Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-11 / 338. szám
8 Dünántúli Napló Közélet 1995. december 11., hétfő Magyarországi Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Pályázati felhívás A kormány a hazai kisebbségek önazonosságának megőrzését, hagyományai gondozását, átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradását, a kisebbségi létből fakadó kulturális hátrányok mérséklését szolgáló tevékenységek támogatása céljából 2177/1995. (VII.4.) sz. határozatával létrehozta a „Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért” Köz- alapítványt. A közalapítvány kuratóriuma a fenti célok megvalósításának elősegítése érdekében pályázatot ír ki. Pályázni lehet 1. a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi közösségeit megszervező, 2. öntudatukat megerősítő, 3. az anyanyelv és kultúra megőrzését és kutatását, 4. a kisebbségek és a magyarság békés együttélését, egymás kultúrájának megismerését elősegítő programokkal. A kuratóriumi elbírálásnál előnyt jelenthet, ha a pályázat eddigi eredményeket felmutató társadalmi kedvezményezésekre és saját anyagi forrásra is épít. A kuratórium elsősorban programokat kíván támogatni, a kisebbségi ön- kormányzatok és szervezetek működési költségeihez nem kíván hozzájárulni. A nyilvános pályázaton részt vehet bármely jogi vagy természetes személy. Pályázni a pályázati útmutató alapján lehet. A pályázat határideje: 1995. december 20. Cím: Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért" Közalapítvány, 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Levélcím: 1357 Bp. Pf. 2. Pályázati útmutató: A Közalapítvány a pályázatok kedvező elbírálása esetén kizárólag anyagi támogatást tud nyújtani, technikai eszközök, felszerelések beszerzéséhez és kiszállításhoz szervezési segítséget nem áll módjában nyújtani. A Közalapítványhoz benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell: 1. Annak a programnak, kezdeményezésnek, akciónak nevét és tartalmi leírását, amelyhez a pályázó a támogatást kéri, valamint program, kezdeményezés, akció megvalósításának várható idejét. 2. A program, kezdeményezés, akció teljes költségigényét tartalmazó tételes (főbb költségtételek szerinti bontásban elkészített) költségvetést. 3. A saját és más (külső) forrásokból esetleg rendelkezésre álló anyagi fedezet (a külső források esetében az összegeket a forrásokat rendelkezésre bocsátó szponzorok szerinti bontásban, a szponzorok tételes felsorolásával kérjük megadni.) A fentiek alapján a Közalapítványtól kért támogatás pontos kalkulációval alátámaszott összegét. 5. A pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ugyanabban a témában fordult a pályázattal már alapítványhoz, intézményhez. (Ameny- nyiben igen, fel kell tüntetni, hogy hová és milyen összeget kért.) 6. A pályázó adatait (pontos név, cím, számlavezető pénzintézetének pontos nevét és címét, valamint számlaszáma). A tandíjbevétel biztosítja a hallgatói létszámnövekedés forrásait Tízmilliárd forint a felsőoktatásnak Bretter Zoltán parlamenti felszólalása a költségvetési vitában Egy szikár ténnyel szeretném kezdeni hozzászólásomat, amely bizonyos értelemben válaszol az ellenzék számos felvetésére: az idei költség- vetésben több mint tíz milliárd forinttal emelkedik a tavalyihoz képest a magyar felsőoktatás támogatása. Ez az összeg mintegy húsz százalékkal több a tavalyi felsőoktatásra vonatkozó összköltségvetésnél, nem lehet tehát csekély mértékű emelkedésnek nevezni. Nem állja meg tényszerűen a helyét az az állítás, hogy a kormány a felsőoktatás ellehetetlenítését foglalta volna törvénybe. Igaz azonban az az érzés, amivel mindannyian küszködünk, akik a magyar felsőoktatásban tanítunk. Én magam is tudom, hogy milyen nehéz helyzetbe került akár az a tanszék is, amelyiken én dolgozom, ahol mindennapi probléma a papír vagy a másológépbe való festék beszerzése. Éppen ezért mondom azt, hogy a mai állapotok mellett, a mai intézményi rendszerben nem maradhat fenn a magyar felsőoktatás. Miközben arra az érzésre gondolok, ami sokunkat elfog, akik a magyar felsőoktatásban dolgozunk, hogy itt igenis vannak pénzbeli hiányok; ugyanakkor azt állítom, hogy igenis, van többlet. Ez a többlet viszont célzott többlet, amely világosan megfogalmazott célokra és programokra fordítható. Az intézmény integrációja Melyek azok a célok, amelyekre a költségvetés fejlesztési többletforrásokat biztosít? Mindenekelőtt az a cél, amit a kormányprogramban is megfogalmaztunk és amelyet ez a költségvetés is finanszírozni igyekszik: a hallgatói létszám és a doktoranduszok számának növelése. Körülbelül félmilli- árd forint többletforrás jut a hallgatók képzésének finanszírozására, maguk a hallgatók pedig 1,3 milliárd forinttal fognak több pénzt kapni jövőre, s ez abból adódik, hogy sokkal több, húszezerrel több hallgató fog a felsőoktatási intézményekben tanulni. Emellett pedig 360 millió forint a doktoranduszképzés többlet- költsége. A másik cél, amelyet a költségvetés finanszírozni próbál, az integráció. Két dologra kell itt gondolni. Az egyik egy kifejezett integrációs többlet, a másik pedig egyfajta kisegítési többlet olyan intézmények számára, amelyek bajba kerülnek az év folyamán. Fontos azonban, hogy amikor bajba kerül az egyetem - emlékezzünk a miskolci egyetem helyzetére -, akkor nem egy minden további nélküli pénzadomány születik meg, hanem elkészül valamiféle ésszerűsítési terv, és ezt igyekszik finanszírozni a költségvetés. Vagyis ésszerű és tervszerű átgondolás alapján próbálja ezeket a pénzeket a felsőoktatási intézményeknek juttatni. A tandíj felhasználása A harmadik forrása ennek a többletnek mindenképpen a tandíj lesz, amely hozzávetőleg 2,6 milliárd forintos bevételt jelent a felsőoktatás számára. Itt szeretném világosan leszögezni, hogy e mostani költségvetés ezeket a pénzeket a felsőoktatási intézmények számára tartalmazza. Ugyanakkor megjegyzem, szerintem az az elfogadható megoldás, mely szerint az intézmények közvetlenül maguk rendelkeznek a tandíjbevételek fölött, nem a központi költségvetésbe folyik be. Nem szerencsés a tandíjbevételeket összesíteni, központosítani és majd adott esetben pályázati alapon újra elosztani. Ha megoldható, akkor az első változat ésszerűbb. Amikor eszmei értelemben beszélünk erről a tandíjbevételből, akkor fel kell hívnom a figyelmet, hogy ez az összeg biztosítja a hallgatói létszám- növekedés forrását. Tehát igenis van kapcsolat a tandíjbevétel és a hozzávetőleg húszezerrel több egyetemi és főiskolai hallgató feltétele között. Fontos része a felsőoktatási IrtftíZitiénfrendszer finanszírozásának a felújítási többlet. Köztudott probléma, hogy a dologi kiadások évek óta ugyanazon a szinten vannak. Éppen ezért a költségvetésben megjelenik egy célzott támogatási lehetőség, a felújítási többlet, amely ezeket a dolgokat valamilyen módon kompenzálja. A tudomány támogatása A tudomány támogatásának egyik legfontosabb eszköze az Országos Tudományos Kutatási Alap, amellyel kapcsolatosan számos vitának voltunk tanúi. Itt az SZDSZ egyértelműen azt a megoldást javasolja, amely már évek óta él; vagyis azt, hogy az OTKA elkülönített állami pénzalap maradjon és legalább a tavalyival megegyező mennyiségű pénzt tudjon szétosztani. Ennek érdekében a Magyar Szocialista Párttal közösen módosító indítványt adtunk be, és remélem, hogy - az olyan megoldási javaslatokkal szemben, mint amelyek az összeg akadémiai felügyeletét kívánták biztosítani - sikerül az OTKA-t elkülönített pénzalapként megtartani. Mindezeket összevéve, azt kell mondanom, hogy ez a több mint tíz milliárd forintos, célzott, világosan körvonalazható feladatokra szánható többletforrás az, amely miatt tárhogatni fogom és a Szabad Demokraták Szövetsége is támogatni fogja az idei költségvetést. Városszépítők közgyűlése elé Ü9JÍ8 rri9X8'io>í-cÍTÜ Újabb aradi vértanú szobor A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület december 11-én, hétfőn 16.30 órai kezdettel tartja évi rendes és tisztújító közgyűlését a Pécsi Művészetek Háza (Széchenyi tér 8.) II. emeleti Breuer Marcel termében. Amikor egy naptári év vége közeledik, az egyesületek általában számvetést készítenek arról, hogy a tagságuk által kitűzött és vállalt feladatokból mit és milyen mélységben sikerült megvalósítani. Mi városszépítők helyesnek tartjuk a visszatekintést, mert így legalább kitűnik, hogy az oly gyakran emlegetett lokálpatriotizmus mennyire őszinte. Városismereti versenyt már a 80-as években is rendeztünk az ifjúság részére több alkalommal oly sikerrel, hogy döntőit annakidején a helyi kábeltévé egyenes adásban közvetítette. Később a felnőtteknek hirdettük meg „Pécs az én városom” kérdéssorozatot az újságban. Felújítva hagyományunkat februárban városismereti versenyt tartottunk 263 fő részvételével, akik számot adtak a régészeti, a helytörténeti, a természettudományi múzeumi és a bőrgyártás-történeti ismereteikről. Ennek a rendezvényünknek oly nagy volt a sikere, hogy azt jövőre is megismételjük. A tiltakozások ma már szinte mindennaposak hazánkban, sőt szélsőséges esetek is előfordulnak. Mi városszépítők azonban mérsékelt, de határozott véleményt nyilvánítottunk- az Új Dunántúli Napló „Pécsi Körkép” havonta megismétlődő rovatában „Városvédő őrjárat” fényképekkel illusztrált cikkeink által kifogásolt jelenségekről,- az idegen, a magyar anyanyelvtől távol álló, sokszor érthetetlen üzleti, vállalkozási nevek ellen,- az olvashatatlan, kaligra- fált kirakati feliratok ellen,- a Pécsi Rádió magyar nyelvű adásában az elhanyagolt belvárosi épületek és az ízléstelen falfestések ellen,-kiváló jogi egyetemi pro- "fesszorunk, dr. Faluhelyi Ferenc 1989-ben felállított emléktáblájának eltávolítása miatt. Közéleti szerepvállalást Pécs város érdekében mindig is elsődleges feladatunknak tekintettük. Évek óta a március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmával tisztelettel hajtjuk meg fejünket az 1848-as hősök sírjánál a köztemetőben. Iskolai énekkarok szereplésével és az Apáca utcai dalos emléktábla koszorúzásával emlékezünk az első pécsi dalos egylet megalakulására. Emléktábla állításával neves pécsi eseményekre igyekszünk felhívni a figyelmet, mint a Littke Pezsgőgyár alapítására. Résztveszünk mások ilyenirányú kezdeményezésén, mint a volt Pius gimnázium diákjainak gróf Zichy Gyula emléktáblája elhelyezésénél, a Magyar Veterán Repülők uránvárosi emlékművi ünnepségén. Először rendéztünk nyári ifjúsági városvédő tábort, rendszeresen tartja havi összejöveteleit a Városszeretők Szalonja, folyamatos az előadássorozatunk Pécs nevezetességeiről. Jelentős ösz- szeggel hozzájárulunk a Széchenyi téri Szentháromság szobor felújításához és egy aradi mártír közeljövőben elkészülő mellszobrának költségeihez. A fiatal pécsi muzsikus művészek szárnybontásának elősegítése érdekében hoztuk létre az OPUS alapítványt, ők műsorral vesznek részt közgyűlésünk ünnepélyesebbé tételében. Énekel Varga Ildikó, zongorán kísér Bajics Ágnes. Jól kigondolt, tervszerű programmal kívánunk indulni a jövő évi munkának. Megteszünk minden tőlünk telhetőt városunk értékeinek védelmére, hagyományaink megőrzésére. A közgyűlésünkre a tagjainkon kívül a városunk iránt érdeklődőket az egyesület nevében meghívom Dr. Marton István egyesületi elnök Láhner György szobrát (Nádor Edina alkotását) idén avatták fel az Aradi vértanúk útján fotó: laufer l.
