Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-10 / 337. szám

1995. december 10., vasárnap Magazin Difiiántúli Napló 7 Egy szavazat hiányzott Gyilkos ruhadarab Bár a cím inkább krimi­történetet igényelne a foly­tatásban, a sikerkönyv egészen más műfajú - or­vosi jelentés. Két amerikai antropológus vihart ka­vart a címlapon is hival­kodó, diszkrét, női ruha­darabról szóló jelentéssel, tudatva, hogy a melltartó öl! A két úr - Sidney Ross Singer és Soma Grismai- jer - úgyszólván a hölgyek képébe vágja vizsgálatá­nak eredményét: a nyi­rokrendszerre ható fo­lyamatos szorítás követ­keztében az emlőszövet­ben halmozódik a mérgező anyag s ez elvezethet a rák kifejlődéséhez. A szerző- pár 1991 és 1993 között végzett vizsgálatokra hi­vatkozik, amelynek során 4700 asszony jelentette a bázist, közülük 50 száza­lék emlőrákban szenve­dett. Azt állapították meg, hogy azoknál a hölgyek­nél, akik naponta 24 órán át viselték a melltartót, a rákbetegség 113 százalék­kal magasabb volt, mint akik a nap 12 órájában vették fel ezt a ruhadara­bot. A könyv következteté­seit természetesen vitat­ják. A rákkutatással fog­lalkozó intézetek, ellen­érvként négy "bűnöst" is idéznek, hormonális, kör­nyezeti ártalmakra vissza­vezethető, öröklött, sőt az élelmezéssel összefüggő okot említik. A melltartó- gyárak nem is titkolt örö­mére. Elégedetlen orosz prémvadászok Az uráli prémvadászok közül sokan nem hajlan­dók folytatni a vadászatot. Döntésüket nem az állat­védők tiltakozása váltotta ki; egyszerűen anyagi okok állnak a háttérben. Arról van szó, hogy ma­napság nem kifizetődő ritka prémesállatokra va­dászni. Egy-egy értékes nercge­reznáért csupán 30-35 ezer rubelt adnak a felvá­sárlók. A vadászokat fel­háborította az is, hogy raj­tuk kívül mindenki más hatalmas pénzeket keres prémeiken, mire azok kész bundaként a boltokba ke­rülnek. Ezért sokan in­kább szögre akasztják a puskát és más foglalatos­ság után néznek. Horvátország szépét minden évben Abbáziában választják. Az idén sem szakadt meg a ha­gyományos szépségkirálynő megkoronázása. A Berlinben élő Anica Martinovity nyerte el a zsűri tetszését. Amennyiben a bíráló bizottság egyik tagja Na­tali Mancsityra szavaz akkor az ő fején csillogott volna a ko­rona. így a Mali Losiny-i (szi­get az Adriában) Natali „csak” az első udvarhölgy lehetett.- Egy csöppet sem bánt, hogy nem én léptem a dobogó legfelső fokára. Sőt, üzleti szempontból így még jobb. Ha szépségkirálynőnek választa­nak, akkor a szerződés szerint egy évig a szervezőirodához vagyok kötve és nem foglal­kozhattam volna olyan munká­val, amely jövedelmet hoz. Az idei szereplésem kezdetnek elég ahhoz, hogy maneken és fotómodell legyek. Az első lép­csőt sikeresen átléptem és most következhetnek a gyakorlatok valamint az ismeretszerzési időszak. Natali a Mali Losiny-i ven­déglátóipari középiskola utolsó éves tanulója. Jó eredménnyel fejezte be eddig az osztályokat, de nincs terve a szakmában ma­radni.- Az egyetemre van idő ké­sőbb is. A manekeni hivatás gyermekkori álmom. Még kis­lánykoromban gyűjtögettem a fotókat azokról a leányokról, akik az új divatot mutatták be. Tetszettek a lépéseik, a testhor­dozásuk. Tavaly az érettségi bálra mi is rendeztünk divat­Az anya-lány kapcsolat minden nő életét meghatározza. Az anya az első példakép, rajta ke­resztül látja a kislány, miként viselkedik egy nő. Az évek so­rán pedig a lányok általában szinte minden érzelmet megél­nek otthon: rajongást, imádatot, gyöngédséget, majd olykor gyűlöletig fokozódó irigységet, vagy szégyent. Az anyák kritikusabbak lá­nyaikkal, mint fiaikkal, jobban fáj nekik, ha fellázad ellenük a lányuk. Ha a kislány szinte a mama tükörképe, akkor még inkább öntudatlan elutasítás vezérli a kapcsolatukat, hiszen amit önmagukban nem szeret­nek, azt a másikban is elutasít­ják. A mama befolyása azokban a családokban intenzívebb, ahol az apa keveset foglalkozik a lá­nyával. A Journal für die Frau című német női lap segít tisz­tázni az érzelmeket a lányok szempontjából. bemutatót. Rijekából is fellé­pett négy leány Giuseppe Pa- lombel koreográfus kíséreté­ben. ő különben torinói, de Ri- jekában dolgozik. Meglátott és felkért az együttműködésre. Ez volt a kezdet. Az ő utasításai szerint megtanultam a hivatá­somhoz szükséges járást, a színpadi mozgást. így szerez­tem a jövő foglalkozás alap­elemeit. A szüleim elégedettek, mert Palombel úrral nagyon korrekt kapcsolataik vannak, és nekem úgyszintén. Meghallga­tom utasításait. Natali bevallja, hogy Abbá­ziában az első fellépésénél volt némi lámpaláza, pedig már volt tapasztalata. Úgy érzi, hogy lá­bai túl erősek és ezért kisebb­rendűségi érzetről is beszél. Tudja, hogy minden szem rá irányul és nem a ruhákra. A miss-választás ideje alatt azon­ban mégis laza volt a hangulat mert a leányok vidámsága el­oszlatta a feszültséget. Segítet­tek egymásnak, kölcsönadták ruháikat, a különböző szépítő­szereket. Nem volt köztük fél­tékenység. Gyönyörködtek egymás frizurájában, bíztatták egymást.- Nagyon meglepődtem az eredményhirdetéskor. Amikor beléptem az öltözőbe, ott egy hatalmas rózsacsokor várt, amelyet osztálytársaim és taná­raim ajándékoztak. Otthon is sok üdvözlet, szerencsekívánat várt. Mali Losinyban továbbra is úgy viselkedik mint eddig. A helybeliek szólnak hozzá, ő Az anya az első példakép, akit a legtöbb kislány szépnek, nőiesnek, vonzónak tart. Ha szebbnek látják őt, akkor nega­tív képet alkotnak saját maguk­ról, esetleg csúnyának tartják magukat. Ennek alvászavar vagy túlzásba vitt fogyókúra lehet a következménye. Ha az anya mindig szid, bün­tet, nem figyel a lányára, akkor egy idő után megtanulják, hogy ne mutassák ki az érzelmeiket. De a túl érzékeny, sebezhető vagy bizonytalan anya, vagy az, aki mindenre azonnal fejfá­jással reagál, szintén ezt a reak­ciót váltja ki: a lánya inkább nem mutatja ki az érzelmeit. Pedig fontos az őszinteség. Az elfojtott érzelmek lelki zavaro­kat okozhatnak, beteggé tehet­nek. Sok anya nehezen fogadja el, hogy felnőtt a lánya, aki nem szorul többé az ő gondoskodá­sára. Továbbra is kislányként mindenkinek válaszol, köszön. Kortársai közül vannak olya­nok, akik kerülik, főleg a fiúk közül. Azt hiszik, hogy a fejébe szállt a dicsőség. Ő nem olyan. Kamaszkorban néha megcsip­kedték, erre mindjárt nyakle­vessel válaszolt. A kiosztott po­fon valóban nagyot csattanha­tott, hiszen Natali kézilabdázott és a 180 cm magas játékos do­básától minden kapus félt. Többé nem kézilabdázik, ha­nem teniszezik, de csak a kon­díció megtartása kedvéért. Valamikor nagyon szégyen­lős volt. Most nyíltabb. Sze­rinte ezt a manekeni hivatásnak köszönheti. Palombel tanítója kíséretében Milánóba készül. Szeretne az olasz divat hordo­zóinak körébe jutni. A 19 éves Natalinak nem lesz nehéz ter­veit megvalósítani. T. I. kezeli őt, akit meg kell óvni a veszélyektől. Ha a gyerek el­lenáll, akkor a mamák gyakran hálátlannak tartják őket és bűn­tudatot ébresztenek bennük. Felnőtt lányként is meg kell hallgatni és meg kell köszönni a mama tanácsait, de egyértel­műen a tudomására kell hozni, hogy a felnőtt gyerek már ön­maga felelős az életéért. A lányok gyakran kispolgá­rinak tartanak olyan értékeket, mint a pontosság, rendszeretet, fegyelmezettség. Úgy tiltakoz­nak, lázadnak, hogy tudatosan megtagadják ezeket, csak hogy megmutassák az anyjuknak: az ő életfelfogása elfogadhatatlan számukra, vagy nincs már ha­talma fölöttük. Pedig ha a rend sokkal in­kább az otthonosság érzését nyújtja, akkor kár ily módon lá­zadni, hiszen ez csak fölösleges csatározásokhoz, indulatokhoz vezet. Óvjuk a családot Az egyik legérzékenyebb kapcsolatrendszer Főzzünk változatosan! Bármilyen egyszerű leves mellé, második fogásnak, mu­tatós és kedvelt étel a pala­csintatorta. ízlés szerint, sós vagy édes töltelékkel egya­ránt készíthetjük. Húsz darab palacsintához vegyünk 20 deka réteslisztet, 2 egész to­jást, 3 deci tejet, 2 deci vizet, csipetnyi sót, fél deci olajat. A hozzávalókat csomómen­tesre elkeverjük, és egy órát állni hagyjuk. Ha sűrű lenne, vízzel hígítsuk. A sütőt csak az első palacsintánál olajoz­zuk ki, a többinél már nem szükséges, mivel a massza zsiradékot tartalmaz. A ha­gyományos módon sütött pa­lacsintákat változatosan tölt­hetjük meg. A sajtos pala­csintatortához vékonyan kenjük meg sajtkrémmel a tésztát, majd szórjuk meg re­szelt sajttal. A lapokat he­lyezzük egymásra, és sütőben forrósítsuk át. Úgy szeleteljük mint a tortát. A parajos pala­csintatortához 2 deka vajból, egy púpozott evőkanál liszttel és 2 deci tejjel, sűrű fehérmár­tást főzünk. Fél csomag mire­lit parajpürét fölengedünk, a levét kinyomkodjuk, csöpp­nyi ételízesítővel, sóval, bors­sal, őrölt szerecsendióval fű­szerezzük, majd kevés vajon megpároljuk, majd jól elke­verjük a fehérmártással. Ezzel a parajos krémmel kenjük meg a palacsintákat. A tete­jére reszelt sajtot szórunk. Ugyancsak besamel az alapja a húsos tölteléknek. Ezúttal darált főtt sonkát, pörköltma­radékot, hagymával dinsztelt löncshúst keverünk a fehér­mártásba. W. M. A legtöbb férfi kedveli a rúzst Werner Rudolf Cremer, egy színekkel foglalkozó tudós két­éves munkával tanulmányt ké­szített arról, hogyan viszonyul­nak a nők és a férfiak a rúzshoz. Cremer 540 embert interjúvolt meg Németországban és Auszt­riában. A dpa munkatársával folyta­tott beszélgetés során Cremer elmondta, a férjek általában nem törődnek azzal, hogy fele­ségük kisminkelve indul-e munkába. A nőtlen kollégák vi­szont kedvelik, ha munkatár­saik kifestve jelennek meg az irodában. A nők nincsenek tekintettel a férfiakra. Vonakodás nélkül al­kalmazzák a sz^rúzst, mert így magabiztosabbak. Az ajakrúzs növeli a jó érzést a nőknél - mondta Cremer. A tanulmány részletezi, mennyire különbözőképpen re­agálnak a férfiak a különböző színű rúzsokra. A sárgás árnya­latokat, mint a narancssárgát, vagy cinóbert általában tolako­dónak, agresszívnak tartják. A semleges színek, mint a cse­resznye piros, erős erotikus ha­tást fejtenek ki a férfiakra. A kékes árnyalat titokzatosnak tünteti fel a hölgyeket. A 30 évnél fiatalabb nők leggyakrabban sötétvörös ajak­rúzst használnak - állapítja meg a tanulmány. Pedig a férfiak, bármilyen korosztályhoz tar­tozzanak is, csak ritkán találják a sötétvöröst szexisnek. A pasz­tell színek az 50 év körüli férfi­akat jobban izgatják. Cremer úgy találta, sok eset­ben konfliktushoz vezet, ha a férj azt látja, hogy felesége ró- zsazsínű ajakrúzshoz nyúl. Ezúttal Reménysugár jeligét választó olvasónknak küld a kártya némi vigasztalást. Az, aki a választ kéri, arra kíván­csi, visszatérhet-e hozzá az a férfi, aki néhány hónapja bú­csúszó nélkül lépett ki az éle­téből, illetve lesz-e tartós kapcsolata a közeljövőben? Elöljáróban el kell mon­dani, hogy még akkor is, ha ön úgy érzi, minden gyönyörű volt, mint egy álom, s nagyon szerették is egymást, partne­rének volt és maradt egy rej­tett élete, olyan ismeretlen ol­dala, amit sohasem tárt föl ön előtt. Ez már korántsem olyan egyértelmű és zűrzavartól mentes. Úgy tűnik, ön egysze­rűen nem ismerte igazán. Ami egy új partnert, egy el­jövendő kapcsolat lehetőségét illeti: nézzen körül a környe­zetében, mert van valaki, aki sopánkodásával, pesszimista hozzáállásával zavarja önt a tisztánlátásban. Ez a személy egy nő, lehet barátnő is, vagy egy túlságosan aggódó édes­anya. Hagyatkozzon a saját erejére, és ne féljen olykor egy-egy nemet kimondani, esetleg egy olyan párkapcso­latra, amely nem felel meg az elképzeléseinek. Számoljon le a régi emlékeivel, és ne me­rengjen azon, hogy elszalasz- totta-e a nagy lehetőséget. Bízzon a jövőjében. A közel­jövőben olyan partnerre szá­míthat, aki inkább barát, mint társ. Sorsa azonban tartogat még meglepetéseket, egészen különös formában és körül­mények között szerezhet tu­domást egy új esélyről. Lehet ez egy olyan találkozás is, mely a munkahelyén, munká­jával összefüggésben vagy annak révén létesül. Ha hasz­nál valamilyen önismereti technikát, most vegye elő. Új és szoros kapcsolat várható, de ne veszítse el a hitét idő előtt! Hodnik Ildikó Gy. (Továbbra is várjuk kedves olvasóink jeligés leveleit. A szerkesztőségünk címére kül­dött borítékra kérjük írják rá: Kártyafaggató.) Jóslás, telepátia, kísérletek Miközben tény, hogy vannak emberek, akik előre meglátnak bizonyos eseményeket a jövő­ben, vagy nagy pontossággal le­írnak általuk sohasem látott helyszíneket, a kérdés kérdés marad: hogy csinálják? Azok a kutatók, akik nem félnek a ter­mészettudomány rázósabb terü­leteire tévedni, kísérleteket vé­geznek a probléma feltárására. Az egyik ilyen kísérletet a kaliforniai Stanford Research Intemational-ben végezték. Az intézet egyik szkeptikus tudósa kocsiba ült, hogy kihajtson egy tetszőleges helyszínre, mégpe­dig úgy, hogy még az útvonalat sem határozta meg előre, arra hajtott, amerre éppen zöld volt a lámpa. A médium, vagyis a vevő eközben egy Faraday-ka- litkában ült, olyan helyen, ahová gyakorlatilag semmilyen rádióhullám nem hatol be. A médium ennek ellenére ponto­san megmondta, merre jár a tu­dós. Leírta például, hogy egy kikötőbe jut, ahol egy kínai pa­godára emlékeztető épület áll, s ez szerinte egy étterem. Kide­rült, hogy az utazó valóban egy jachtklub keleti stílusú étter­méhez jutott. A legkülönösebb azonban az volt az egészben, hogy a médium a helyszínt jó fél órával azelőtt jelölte meg, hogy a tudós odaért volna. Vannak ügyes cégek, melyek fel is használják a különleges képességű emberek tudását. Ilyen a Möbius nevű társaság az USA-ban, ők parafenomé- nekkel kutatnak például régé­szeti emlékek után. Előfordult, hogy Pennsylvania állam főü­gyésze is médiumot hívott egy eltűnt fiatal lány keresésére. A Möbius egyik tisztánlátója sze­rint a lány megfulladt, míg a másik szerint egy fejsérülésbe halt bele. Ettől függetlenül mindketten ugyanazt a helyet jelölték meg, s a nyomozók meglepetésre valóban megtalál­ták a lány holttestét. Kiderült, hogy egyik látnok sem tévedett. A halált egy olyan, agyra mért ütés okozta, melytől a száj­üregben bő vérzés keletkezett, s a lány megfulladt. A különös képességű embe­rek nem is olyan ritkák, mint hinnénk. Furcsa megérzése, baljós előérzete sok embernek van, a jósolni, vagy tisztánlátni tudó embereknek azonban a többieknél gyakrabban, ponto­sabban és hosszabb ideig tart ez a megváltozott tudatállapot. Paul McCartney a legendás Beatles együttes egykori tagja Károly hercegtől vehette át Nagy Britannia legran­gosabb zenei diját.

Next

/
Thumbnails
Contents