Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-23 / 350. szám
1995. december 23., szombat Gazdaság Dunántúli Napló 15 Negyven éves a mecseki uránbányászat Műszaki legek története a Bauxitbánya Vállalattól egy lehetséges atomtemetőig ség több mint háromszorosa indult útnak a Szovjetunióba további feldolgozásra, az akkor 15 évre megújított kormányközi egyezménynek értelmében - folytatja a vállalat történetét Varga Mihály, a MÉV volt vezérigazgatója. Ha már a legeknél tartunk, az 1983-ban átadott V-ös Bányaüzemben érték el az ország eddigi legmélyebb pontját is, egy föld alatti szinteket összekötő vakakna talpa eléri az 1400 méteres mélységet. Másrészt az évek során Pécs egyharmadnyi lakossága megfordult a MÉV- nél, igaz ez csak játék a számokkal, mert az uránbánya dolgozóinak többnyire a fele volt pécsi, a többiek az ország minden pontjáról érkeztek. A technikai bravúrok közül nehéz a legjelentősebbek kiemelni, de például a vállalatnál helyezték üzembe az ország első szabályozható félvezetős aknaszállítógépét, s az sem mindennapi, hogy a legmélyebb bányatérségek 46 Celsius fokos kőzethőmérsékletét a bányaszellőztetés munkára alkalmassá tudta hűteni, a fejtésekben pedig a kezdeti lapátolás helyett ma már több helyen önjáró rakodógépek töltik meg a csilléket. Azt viszont a baranyai megyeszékhely sem felejtheti el, hogy egyik városrésze - Uránváros - MÉV beruházásból, kamatmentes szovjet hitelből épült fel. Aztán 1989-ben minden megváltozott, a kormány ugyanis határozatot hozott a bánya megszüntetésére -lehetőséget hagyva vállalkozói alapon, állami támogatás nélkül a továbbműködtetésre - jut el napjaink feladataihoz a vállalat A kővágószőllősi meddőhányók környékén folyamatosak a rekultivációs munkák fotó: Tóth László jelenlegi vezérigazgatója, Ben- kovics István. A MÉV most elsősorban az ekkor megállapított 5,5 milliárdos könyvszerinti vagyon kezelésével foglalkozik, valamint a korábbi bányászkodás környezetvédelmi és rekultivációs és humán teendőivel. Az azonban nem lebecsülendő eredmény, hogy ekkor 17 Kft. alakult a vállalat egységeiből, melyekben ma is csaknem 2 ezer ember dolgozik. A 3 éve m.űködő Mecsekurán Kft. még 1997 december 31-ig üzemel, ezalatt lefejtve a feltárt készleteket, aztán a veszteséges érctermelés befejeződik. A bánya jövőjéről ugyan döntöttek már, de az még nem dőlt el, hogy a világszinten is egyedülálló bodai aleurolit összlet hasznosítása (a paksi nagy radioaktivitású hulladékok elhelyezésére) miként alakul. Az atomtemetővel szemben ugyanis nagy a lakossági ellenkezés, de ez a műszakilag tökéletes biztonságot kínáló nagy beruházás több'száz bányásznak adhat munkalehetőséget a későbbiekben. Bár a Paksi Atomerőmű ellátásához 20-30 évig elegendő ásványkincs ott rejtőzik még Orfű és Abaliget felé a Mecsek alatt 1 kilométer mélyen, az uránbányászat mégis úgy tűnik, befejezte baranyai pályafutását. Más kérdés, hogy a környezet- védelmi tevékenységek elvégzésével a MÉV egy része feltehetően megünnepli majd a nyugdíjaskort is elérő jubileumot. Mészáros B. Endre Az V-ös üzemben érték el az ország legmélyebb pontját, az akna 1400 méteres fotó: Müller a. Tisztes férfikorba lépett, 40 éves a mecseki uránbányászat. Miként azonban legtöbb váj- végi dolgozója idő előtt fejezi be a munkát, az urántermelés is „korengedményes nyugdíjba” kerül két év múlva. Az eddig vezető út ugyanakkor nem volt híján nagy műszaki és technikai eredményeknek. Ha a 40 év a magyar bányászat több évszázados történetében látszólag nem is tűnik nagy időnek, azért mégis elgondolkodtató néhány adat, ami a mecseki uránbányászathoz kapcsolódik: ez idő alatt annyi vágatot hajtottak itt ki, hogy Kijevig juthatnánk el rajtuk a föld alatt, s a 45 millió tonna(!) kitermelt kőzetből a Mecsek legmagasabb hegyét lehetne felhalmozni. Szomolányi Gyula nyugdíjas bányamérnök - egykori műszaki vezérigazgató helyettes - jól emlékszik a kezdetekre, de a későbbi történésekre is, hiszen a 40-ből 37 évet a vállalatnál töltött. A Bauxitbánya Vállalat (!) 1955. július 1-én indult magyar vállalatként, majd az 56-os forradalom „Magyar uránt akarunk!” jelszava után 1957-től Pécsi Uránércbánya Vállalat lett a cég neve. Eleinte Bakonya és Kővágószöllős mellett több helyen felszíni kibúvásokat fejtettek le, s jó ideig tárókon keresztül is elérhető volt az érc nagy része, de aztán egyre mélyebbre kellett menni az uránért. Magyarországon először ebben a bányában alakult bányageofizikai szolgálat, s a 60-as évek elején már 3 üzemből termelték az ércet. 1964 újabb jeles dátum, ekkor készül el a Vegyi Dúsítómű, s ezzel együtt Mecseki Ércbányászati Vállalatra változik a társaság neve. Ettől kezdve 10 évente újabb üzem lép be a termelésbe, s ezek az egységek már 1000 méternél mélyebb aknákkal harán- tolják a Mecseket. A csúcstermelést 1980-ban érte el a vállalat, ekkor a mai 200 tonnás évi uránércmennyiDr. Matthias Kunsch vezérigazgató Ezúton szeretnénk köszönetét mondani,hogy 1995*ben is üzleti partnerek lehettünk. Bízunk abban, hogy a következő években is az Önök sikerének bankja leszünk. CREDITANSTALT Sikerének bankja l 1 á I k
