Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-15 / 342. szám

1995. december 15., péntek VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Mohácsi körkép Hétfőn testületi ülés Mohács önkormányzata hétfőn délután 2 órától képviselőtes­tületi ülést tart a városháza dísztermében. A tervezett 22 napirendi pont között egyebek mellett tájékoztató hangzik el a város közrendjének és köz- biztonságának helyzetéről, megtárgyalják a helyi közle­kedés viteldíjváltozását, a MOSZ Kft. átalakítását, az alapellátás átvételét a kórház­tól, és a középfokú oktatási in­tézmények munkáját. Szó lesz a patika privatizációról, az ön- kormányzati tulajdonban ma­radó lakások bérleti díjáról is. Már meglévő rendeletet kell kiegészíteni a díszpolgári cím adományozásáról, valamint a szociális igazgatásról és ellá­tásról. A Rókus utcai óvoda veze­tőjének megbízása, a mezőőri tevékenység átszervezése és Homorúd önkormányzatával egy együttműködési megálla­podás elfogadása és az állator­vos alkalmazására szintén sze­repel a tárgysorozatban. Játékbemutató Bolyban Faragott fa népi gyermekjáté­kok kiállítása látható Bolyban, az Erzsébet Vigadóban decem­ber 28-ig. A bemutatott játéko­kat meg is lehet vásárolni. Orvoskonferencia Kliniko-pathológiai konferen­ciát tartottak kedden délután a kórházban. A szakma legmaga­sabb szintű kontrollját adó ta­nácskozást négy éves szünet után újra rendszeressé teszik. Az oldalt összeállította: Berta Mária Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki ter­jesztői ügynökségének te­lefonszáma: 69-364-268 Baricz Imre aranyérmes életmű-kitüntetett A vasöntöde 25 éves környezetvédelme Az „Ipar a környezetért Ala­pítvány aranyérmét egy hete vette át Budapesten Baricz Imre, a Mohácsi Vasöntöde Ipari és Kereskedelmi Kft. igazgatója. Az öt évvel ezelőtt létrehozott díjat Baráth Etele, az Országgyűlés Környezetvé­delmi Bizottsága elnöke adta át. Az egyik legrangosabb hazai szakmai elismerésre a példamu­tató gondossággal és szakérte­lemmel kiépített környezetvé­delmi rendszer érdemesítette a vasöntöde vezetőjét. Baricz Imre irányításával elérték, hogy az üzem a város házai közé éke­lődve, termelési tevékenységet folytathat, hiszen elviselhető mértékű légszennyezettségi és zajszint értékeket tudnak tartani huzamosabb ideje. Baricz Imre frissen végzett gépipari automatizálási üzem­mérnök, amikor 1970. április 1- én a gyárhoz kerül, s azóta megszakítás nélkül itt dolgozik. Kezdetben energetikus, s egy­ben az egyik TMK részleg irá­nyítója. 1974-től a műszaki fej­lesztési csoport vezetőjeként már gyártmány-, gyártás- és gyárfejlesztéssel is foglalkozik a meglévő munkakörei mellett. 1976-ban az első törvény életbe lépésekor őt bízzák meg a kör­nyezetvédelmi előadói felada­tokkal. Ezen akkoriban főnökei többnyire inkább a jogszabályi kötelezettségek alóli kibújást értették, hiszen az üzem, akár csak hazánkban az összes többi hozzá hasonló, az elemi kör­nyezetvédelmi eszközökkel sem rendelkezett. Ekkor már heves támadások érték az or­szágos cég leányvállalatát, a különösen nagy légszennyezése és zajossága miatt. A körülötte lakók az öntöde városon kí­vülre telepítését követelték, s mint alternatív megoldás, még a bezárása is felmerült. Végül a patinás múltra és nem utolsó sorban a foglalkoz­tatási szempontokra tekintettel kompromisszum született: ha a környezetszennyezési mutató­kat javítják, tovább üzemelhet­nek. A gyár vezetői és műszaki szakemberei ekkortól az elér­hető legkorszerűbb technoló­giai megoldásokat keresték és építették be. Fokozatosan meg­szüntették a szabadtéri terme­lést, minden műveletet zárt térbe helyeztek. így a forma­homok regeneráló, illetve elő­készítő mű, majd az öntvény­tisztító és magkészítő is mű­helycsarnokot kapott. Baricz Imre 1979-es főmér­nökké, aztán az 1984-es igazga­tóvá történt kinevezésével a környezetvédelmi beruházások fölgyorsultak. Modern formázó gépsort helyeztek üzembe, és a kupolókemencék korszerű tüze­léstechnikai berendezéseinek kialakítása révén folyamatos termelést hoztak létre. Felszere­lik a hidromechanikus pemye- és füstgáz leválasztókat is a kéményekre, s ezzel a lég­szennyezési mutatóik az előző évtizedekben mértnek a 10%-a alá csökkent. A zajszintet az egyedi hangszigetelésű beren­dezések, továbbá a hangelnyelő falak beállításával tartósan a megengedett 50 decibel alatt tudták tartani. 1995-ben már nem kötelezték az üzemet zaj­védelmi bírságra, s a légszeny- nyezés miatt évek óta mindösz- sze 40 000 forintot fizetnek. Tizenöt év alatt több mint 36 milliót költöttek környezetvé­delmi beruházásra, s ez idő alatt az általuk fizetett bírság nem haladta meg a 3 milliót. K.P. latú Mohácson az idén. A piaci napokon is árusító ruhakereskedők, játék-bazárárusosok mel­lett egy zödséges vállalta csupán a hóban toporgást a városháza előtti téren. fotó: tóth Késik a gázbekötés Mohács-szigeten A városhoz tartozó szigeti kör­zetek évek óta várják, hogy a korszerű fűtőenergia, a gáz, hozzájuk is eljusson. Ám a ve­zetékes földgáz hálózatának ki­építése egyedül Baja irányából lenne megoldható, s ezt belát­ható időn belül senki sem ígérte az ott élőknek. Ugyanakkor idén tavasszal a PRÍMAGÁZ Rt. az általa már több települé­sen megelégedéssel alkalma­zott módszerrel, a tartályos gáz felhasználására tett ajánlatot Homorúd, Sárhát és Újmohács polgárainak. Homorúd végül egy másik beruházó mellett döntött, Sárháton olyan keve­sen igényelték a bekötést, hogy a rendszer kialakítása gazda­ságtalannak bizonyult, de az újmohácsiak belevágtak. A szigeti városrész 101 csa­ládi házába kérték a propán gáz bevezetését. Az újmohácsiak házanként 35 ezer forint köz­műfejlesztési hozzájárulást fi­zettek, s a 15 milliós beruhá­záshoz Mohács önkormányzata 1 millió 650 ezer forinttal járult hozzá. A PRÍMAGÁZ Rt. megbízásából az European Kft. a kivitelezést november 7-én kezdte el. Eredetileg a munka befejezését ez év végére tervez­ték, de a korán beköszöntött tél hátráltatja a szerelést. A nyíl­tárkos átadást ezen a héten újra el kellett halasztaniuk, így az Iskola, az Úttörő, a Radnóti, a Gát és a Horváth Sándor utcák­ban, továbbá Papkerten még mindig várhatnak az árkok visszatemetésével. A beruhá­zók viszont reménykednek, hogy januárra megenyhül az idő, s néhány hét alatt befejezik a munkálatokat. B. M. Az épület homlokzata már megszépült fotó: laufer László Megújult a községháza Dunaszekcsőn a századfordu­lón jegyzői irodának és szol­gálati lakásnak építették a te­lepülés központjában álló községházát. Az épület alap­vető funkciója soha nem vál­tozott, de amúgy már alapo­san megkopott. Idén a képvi­selőtestület határozata alapján a 80 milliós költségvetésük­ből a tető kijavítására 1,2 mil­liót költöttek, a külső hom­lokzat vakolására pedig 670 ezer forintot. A felújított ház földszintjén a körzeti megbízott rendőr irodája és egy nagy tanácste­rem van, míg az emeletet a polgármesteri hivatal helyisé­gei foglalják el. Karácsonyi készülődés A Városi Vöröskereszt és a Bartók Béla Művelődési Köz­pont közös szervezésében hát­rányos helyzetű mohácsi csalá­dok számára december 19-én, kedden délután 2 órától tarta­nak karácsonyi ünnepséget az Ifjúsági Házban. A meghívot­takat dr. Marosi Irén, városi tisztifőorvos köszönti, majd a Belvárosi Általános Iskola ta­nulói adnak műsort. A vöröske­reszt élelmiszercsomagokat ad át, s mód lesz a helyszínen az adományokból összegyűjtött já­tékokból, könyvekből és ru­hákból választani. A Park Utcai Általános Is­kola ének-zene tagozatos tanu­lói a hagyományos karácsonyi hangversenyüket idén decem­ber 21-én, csütörtökön 18 órá­tól tartják a Zárda templomban. Az ünnephez illő műveket szó­laltat meg a kicsinyek kórusa Kovácsné Horváthy Lenke ve­zényletével, a Pro Muzika, az A'Capella és a Primavera kóru­sokat pedig Imréné Ivánfi Márta és Kiss Miklós vezénylik. Orgonán kísér Kovács Győ- zőné, Ló'rincz Jenő és Kerekes Adrienne. A kórház, a város egyik leg­több emberét foglalkoztató in­tézménye, a dolgozóinak gye­rekeit december 22-én, pénte­ken fogja megajándékozni. Ők a karácsonyi ünnepségüket a filmszínházban tartják. Anyakönyvi hírek Születtek: Szabó Attila (Mo­hács), Navreczki Roland (Sze­derkény), Ádi Viktória (Boly), Varga Dániel (Mohács), Varga Gergely (Mohács). Házasságot kötött: Németh Andrea Judit és Litter Gábor. Meghaltak: Kranz Ferencné Liszal Etelka (Mohács), Szőke Jánosné Németh Rozália (Me- cseknádasd), Gungl Jánosné Gáti Györgyike (Mohács), En­gelschalt Antalné Kappelmayer Erzsébet (Dunaszekcső), Mé­száros József (Mohács), Vincze Sándor (Mohács), Hallgató La­jos János (Mohács), Keller Lő­rinc (Geresdlak). Újra a régi - Az 1910-ben épített Korona Étterem főbe­járata eredetileg az épület sarkán volt, ott, ahová a most be­fejezett részbeni átalakításkor került. Igaz, ma már az étte­rem csupán egy kisebb alapterületet kapott, mert a föld­szinten több üzletet választottak le a megváltozott piaci igényekhez igazodva. fotó: tóth László Rossz érdemjeggyel minősí­tette a látogatását követően mohácsi tapasztalatait dr. Kal­tenbach Jenő, a nemzeti és et­nikai kisebbségi jogok ország- gyűlési biztosa. Az elmúlt héten tartott találkozón Kuti István polgármester, Kovács István a cigány, Udvarácz Má­tyásáé a horvát és Kolbach Fe­renc a német kisebbségi ön- kormányzatok képviselői vol­tak a szószólók. Két órán át tartó panaszára­datot zúdítottak az ombuds- manra a választott vezetők. A roma képviselő a kisebbségi el­nököknek a városi közgyűlések zárt üléseiről történő kizárását reklamálta, és sérelmezte, hogy a képviselőtestületben a több­ségi koalíció leszavazza az in­dítványaikat. A német önkor­mányzat elnöke egyebek mel­lett azt rótta föl, hogy áprilisi beadványaikról a mai napig sem szavazott az önkormány­Elégtelen zat. Udvarácz Mátyásné, a hor­vát önkormányzat alelnöke az anyanyelvi oktatásuk hátrányos helyzetét panaszolta el. Vala­mennyien kifogásolták, hogy kulturális rendezvényeik esetén terembért kell fizetniük, ugyan­akkor működésükhöz a köz­ponti támogatáson kívül egyet­len fillért sem kaptak a város 1,8 milliárdos költségvetéséből, hogy ügyeik intézéséhez nin­csenek önálló helyiségeik, hogy a kisebbségi képviselők nem kapnak se tiszteletdíjat, se költ­ségtérítést. Kuti István az elhangzottakra meggyőző érveket nem talált, csupán a nemzetiségi bázis- könyvtár és a múzeum meglé­tével példálózott. Miután már kellően „besötétült a kép”, Kolbach Ferenc elismerte, hogy az utóbbi három hónapban több esetben bevonták a döntések előkészítésébe a kisebbségeket, majd a romák igyekeztek a pol­gármester védelmére kelni. Dr. Kaltenbach Jenő a pana­szok többségét jogosnak tartva javasolta, hogy a kisebbségek kezdeményezzék egy helyi rendelet alkotását a képviselő- testületnél, amit az köteles 90 napon belül elkészíteni. Ebben szabályozzák a viszonyukat, beleértve a zárt üléseken való részvételt és a tiszteletdíjakat is. Ugyanakkor a kifogásaikat sorolókat arra kérte, készítse­nek hosszabb távú programot és dolgozzák ki a nemzetiségi intézmények struktúráját is. Az eseményt a német ARD televízió kamerája is rögzítette, s így a későbbiekben esetleg senki ne csodálkozzon, ha megkérdezik valahonnan: hova tűnt a sokszor emlegetett, pél­damutató nemzetiségi politi­kája Mohácsnak? Köveskuti P. |wl |j J1 ^ IJDTkiíűŰíiJj MOHÁCS Moyer Nyomda, Árok u. 17. : (69) 311-04/ Álom Bt., Széchenyi tér 9. \ (69) 322-847 Spitz Jánosné | Dózsa Gy. u. 40. (temető iroda) ^ h 4 > V

Next

/
Thumbnails
Contents