Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-11 / 338. szám
1995. december 11., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Mit ér a részvény, ha kicsi? Becsapottnak érzik magukat azok a kisrészvényesek - információink szerint valamivel több, mint kétszázan akik a B aranyaker Rt. előprivatizációja során jutottak tulajdon- részhez. Elsősorban azért, mert a cég új tulajdonosai - a fővárosi HB. Westminster Rt., és a hódmezővásárhelyi Primex Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság - nem Pécsett, hanem Hódmezővásárhelyen tartják holnap a Baranyaker Rt. éves közgyűlését. Emiatt - így a méltatlankodók - az értékpapírhoz jutott dolgozók nem tudnak a vállalkozás működését érintő javaslatokat tenni, egyáltalán: bele sem képesek látni az ügyekbe. Az a gyanúm, az 1992-93- ban dolgozói részvényhez jutottak alapjaiban nem ismerik a Társasági Törvényben megszabott jogaikat. Hiszen a dolgozói részvények tulajdonosai ugyan olyan jogokat élveznek, mint bárki más. Bármelyikük sok minden egyéb mellett részt vehet például a közgyűlésen. Ám a Társasági Törvény nem írja elő, hogy hol kötelező megtartani a közgyűlést. A szokásjog az, hogy a cég bejelentett székhelyén. - De ezen kívül mégis mi szólna a pécsi helyszín mellett? - kérdez vissza Sa- rusi Kiss József, a Primex vezérigazgatója. Valamelyest joggal, hiszen a dolgozói részvények hányada elenyésző, tíz százalék van az ÁVÜ, illetve annak jogutódja, valamint önkormányzati tulajdonban, a többi a föntebb említett két részvénytársaságé. Ilyen alapon akár a Bahamákon is találkozhatnának a részvényesek december 12-én. A többség tehát diktál, s ez a világon mindenütt így működik. Meghatározott játék- szabályok szerint, amelyekkel - ha valaki valamilyen módon részvényhez jutott - jó tisztában lenni. Balogh Z. Hoppon maradt bérbeadók Nyolcvanezer forint. Pillanatnyilag ennyivel tartozik egy házaspár annak az idős asszonynak, aki a gyerekeihez költözött, a lakását pedig bérletbe adta. A bérlők három hónapig rendesen fizettek, a rezsivel sem volt gond, majd néhány nap türelmet kértek az albérleti díj fizetésére. A néhány napból hetek, illetve három hónap lett. Az idős asszony jó ideig türelemmel és megértéssel hallgatta az éppen aktuális gondjaikat, amelyek miatt nem tudtak neki fizetni és ő egyenlítette ki helyettük a közüzemi számlákat is. Mostanra viszont már annyira elromlott közöttük a kapcsolat, hogy felszólította a házaspárt: december végéig fizessenek, illetve költözzenek ki a lakásból. Nincs miből fizetnünk, kiköltözni pedig akkor fogunk, ha találunk másik megfelelő lakást - hangzott a felelet. Nem ez az egyetlen eset, amely kétségbeesésbe kergeti azokat a tulajdonosokat, vagy főbérlőket, akik bérletbe, albérletbe kiadott lakásukkal így járnak, s félő hogy az ilyen helyzetek száma nőni fog.- Ilyen esetek valóban vannak, de az nem érzékelhető, hogy a számuk növekedne - mondja dr. Csízek Zoltán, a Pécs Városi Bíróság elnökhe^ lyettese. - Tavaly összesen 50-nél valamivel több lakással összefüggő peres ügye volt a bíróságnak, idén ez a szám eddig hetven körül mozog. De ebbe beletartoznak a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos ügyek is. Tapasztalataink szerint általában több hónapos várakozás után kezdeményeznek bírósági eljárást a kötelezettségüket nem teljesítőkkel szemben, ami arra utal, hogy igyekeznek egymásközt megoldani a helyzetet. Csak amikor már kilátástalanná válik, vagy annyira megromlik a viszony, hogy erre semmi esély, többnyire akkor fordulnak a bírósághoz. Az eljárás több hónapot vehet igénybe, s a határozatnak esetenként végrehajtással, kilakoltatással lehet érvényt szerezni. Védekezni az ilyen veszéllyel szemben szinte lehetetlen. A fizetség előre kérésének is vannak határai, s ha ezt a bérbeadó túl akarja lépni, akkor könnyen lehet, hogy ki sem tudja adni a lakását. Marad a bizalom de ha valaki mégis pórul jár, akkor egyetlen törvényes úton rendezheti problémáját: bírósághoz kell fordulnia. Ha netán valakinek az jut eszébe, hogy kicseréli a zárat a tulajdonában lévő ingatlan ajtaján, hogy ne jusson be a nem fizető bérlő, ezt megteheti, de számolnia kell a következményekkel. Érvényes szerződés esetén ugyanis ez a magatartás birtokháborításnak minősül. T. E. A szászvári gyűjtemény gondozója Csorna István mutatja be a környék bányamezőinek térképét és a múzeum értékeit, ritkaságait fotó: laufer László Szászvár és a bányászat 200 közös éve Felbecsülhetetlen értékű ipartörténeti ritkaságok a kis múzeumban Mintegy 200 éves bányászati történelmet elevenít fel a látogatói számára a szászvári Bányászati múzeum. Az első feljegyzések szerint a településen élők már a 18. század végén bányászkodtak tüzelőjük biztosítása érdekében, az igazi, klasszikus értelemben vett bányaművelést azonban a később Szászváron eltemetett Kolh Ferenc indította el bérlőtársaival. A település életére folyamatosan meghatározó jelentőségű volt az akkor még dinamikusan fejlődő iparág, nem véletlen tehát, hogy sokan szívesen keresik fel az értékes relikviákat, dokumentumokat bemutató gyűjteményt. A látogatók Csorna István nyugalmazott bányamérés vezető kalauzolásával tekinthetik meg a Kecs- késné Molnár Edit által összerendezett kiállítást. Ma már igazi kincsnek számítanak a múlt században használt eszközök, viselt bányász egyenruhák. Felbecsülhetetlen értékű például a Máza-Délről készült (1911) első térkép egyetlen példánya, vagy Gutmann bányamester raportkönyve, amely 1887 és 1897 közötti időszakban történt eseményekről emlékezik meg. Ne gondoljuk, hogy a beteg- biztosítás újkeletű dolog. A múzeumban megtekinthető az a „társasláda”, amelybe a dolgozó bányászok bérük 5 százalékát gyűjtötték beteg társaik megsegítésére. Ä kiállított tárgyak többsége jóérzésű lokálpatriótáktól, bányászdinasztiák képviselőitől származik, de sokat segített adományaival a bányát működtető vállalat is.-A legnagyobb anyagi támogatást a Technikatörténeti es Műtárgyvédelmi Kuratóriumtól kaptuk - számolt be a kiállítás megújulásának körülményeiről Harka Zoltánná, a múzeum gondozásáért is felelős Művelődési Központ igazgatónője. - Szeretnénk megőrizni ezt a gyűjteményt azok számára is, akik soha nem láthatják már a bányát. A település élete évszázadokon keresztül összefüggött a bányászattal, nem lesz idegen tehát ha szándékunk szerint falutörténeti emlékekkel is kibő- vítjük a bemutatót. Kaszás E. Ünnepi műsorkínálat A karácsonyi ünnepkör programjaihoz nyújt segítséget a Baranya Megyei Művelődési Központ, amikor azt ajánlja, hogy megrendelésre szervez rendezvényeket. Színvonalas kínálatból választhatnak a megye iskolái, intézményei, idén a Márkus Színház, a Figurina Bábszínház, a Szélkiáltó együttes, a Sze- bényi népiegyüttes, a Dániel Speer rézfúvós kvintett ad elő, de gyermekműsorokkal jelentkezik Federer László, Simara László, Sólyom Katalin, Unger Pálma és N. Szabó Sándor, valamint Dé- kány Agnes is. Támogatott óvoda Negyvenkétezer forint támogatást kapott a pécsi Közraktár utcai óvodai az Országos Játékalap Kezelő Szervezettől, a nagycsoportosok úszás oktatására. A pályázattal nyert pénzből az óvoda „Egészségesebb gyermekekért” Alapítványa által kiegészítetten, két hónapon át, heti kétszeri úszást fizettek be a 38 nagycsoportosnak. Jótékonysági ruhavásár A Székesegyházi Plébánia „Családért” csoportja jótékony célú ruha vásárt rendez holnap, kedden délelőtt Pécsett. A vásár délelőtt 9- től 4 óráig tart a Káptalan u. 8. sz. alatti Szent Anna klubban. A bevételt idős emberek támogatására fordítják. Egyházasharaszti: a hétmillió forint elveszett Határszéli panaszok K ora tavasszal még kemény csatában állt a bürokráciával az egyházasharaszti Jóbarát Gazdaszövetkezet. A tét hétmillió forint kár volt, ami - a mezőgazdasági üzem vezetői szerint - közvetlenül, vagy közvetetten a déli határ túlsó oldalán évek óta zajló harcok miatt keletkezett. Most, december elején azt mondja Tóth János: győztek a halogatók. A hétmilliós kárt ugyan mindenki - országos főhatóság, minisztérium - elismerte, ám rögtön tovább is dobták a labdát, majd ott kérjék megtérítését az egyházasharasztiak. Részben ennek reménytelensége miatt is a Jóbarát tönkrement, most vannak a felszámolási folyamat közepén. Április 1-től már Határszél Kft.-ként működik, s ebben a jogi helyzetben egészen más a megítélés, a fogadtatás, az érdekképviselet, mint gazdaszövetkezetként. Tóth János az ügyvezető igazgatója az új társulásnak. Profiljukon - mezőgazdasági termelés - természetesen nem módosítottak.-Csak ennyiben nem változott a helyzetünk - mondja -, egyébként minden egyébben romlott. Korábban segített bennünket a mezőgazdasági üzemek szövetsége, a „hétmilliós harcban” is, most már szóba sem állnak velünk, mint kft-vei. Április óta tapasztaljuk a bőrünkön: nincs hatékony érdek- képviseletünk. A háború idején többek között abból is eredt az egyházasharasztiak kára, hogy a határ közelsége, az aknák miatt nem tudtak nagy területeket megművelni. A harci zajok természetesen az erdő-mező vadjait az ő földjeik felé szorították, nagy volt a vadkár is.- Ezekkel a körülményekkel változatlanul számolnunk kell. Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy mostanában még jobban tartanak attól az emberek, hogy nem lesz béke odaát. Talán a következő néhány hét ezt végleg eldönti, de addig teljes a bizonytalanság. Minden esetre most is kételyeink vannak, hogy szabad-e elkezdenünk szántani a közvetlenül a határ melletti két nagy táblánkat. Az aknák miatt féltjük a munkatársainkat, elég, ha egy megriasztott szarvas rálép egyre, s röpülnek a szilánkok. Ugyanakkor félünk a területek parlagon hagyásától is, éppen elég ilyen van már .. . Van más gondja is a Határszél-nek. Tóth János sziszifuszi küzdelmet folytat a pénzintézetekkel. Számukra teljesen érthetetlen jelenségekkel szembesülnek. Például a reorganizációs hitel 10 százalékát elvileg meg kellene kapniuk állami támogatásként - egy fillért sem láttak belőle. Munkahelyteremtő támogatásra is jogosultnak érzik magukat - nem térítettek semmit. így hát nehéz jövő elé néz a Határszél. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy az Európa Unióhoz tartozó államok agrárlobbijai a csatlakozni kiváltóktól elvárják a mezőgazdasági termelésük visszafogását, még göröngyösebbnek tűnik az út. Ez persze Tóth Jánosnak és munkatársainak nem meglepetés:- Visszafogni a mezőgazdasági termelést? Öt-hat éve más se történik nálunk ... Mészáros A. Ha az ajándékot cserélni kell Túl nagy, túl kicsi, kettő van belőle, nem tetszik. Ezek azok a főbb kifogások, melyeket ajándékozás után időnként megfogalmaznak magukban az új tulajdonosok. Szerencsére nem kötelező minden áron óriás cipőben, szűk pulóverben járni, a jogszabály lehetőséget ad az áru cseréjére, ha azt még nem hordták, tehát új állapotban kerül vissza a boltba.-A csere a vásárlói érdek- védelem kérdése - mondta el a Centrum Áruház igazgatója, Takácsné dr. Nemes Ibolya. - A szabály szerint nyolc napon belül kell kérni a cserét, de mi nagy ünnepekkor kivételt teszünk, s általában két hétig még jöhetnek a vásárlók. A csúcs- időszak azért nálunk is karácsony és szilveszter között van. A blokkot meg kell őrizni, de ritka esetben, például ha tudjuk, hogy a termék csak nálunk kapható, eltekintünk tőle. Vannak olyan áruk, melyeket csak az eredeti csomagolásban fogadnak vissza. Ilyenek a kozmetikai cikkek, az alsóneműk, az egészségügyi cikkek és a gyermekjátékok. Ma már egyre általánosabb, hogy szükség esetén könyvet is visszavesznek a boltok. Pécsett az írók könyvesboltjában például blokk ellenében kicserélik a könyvet, s ha nincs felbontva, még a hangzóanyagot is. Dr. Sulyokné Szebényi Beatrixtól, a bolt vezetőjétől megtudtuk, hogy még egy-két hónap múlva is jöhet valaki a könyvvel, itt eléggé rugalmasan kezelik a csere kérdését. Ez egyébként egyre több üzletre lesz jellemző, hiszen nagy a verseny, ki-ki kedvezni akar a vevőinek, már amennyire lehetséges. Baj akkor van, ha valaki például sátras árustól vásárol, akit később nép talál meg. A pécsi Piac és vásárigazgatóság ügyintézőjétől megtudtuk, hogy a hozzájuk forduló panaszosoknak, érdeklődőknek csak a sátras bérlőkről tudnak felvilágosítást adni, mert róluk nyilvántartásuk van. Ha azonban valaki csak egyszer áll ki, hiába ad számlát, újra megtalálni majdnem reménytelen. Azt ajánlják, a vásárló keresse meg a számlán feltüntetett címet, vagy a KISOSZ-ban érdeklődjön utána, egyáltalán létező engedélyekkel működő személyről van-e szó. Hodnik I. Gy. k ► t * 4
