Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-14 / 341. szám

8 Dunántúli Napló Közélet 1995. december 14., csütörtök Ágazati és globális szemlélet Jön a „vadásztörvény” Magyarországról származik a világrekord dámvad trófea, amely Guthon kerUlt terítékre (Hajdú-Bihar megyében) 1901- ben, majd Abádszalókon ejtettek el 1993-ban egy rekord őzba­kot. Az elmúlt napokban az Észak-Magyarországi Erdőgazda­sági Rt. Szini Erdészetének területén terítékre került vadkan­agyar döntötte meg a 25 éves hazai rekordot. * Allatmesék Arasznyi, gyönyörű szép kis- cicát ajánlanak. Állatbarát és védő asszony meséli, hogy egy idős néni, aki 90 macská­ról gondoskodott, gerincsérü­lést szenvedett és az állatok ellátásával őt bízták meg, mert tudják, hogy ő fog csi­nálni valamit. A nem egészen fiatal hölgy máris roskadozik gerinctörés nélkül is .. . Láttam sintér által elfogott kutyáját az utolsó forintjain kiváltó öreg nyugdíjast is. Meríthetnénk bárhonnan, akár a saját gyakorlatból. Nagy gond az állatok tartása. Még akkor is költséges, ha nem is Pedigre Pált, vagy Ki- teCat és egyéb reklámozott tápot fogyasztanak. Drága a száraz kenyér, csirkefej, láb és a vagdalék is. Aki számára az állat társat jelent és nem csak akkor be­csüli, ha megfejheti, tojik neki, vagy hizlalni érdemes - növekvő gondoknak néz elébe már holnap is. A puszta fenntartás, oltás is elég költ­séges. Négylábú útitársaink velünk szűkölködnek és szá­mukra mi „húzzuk meg a nad­rágszíjat”. Készül az új állat­mese: öregasszony két macs­kával, fogyó értékű nyugdíj­jal. Könnyeztetőre sikerül, vagy krimi lesz? „Happy end” nem valószínű ... KTA Szálkák „Expedíció szimplex” Luxus-csillogást idéző espresso - megközelítve „miniben az USA ideált - sok mindent kínál a többféle kitűnő kávén kívül. Egyik fajtához jól esne valami ropogtatnivaló. Színes mű­anyagzacskók kínáltatják ma­gukat. Leveszek egyet a muta­tós állványról. „Pom-frit” - magyarul olajban sült krumpli. Persze a külföldi cég szaba­dalma és előírása szerint ter­melt, szedett és feldolgozott burgonyából. Ezt biztosítja a csomagolás és az ÁRA. Meg­közelíti egy szerény ebéd költ­ségét. Restelltem visszatenni, pró­bálom élvezni és nem gondol­kozni ... A marékravaló, való­ban gondosan pirított burgo­nyaszirom ízletes, kiváló áru, mégis az ár csak a csomagolás­sal elfogadható. Tehát azzal a gyakorlattal, hogy meg kell fi­zetni a külsőt, amellyel közelí­teni próbálunk valami elképzelt európait, netán világ-nívót. A kávét kortyolgatva elgon­dolkodtam a csomagoláson ki- csiben-nagyban. Kétségtelen, hogy a gyógyszerek csomago­lása is óriásit fejlődött. Régeb­ben, amikor a receptre írt poro­kat a gyógyszerész - aki akkor még nem volt számlázó és számítógép kezelő - gondosan elkészítette, ügyesen hajtoga­tott papírborítóba szórta. Ostya kellett hozzá, hogy a keserű port le tudjuk nyelni. Akadt né­hány pirula is: aszpirin,-Bayer, Pyramidon, Darmol, stb. Az orvosságok nagy részét oldat­ban kaptuk. Kerekoldalú üveg - belső, szegletes-recés - külső használatra. Az üvegek szép, kerek papírgallért kaptak gon­dos felirattal oldalukon. Manapság talán csak a ter­mészetgyógyászok „expediái­nak” ilyen módon. Arra is em­lékszem, hogy a régen tanult „formulae normales”-ben sze­repelt az „expedíció szimp­lex”. Azt jelentette, hogy a tel­jes hatóanyagot a lehető le­gegyszerűbben adják. A lé­nyeg tehát benne volt. A gya­korlatban nem gondolhatunk a megállíthatatlannak tűnő fo­lyamatban olyan ötlettel elő­jönni, hogy megelégednénk egyszerűbben csomagolt gyógyszerrel, ha tartalmazza a hatóanyagot, egyszerűen és ol­csóbban. Naiv elgondolás ez a forgó­ajtóra, pater-nosterre, üzemi szalagra, számítógépre és mindenekfelett reklámra állí­tott termelésben és fogyasz­tásban. Ez van! Most előttem a forró kávé és a szépen csoma­golt burgonyaszirom. „Pop­corn”, pizza-lángos és társaik. KTA Közismert,hogy a bérvadá­szat jelentős devizabevételeket hoz évtizedek óta. Új vadgaz­dálkodási szabályozásra van szükség, mert több mint három évtizedes a vonatkozó törvény, és mert a rendszerváltással be­következett tulajdonváltás a vadgazdálkodást is mélyen érintette. A kormány által jóvá­hagyott törvénytervezetet való­színűleg a természetvédelmi és erdőgazdálkodási törvényter­vezettel együtt nyújtják be a parlamentnek talán még az év vége előtt. A törvény egyik célja, hogy - részben új keretek között - megőrizze azt a nem­zetközi rangot, amelyet Ma­gyarország kivívott. A nyolcvanas évek óta napi­renden van az új törvényterve­zet megalkotása. A földtulajdo­nosoknak, az élőhelyen gazdál­kodóknak nem volt lehetősége arra a vadgazdálkodásban, hogy érdekeiket érvényesíthes­sék. Ez feszültségek forrásává vált, és a rendszerváltás után rendezni kellett a földtulajdon és vadászati jog kérdését. Pintér István országos vadászati fő­felügyelő munkatársunknak elmondta, hogy kikérték azok­nak a szervezeteknek a véle­ményét, akik vadgazdálkodás­sal foglalkoznak, akár mint földtulajdonos, erdőgazdál­kodó, mezőgazdasági termelő vagy akár mint vadgazda. Poli­tikai döntés eredménye, hogy a vadászati jog kötődjön a földtu­lajdonhoz. Ennek az elvnek előnye, hogy aki az élőhelyet gon­dozza, a földtulajdonos vagy a gazdálkodó, biztosítani tudja a vad számára a táplálékot, a nyugalmat, a búvóhelyet, az életkörülményeinek megfelelő feltételeket, ami jelentős mér­tékben hat a vadállomány fennmaradására. Viszont a földtulajdon-vi­szonyok kialakulatlansága aka­dályozhatja ennek az elvnek az érvényesülését. Elaprózott terü­letek esetében a földtulajdono­sok dönthetnek arról, hogy lét- rehoznak-e valamilyen szerve­zeti formát a vadgazdálkodásra, illetve arról, hogy haszonbér­letbe akarják-e adni a vadászte­rületet. A vadászati jogot akkor sem veszik el a tulajdonosok, ha ennek a határidőig nem tesznek eleget, az önkormány­zat jegyzőjének nyilatkozata után akkor is megkapják pél­dául a bérleti díj rájuk eső ré­szét, de viselniük is kell az az­zal járó terheket. Nem lesz könnyű az átállás, vélekedik Pintér István, de bí­zik benne, hogy a megerősített vadászati felügyeleti rendszer eredményesen fog működni. A vad tulajdonjogában nem lesz változás, a szabad területen élő vad az állam tulajdona marad, viszont a zárt területen élő vad a tenyésztő, vagy a vadgazdál­kodó tulajdona. A törvény általában a vadá­szatra jogosulttal szemben ír elő vadgazdálkodási kötelezett­séget, az állam határozza meg a körzetekre készített regionális vadgazdálkodási terveket. Vár­hatóan 24 vadgazdálkodási körzet alakul ki, amelyben je­lentős segítséget tud majd a minisztérium adni a térség vad­gazdálkodási hatósági felada­tait irányító vadászati felügye­lőnek, akinek engedélyezési jogköre lesz, az egyes vadászte­rületekre szóló tízéves-, illetve éves vadgazdálkodási tervek jóváhagyása során. Az éves vadgazdálkodási tervek főleg a vadállomány lét­számát hívatottak szabályozni, de Pintér István hangsúlyozza, hogy az erdőfelügyelőségeknek és a természetvédelmi hatóság­nak erdő-, illetve védett termé­szeti területet érintő esetekben egyetértési jogköre lesz. Te­kintve, hogy korszerű, ökoló­giai szabályozás csak széles ágazati egyeztetéssel valósít­ható meg, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vadgaz­dálkodás érdekeit már a körzet­tervek készítése során össze­hangolják. A terveket a föld­művelésügyi miniszter hagyja jóvá, de a természetvédelmi miniszterrel egyetértésben, ahogy a vadászható és a véde­lem alá eső fajok meghatározá­sát is egyezteti a két tárca. De a nagy kérdések a terüle­ten dőlnek el, hiszen a vadá­szati jog nálunk hagyományo­san a területhez kötődik, ezt hívják revír rendszernek. Ezért is fontos szakasza a törvény­nek, hogy mekkora a minimális vadászterület. A tervek szerint ez 3 ezer hektár lesz, ez szol­gálja megfelelően a vadvéde­lem érdekeit, hiszen az elapró­zott vadászterületeknél a tulaj­donosi érdekek következtében kedvezőtlenül fokozódhat a va­dászati nyomás. A túlhasznosí- tás negatív jelei már jelentkez­tek az utóbbi időben, habár en­nek inkább a jelenlegi bizonyta­lanság az oka. Ezért eltérő a ha­zai törvényjavaslat az európai gyakorlattól, hiszen ott 2-300 hektáros vadászterületek ala­kultak ki. Viszont például Né­metországban is 4-5 ezer hektá­ros védelmi körzetekbe tömö­rülnek a vadászatra jogosultak, és önkorlátozást vállalnak azért, hogy időszakonként egy- egy trófeás vadat ejtsenek el. Ezt itthon már a törvényjavaslat megcélozza, mert bár a 3 ezer hektáros vadászterület a nagy­vadnak még nem ideális nagy­ság, de ekkora területen már stratégiailag tervezhető a vad- gazdálkodás, és várhatóan en­nél nagyobb területek is kiala­kulnak. Zipernovszky Kornél 200 pengő fix A középiskolák negyedikes tör­ténelemkönyvének 71. oldalán mind sóvárabban olvasgatom a táblázat címét : „Az értelmiség havi fizetése pengőben (1929), amikor a havi 200 jó fizetésnek számított”. Akkor a legtöbbet az egyetemi tanár (898), a legkeve­sebbet a kezdő tisztviselő (199) kereste. Vajon a mai árak, adók, kis­millió elvonás mellett mennyit kellene hazavinnie forintban mondjuk egy diplomás MÁV tisztviselőnek, aki hajdan 424 pengővel igencsak anyagi biz­tonságban élt? De hagyjuk, az ilyen számítgatásoknak nincs ér­telme. Szívesen beérnénk azzal a néhány száz, 1929-es értéket képviselő pengővel is havonta. Nem fogadom Az asszony dühösen meséli be­teg férje esetét.- Elment a körzeti orvoshoz, de az szabadságon volt, így az őt helyettesítőnél állt sorba. Jött ki az asszisztens, beszedte a be­tegbiztosítási kártyákat, a fér­jemét átfutva közölte, hogy az még a régi, s különben sem vá­lasztott még háziorvost, így nem fogadhatják. A férjem nem kapott levegőt a meglepetéstől, de nem csinált jelenetet, ott­hagyta az egészet. Felhívtam a TB igazgatóságot. Megnyugtat­tak, hogy december 31-ig érvé­nyes a férjem „régi” kártyája, s amíg nem beteg, nem köteles háziorvost választani, tehát kö­teles lett volna őt beengedni az asszisztensnő a rendelésre. Nyugdíjasok sora A nyugdíjasoknak 10%-os en­gedményt hirdető diszkont előtt mind hosszabb a sor. A metsző hidegben csak a panaszáradat melengeti a lelkeket, s a re­mény, hogy mielőbb bejutnak a melegbe.- Most érdemes megvenni a szaloncukrot az unokámnak - jelenti ki az egyik nő. A mel­lette álló rábólint, s megtoldja: - Meg a mikulást, magunknak meg a cukrot, lisztet, a többit, hogy karácsonyra legalább enni legyen mit. A mögöttük álló ka­lapos férfi elmosolyodik, aztán csendben maga elé bámul, majd halkan megszólal: - Jól mondja asszonyom, hogy enni legyen mit. Legalább karácsonykor dőzsölhessünk egy kis bejgli­vel, sajttal, csokival. A sorban állók vacogva, irigykedve nézik azokat, akik bent degeszre tömhetik a kosa­rukat. Akkor minek hirdetik? A rádiótelefonon hívó férfi fel­háborodva mondja, őket be­csapták, sőt, meg is alázták:- Az autószalon meghirdette tesztelésre a legújabb modellt, szerettük volna mi is kipró­bálni. Beálltunk több milliót érő kocsinkkal a telephelyre, megmondtuk, tesztelésre jöt­tünk, az alkalmazott már hozta is elő a garázsból a csodaautót, jött a tulajdonos, de amikor meglátott minket, habozás nél­kül közölte, most nem ér rá. És később? - kérdeztük megle­pődve. Akkor sem! - hangzott az elutasító válasz. Már épp kérdeztem volna, beletörődtek-e, amikor ismét közvetíteni kezdett a hívóm:- Jöttünk ki lógó orral és dü­hösen, amikor két férfi és egy nő érkezett. A tesztautó még ott állt, a tulajdonos boldogan be­ültette őket és már indultak is a próbaútra. A jó édes anyját! Ha nem mindenkire áll ez a lehető­ség, akkor mi a fenének hir­deti?! - fakadt ki, s megszakadt a vonal. B. Murányi László Az éves vadgazdálkodási tervek főleg a vadállomány lét­számát hivatottak szabályozni Csaknem 13 milliárd az önkormányzatoknak Mi célt szolgál a céltámogatás? A települési önkormányzatoktól az 1996-os évre 801 céltámoga­tási igény érkezett, melynek tel­jes támogatási összege 21 milli­árd forint. A parlament döntése alapján céltámogatásra mind­össze 12,7 milliárd forint bizto­sítható, így csupán 400-450 ké­relem kaphat támogatást. A rendszertörvény értelmében (1992. évi LXXXIX. tv.) alapve­tően nem az önkormányzatokat rangsorolták, hanem prioritá­soknak határoztak meg: öt cél ál­lami finanszírozhatósága jelenik meg a ’96-os költségvetési tör­vényben is. Darázs Imréné, a Belügymi­nisztérium önkormányzati gaz­dasági főosztályának vezető-he­lyettese munkatársunknak el­mondta: a céltámogatás alanyi jogon jár az önkormányzatok­nak, de a lehetőségekkel össz­hangban csak a kiemelt célok támogathatók. 1996-ban a tele­pülési szilárd hulladéklerakók építése, az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek ki­váltása, a működő kórházak és rendelők egészségügyi gépei­nek, műszereinek beszerzése, a műszakilag összetartozó egyes beruházások, valamint szenny­vízcsatornák és -tisztítók létesí­tése élvez állami támogatást. Kikerült a támogatandó beruhá­zások köréből a kollégium, il­letve a tornaterem-építés, vala­mint a szociális otthonok létesí­tése. Ezek lemaradása sem fáj­dalmas, mert a céltámogatási körben nem kezelendő beruhá­zások egyedi ügyekként a cím­zett támogatás keretén belül fi­nanszírozhatók. Darázs Imréné hangsúlyozta, hogy sajnos az ötödik kategóriában szennyvíz­csatornák és -tisztítók építése - se reménykedhet mindenki, csu­pán az igények 40 százalékát tudják kielégíteni. Itt tehát a rendszertörvény szerint belső rangsor alapján sorba állítják az önkormányzatokat, és a vízbázis sérülékenységi fokozata alapján fogadják el, illetve utasítják vissza a támogatási igényt. Ezt a besorolást a KVHM elvégezte, s teljesen nyilvános. A konkrét önkormányzati beruházási listá­ról a költségvetési törvény ki­hirdetését követően 4 hónapon belül kormányközlemény jele­nik meg. Ennek ismeretében az önkormányzatok finanszírozási szerződést köthetnek a számla- vezető bankkal. A bankon ke­resztül lehívhatják a támogatást, és megkezdődhet a beruházás. A céltámogatás lehetőségei nem érinthetik hátrányosan az elmaradott, forráshiánnyal küszködő önkormányzatokat. Tudvalevő, hogy a támogatási igényekhez megfelelő összegű saját forrásokat kell felmutat­niuk, amelyek jelentősen mérsé­kelhetők. Ha egy önkormányzat más önkormányzattal társul, 10 százalék többlettámogatást kap, ugyanilyen kedvezményben ré­szesülnek az 1000 lakosnál ki­sebb települések. A céltámoga­tási kiegészítő keretből a társa­dalmi, gazdasági szempontból elmaradott települések részesül­hetnek, a saját forrás 50 százalé­káig. A támogatás feltételei és formai követelményeik továbbra is változatlanok. Azoknak, akik 1996-ra nem kaptak céltámoga­tást, új pályázatot kell benyújta­niuk 1996. március 14-ig. A fel nem sorolt célok benyújtott tá­mogatási igényei érvényüket vesztik. A parlament a napokban elfo­gadta az 1997-es célokat megha­tározó támogatási listát, amely rövid időn belül megjelenik a Magyar Közlönyben. Ennek alapján 1997-ben állami támo­gatásban részesül a szennyvíz- tisztító és szennyvízcsatorna épí­tése, beleértve a folyékony hul­ladéktisztító telepet is, az életve­szélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása, a kórházak és rendelők egészségügyi gép- és műszer beszerzése, valamint a települési szilárd hulladék le­rakóhelyek építése. Ebben az időszakban a telepü­lési önkormányzatok még nem képezik a kincstár részét közvet­lenül? Darázs Imréné hangsú­lyozza, nem szabad, hogy az ön- kormányzatok a beruházás, fi­nanszírozás rendszerében meg- érezzék a kincstár működésbe lépését. Át kell hidalni azt a ne­hézséget, amit az okoz, hogy a pénzügyi rendszer főszereplője, az Állami Fejlesztési Intézet a kincstár részévé válik. Danyi József Óriásraktár Alsónémediben A német Rewe-cég élelmi­szer-üzletláncot épít ki Ma­gyarországon, ennek első lé­péseként Alsónémedi hatá­rában lerakták a hálózatot majdan ellátó órási raktárház alapkövét. Öt hónap alatt vasbetonszerkezeti elemek­ből egy 21 ezer négyzetméte­res bázis épül, s ez látja majd el zöldséggel, gyümölccsel, tejtermékkel a diszkontbol­tokat. A Rewe-cég Európa egyik legnagyobb élelmi- szeráruház-lánca. Magyaror­szágon több száz millió fo­rintos beruházással a követ­kező három évben összesen 300 diszkontüzletet nyitnak; Szentesen és Tapolcán már át is adták az első boltokat. A betárolt élelmiszereket na­gyobb részt a hazai termelők­től vásárolják, s ebből ex­portra is szállítanak. 4 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents