Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-21 / 348. szám
1995. december 21., csütörtök VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 A karácsony szeretet-fényei Kiskarácsony ... Csendül a feldíszített fenyőfa tövében a gyermekek kórusa. Önfeledten szavalnak, énekelnek, játsszák a betlehemest, csak a rájuk meredő könnyfátylas tekintetek sejtetik velük, műsoruk nem egyszeri fellépés, annál sokkal de sokkal több. A szigetvári Időskorúak Ápoló Otthonának lakói, az idősek klubja tagjai, a hajléktalanok hálásak ezért a lelkes ember- palántáktól, s az őket felkészítő tanáraiktól kapott röpke óráért, meg az ajándékcsomagokért, amiket a Katolikus Ca- ritastól és a Vöröskereszttől kaptak. A meghatott, idős emberek közül vajon ki hány és főként milyen karácsonyt ért meg eddig, valaha hány gyerek és unoka állta körbe ólcet a fa mellett énekelve? Mit, miket tettek, tehettek ők a fa alá, amit addig gondosan kellett rejtegetniük a minden titkot ösztönösen kilesni vágyó kicsik elől? Látni rajtuk a sugárzó örömöt, családban élnek, a sors szobatársaikat tette meg családtaggá. Meghatottak, boldogok. Gondoltak rájuk. Valakiknek még ők is fontosak. Fontosak, akár a Török Bálint Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanulóinak a kisgyerekek. Idén sem feledkeztek meg róluk. Az általuk működtetett iskolabüfé félretett bevételéből tegnap labdával és zenekaruk alkalmi műsorával lepték meg a Radován téri, a Széchenyi utcai és a Zrínyi téri óvodásokat. De szép így a karácsony! Patkót csinálni öröm volt, ma is futnék vele Az Aranygyűrűs kovácsmester Lamping Ferenc kovácsmesternek néha a felesége is segít a műhelyben FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Mindenki karácsonyfája - A Zrínyi téren idén is felállították a karácsonyfát. A díszes fa természetesen elsősorban most a gyerekek kedvence, de az ünnep közeledtével mindenkinek meleget hozhat a szívébe. fotó: laufer László Ajándék a rendőrségnek Szigetvári körkép A termálfürdő nyitvatartása A szigetvári termálfürdő december 24-én, 26-án és 31-én 9-15 óra, míg december 27 és 30 között naponta 9-17 óra között tart nyitva, december 25-én és január 1-én a szokásos hétfői szünnap miatt nem fogad vendéget a termálfürdő. Orvosi ügyelet December 21-én dr. Bognár Gyula, 22-én dr. Nyári Erzsébet, 23-án dr. Ferencz Irén, 24- én dr. Halász László, 25-én dr. Nyári Erzsébet, 26-án dr. Fehérvári Matild, 27-én dr. Ferencz Irén, 28-án dr. Halász László. Szigetvár és Vidéke A Szigetvár és Vidéke havilap decemberi számának tartalmából: Az aranyfokozatot elért Tinódi Vegyeskar köszöntése, Mozgássérült betegek rehabilitációja, Receptajánlat: ormánsági töltött káposzta, Rendőrségi hírek, Megalakult a Me- csekaljai Borvidék Hegyközségeinek Tanácsa, Villanegyed a szőlőhegyen (kész az új rendezési terv). . ii i ... Hangverseny A Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar karácsonyi hangversenyt ad december 22-én, pénteken 18 órától a Tinódi Általános Iskola tornatermében a SZIGO Táncklub és a fúvószenekar kamaraegyüttesének közreműködésével. Közösségi iskola A Soros Alapítvány három évre szóló jelentős támogatásának elnyerésével közösségi iskola lett a szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola. Az oldalt összeállította: B. Murányi László A Szigetvári IpartestUletnél Birinyi Zoltán, a Baranyai Kézműves Kamara elnöke és Brigováci József, az ipartestület titkára adta át a 40 éves iparosságot elismerő Aranygyűrűt Lamping Ferenc szentlászlói nyugdíjas lakatos- és kovácsmesternek.-Megható érzés volt, hogy ennyi idő után is gondoltak rám - elérzékenyül el a hetvenhá- rom éves, tizenegy éve nyugdíjas Lamping Ferenc, akinek őseit még 1737-ben telepítették német földről Boldogasszonyfára. Ő már Szentlászlón született, ahol ma is feleségével, Erzsébet asszonnyal él. Két nagylányuk Kaposvárról utazgat hozzájuk az unokákkal.- Hogyan lett kovács?- Anyai féltestvérem Dietrich Péter lakatos- és kovács- mesternél tanultam ki a szakmát Gálosfán, évekig inas is voltam mellette, majd miután ő elesett a fronton, visszaköltöztem és a családi házunkban csináltam magamnak kovácsműhelyt. Amikor vőnefebeköltöztem Erzsiékhéz, náluk égy új műhelyt rendeztem be. Akkor négy kovács volt a faluban.- Meg tudtak élni?- Tele voltam mindig munkával, a megrendelők többsége hozzám jött. Nálam a patkolás- nál egy szög sem lehetett följebb vagy lejjebb. Erzsiéknek volt egy kis földje, azzal, meg a szakmámmal elboldogultunk. Patkolókovácsnak osztották be a pécsi híradósokhoz 1943 októberében. Kilencszer került a frontra induló menetben, de a parancsnoka mindig kivette onnan .. . Fogságba esett, de Bátaszékről megszökött, gyalogosan, szerencsésen hazaért és dolgozott tovább.- Engem ló, még nem rúgott meg soha - említi büszkén. Ä világháborút megúszta, de 1952-ben a padláslesöprést és az iparengedély bevonását nem. A gépállomáson kapott munkát, majd ’54-ben ismét önálló kovácsmester lehetett. Közben három évtizeden át az almamel- léki áfész-szeszfőzdében dolgozta át a teleket. A tsz. lovait majd negyedszázada patkolta utoljára, át kellett térnie fém- szerkezetek, ajtók, ablakok, kerítések gyártására. Falujában és Szigetváron szebbnél szebb kovácsoltvas kerítések hirdetik szakmaszeretetét, kézügyességét. „Azok engem is túlélnek” - mondja elégedetten.- Mikor patkóit utoljára?- Van annak már vagy öt éve. De már nem tudnék, a fúrógép megcsavarta a bal csuklómat, műteni kellett. Pedig megvannak még a szerszámaim, a segédem, Erzsiké is itt van, mégsem vállalhatom.- Patkót csinálni öröm volt, még ma is futnék vele - mondja Erzsi néni. B. M. L. A pécsi Videovox Kereskedelmi és Szolgáltató Egyéni Cég és a rendőrség megállapodása eredményeként Donáth Sándor, a cég tulajdonosa színes tévét ajándékozott a Szigetvári Rendőrkapitányságnak, azzal, hogy azt a napi munkában és az oktatás során hasznosítsák. Gábor József rendőr alezredes, a kapitányság vezetője vette át és köszönte meg a színes tévét. Elmondta, hogy azt a rendőri állomány képzésében, továbbképzésében hasznosítják, helyzetgyakorlatok, szituációs játékok (igazoltatás, kényszerítő eszköz alkalmazása, konfliktus helyzet feloldása, önvédelmi gyakorlat stb.) videofelvételeit az oktatásban résztvevők közösen elemzik, feltárják az esetleges hibákat, hogy azok éles helyzetben ne következhessenek be. Ezzel javítják a rendőri intézkedések szakszerűségét, erősítik a rendőrök önbizalmát és segítik az önértékelést, a külső megjelenés és a rendőri tartás önkont- rollját. Egy éves a Szigetvári Fúvósokért Alapítvány Napjainkban igen nehéz helyzetben vannak a kulturális együttesek. Egy éve azért hoztuk létre a Szigetvári Fúvósokért Alapítványt, hogy rövid és hosszú távú célokat kitűzve az Ifjúsági Fúvószenekarral is segítsük a város fúvószenei életét. A kuratórium tagjai azon munkálkodnak, hogy a kis muzsikusok gyakorolhassanak és mások örömére is minél többször felléphessenek. Ebben partnerre Jótékonysági bál Hagyományosan idén is megrendezik Szigetváron december 31-én 20 órai kezdettel a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola Tehetséges Tanulókért Alapítványa szilveszteri jótékonysági bálját. A Tinódi iskotaláltunk a város vezetésében, a szülők is minden áldozatot vállalnak, de egyre több az olyan támogatónk is, akik érzik, hogy az élet nem csak rohanás, pénz és üzlet, hanem a zenével is sokat lehet elérni. Az alapítvány segítségével hangszert vásároltunk, több helyre eljutottunk, anyagilag sikeres bált is rendeztünk az elmúlt évben. Deichler András karnagy Iában a vacsorával egybekötött bálon a zenét a Bencsik trió szolgáltatja. Asztalfoglalás a 311-625 telefonszámon Maulné Bánft Mártánál, illetve személyesen az iskola gazdasági irodájában. A cigány kisebbség napi gondjai A szigetvári képviselőtestület novemberi ülésén piegvitatta a cigány kisebbség helyzetéről Ács Attila közművelődési referens és Gál József kisebbségi szószóló írásos beszámolóját. Szigetváron a becsült adatok szerint 200 cigánycsalád él, létszámuk 800-1000 közötti, a város lakosságának 10%-át teszik ki. Legtöbbjük muzsikus cigányok leszármazottai, eleik több mint száz éve telepedtek le a városban (Sárközi, Gál, Nyírádi, Horváth, Kalló családok, Mötyök, Rétes, Pacal, Goller zenészek). A vasút mellett lévő cigánytelepet több mint két évtizede számolták fel, nagy részük ma lakótelepi lakásban él. Alacsony iskolázottsági szintjük is közrejátszott abban, hogy zömmel segéd-, illetve betanított munkásként keresték kenyerüket, amikor még a városban is volt bőven munka. A rendszerváltással épp az előbbiek miatt is szinte elsők között kerültek utcára. Ma mintegy 90%-uk munkanélküli. Lakbérüket, vízdíjukat rendszeresen fizetni nem, vagy csak néhányan tudják, egyébként is napi megélhetési gondokkal küzdenek. Többségük nem a nem akar, hanem a képtelen fizetni kategóriába tartozik. A város amúgy sem rózsás anyagi helyzetét ők és mindazok nyomasztják, akik ugyancsak az utóbbi néhány évben lettek munkanélküliként a hátrányos helyzetű térség halmozottan hátrányos helyzetű polgárai. Egyre nő a fize- tetlen lakbérek és egyéb szolgáltatások rendezetlen ösz- szege. Amíg volt munka, támaszra is leltek a cigányklub hagyományőrző táncegyüttesében, a Családsegítő Szolgálat élelmiszercsomaggal, ruhaneművel is segítette őket. Munkaalkalom, rendszeres jövedelem nincs a térségben, ha akad is, a folyamatos nehéz munkát épp leromlott fizikai állapotuk, betegségeik miatt sem igen bírják. Mindennapjaik nagy kérdése: fűtsenek vagy egyenek? Költözzenek át alacsonyabb komfortfokozatú lakásba? De ha annak a rezsijét sem tudják fizetni? Onnan hová menekülhetnek? A cigánytelep • felszámolása komoly fegyvertény volt évtizedekkel ezelőtt, amikor még ők, a szakképzetlenek, az alacsony képzettségűek is találtak munkát és biztos megélhetést. Most, ha nem fizetnek lakbért, egyebet, legalább a köztulajdonban lévő házat, amelyben az ő otthonuk is van, ne rongálják, ne csúfítsák. De hát a vandalizmusban nem csak ők jeleskednek! Gál József a Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagja, az emberjogi és vallásügyi bizottság alelnöke, a megyei Cigánykisebbségi Önkormányzatok Szövetségének vezetőségi tagja, három gyerekes családapaként áprilistól munkanélküli. A szigetvári családsegítő központnál dolgozott.-A beszámolóval egyetlen célunk volt, tényszerűen feltárni, a képviselőkkel megismertetni a Szigetváron élő sorstársaim helyzetét. A kétszáz óvodás, iskolás cigány- gyerek közül 56 a veszélyeztetett helyzetű, 23 az enyhe fokon sérült és 98 a gyenge tanulmányi előmenetelű.- Mi a legnyomasztóbb gondjuk?- A mindennapi megélhetés. Gál József még nincs 30 éves, több mint 10 éve a lelkészséget tanulja, minap vette át a Nemzetközi Egyesült Pünkösdista Egyház teológiai diplomáját. Istentől való elhi- vatása, hogy a cigány testvéreit szolgálja. Legalább reményt ad és lelki vigaszt nyújt, ha már munkát, de még csak lakbérre, vízdíjra, fűtésre, élelemre valót sem adhat. Ő erre egyedül mindenképp kevés. B. M. L. Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei i * t ♦ <
