Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-21 / 348. szám
8 Dunántúli Napló Közélet 1995. december 21., csütörtök A pápa kiáltása: „Ne féljetek!” Részletek II. János Pál: „Átlépni a remény küszöbén” című könyvéből 4. rész Szükségünk van a fiatalok lelkesedésére Milyenek a mai fiatalok? Mondhatnánk, hogy olyanok, mint mindig. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mai fiatalok nem különböznének a tegnapiaktól. A múltban a fiatal generációk a háború, a koncentrációs táborok, az állandó veszély fájdalmas tapasztalatán nevelkedtek. A mai fiatalok egészen más körülmények között nőttek fel: nem hordozzák magukban a II. világháború szörnyű emlékeit. Közülük sokan nem ismerték a kommunizmust, a totalitárius rendszer elleni harcot sem. Szabadságban élnek, amelyet más harcolt ki nekik, s nagy mértékben elfogadják a fogyasztói társadalmat. Mindennek ellenére nem állíthatjuk, hogy a mai fiatalság elutasítaná a hagyományos értékeket és elhagyná az Egyházat. A nevelők és a lelkipásztorok tapasztalatai azt igazolják, hogy ma is, nem kevésbé, mint tegnap, erre a korra az idealizmus jellemző, csak ma inkább elsősorban kritika formájában jelenik meg, korábban viszont köny- nyebben kötelezték el magukat. Ebben az életszakaszban az ember, az evangéliumi ifjúhoz hasonlóan, válaszokat keres az alapvető kérdésekre: nem csupán az élet értelmét keresi, hanem konkrét tervet is, hogy elkezdhesse alakítani életét. A fiatalságnak ez a leglényegesebb jellemzője. Minden nevelőnek, szülőnek, de lelkipásztornak is ismernie kell ezt a jellemzőt, s tudnia kell felismerni minden fiúban és lányban. Tovább megyek, szeretnie kell azt, ami a fiatalság lényege. Az ember minden életszakaszában igyekszik érvényesülni, vágyik a szeretetre, de fiatal korában ez még fontosabb. Az érvényesülés vágyát nem úgy kell felfogni, mint bármi feltétel nélküli elfogadását. A fiatalok ezt egyáltalán nem akarják; azt akarják, hogy foglalkozzanak velük, hogy valaki megmondja nekik, mi a jó és mi a rossz. Szükségük van vezetőkre, s azt szeretnék, hogy azok hozzájuk közel álljanak. Szükségünk van a fiatalok lelkesedésére. Szükségünk van arra az életkedvre, ami a fiatalok sajátja: benne rejlik valami abból az eredeti örömből,amely Istenben volt, amikor az embert teremtette. A fiatalok ezt az örömet megtapasztalják magukban. Az öröm mindenütt ugyanaz, de mindig új és eredeti. A fiatalok a maguk módján tudják kifejezni. Az inteijúkötet a Magyar Könyvklub gondozásában jelent meg 1995-ben. (Folyt, köv.) Sokszor nem is pénzre - ötletre van szükség A jó játék titka Játszani mindenki szeret, még a felnőttek közül is sokan. Az alsós tanítási órákon még előfordulnak játékos feladatok, de felsőben inkább csak a nyelvi órák adnak erre lehetőséget. A gyerekek pedig szép lassan elfelejtenek játszani, s jó játékokat kitalálni, ami persze nem könnyű feladat. A jó játék élményt ad, sok megoldási lehetőséget kínál, a képzeletet megmozgatja, miközben fejleszti a személyiséget, a gondolkodást, s a gyereket kíváncsivá teszi, aki szeretné a körülötte lévő világot felfedezni, megérteni. Nem egyszerű manapság jó játékot találni. Hiába kapható mindenféle autó, távirányítós, és matchbox, szebbnél, szebb baba és egyéb játék, ha nem tudnak ezekkel a gyerekek játszani, mert nem ösztönzi őket szerepek eljátszására. Hamar megunják, s csak halomszámra állnak a gyerekszobában, miközben egy szék egyik pillanatban autó, míg a másikban már mozdony lehet, a mackók, babák pedig egy mesejáték szereplői. A sok apró elemből összerakható játék fejleszti a gyerekek képzelőerejét, a kreativitását, a lányok is szívesen játszanak velük, de ők a házilag készített rongybabákat is nagyon szeretik, bár egyre nagyobb teret hódítanak Barbie és Cindy babák. Ezeknek ugyan mozog mindenük, és van ruhatáruk, házuk és szinte mindenük, de az igazi nagy élmény, a babaruhavarrás elmarad, amikor a rongyoszsákból szerzett anyagokból maguk készíthetik el kedvenc babájuk ruhatárát. A társasjátékok is sokat fejlődtek az elmúlt évek alatt, a hagyományosak mellett megjelentek azok is, amelyek bevezetik a gyerekeket a gazdaság világába is. Az ajándékba megvásárolható játékkészletek lassan kiszorítják a szerényebb, fölszerelést nem igénylő hagyományosakat, pedig ezeknek is meg kellene találni az utat a gyerekek eszéhez, szívéhez, hogy újra készítsenek nádsípot, játszanak átvevős madzagjátékot, maguk rajzoljanak malmot, s találjanak ki játékokat. A jó játékhoz sokszor nem is kell pénz, csak nagyon jó ötlet, s jó szabályok, melyekkel az egész család bevonható. Sz. K. Piarista gimnázium épül Szegeden A szegedi városvezetők és a Kegyes Tanítórend Magyar Tartományának vezetői még az idén aláírják azt a megállapodást, amelynek értelmében a város átadja a piarista gimnázium építésére kijelölt területet a rendnek. Kállay Emil tartományfőnök elmondta, hogy a magyar állam az egyházi kártalanítás keretében 840 millió forintot ajánlott fel a gimnázium felépítésére. Jövőre az építőanyagot vásárolják meg, az építkezés pedig csak körülbelül másfél év múlva kezdődne. A város neve a Közös Európa szimbóluma. Természetes, hogy évről évre itt tartja zárókongresszusát a Páneu- rópa Unió. Az Európa Palota épületkomplexuma adott otthont annak a 210 küldöttnek, melyet 24 országból hívtak meg a kétnapos tanácskozásra. Európa sorsát markánsan befolyásolja a boszniai helyzet, a lengyel, az orosz és osztrák választások eredménye, a felszabadult középeurópai országok gazdasági nehézségei. Európa egyesülését minden kulturált gondolkodású politikus helyesnek tartja, de tudomásul kell venni számos akadályozó tényezőt. így a szélesőséges nacionalizmust, az etnikai diszkriminációt, a különböző gazdasági érdekszférák ütközését, nem utolsó sorban bizonyos mafficsopor- tok szerteágazó tevékenységét. Egyes jóléti államok nem kívánják bővíteni a tagországok számát „szegény rokonokkal”. Számos ország félti mezőgazdasági termékeinek piacát. Mindezen problémával meg kell küzdeni. A Páneurópa Unió feladata, hogy a már egyesült országokat rábírja újtagok mihamarabbi felvételére a madridi konferencia álláspontja szerint két év múlva lehet Strasbourg a tárgyalásokat elkezdeni új tagok felvételéről, ami további évek múlva realizálódik. Újabb kérdés a sorrendiség eldöntése. Nem mindegy hazánk számára, hogy hányadikként kerülünk be a közösségbe. Ez részint gazdasági stabilizáció kérdése, másrészről tekintélyt képviselő országok és hiteles személyiségek támogatásától függ. A mi delegációnk tevékenysége: segítőket, szószólókat találni a tagországok képviselői között és természetesen a Páneurópa Unió vezetőségében. Habsburg Ottó nemzetközi elnök tisztségét, tekintélyét, kiváló kapcsolatait nem utolsó sorban igen nagy népszerűségét felhasználva közvetlenül támogatja felvételünket. Itt kell elmondani, hogy változatlanul csodálatos testi és szellemi frissességgel, óriási munkabírással végzi feladatát. A felvételre pályázó országok - mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia - természetesen konkurálnak egymással, de ez nem változtat a velünk kialakított barátságos kapcsolaton. Példaképpen említendő, hogy a magyar és a szlovák delegáció tagjai a társadalmi programoknál a szó szoros értelmében egyugyanazon asztalnál ültek. A Páneurópa tisztségviselői, melyek között egyes országok miniszterei is működnek, feltétlen hatást gyakorolnak saját kormányukra, befolyásos politikusaikra és a közvéleményre. Strassbourg városa, lakossága példát mutatott az európai viselkedési stílusból. Amíg Franciaországban sztrájkoltak, heves tüntetéseken a karhatalommal is összeütköztek, itt békés karácsonyi hangulat uralkodott. Jártak a villamosok, autóbuszok. Villanyfüzéres utcákon jókedvű bevásárlók tömegei hömpölyögtek és a nyirkos, hideg ellenszereként iszogatták a minden utcasarkon kapható forralt bort. A verklis karácsonyi dalokat játszott, és piros ruhás Mikulások gyalog és hintóbán szórakoztatták a gyerekeket, felnőtteket egyaránt. A kongresszus résztvevői békés kéznyújtással kívántak egymásnak és Európában boldog karácsonyt, amire a Dóm harangjai zengték az áment. Dr. Szalai István Mindig voltak nagy pillanatok A JELEM NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1996. január 5-én kibocsátjuk a legújabb, 1997/Z1, 1997/Z2 és az 1999/B jelű Magyar Államkötvényt. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1999/B 3 év futamidő, változó kamatozás. Az első félévre érvényes kamat mértéke évi 31,10%. A kamat mértéke a kamatmegállapítás időpontját megelőző egy naptári hónapban kibocsátott 6 hónapos lejáratú diszkont Kincstárjegyek aukcióinak eredményei alapján kerül megállapításra. Pénzügyi teljesítési árfolyam 1999/B: 1995. december 19-22-ig 99,40%. Az elérhető hozam az első kamatidőszakra évi 31,10%. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1997/Z1 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. Kamatfizetés fél évenként. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1997/Z2 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. A kamatfizetésre és a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. A kamatok a futamidő alatt félévente tőkésítésre kerülnek. Pénzügyi teljesítési árfolyam 1997/Z1, Z2: 1995. december 19-22-ig 99,70%. Az elérhető hozam évi 31%. Jegyzés: 1995. december 19-22. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. További aktuális információk: 266-6044. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. • Procent Hungária Rt. 7621 Pécs, Széchenyi tér 6. • Inter-Európa Bank Rt. 7624 Pécs, Ferencesek utcája 17. Magyar Államkötvény A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG 1999/B változó kamatozású 1997/Z1 1997/Z2 fix kamatozású A
