Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-28 / 353. szám
Honismeret 1995. december 28., csütörtök-------------———— * ■ * 6 Dunántúli Napló Száz éve alakult meg Magyarországon az első falusi tej szövetkezet Máriakéménden Az egész mezőgazdaságot fellendítette Az első falusi tejszövetkezet hazánkban 1895-ben a Baranya megyei Máriakéménden alakult meg. Még ugyanebben az évben Hásságy és Szederkény, Nyomja, Pécsvárad és Olasz, valamint a Máramaros megyei Bogdán-Juhi községben alakult tejszövetkezet. Dániában, Svájcban, Hollandiában, Németországban és Lengyelországban ekkor már komoly múltra tekinthetett vissza és eredményeket tüntethetett fel a tejszövetkezeti mozgalom. Szombathelyen 1882-ben alakult uradalmi tej szövetkezet. Ennek célja a környező uradalmak által készített tejtermékeknek leginkább az osztrák piacon való értékesítése. 1883- ban Aradon, a Hortobágyon és Budapesten létesült tejcsarnok. Ez utóbbit is a nagybirtokosok és nagybérlők alapították. Baranya az élen A század végén a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődése, a tej iránti növekvő kereslet sürgette a fajtaváltást a magyar szarvasmarha-tenyésztésben, s ez együtt járt a tejtermelés növekedésével. A tejet pedig nem lehet feldolgozás nélkül tárolni és kivárni, amíg az esetleg elfogadható áron értékesíthető lesz. Ezenkívül a kisebb tételekben forgalomba kerülő tej csak bizonyos távolságra történő szállítás költségeit bírhatja el. Miután pedig a tejtermelés ebben az időben szétszórtan, kisebb tételekben és zömmel a piactól távol történt, feltétlenül gondoskodni kellett összegyűjtéséről, feldolgozásáról és időbeni rendszeres értékesítéséről. Magyarországon a szarvasmarha-állomány több mint háromnegyed része a kis- és középbirtokosok tulajdonában volt, 1895-ben a 20 kh-on aluli birtoknagyság aránya 29,5% volt, és ezeken a birtokokon tartották a szarvasmarha-állomány 55,5 %-át. A fentik ismeretében értékelhetjük csak a falusi tejszövetkezetek jelentőségét, és méltathatjuk az akkori földművelésügyi kormányzat szakmai hozzáértését, reálpolitikáját, azt, hogy milyen erőteljes támogatást nyújtott a falusi tejszövetkezeteknek nemcsak azok megalakításához, hanem a megfelelő berendezésükről, a szükséges gépek beszerzéséről is gondoskodott. Ennek eredményeképpen 1901-ben már 376 falusi tej szövetkezet működött. Baranyában 69. Nemcsak az első alakult meg Baranyában, de arányszámuk is itt a legmagasabb. A tej szövetkeztek átvették a tagjaik által termelt tejet, ezt megfelelő kezelés mellett együttesen értékesítették. Vagy feldolgozták, tejszínt, vajat, túrót készítettek és azt értékesítették. A feldolgozás és értékesítés hasznát a felmerülő költségek levonása után teljes egészében a tagoknak juttatták vissza, a mellékterméket a tagoknak a beszállított tej arányában ingyen vagy eszmei áron juttatták vissza. A Velényi Tejszövetkezet elnöke Varga Lajos népiskolai tanító beszámol a tejszövetkezet első három negyedévi eredményéről. (1904-ben) 50 kisgazda 84-88 tehéntől hordta tejet 8 filléres áron a szövetkezetbe. 66 312 liter tejből 3024 kg vajat, 6633 kg túrót készítettek, amelyet a Pécsi Tejcsarnoknak szállítottak. A vajat 2,05 koronáért, a túrót 16 fillérért adták el. A tejért a tagok 5545 koronát kaptak. A szövetkezet 8577 koronát hozott forgalomba, 2832 korona a többletbevétel. Megyei Szövetség Baranyában e szövetkezetek sikerei nemcsak az állattenyésztést, de a megye egész mezőgazdaságát fellendítették. „Több jószág, több trágya, több termés, több jövedelem”. Az első falusi tej szövetkezetek megalakulásának 10. évfordulóján 1905. szeptember 30án 60 tej szövetkezet küldöttei megalakították a Baranya-me- gyei Tejszövetkezetek Szövetségét, amely feladatául tűzte ki: A szövetkezeti eszme terjesztését, szövetkezetek alakítását és egységes vezetését. Tejgazdasági termények, u.m. tej, tejszín, vaj stb. értékesítését és állandó piacok biztosítását. Tej szövetkezetek üzemeinek tökéletesítését és e célból vándortanár alkalmazását és tanfolyamok rendezését, valamint kieszközlését annak, hogy egy állandóan a „Szövetség” székhelyén tartózkodó állami vajmester ingyen álljon a tagok rendelkezésére. Gazdasági szükségleteknek, tejgazdasági berendezéseknek közös vagy „szövetségi” ellenőrzés alatti beszerzését. A Szövetség tagjainak minden irányban és tekintetben való képviseletét (cégjegyzés, adóügy, peres esetek, vétel-eladás stb.) A Szövetség rendkívül eredményes tevékenységet fejtett ki. 1907 szept. 1-, 2-, 3-án a Pécsi Országos Ipari és Mező- gazdasági Kiállításon megrendezték az országos vaj- és sajtversenyt. Ezen az ország 32 megyéjéből 124 szövetkezeti és magán tejgazdaság vett részt. A bíráló bizottság elnöke Újhelyi Imre gazdasági akadémiai tanár. Pécsett volt 1907. szept. 1- jén az Első Országos Tejgazdasági Kongresszus, ugyancsak a Szövetség rendezésében. Somssich Béla igazgató közreműködésével tejelő versenyeket tartottak. 20-200 korona díjat osztottak ki egy-egy versenyen. Ilyenek voltak Olasz, Baranyaszentistván, Mágocs, Eilend, Hásságy, Szederkény, Nyomja, Pélmonostor, Szabadszentkirály, Lovászhetény, Ké- kesd községekben. Általános fellendülés Az állattenyésztés fejlesztése alatt nemcsak a szarvasmarhatenyésztés - a jó vemhesüsző és kiváló tenyészbikák támogatással történő beszerzését - kell érteni. Ellátták a szövetkezeti tagokat ipari takarmányokkal (korpa, vörösliszt, napraforgópogácsa stb.) és vetőmagokkal. A fölözött tej feltakarmányozása a szövetkezeti tagoknál jó haszonnal járt. Ezért angol hússertést osztottak a tagoknak egyévi kamatmentes hitelre. A falusi tejszövekezet-háló- zat fejlődését megítélhetjük az alábbi adatokból. 1942-ben 1090 tej szövetkezet tartozott az OMTK (Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ) kötelékébe, ezen felül 245 tejszövetkezet az Erdélyi Tej szövetség hálózatában működött és 160- ra tehető az önállóan működők száma. 1942-ben tehát közel 1500 tej szövetkezet volt az országban, amelyek mintegy 220 000 tejtermelőt képviseltek. A II. világháborút követően a földművelési kormányzat különös figyelmet szentelt a,tejszövetkezetek helyreállítására. Ennek eredményeként 1946- ban 1237 szövetkezet működött. Sorsuk megpecsételődött A tejtermelés és ellátás területén a tej szövetkeztek elévülhetetlen érdemeket szereztek. A Tejipari Tröszt és vállalatai megalakulásával mégis megpecsételődött a sorsuk. Az 1970- es években a termelőszövetkezeti társulásokkal alapított tej- feldolgozók új és perspektivikus kitörést jelentettek. Ezek közül a legelső a gerdei, a szabadszentkirályi, a szentlőrinci, a királyegyházi termelőszövetkeztek által alapított „Mecsek- tej” volt. Az 1990. évi rendszerváltás alkalmával a földművelésügyi minisztérium figyelmen kívül hagyta ezt a hagyományt. Az elkövetkező száz évre más utat jelölt ki a magyar tejgazdaság számára. Nem tudhatjuk - ha száz év múlva a krónikás visz- szatekint -, nem sírja-e vissza az akkor élő nemzedék azt a jól bevált, ám elveszett utat, ahol a termelő és feldolgozó közös érdekeltségi alapon,szövetkezeti alapon végezte a munkáját. Dr. Pék János A tej iránti növekvő kereslet sürgette a fajtaváltást a magyar szarvasmarha-tenyésztésben fotó: Müller andrea A nagycenki Széchenyi-sírbolt Gróf Széchényi Ferenc 1754. április 29-én született Fertőszéplakon, meghalt 1820. december 13-án, Bécsben. Tanulmányainak befejeztével rövid időn belül, 1776-ban a hor- vát bán helyettese. 1786-ban a pécsi kerület királyi biztosa lett, de amikor II. József nyíltan rátért a némete- sítő és a magyar rendi alkotmány megsemmisítésének útjára, összes tisztségéről lemondott. Az 1790-i országgyűlés után ismét elfoglalta régi hivatalát és mint II. Lipót kiküldöttje Olaszországban képviselte a Monarchiát. 1798-ban Somogy vármegye főispánja és a Dráva- Duna folyók szabályozásának királyi biztosa lett. 1799-ben főkamarásmester, 1800-ban országbíró helyettes. Az 1802. november 25-én kelt alapítólevelével hozta létre a Magyar Nemzeti Múzeum alapanyagát, így a Magyar Nemzetnek ajándékozta:- 11 884 nyomtatványból, 15 000 könyvből, 1152 kéziratból álló gyűjteményét. Ezt később kiegészítette cenki könyvtárának becses gyűjteményével, így 6000 db rézmetszettel és 9206 könyvvel, valamint a teljes éremgyűjteményével. Nagy adományaiért és hazafias szolgálatainak elismeréséért érdemeit az 1807-i ország- gyűlés törvénybe iktatta (XXIV. t. c.). 1808-ban az Arany Gyapjas Rend lovagja lett. A Ferenc féle abszolutizmus (1812-1825) alatt ismét magánéletbe vonul és hallgatásával tiltakozik a Metternich rendszer ellen. A politikai reakció látvány mindjobban leverte, s mint fia, gróf Széchenyi István írta róla: „a nemzet jövője felett kétségbeesve, / reménytelenül szállt sírjába! ” Eszéky Ottó MÉE. Széchényi Ferenc díjas Falusi turizmus Az adókedvezményeknek köszönhetően a jövő évben a falusi turizmusban érdekelt vendéglátók előre láthatólag számottevő mértékben nem emelik áraikat. Ez azt jelenti, hogy átlagosan és a szolgáltatások minőségétől függően 500-1500 forint között lehet majd egy éjszakát eltölteni a falusi vendéglátóknál. A falusi turizmus ajánlatait a tervek szerint jövőre közük a minden évben megjelenő érdekképviseleti katalógusban. Ezt Csáky Csaba, a Magyar Falusi-tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke mondta az MTI-nek. A falusi vendég- fogadás 1996-ban is tíz ágyig, illetve 300 ezer forint bruttó árbevételig továbbra is szja-men- tes marad. r _____ „ NÁDI”, a legendás madárember Több mint ötven év után ismét megjelent az akkor széles körben olvasott politikamentes életrajzi regény, a „NÁDI”, melynek szerzője Raczkó Lajos. Az első kiadásból ma már csak néhány példány maradt fenn. De ki is volt „NÁDI”? Tasnádi László országunk legkiemelkedőbb sportrepülő egyénisége a harmincas évek közepétől az 1942-ben bekövetkezett haláláig. Nádi - mert ez volt a beceneve - 1934-ben érettségizett jó eredménnyel a pécsi Pius Gimnáziumban. A M. kir. József Nádor Műszaki Egyetem hallgatója lett, ahol barátságot kötött a szárnyait bontogató Pettendy Hanzival, akivel együtt jártak ki a Hár- mashatárhegyre repülni. Ez néha bizony a tanulás rovására meht... Nádinak a vérében volt a szárnyalás. Repülő vizsgáit gyors egymás után szerezte meg. Kitűnő szervező, vezető, megbízható bajtárs és barát. Nem véletlen, hogy 1940-ben az ország legpatinásabb egyesületének, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnek az elnöke lett. 1941-ben 315 km-es távrepülésével és 1942-ben a 3770 méter magassági vitorlázó repülés teljesítésével kitűzhette overalljára Magyarországon elsőnek az aranykoszorú övezte háromsirályos kék teljesítményjelvényt. A háborús években érte el kiváló eredményeit, békeévekben Európa legjobb vitorlázó repülője lehetett volna. Túrái során gyakran megfordult Pécsett. Az első magyar repülőfilmben műrepülő tudását mutatta be a Mecsek felett 1942 nyarán. Az egyik nemzetközi „kalandja” majdnem végzetessé vált számára. Faruk egyiptomi király két magyar tervezésű és gyártású M 24-es típusú túragépet rendelt az MSrE-től, melyekkel Nádi és Vadas László repült Alexandriába 1940. júniusban. Athénban arról értesültek, hogy az olaszok hadat üzentek az angoloknak. Tíz körömmel kellett levakarni a hófehér gépekről a magyar felségjel piros és zöld színeit, nehogy az angolok a Földközi tenger felett olaszoknak véljék és megtámadják. Szerencsére minden baj nélkül átadtá a megrendelőnek a szépvonalu-, kecses madarakat. A nagy világégésben 1941- ben legjobb barátja Pettendy Hanzi vadászrepülő hősi halált halt a keleti fronton. Elvesztését nehezen viselte el. Azután ő is bevonult a Légierők repülőgép-vezető iskolájához Szombathelyre. Itt is az elsők között volt. Szeptember elején szabadságot kapott, mint karpaszomá- nyos tizedes ment volna haza szüleihez Mohácsra. Útközben beugrott az érdi repülőtérre, megnézni, mit csinálnak a fiúk. Ott kérte meg őt gróf Károlyi Gyula, a Magyar Áero Szövetség elnöke, a kormányzó veje, ugyan r Nádi, szálljunk fel egy kis gyakorló repülésre. A Büc- ker Jungmann motorja felbúgott, simán startoltak és a Duna felett néhány forduló után a folyóba zuhantak. Mindketten életüket vesztették. A feltevések szerint a repülés közben Károlyi rosszul lett, a gép kormányozhatatlanná vált. Nádi 50 méteren kiugrott, de ernyője nem nyílt ki, a zuhanó gép magával rántotta. A két pilótát és a gép roncsait egy hét után találták meg. Tasnádi Lászlót nagy részvét mellett temették el a mohácsi temetőben. Idén lenne 80 éves. Korai elmúlása sok értékes és maradandó útmutatástól, tanácstól fosztotta meg az őt követő repülőgenerációt. Emlékét a mohácsi Fogadalmi templom színes, művészi üvegablakán a neve őrzi. dr. Pagáts Pál i 4
