Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-07 / 334. szám
12 Dünántúli Napló Magazin 1995. december 7., csütörtök Elkészült a Felvételi tájékoztató Több esély, nagyobb döntési felelősséggel A következő évtől gyökeresen megváltozik az egyetemi, főiskolai felvételi rendszer. A decemberi könyvkínálat bőségében tehát aligha lehet fontosabb olvasmány, mint az, amelytől az érettségizők - a szüleikkel és a tanáraikkal együtt - eligazítást kaphatnak a továbbtanulás valamennyi kérdésében. Mi a lényege a változásnak? Erről nyilatkozott Neuwirth Gábor, a Felvételi tájékoztató főszerkesztője.- Először lesz mód arra, hogy jelöltek több helyre is jelentkezhetnek, de csak egy helyre nyernek felvételt. Ugyanakkor az intézmények autonómiája miatt különbözőek lesznek a jelentkezés feltételei is. A Felsőoktatási felvételi tájékoztató ezúttal is, mint korábban, pontosan tartalmazza, hogy miképpen lehet bejutni az egyes karokra, szakokra. Kötelezi mind a diákot, mind az intézményt az ismertetett eljárás betartására. Az elmúlt évi feladatokat, példákat, táblázatokat egy másik kiadvány, a Felvételi feladatok és lehetőségek című könyv tartalmazza. Az utóbbival kapcsolatban tudni kell, hogy a szerkesztési elveknek megfelelően, három év felvételi adatait ismerhetik meg a felvételizők, hogy pontosabban számolhassanak az esélyeikkel. Az említett kiadványokkal egyidőben adják ki a jelentkezési lapokat is. A középiskolák, a könyvesbolti forgalom előtt, közvetlenül is hozzájuthatnak a kiadványokhoz. Mennyi lesz az eljárási díj? Bár a Felvételi tájékoztató a Művelődésügyi Minisztérium kiadványa, tartalmazza mindazt, amit az intézmények az autonómia jogcímén is változtatni kívánnak. Összehasonlítva a tavalyi lehetőséggel, kiderül, hogy nem jellemző a választható szakok számának csökkenése, inkább több intézmény szeretne újabbakat indítani. De addig, amíg az akkreditációs bizottság - ez az intézmények képviselőiből áll - jóvá nem hagyja, a bővítés nem lehetséges. A Tájékoztató áttekintő táblázatai a választás megkönnyítését szolgálják, megadják az intézmények valamennyi, a diákok számára fontos adatát, a címet, telefon- és faxszámot és azt is, hogy hová kell befizetni az eljárási díjat. Arra a kérdésre, hogy mekkora lesz ez az összeg, Neuwirth Gábor elmondta: az eljárási díj a mindenkori január elsején érvényes minimálbér 10 százaléka. Ez, 1996-ban 1220 forint. Ezt az összeget minden jelentkezőnek be kell fizetnie, majd annyiszor meg kell ismételnie, ahány helyre pályázik. Például, ha valaki négy intézményt jelöl meg, ötször kell fizetnie 1220 forintot. Az eljárási díj mellett korlátozza, az időtényező, hogy a pályázó melyik vizsgákon tud meje- lenni, erre milyen stratégiát dolgoz ki. Egyébiránt valamennyi vizsga időpontját közli a Tájékoztató. Hol kell vizsgát tenni? Az írásbeli vizsgák részben követik a korábbi rendszert. A jelentkezők egyszerre írhatnak érettségi és felvételi dolgozatot matematikából, fizikából, biológiából, kémiából, angolból, franciából és németből. A tárgyak egy másik csoportjából - magyar, történelem, földrajz, közgazdaságtan, szolfézs stb. - egységes tételek készülnek, ezeket egyidőben íratják majd a felsőoktatási intézmények. Mindkét csoport írásbelijét kölcsönösen elfogadják. Tehát, ha valaki a közös írásbelit a megyeközpontban írja, azt minden olyan intézmény elfogadja, ahol ez felvételi tárgy - bár csak az egyik intézmény javítja a dolgozatot. A javítás ellen fel lehet szólalni és helytálló kifogás esetén felülvizsgálhatják a minősítést. Ezt valamennyi érintett intézmény tudomásul veszi. Mindezekből kitűnik, hogy a jelentkezési helyek megválasztása meghatározó lehet a felvételt illetően; a szándék és a lehetőség közelítése magát a döntést érinti. Egy áttekintő táblázat ezért azt kívánja segíteni, hogy ha valaki tudja, mi szeretne lenni, az összeállításból megismerheti hol, melyik felsőoktatási intézményben működik a választott szak. Sőt, a rokonszakok ismertetésével az eredeti elképzelés módosítása is lehetséges. Egy, vagy több helyre jelentkezni?- Milyen tanácsot adhat a Felvételi tájékoztató szerkesztője azoknak, akik 1966-ban pályáznak a felsőoktatásba?- Valamennyi érintettnek tisztában kell lennie - még mielőtt a jelentkezési lapot kitöltené - hogy kemény döntés előtt áll - mondja Neuwirth Gábor. - Először is határoznia kell, hogy hány helyre kíván jelentkezni, s hogy melyek ezek. Nos,, az a tanács, hogy nem kell túl sok szakra jelentkezni, még akkor sem, ha ez nem okozna anyagi gondot. Minthogy ma már a jelentkezők nagy részét felvételi nélkül is felveszik, aki érzi, hogy beletartozik ebbe a kategóriába, felesleges a többszöri pénzbefizetés. Ha bizonytalan az eredményt illetően, olyan helyet jelöljön másodikként, ahol van esélye a bejutásra. A jelentkezéseket ugyanis mindenkinek magának kell sorba állítania. Tehát, az első hely az legyen, ahová menni szeretne, utána pedig azok következzenek, ahol nőhetnek a bejutás esélyei. A rendelet ugyanis kimondja, hogy mindenkit csak egy helyre lehet felvenni és csak abban a sorrendben, amit megjelölt! Tudni kell, hogy jövőre már nem érvényesül az átjelentkezés korábbi rendszere. A március 1-jéig beadott jelentkezési lap végleges, annak adatait később nem lehet megváltoztatni. Hogyan működik a számítógépes nyilvántartás? Az egyéni döntés megnövekedett felelőssége - több helyre jelentkezhetsz, de csak egy helyre vesznek föl - sajátos módon érinti az intézményeket. Például valamennyi egyetemnek, főiskolának pontosan ismernie kell a társintézmények vizsgaredményét. Ezt olyan számítógépes hálózat és program biztosítja majd, amely világviszonylatban is ritka. Voltaképpen a választásnál alkalmazott hálózathoz hasonlítható, ahol az alközpontok által közölt adatok az országos a központban összegződnek. A jövő évtől tehát mintegy 130 végponttal működő hálózat közli az adatokat a központtal és az egyes intézményekkel, remélhetőleg pontosan, gyorsan, hiszen minden intézmény, szak felvételi ponthatárát a központi számítógépnek kell megállapítania.- A következő évtől minden felsőoktatási felvételi jelentkezés az esélyekkel és a lehetőségekkel való sakkozást jelenti - mondja Neuwirth Gábor - olyan stratégiai döntési helyzetet, amelyben nemcsak az számít, hogy mi tetszik a diáknak, mit ajánlanak a pedagógusoknak és mit vállalnak a szülők, hanem az is, hogy mennyibe kerül a képzés, milyen a lehetőség a végzés után. Hiszen az ember életében két fontos döntés meghatározó lehet: a pár- és a pályaválasztás. Ha bármelyik felületes, a kudarc nagy valószínűséggel elkerülhetetlen. K. E. Vajon jövőre hányán izgulnak majd a felvételi vizsgákra várva? fotö: Tóth László Mit mond a jog? A13. havi fizetésről Az Országgyűlés nemrég módosította a köz- tisztviselői, valamint a közalkalmazotti törvényt. Érintik-e a változtatások a hamarosan esedékes 13. havi fizetéseket? Az új szabályok nem változtattak a köztisztviselőt megillető 13. havi fizetés, a különjuttatás mértékén, de változtak a jog elnyeréséről szóló egyes rendelkezésekben. A szabályozás mindenekelőtt egyértelművé tette, hogy a köztisztviselőnek a külön juttatás az adott közigazgatási szervnél eltöltött idő függvényében jár, megállapításánál tehát nincs jelentősége a más közigazgátási szerveknél eltöltött időnek. A köztisztviselőnek járó külön juttatás mértékét az adott közigazgatási szervnél a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában kell megállapítani. Ebből a szempontból a külön juttatásra jogot adó időnek kell tekinteni az alábbi időket:- amíg a köztisztviselő állampolgári kötelezettségét teljesíti,- a közeli hozzátartozója halála miatt a munkahelyétől távol töltött időt, esetenként legalább két napot, ,- a keresőképtelenséggel járó betegség időtartamát,- a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamát,- a véradás miatt távol töltött teljes időt, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órát,- az elháríthatatlan ok miatti munkahelyről való távoliét időtartamát, valamint- azt az időt, amelyet a köz- tisztviselő a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó más rendelkezés, vagy a közszolgálati szerv engedélye alapján munkahelyén kívül tölt el. Ha pedig a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát a közigazgatási szerv felmentéssel megszüntetni, az említett időtartam számítása szempontjából a hathavi felmentési időt is figyelembe kell venni. Görcsöny engedélyezett szemétlerakóhelyet működtethet Kíméljenek bennünket! A „Bízzunk: Görcsöny nem lesz Garé!” című cikkre az alábbiakat válaszolom: Szerintem: az érdekelt és kevésbé érdekelt hozzászólók fejezzék be a görcsönyi szemétteleppel kapcsolatos aggályoskodást! Görcsöny Község Ön- kormányzata az előzetes szak- hatósági állásfoglalások, a fúrási eredmények, a hatástanulmányok, valamint a Környezetvédelmi hatóság konkrét útmutatása és a kötelezően előírt feladatok teljesítése révén jutott el odáig, hogy engedélyezett szemétlerakóhelyet működtethet. Nyomatékkai kihangsúlyozom, hogy a görcsönyi tevékenységet nem lehet Garéhoz hasonló rémképekbe illeszteni! Hogy volt-e pénze Gör- csönynek e beruházásra, ehhez vajmi kevés közük a sajtóban nyilatkozóknak. A félreértések elkerülése végett kihangsúlyoznám, hogy: amikor a helyszínen jártak a volt Pécsi Köztisztasági Vállalat vezetői, kértem, hogy mérsékeljék a szállítási díjat. Mivel erre nem kaptunk pozitív választ, azt mondtam: „Akkor nem Önökkel kötünk szerződést.” Kérjük ezért, hogy inkább söpörjenek a saját portájuk előtt - vagy ha ennyire szívükön viselik a környezetvédelem ügyét, nézzenek körül egész Baranyában: hány illegális szemétlerakó vár megszüntetésre ... Vajon felemelték-e szavukat ez ügyben akár egyetlen alkalommal is a sajtó vagy rádió nyilvánossága előtt? ... Sértő szándékok nélkül kérjük: vegyék észre, högy nincs hatáskörük beavatkozni/ia község ügyeibe. Sérelmükre keressenek gyógyírt ott, ahol megengedik, hogy ők diktáljanak. A sajátosan jelentkező érdekszférákon bcljil jtem az a megoldás, hogy naponta zaklatjuk azt kz önkormányzati vezetőt, aki testületének rendelkezései szerint véget kíván vetni az általános szemetelésnek a tavak, erdősávok szélén, az utak mentén, a település környékén- sokkal inkább, hogy a kommunális hulladék az erre kijelölt, és oly sok igyekezettel, fáradsággal és pénzzel létrehozott engedélyezett szeméttelepre kerüljön. Nyilvánvaló, hogy a cikkben nyilatkozóknak veszteségükben érzett fájdalmán ez nem enyhít- sőt azt hiszem, most önmaguk ellen is vétettek. Kérünk hát minden, az üggyel kapcsolatban érintett felszólalót, hogy e válaszommal megelégedve kíméljenek bennünket. Grünwald Géza Görcsöny község polgármestere Hová tegyék a baranyai hulladékot? Falusi szemétdombok helyett jól üzemeltetett szemétbánya kellene A településeknek egyre több gondot okoz a szilárd háztartási hulladékok lerakása, őrzése és kezelése. A statisztika szerint 2682 szemétlerakó működik az országban, befogadó- képességük véges - néhány éven belül megtelnek. A még megmaradók pedig nem tudják biztonságosan felvállalni a környezetvédelmi előírásokat. Mostanában elég gyakran tűzi tollhegyére a sajtó a környezetvédelmi ügyeket. Ezt tán annak is betudható, hogy a környezetvédőknek is köszönhetően jövő évtől szigorodnak az előírások. A Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben a jövő évre vonatkozóan az önkormányzati hulladékgazdálkodási céltámogatások műszaki követelményeiről és a fajlagos költségekről kaphatnak részletes tájékoztatást az érintettek. Érdemes beleolvasni a települési hulladéklerakó építésének szigorú műszaki követelményeik. Legfontosabb a létesítendő hulladéklerakó telepítéséhez a környezetvédelmi engedély. De a helyki választásnál környezetföldtani és vízföldtani, vízvédelmi, levegő tisztaságvédelmi, közegészségügyi, természetvédelmi, talajvédelmi, földvédelmi, területfejlesztési és tűzvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Az is előírás, hogy a megépített hulladéklerakót megfelelően szigeteljék, gyűjtőmedencébe vezessék a szivárgó vizeket, a hulladékból keletkezett depóni- agázokat ártalmatlanítsák ...- Óriási anyagi megterhelést jelent egy vagy akár több szomszédos településnek a szabályszerűen kialakított kommunális hulladéklerakó építése - mutatta beszélgetésünkkor az jövő évi előírásokat tartalmazó közleményt Kiss Tibor, a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. igazgatója. - Úgy tűnik, hogy ez a készülő környezetvédelmi törvénnyel teljesen összhangban áll már. Tudomásom szerint jövő év második felében jelenik meg a hulladéktörvény. A már említett közleményben csak az előírásokról esik szó, pedig rengeteg még a hozzákapcsolódó járulékos költség. Hogy mi? Legfontosabb a zárt szállítójárművön való hulladékgyűjtés. Egy korszerű kocsi például 25 millió forintba kerül. Aztán a hulladéklerakókat védeni, folyamatosan ellenőrizni és kezelni kell. A kökényi ‘szemétbányára pé- dául ebben az évben húszmillió forintot fordítottunk. Részben megoldottuk a szivárgó vizek gyűjtését és tervezzük a depó- niagázok hasznosítását. Két hónapja fegyveres őrök védik a telepet - nem tudnak bejutni a guberálók. Ezzel nem a megélhetési forrásuktól zárjuk el a rászoruló embereket, hanem megakadályozzuk, hogy a szemétből előkapart „kincseket” a 'piacokon, vásárokon továbbadják és velük bárkit megfertőzzenek. Hogy a gyűjtögetők mégse essenek kísértésbe, a kö- kényi bányába érkező szemetet egy olyan új, óriási őrlő- és tömörítőgép dolgozza össze, amely teljesítménye alapján a legnagyobb az országban. Leitol Csaba marketing igazgató az elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy felállították már az elektromos jelzőrendszert és januártól hídmérleg fogadja a szemétbányába fuvarozókat. Elkészültek a tervek a kökényi bánya bővítésére és továbbfejlesztésére. Ez utóbbi különösen azért fontos, mert több pécs- környéki település - jelenleg huszonkettő - kötött velük szerződést, hogy szállítsák el tőlük a háztartási hulladékot. Több település megszüntethette ezáltal az illegális lerakóját a saját határában. A marketing igazgató végezetül elmondta, hogy a depó kezelési és gyűjtési költségeket is figyelembe véve a KTM és az összes szakcég véleménye szerint a regionális gyűjtési rendszerek a leggazdaságosabbak, sőt, a jövőben ez lesz az egyetlen racionális megoldás. Dr. Eötvös Károly a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetője riasztó adatokkal szolgál a baranyai hulladékhelyzetről: az általuk nyilvántartott 140 lerakóhely közül 56 engedély nélkül üzemel. Közülük egyik sem felel meg az előírásoknak. Tudomásul kellene venni, hogy a mai követelményeknek megfelelő hulladéklerakót a kistelepülések nem képesek létrehozni. Az osztályvezető szerint közös megoldásra kellene törekedni minél előbb, mert a megyében keletkező települési szilárd hulladékok mennyisége a becslések szerint hatszázezer köbméter. Ha arra gondolnak a települések, hogy szép, tervezett lerakókat építenek, akkor nem fognak hosszantartó eredményt elérni. Hisz az ország hasznosítható területe évente jelentős mértékben csökken á hulladéklerakók miatt. Adám Erika 4 V A
