Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-20 / 347. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. december 20., szerda Jó társaságban A Freedom House amerikai polgár- és emberjogi szervezet idén 76 országot minősített tel­jesen szabadnak. A listán ott szerepel Magyarország neve is, egy alcsoportban többek között Németországgal, Csehország­gal és Lengyelországgal. A jelentés Romániát, Albá­niát és Oroszországot a „csak részben szabad” országok közé sorolta. A Freedom House sze­rint „Szlovákiában Vladimír Meciar kormányfő a naciona­lizmust lovagolja meg a ma­gyar kisebbség ellen intézett támadásaival”. A legbrutálisabb rendszerek listáján 18 ország szerepel, köz­tük Kína is. Kegyetlenségét te­kintve a jelentés külön kiemel négy országot : Irakot, Eszak- Koreát, Szudánt és Nigériát. Átvette főtitkári hivatalát Javier Solana. A NATO brüsz-szeli központjában teg­nap iktatták be a szervezet új irányítóját, akit december 5- én neveztek ki a lemondott Willy Claes utódjául. Solana kijelentette: „A NATO a bőví­téssel tud a legjobban hozzájá­rulni az egységesebb Európa kialakulásához.” Halálra ítéltek négy szélső- baloldali terroristát Törökor­szágban. Az ankarai bíróság a Mehmet Topac egykori török igazságügyi miniszter tavaly szeptemberi meggyilkolása mi­att szabta ki a legsúlyosabb büntetést a Dev-Sol (Forra­dalmi Baloldal) elnevezésű szélsőbaloldali csoport tagjaira. Utoljára a nyolcvanas években hoztak halálos ítéletet Törökor­szágban. Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter találkozni készül Jelcin elnökkel, hogy megvi­tassa vele esetleges távozását a kormányból. Ezt Kozirev jelen­tette be, miután kiszivárgott, hogy képviselővé választása után valószínűleg lemond a mi­niszterségről. A Szarajevóból távozó szer- bek számára a bosnyák főváros­tól 16 kilométerrel délkeletre lévő Pale térségében építik meg a boszniai „szerb állam” fővá­rosát. A Szarajevó szerb kézen lévő negyedeiben élő szerbek továbbra is folytatják a kitele­pülést, a fegyverek és az ipari berendezések elszállítását. Belgiumban sztrájkok okoz­tak tegnap fennakadásokat a vasúti és a légi közlekedésben. A vasúti forgalom az ország déli részében megbénult, s tö­rölni kellett a Sabena légitársa­ság járatainak többségét is. A dolgozók a tervezett 20 száza­lékos, 8500 főnyi létszámleépí­tés ellen tiltakoznak. Magyar válaszdokumentum a román megbékélési javaslatról Iliescu: nincs kisebbségi probléma Az Iliescu román elnök úgynevezett történelmi megbékélési javaslatára reagáló magyar válaszdokumentumot hatpárti egyeztetést követően hamarosan átadják a román félnek - közölte Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A Külügyminisztérium épüle­tében tegnap ült össze Kovács László miniszter a parlament­ben képviselt hat párt vezető képviselőivel a magyar válasz megvitatása végett. Lapzárta­kor még nem lehetett tudni, milyen álláspontot alakítottak ki, ám megfigyelők szerint a főbb kérdésekben nem volt komoly vita arról, hogyan rea­gáljon Magyarország a román javaslatra. A Focus című német maga­zinnak adott nyilatkozatában Ion Iliescu román elnök idő­közben úgy vélekedett, hogy a román alkotmány szerint a ki­sebbségek élhetnek az auto­nómia jogával, „mert ez a jog már gyakorlatilag is létezik”. Az államfő szerint az 1989. december 22-ei nyilatkozat óta a romániai lakosság 7 szá­zalékát kitevő magyarság a jogok teljes skáláját élvezi. Bí­rálta a nyugati sajtót, hogy „szívesen ismétli a magyarok jogfosztásának jelszavát, ahe­lyett, hogy a magyarországi románság, és más kisebbségek sorsát siratná”. Ion Iliescu megemlítette, hogy Magyarországon nem létezik például román iskola. „A világ románságának egy- harmada Románia határain kívül él, ezért azt szeretnénk, ha legalább olyan jogaik len­nének, mint amit Románia biztosít kisebbségeinek” - je­lentette ki az elnök. Iliescu szerint országában nincs ki­sebbségi probléma, a buka­resti vezetés csak azzal nem ért egyet, hogy etnikai auto­nómiát teremtsenek Románia területén. Iliescu egyébként meg­hívta a nyugati sajtó képvise­lőit, hogy a helyszínen ta­nulmányozzák a sokat kifo­gásolt új tanügyi törvényt. sőséges vallási nézeteket valló Jigal Amir november 4-én, egy békegyűlésen gyilkolta meg Jeruzsálemben az izraeli miniszterelnököt. fotó: feb/reuter Holbrooke, a helyzet hőse szegre akasztja diplomatatáskáját Béke- és békahelyzet Tuzlában A boszniai Tuzlában régen látott méretű csapatösszevoná­sokat hajtanak végre - a televíziósok. A város nem mene­kültektől, még csak nem is katonáktól, hanem kameráktól és riporterektől hemzseg. Itt vannak természetesen a CNN stábjai (stúdiónak egy egész éttermet kibéreltek), és a nagy amerikai tévéadók: az NBC, az CBS és az ABC csa­patai is. Akik viszont nincse­nek itt: az amerikai csapatok. A húszezer főnyi amerikai kontingens helyszínre jutását a rossz időjárás akadályozza. A köd, a tél, a sár nehezíti a „felfejlődést”. Márpedig a tévéseknek dol­gozniuk kell. „Kicsit nevetsé­gesen érzem magam - mondja Robert Wiener, a CNN nagy­ágyúja, aki már könyvet is írt arról, hogyan kell élőben közvetíteni háborút és békét. Ő adott hírt és képet a bagdadi bombázásokról, és az ame­rikaiak inváziója idején ott volt a Szomáliái tengerpart homokjában is. „Itt ücsörgiink a sárban, mint a békák... A múltkor húsz kamera örökítette meg azt a hallatlanul izgalmas látványt, amikor egy katona izzót csa­vart a lámpába ” - kesereg. Megunta a semmittevést Richard C. Holbrooke is, aki­nek oroszlánrésze volt a day- toni béke tető alá hozásában. A külügyminiszter-helyettes, úgy hírlik, kormánya bürokrá­ciájával is elégedetlen. A ju­goszláviai békekötés megte­remtésének lehetősége még felvillanyozta, de most, a béke létrejöttével Holbrooke beje­lentette Clinton elnöknek, hogy „valamikor a jövő év­ben” otthagyja a diplomáciát. A becsvágy azonban válto­zatlanul dolgozhat az amerikai diplomatában, hiszen mielőtt szegre akasztaná diplomata- táskáját, Cipruson szeretné egy asztalhoz ültetni a több mint húsz éve szemben álló görög és török felet. Ferenczy Europress Szlovák parlamenti vita az alapszerződésről Nehéz szülés Pozsonyban Viharos szócsata várható a szlovák parlament mai ülé­sén, amelyen a magyar-szlo­vák alapszerződés vitája lesz a központi téma. Pozsonyban továbbra sem tud­ják megemészteni, hogy az alapszerződés az Európa Ta­nács 1201-es dokumentumára hivatkozik. Ezt még a szlovák ellenzékiek is úgy értelmezik, hogy lehetőséget ad az ottani magyaroknak a területi auto­nómiára, ami - pozsonyi felfo­gás szerint - azonos az elsza­kadással és a Magyarországhoz való csatolással. Vladimír Meciar kormányfő pártjának, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak (HZDS) a képviselői olyan ki­egészítést követelnek a szerző­déshez, amely leszögezné, hogy a szlovák fél nem ismeri el a kisebbségek kollektív jo­gait, csak az egyénieket. A HZDS legszélsőségesebb koa­líciós partnere, a Szlovák Nem­zeti Párt (SNS) vezetése kifo­gásolja, hogy a szerződés nem tesz említést a kárpótlásról az 1939-45 közötti megszállásért, illetve a bős-nagymarosi szer­ződés egyoldalú felrúgásáért. A Ján Camogursky exkor- mányfő vezette ellenzéki Ke­reszténydemokrata Mozgalom (KDM), valamint a Peter Weiss-féle baloldali tömörülés annak a veszélyét igyekszik tu­datosítani, hogy ha most nem ratifikálja a szlovák parlament az alapszerződést, akkor talán évekig nem lesz megállapodás a két ország között. A szlovákiai magyar pártok képviselői nem fognak nemmel szavazni. A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke az „igen” híve, az Együttélés el­nöke, Duray Miklós, megfigye­lők szerint, tartózkodik majd. Máthé Klára Párizs titokzatos szuperügynöke A pilóták kiszabadítója Az 52 éves Jean-Charles Marchiani Franciaország legrejtélyesebb polgára. A korzikai születésű férfi mes­tere a titkps tárgyalásoknak, a színfalak mögötti fenyegeté­seknek és csereüzleteknek. Marchiani azelőtt a SCEDE, a francia titkosszolgálat beosz­tottja volt, majd egy kis Air France-fiókot vezetett, feltehe­tően fedőfoglalkozásként. Te­vékenyen részt vett algériai, lí­biai és libanoni túszszabadítá- sokban. A korzikai legutóbbi bravúrja az, hogy előkészítette a boszniai szerbek fogságában levő francia pilóták hazatérését. Amikor már hetek óta hiába­valónak bizonyult a franciák, sőt a NATO minden igyeke­zete, Chirac elnök magánrepü­lőgépet bocsátott Marchiani úr rendelkezésére, és azon küldte Boszniába. A zvomiki Panoramic szál­lóban, a pilóták kiszabadulása után a különmegbízott rövid nyilatkozatot adott: „Október végére sikerült megtudnunk, hogy életben vannak, és hogy hol őrzik őket.” (A francia tit­kosszolgálat képtelen volt kide­ríteni ezt.) Ezután kerestek kapcsolatot a boszniai szerbek­kel: „Először válságosnak lát­szott az ügy, rosszul fogadtak, sőt fizikai kockázatnak is ki voltunk téve - mondta el utólag Marchiani.” A titokzatos franciát az em­berei mentették meg az újság­írók rohamától. így nem derült fény arra, ígért-e valamit a piló­tákért csérébe. Nagyobb bolt mint a kábítószer? Szemét az üzlet Ausztriában nemcsak levél­bombák, hanem újabban úgynevezett ökológiai botrá­nyok is robbannak. Az alsó-ausztriai erdőkben ha­talmas mennyiségű veszélyes hulladékot raktak le engedély nélkül. A vállalkozók eredetileg szerződésben kötelezték magu­kat, hogy kijelölt, engedélyezett helyre rakodnak, és ezért 15 mil­lió schillinget kaptak. Az ígéret megszegéséért most másfél mil­lió schilling büntetéssel számol­hatnak. Csakhogy ha ezt történe­tesen be is fizetik, még mindig marad 13,5 millió schillingjük. Az osztrák környezetvé­delmi minisztérium szerint 1995-ben összesen legalább 200 ezer tonna veszélyes hul­ladék került tiltott helyekre, az elszállítok tiszta nyeresége pedig meghaladta az egymilli- árd schillinget. A minisztérium kimutatta, hogy az elkövetők legfeljebb tizenöt százalékát vonják fele­lősségre, és az átlagbüntetés nem több 100-150 ezer schil- lingnél. Nem csoda, ha Richard Benda, a bécsi rendőrség illeté­kes tisztje úgy vélekedik: „Az ökobiznisz lassan a narkóüzlet- nél is jövedelmezőbb lesz.” Csírájában elfojtott partraszállási kísérlet Mint egykor Castro... Az FBI ügynökei még idő­ben lecsaptak, és leleplezték egy, a közeljövőben végre­hajtandó Kuba elleni invá­zió tervét. Az akciót a Commandos Uni- dos, vagyis a kubai emigrán­sok féllegális, félkatonai szervezete készítette elő az USA-ban, a szövetségi nyo­mozóiroda azonban ezúttal közbelépett. Egy Los Ange- les-i raktárházban valóságos fegyverarzenálra bukkantak a rendőrök, akik letartóztatták az épület tulajdonosát, fiát, és egy további személyt. Mind­hárman kubai emigránsok, a Commandos Unidos feltéte­lezett vezetői. Megtalálták azt a halászha­jót is, amelyet arra béreltek ki, hogy legalább 30 embert juttasson el Amerikából Kuba partjaira. S hogy mit vittek volna magukkal? Az FBI- ügynökök búvárfelszerelése­ket, a legmodernebb műhol­das navigációs eszközöket, rengeteg fegyvert, továbbá a kubai tengerpart részletes tér­képét és videofelvételeit fog­lalták le. A partra szállók három ku­bai településen próbáltak volna fegyveres felkelést ki­robbantani, amely az általá­nos elégedetlenség közepette nemzeti felkeléssé alakulha­tott volna át. Majdnem pontosan úgy, mint az egykor Fidel Castro terveiben szerepelt. Jön a műholdpajzs! A kínai hírszerző műholdak nyomásálló védőburka rend­szerint a felbocsátást követő tíz nap múltán, ejtőernyő se­gítségével visszaereszkedik a Földre. Az egyik, 1993 októ­berében fellőtt szputnyik paj­zsa viszont azóta is fenn van. Szakértők most arra figyel­meztetnek: hamarosan vissza­térhet, mégpedig veszélyes körülmények között. A műhold testét különleges, hőálló réteg védi. A Föld lég­körébe érve nem olvad el, s ha nem képesek irányítani, szinte bombaként csapódhat be. A pajzs pontos érkezési helyét azonban csak a visszatérés előtt két-háróm órával tudják kiszámítani. Egyelőre csupán remélni lehet, hogy a kínai űr­robot ejtőernyője kinyílik, és lakatlan helyen, vagy a tenge­ren simán landol. Tombol a nyár Ausztráliában. A sydneyi tengerparton, a Bondi Beachen két lány nyakig a homokba temetve élvezi a decemberi kánikulát. A szigetországban karácsony táján hagyományosan nagy a forróság. fotó: feb/reuter i 1 r i 4

Next

/
Thumbnails
Contents