörre kellene egyik hangsúlyát helyeznünk terület- fejlesztési programunk előké­szítésében.-Jövőre várható, hogy nem csupán szavak hangzanak el?-Olvastam egy statisztikát, ahol a külső pénzügyi forrá­sokból, tehát nem megyei pén­zekből végrehajtott fejleszté­sekben nem álltunk és ma sem állunk a legjobb helyen. Az or­szág megyéit tekintve átlagban 1000 Ft/fő a kívülről jött fej­lesztési forrás. Ez Baranya me­gyében 660 forint körül van. Tehát voltak jól lobbizó me­gyék - Borsod, Szabolcs -, ahol ez a szám 2000-3000 Ft között van. Egy új jelenség a in- terregionális program kereté­ben: Vas megye már úgy van a bejövő fejlesztési pénzekkel, hogy érdemben nem is tudja felhasználni, az tovább húzó­dik, most Zala megyében kere­sik a befektetési lehetőségeket. Sajnos ez az invázió még min­ket nem ért el. Viszont óriási je­lentősége van, nem annak hogy az amerikai csapatok most Ka­posváron vagy Pécsett vannak elhelyezve, hanem a békének, a béke lehetőségének, amely ha­táraink mentén kialakult, és na­gyon szeretnénk, ha konvertál­ható lenne gazdasági folya­mattá, és egy bizonyos fellen­dülési lehetőséget adna.- Visszatérve a lőcsei gondo­latra, közgyűlés és megye vi­szonyára, a városok önállósá­gára: ha a régió pénzt nem tud adni, attól a koordinációs sze­rep még fontos maradhat...- Mondanék pár szót a kis­térségekről. Van nekünk egy térségi társulásunk, az ország­ban nem sok van ilyen, s eny- nyire egységes nincs sehol. 240 település és a megyei önkor­mányzat tagja ennek az igazga­tási társulásnak. Ezeknek most voltak a részközgyűlései. A dinnyeberki polgármester mondta, hogy ’90-ben elsüly­lyedt a nagyhajó, amin mind­annyian ültünk, csónakokra szálltunk és azóta is keressük a világítótornyot. Nagyon örülne, ha a világítótorony szerepét a megye fel tudná vállalni.- Fel tudja vállalni a megye?-Fel, mert ismereteink sze­rint a területfejlesztési, rende­zési törvény a területfejlesztés­ben komoly szerepkört biztosít a megyei önkormányzatnak. A megyei önkormányzat vezeti a területfejlesztési tanácsot. Eb­ben benne van a megye és a vá­ros polgármestere, a miniszté­rium képviselője, benne van a három gazdasági kamara, a kis­térségek képviselői, a munkaü­gyi tanács munkavállalói és munkaadói oldala. S pénz is lesz hozzá. Mai ismereteink szerint 250-260 millió forint jár Baranya megyének. A terü­letfejlesztésnek a motorja kell, hogy legyen ez a megyei terü­letfejlesztési terv, amit a fölso­rolt szervezetek elfogadnak.-Ebben a tervben mi szere­pel?-Van egy ciklusprogra­munk, amely a főbb irányokat meghatározza. A főbb irányok végül is az átalakuló ipar, az el­hagyott infrastruktúrára épít­hető fejlesztés, az új földtulaj­donosok integrációja mikro- és mezointegrátori körök létreho­zásával, a vonalas infrastruk­túra fejlesztése. Szeretnénk, hogy a 6-os út minél több he­lyen legyen négysávos és előbb-utóbb egy gyorsforgalmi úttá fejlődjön. Nem vagyunk el­lene a Siófok felé való fejlesz­tésnek sem. Félek, a reptér kér­dése a taszári beruházással el­dőlt. De akkor sem az a felada­tunk, hogy a sebeinket nyalo­gassuk, hanem arra kell töre­kednünk, hogy egy gyorsfor­galmi úttal elérhetővé váljon számunkra. Nagyon fontos lenne, ha Udvart minél előbb megnyitnák, és ott európai lép­tékű - erre már van pénz - határátkelő létesülne. Horvát részről a kamionterminált, a mi részünkről a személyátkelés modem feltételeit kellene meg­oldanunk. A telefonhálózat-fejlesztés nagy lépést tett az elmúlt 4-5 évben, de hát ebben is vannak még feladatok. Nagy öröm, hogy tavasszal már valamennyi baranyai településen vezetékes ivóvíz áll a lakosság rendelke­zésére. De ezzel együtt azt is el kell mondanom, csak a telepü­lések 13%-ban van szennyvíz- gyűjtés és -tisztítás, vezetékes szennyvízrendszer. Erre min­denképpen el kell indítanunk egy programot. A jövő év közepéig megfo­galmazzuk, remélem el is fo­gadjuk a megye középtávú terü­letfejlesztési tervét. Azért nem mondok koncepciót, progra­mot, mert az már van. A terv - véleményem szerint - abban tér el a programtól és a koncepció­tól, hogy ez projektálható, pá­lyázható.- Térjünk ki az egészség­ügyre, kultúrára és sportra!- Az egészségügy intéz­ményhálózatára a mi éves 4 milliárd forintos költségveté­sünkből 1,8 milliárd forintot fordítunk. Ezek az intézmények ugyanúgy megélik, mint az or­szág valamennyi egészségügyi intézménye a karcsúsítást. Az első hullámon túl vagyunk. Az egyetemmel való, most rövid úton rendezhető integráció azt jelenti, hogy három újabb tan­szék létesül a megyei egész­ségügyi intézményeinknél. A fertőző osztályon és a tüdőgon­dozóban lenne egy tanszék, s egy reumatológiai tanszék Har­kányban. Ezzel az ágyszám- csökkenés is kevesebb, mint ahogy az első elképzelések sze­rint történt volna. Fontosnak tartom, hogy a városi kórházak is együttműködnek a megyei kórházzal, a fertőző részleg és a gyermekrészleg tekintetében már konkrét együttműködése­ket fogalmaztunk meg.- Kultúra ?- A kulturális feladatainknál van a közgyűjteményi kör, a múzeumok, a levéltár és a könyvtári funkció. Ezek most, ahogy a döntés megszületett, bizonyos racionalizálások men­tén teljes terjedelemmel tovább üzemeltethetők. A múzeumnál épületrekonstrukció-sorozatot kezdünk el. Jobb feltételeket próbálunk teremteni a bemutató tevékenységnek, de a kutató és a megőrző, raktározó munká­nak is. A könyvtárnál nagyon fontosnak tartanám a megyei, a városi és az egyetemi könyvtár aktív együttműködését. Itt főleg az elektronikus adatrögzítés, adatfeldolgozás közös megol­dására és használatára gondo­lok. Egy fölszámolás kapcsán olyan bázist sikerült megsze­reznünk, ahol a levéltár szá­mára európa-szintű tárolást, iratkezelést tudunk biztosítani. A Művészetek Háza csodálatos funkciót lát el Pécs városában. Próbálunk a közös finanszíro­zás felé elmozdulni. A Siklós- Villányi Alkotótelep kérdésé­ben pedig január közepén alá­írunk egy együttműködési megállapodást az egyetemmel. Az egyetem elkezdte a mű­vészképzést, keramikus- és szobrászképzést. Nagyobb fel­adat- és szerepvállalásban a te­vékenység tovább fenntartható. Ami a sportot illeti: á minisz­térium és a főhatóság arra vár, hogy a sporttörvény megszüle­tését követően kössük meg az együttműködési megállapodást. Addig is támogatjuk a megyei sporthivatalt, és közgyűlési döntés alapján sportlétesítmé­nyeink üzemeltetését, esetleges árubabocsátását is a sporthiva­tallal közösen oldjuk meg.- Ha azt kérem, hogy kö­szöntse a 430 ezer baranyai la­kost újév alkalmával, mit tar­tana a legfontosabbnak?-Lehet boldogabb új éve a megye lakosságának. A rádiónak lesz valamilyen vidám műsora. Kérdezték, hogy mit raknék a megye kará­csonyfája alá. Semmi vidám nem jutott eszembe. Én ez alá a karácsonyfa alá a megye lakos­ságának azt az erőfeszítését raktam, hogy a mindig nehéz és bizonyos területeken mind ne­hezebbé váló életkörülmények ellenére megtartották embersé­güket, tisztességüket, a család felé fordultak, ötleteik vannak, küszködnek, dolgoznak, pró­bálnak kikeveredni ebből a baj­ból. Ha ez a folyamat tovább tart, akkor bízom benne, hogy a megyei közgyűlés az intézmé­nyeivel, a területfejlesztésben fölvállalt koncepcióval és bizo­nyos finanszírozói szerepében talán eredményesebbé tudja tenni ezt a munkát. A japán kormány megbízá­sából a megyében dolgozott néhány tudós, közgazdasági, ipari szakember. Január végére készül el egy fejlesztési kon­cepciójuk. Találkoztam velük és kértem őket, mondják már el, mik a benyomásaik. Azt vá­laszolták: egy nagyon gazdag adottságú megyében jártak, sokkal több lehetőségünk van, mint ahogy mi látjuk és biztat­nak bennünket, hogy ne le­gyünk kishitűek. Sokkal több belső tőkénk van, mint ahogy mi azt hisszük, és ezzel együtt meg lehet sze­rezni a külső támogatási lehető­ségeket is. Lombosi Jenő Amerikai helikopter egy kaposvári kertben Kaposváron pénteken haj­nalban kényszerleszállást hajtott végre az amerikai hadsereg Chinok típusú szállító helikoptere. A gép éjfél után néhány perccel landolt a városban, a Pécsi utca egyik házának felszán­tott kertjében. Mint a béke- fenntartók taszári sajtóköz­pontjában elmondták: a több mint kéttucat fegyveres szállítására is alkalmas heli­kopter Zupanje-ből tartott visszafelé a kaposújlaki lé­gibázisra, ám ott a nagy köd miatt nem kapott leszállási engedélyt. A pilóta ekkor Taszár felé vette az irányt, de a rossz idő miatt ott sem tudott földet érni. Míg a gép ötfőnyi személyzete a leve­gőben körözve a leszállási engedélyre várt, a gép üzemanyag tartályai olyan vészesen kiürültek, hogy a helikopternek - a város terü­letén - kényszerleszállást kellett végrehajtania. A ha­talmas gép a kaposvári Beke Tibor kertjének végében a Kis-gát pataktól öt méterre ért földet. Senki sem sérült meg és anyagi kár sem ke­letkezett. A pilóták a leszál­lást követően egy szomszé­dos házból telefonon beszél­tek a kaposújlaki irányítóto­ronnyal. A gépet a szántás­ban a Military Police fegy­veresei őrzik. Somogybán két halálos áldozata van az influenzának Két halálos áldozatot köve­telt eddig Somogybán az influenzajárvány. A Siófok melletti Ádándon egy 76 éves idős férfi, a mosdósi tüdő és szívkórházban pedig egy 51 esztendős kaposvári férfi halt meg. Az influenza­fertőzés elsősorban Kapos­várt és a város környéki fal­vakat veszélyezteti, ám szin­tén erős gócpontként tartják nyilván Barcsot és a határ­menti településeket is. Bár a tisztiorvosi szolgálat illeté­kesének véleménye szerint még csak a járvány legele­jén tartunk, a megye több kórházában - köztük a ka­posváriban is - látogatási ti­lalmat rendeltek el. Az inf­luenzás betegek csaknem 40 százaléka az 1 és 14 év kö­zötti korosztályból kerül ki. Az idei influenzajárvány a szakemberek szerint kétszer olyan erősen kezdődött, mint a legutóbb rögzített je­lentős fertőzés. Látogatási tilalom a szekszárdi kórházban Az influenzajárvány veszé­lye miatt látogatási tilalmat rendelt el pénteken a szek­szárdi kórházban a városi tisztifőorvos. A látogatási ti­lalom kiterjed a csecsemő- otthonra, valamint a körzet­ben lévő szociális ottho­nokra is. így péntektől nem látogatható a szekszárdi, a decsi, a sárpilisi és a tenge- lici szociális otthon sem. Új tévé-átjátszóadók Zemplénben Az Antenna Hungária Részvénytársaság csütörtö­kön két új tévé-átjátszóadót helyezett üzembe Zemplé- ben. Az Erdőhorvátiba tele­pített adó a televízió 1-es programját a 35-ös, a 2-est az 53-as csatornán sugá­rozza. A regéci adó a 33-as, illetve a 37-es csatornán adja az említett műsorokat. Jövőre várhatóan még 11 át­játszóadót helyeznek üzembe. V y

Next

/
Thumbnails
Contents