Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-19 / 346. szám

1995. december 19., kedd Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 A Millecentenáriumi Emlékbizottság felhívása Legyen az ünnep mindenkié! Legyen ez az ünnep nemre, nemzetiségre, vallásra, világné­zetre való tekintet nélkül mindenkié. E gondolat jegyében fogant a honfoglalás jövőre esedékes 1100. évfordulója meg­ünneplésének előkészítésére alakult országos emlékbizottság felhívása, amelyet Göncz Árpád államfő, a testület elnöke lá­tott el kézjegyével. „Ezeregyszáz év telt el azóta, hogy a magyarság végleges hazát választva megkezdte életét a Kárpát-medencében. A magyar országgyűlés 1896. április 21-én alkotott törvé­nyében örökítette meg a kortársak és az utókor számára ezt a sorsfordító, történelmi eseményt. Amikor 1996-ban a kereken tizenegy évszázaddal ezelőtti honfoglalásra emlékezünk, e hagyomány jegyében tesszük. Legyen alkalom ez az év arra, hogy felidézzük az ország ezer­száz éves történelmét, tudatosítsuk nyelvünk, kultúránk, ha­gyományaink megtartó erejét, erősítsük nemzeti azonosságunk tudatát. Tegyük ezt összhangban e hazában éló'minden nemze­tiséggel, szomszédainkkal és a világ népeivel. Vessünk számot történelmi múltunkkal, legyünk büszkék sikereinkre, de ne hallgassuk el kudarcainkat sem, mert múltunk és jelenünk hi­teles, torzításoktól mentes értékelése lehet csak jövőképünk alapja, adhat önbizalmat, eró't és hitet a nemzetnek, hogy ismét elfoglalja méltó helyét Európában. Az 1996-os millecentenáriumnak sajátos jelentőséget ad az a tény, hogy közeleg a magyar állam megalapításának, Szent Ist­ván megkoronázásának ezredik évfordulója. Legyen tehát a következő' néhány év az emlékezés, a felkészülés és az ország­építés időszaka. A honfoglalás 1100. évfordulója megünneplésének előkészíté­sére alakult Országos Emlékbizottság felkéri a civil szervezeteket, az önkormányzatokat, a kulturális intézményeket, az iskolákat, az egyházakat, a társadalmi és nemzetiségi szövetségeket, hogy ere­jük, meggyőződésük és lehetőségük szerint vegyék ki részüket az ünnepben, gyarapítsák közösségüket, tegyék kulturáltabbá, szebbé, tisztábbá szellemi és természeti környezetünket, emléktáb­lával vagy más módon jelöljék meg az évforduló évében elkészült vagy felavatott épületeket, intézményeket, alkotásokat. Legyen ez az ünnep nemre, nemzetiségre, vallásra, világné­zetre való tekintet nélkül mindenkié!” Politikai igenek és nemek Sem az MSZP, sem a KDNP nem támogatja, hogy most ír­janak ki népszavazást az or­szág NATO-csatlakozásáról. Jelenleg ugyanis nincs ele­gendő ismeretanyag a kérdés eldöntéséhez. Az MSZP képviselőcsoportja az elutasító álláspont képviselete mellett ugyanakkor szorgal­mazni fogja, hogy ha Magyar- ország felkérést kap a belé­pésre, és sikerrel járnak a csat­lakozási tárgyalások, akkor népszavazás döntsön a NATO- tagságról. A szocialista frakció tegnap azt is elhatározta, hogy még ezen a héten benyújtja az Or­szággyűlésnek az összeférhetet­lenségi törvény tervezetét, ab­ban a reményben, hogy a kor­mánypártok kezdeményezésé­hez legalább két ellenzéki frak­ció is csatlakozik. Az előter­jesztés tartalmaz olyan elképze­léseket is, amelyeket az ellen­zéki pártok javasoltak. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ér­demi vita bontakozzon ki az Országgyűlésben. A képviselőcsoport támo­gatja a jövő évi költségvetési törvény elfogadását. Egyidejű­leg kezdeményezi, hogy a kor­mány és a koalíciós frakciók részvételével bizottság alakul­jon az államháztartási reform előkészítésére. Ily módon már a munka kezdeti szakaszában kö­zelíthetik az álláspontokat. A KDNP képviselőcsoportja nem támogatja, hogy az Or­szággyűlés bizottságot hozzon létre 1956. október 2>’ae40. év­fordulójának megünneplésére. Úgy véli ugyanis, hogy a meg­rendezés joga a hiteles 56-os szervezeteket illeti meg. A frakció hétfői ülése után arról is beszámoltak, hogy a többi ellenzéki párt pozitívan értékelte a parlamenti ellenzéki együttműködésre vonatkozó kereszténydemokrata javasla­tot. A részleteket januárban dolgozzák majd ki. A kereszténydemokraták kedden nemmel fognak sza­vazni a polgárok személyi ada­tainak és lakcímének nyilván­tartásáról szóló törvény módo­sítására. Alkotmánysértőnek tartják, hogy a kormány a jövő év végéig meg akarja hosszab­bítani a személyi szám haszná­latát, miközben az Alkotmány- bíróság határozata csak ez év végéig engedélyezte azt. Képviselői csatározások napirend előtt Miért küldünk kevesebb katonát? Ismét éles szópárbajokat vívtak ellenzéki és kormánypárti honatyák a parlament tegnapi ülésén - az érdemi törvényhozói munka megkezdése előtt. Pénz- és katonapolitikai kérdések egyaránt terítékre kerültek a tárgysorozaton kívüli vitában. Csáti György (MDF) szóvá tette, hogy egyes kormányta­gok nyilatkozatai szerint a par­lamentet kell hibáztatni, ha rosszak a törvények. Kuncze Gábor belügyminiszter kije­lentette: a kormány vállalja a felelősséget döntéseiért. Torgyán József (FKGP) a Budapest Bank különféle pénzügyi „botrányai” kapcsán fogalmazott meg kérdéseket. Akar László pénzügyi állam­titkár szerint a kisgazda párt­elnök szabályos interpellációt mondott el, ezért közölte: ilyen tárgyú interpelláció ese­tén örömmel kielégíti a képvi­selő kíváncsiságát. Németh Zsolt (Fidesz) kifo­gásolta, hogy a délszláv tér­ségbe küldendő magyar egység - nemzetközi összevetésben - a legkisebb és a legrosszabbul fi­zetett. Keleti György honvé­delmi miniszter hangoztatta: a parlament „nem több, mint 500 fő” kiküldéséről határozott. Az­zal, hogy korszerű technikával látják el a kisebb létszámot, 1996-ban mintegy kétmilliárd forint takarítható meg. Tegnap megkezdte a FIáz a Munkáspárt népszavazási kez­deményezéséről szóló ország- gyűlési határozati javaslat tár­gyalását. Az alkotmányügyi bi­zottsága előteijesztése szerint a NATO-tagság kérdésében dön­téshozatal céljából nem rendej- hető el népszavazás. S. Á. A kisebbségekért. A demokrácia mércéje a kisebbségekhez fűződő viszony - mondta Horn Gyula azon a tegnapi parlamenti ünnepségen, amelyen a kisebbségekért tettekkel ki­álló személyeket és szervezeteket tüntetett ki. Képünkön a miniszterelnök az egyik kitünte­tettel, Sütő András erdélyi magyar íróval. 'fotó: feb/hajdu andrás * Átadták a Kisebbségekért-díjakat A kormány e díjjal a kisebbségekért kimagasló köz­életi, gazdasági, tudományos, oktatási tevékenységet végzők munkáját szeretné a nyilvánosság előtt is el­ismerni. Ezt Horn Gyula miniszterelnök mondta az emlékéremmel, oklevéllel és 200 ezer forint pénzju­talommal járó Kisebbségekért-díj átadásán hétfőn, az Országház Kongresszusi termében. Horn Gyula elmondta: Ma­gyarország kormánya szep­temberben az ENSZ kisebbsé­gek jogairól szóló 1992-es nyilatkozatának évfordulója alkalmából, december 18-át a Kisebbségek Napjává nyilvá­nította. Ettől az évtől kezdő­dően ezen a jeles dátumon ki­osztják a Kisebbségekért-díja­kat is, amellyel szeretnék kife­jezni: a kormány megkülön­böztetett szerepet tulajdonít a kisebbségeknek. Hozzátette: egy kormány kisebbségekhez fűződő viszonya a demokrácia mércéje. A kisebbségek tevé­kenysége, országépítő mun­kája felbecsülhetetlen értéket jelent a nemzet és az állam gyarapítása szempontjából. A kormány feladata tehát, hogy biztosítsa a kisebbségeket megillető jogokat. Ebben az évben a hazai és a határon túli kisebbségi szerve­zetektől, a kisebbségi közélet személyiségeitől csaknem 80 kitüntetési javaslat érkezett, amelyeket a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára által összehívott bizottság bí­rált el. A tizenháromtagú bi­zottság ajánlására a miniszter- elnök húsz magyar és külföldi személyt, illetve szervezetet részesített a Kisebbségekért- díjban. A pécsi kitüntetettek a kö­vetkezők: Gandhi Gimnázium a ci­gányság saját értelmisége ki­alakításának társadalmi fo­lyamatában, oktatásában, szel­lemi önszerveződésében Bog­dán János és Derdák Tibor irányításával betöltött egye­dülálló szerepével, amellyel példát, tartást és egyben buzdí­tást ad a többszörösen hátrá­nyos helyzetben lévő cigány­fiatalok számára. Nikolaus Lenau Közműve­lődési Egyesület az első civil kezdeményezésen alapuló német kisebbségi egyesület­ként a magyarországi német­ség kulturális identitásának erősítése, a német nyelv és kultúra ápolása érdekében ki­fejtett munkájáért, autonómia­sziget megteremtéséért, amelyben kiemelkedő érdemei voltak Kerner Lőrincnek és Báling Józsefnek. Tudósfórum. Budapesten tegnap megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 157. közgyűlése. A testület elfo­gadta az Akadémia 1996. évi költségvetését. Eszerint 6 mil­liárd 757,6 millió forint költ­ségvetési támogatást kérnek az Országgyűléstől. Rendezés. Az Egészségbizto­sítási Önkormányzat hétfőn el­fogadta az egészségbiztosítási alap 1994-es zárszámadását. Ebben az állami költségvetés felvállalta az alap 1992 és 1994 között felhalmozott 53,3 mil­liárdos hiányának rendezését. Eltekint ugyanis a központi forgóalapszámláról felvett 34,9 milliárd forint visszafizetésétől. Jogvédelem. Alkotmányelle­nes a polgári perrendtartásnak az a rendelkezése, amely sze­rint az apasági perben a tanú­ként megidézett személy is kö­telezhető a vérvétel tűrésére. Ezt tegnap mondta ki - egy kü­lönvéleménnyel meghozott ha­tározatában - az Alkotmánybí­róság. Döntésének megfelelően a kifogásolt rendelkezést 1996. december 31-ei hatállyal meg­semmisítette. Időtakarékosság. Mentesí­tették a közbeszerzési törvény hatálya alól azoknak a felsze­reléseknek a megvásárlását, amelyek a boszniai magyar kontingens számára halasztha­tatlanul szükségesek. Erről egyhangúlag döntött hétfőn az Országgyűlés honvédelmi bi­zottsága. A képviselők egyút­tal elfogadták azt a javaslatot is, hogy egy albizottság kí­sérje folyamatosan figyelem­mel a beszerzéseket. Fogyatkozás. Novemberben lényegében csökkent a deviza- számlákon elhelyezett konver­tibilis valuta mennyisége. Az MNB tájékoztatása szerint az elmúlt hónapban 4,8 milliárd forinttal növekedett a deviza- számlák forintértéke, miközben a leértékelés hatása 5,4 milliárd forintot tett ki. Feljelentés. Büntetőeljárást kezdeményezett a Vas megyei Rum községben emberéletet kioltó akciót irányító rendőr­tiszt ellen az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosának általános helyettese. Polt Péter foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alapos gyanúja miatt fordult a Legfőbb Ügyészséghez. Egyeztetők. Tegnap aláírták a Művelődési Ágazati Érdek­egyeztető Tanács ügyrendjét, s ezzel lezárult a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ér­dekegyeztető rendszerének ki­építése. Az új fórum legfonto­sabb feladata a mindenkori éves költségvetés pénzeinek felosztása az ágazatok között. Influenzaveszély Országos járvány még nincs, de Budapesten és Somogy megyében már tet­ten érték a határainkon túl­ról érkező hívatlan vendé­get, az influenzát. Mivel a fővárosban egy hét alatt mintegy hatvan százalékkal nőtt a megbete­gedések száma, a szakembe­rek arra számítanak, hogy a közeljövőben tovább romlik a helyzet. A legtöbb esetben az influenza A-vírusát izo­lálták, amely elsősorban a fiatal korosztályt, a 24 év alattiakat támadja meg. Tü­nete most is főleg a magas láz és a végtagfájás. Budapesten kívül töme­ges megbetegedéseket eddig csak Somogy megyében, Csurgón és környékén ész­leltek. Tűzoltómunka - két év után ismét önálló szervezetben Hangos esküvő után csöndes válás A szokásosnál is mozgalmasabb volt a tűzoltóság utóbbi két éve. Nem elsősorban a vörös kakassal vívott meg-megújuló harc miatt, hanem azért, mert szervezeti intézkedések bolygat­ták fel berkeiben a kedélyeket. Két éve összevonták őket a pol­gári védelemmel, s az új szervezeti egységet a Belügyminiszté­rium hatáskörébe utalták. Az intézkedés azonban - eny­hén szólva - nem vált be. Oly­annyira, hogy a kormány most törvényjavaslatot nyújtott be a két szervezet szétválasztására. Közben a tűzoltóság önkor­mányzati intézménnyé vált. Dr. Bleszity János tűzoltó vezérőrnagy, országos pa­rancsnok a két évvel ezelőtti frigyről a következőket mondta munkatársunknak:- 1993-ban csak a két orszá­gos parancsnokságot egyesítet­ték, megyei és városi egységei­ket - ki tudja, miért? - nem. A korábbi felemás intézkedés elő­nye, hogy most kevesebb bo­nyodalmat okoz a szétválasztás.- Júniusban váltak önkor­mányzati intézménnyé. Ez ho­gyan vált be?-Új „rokonként” az önkor­mányzatok kétféleképpen fo­gadtak bennünket: több megyei és városi testület igyekezett ki­egészíteni költségvetési kere­tünket, mások viszont csöppet sem örültek, csak újabb „anyagi púpnak” tekintettek bennünket.-Hány településen működik hivatásos tűzoltóság?- Az országban jelenleg 112 helyen van hivatásos önkor­mányzati tűzoltóság, ebből 94 úgynevezett vonulós egység. Ezek nemcsak székhelyükön, hanem tágabb környezetükben, összesen 3130 településen is el­látják a tűzvédelmet.- Mit ígér a jövő évi költség- vetés?- A hivatásos állomány 19,5 százalékos fizetésemelést kap. Gépjármű beszerzésére 500 millió forint áll majd ren­delkezésünkre. Ezenkívül a kormány jóváhagyta, hogy 6 milliárd forint kölcsönt vehe­tünk fel korszerű felszerelések vásárlására. Koós Tamás Gépjárművek beszerzésére félmilliárd forintot juttat a költségvetés fotó: feb/hajdu andrás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents