Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-06 / 303. szám
1995. november 6., hétfő VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Helyzetkép a sportcsarnokról A nyugdíjas klub az egyik legnépesebb korosztálynak teremt rendszeres közösségi alkalmakat fotö: laufer Az idős emberekre figyelve Közönségszolgálat egy kisvárosban Pécsváradi körkép Hosszúhetényben helyreállítják a strandot Rendkívüli ülést hívott össze október utolsó napjára a hosz- szúhetényi képviselőtestület, hogy a falu strandjának sorsáról döntsenek. Hosszú évek óta nem használhatják a hetényiek hajdan vidám napokat látott strandfürdőjüket. Az egyetlen medencében békák tanyáznak, a medencét tápláló források el- tömődtek, a környéket fölverte a gaz, az öltözőt a focisták eddig még használták, de ha elké- szülk az új sportöltöző, az épület is magára marad. Akadtak ugyan vállalkozók a felújítására, de sorra elriadtak a nagy költségtől. Társadalmi összefogással viszont épült egy fedett tekepálya a strand szélén, amely nyaranta jó szórakozást nyújt a férfiaknak. Most a község szennyvíz-csatornahálózatát építő HETÉNYCSAT Kft vállalkozott a strand helyreállítására és üzemeltetésére. Ennek mikéntjéről a testület úgy határozott, hogy 25 évre bérbe adja számukra a strand területét a körülötte lévő önkormányzati telkeket, amelyek mély fekvé- sűek, beépítésre alkalmatlanok. Ezzel szép nagy terület alakul ki, ahol lesz hely gyermekmedencének, parkosításnak. A HETÉNYCSAT a csatornaépítés befejeztével, jövő nyáron szeretné elkezdeni a munkát, így 1997 nyarán újra megnyílhat a hetényi strand. Képzeletbeli utazás a Bartina Együttessel A Bartina Együttes hívja a közönséget, a Kárpát-medencében való képzeletbeli utazásra. Dalok, táncok segítségével, vi- seletek, jellegzetes hangszerek bemutatásával elevenítik fel a magyar nép kultúráját. A Pécsváradi Művelődési Központ, a Nyugdíjas Klub és a Pécsváradi Várbaráti Kör rendezésében november 8-án, szerdán este 6 órakor kerül sor a Művelődési Ház nagytermében a „Repülj madár, repülj...” című zenéstáncos utazásra. Négy hete vette vissza saját kézbe Pécsvárad Önkormányzata a sportcsarnok építésének vezénylését, ragaszkodva az eredeti szerződésben foglalt összeghez és határidőhöz. A hátralévő munkákat az Önkormányzat közvetlen szerződésekkel és finanszírozással végezteti, Perger Antal építés- vezető irányításával, ez évi befejezéssel, a tervezett költség- kereten belül. Családi hagyomány a gyapjúfonás Pécsváradon, az Apacel- ler-családban. Apaceller Péter és felesége, Teri valamint három fiuk most úgy rendezték be a Honvéd utcai fonóműhelyt, hogy az élő ipartörténeti múzeumnak is beillenék. Egész nyáron keményen dolgoztak, felújították a régi favázas gépeket, amelyek visszavisznek bennünket az ipari forradalom hőskorába. Már csoportot is fogadtak a műhelyben. Amikor beindítják, barátságosan zakatolnak a régi masinák: a kártológépek, amelyeken Hazánkban meglepően sokakat érdekel a Földön kívüli világ. Deák Zsuzsa grafikus is közéjük tartozik. Áttételesen munkáiban is megjelennek a három dimenziótól eltérő létformáról alkotott gondolatok. Szigorú mértani formába szorított energiák feszülnek ezeken a színes grafikákon. Képei, melyeket Hargitai Károly, neves ufológus „harmadik Egy hónappal a rendkívüli ülés után a fentiek szerint folynak a befejező munkálatok: 17 alvállalkozó dolgozik a csarnokon az önkormányzattal megkötött szerződés alapján, a műszaki csoport személy szerint Winkler György felügyelete alatt. Elkészült a parkettázás. Folyamatban van a fűtést szolgáló gáz infraégők szerelése, elhelyezték a lelátó korlátjait. November elsején kezdődött a az előfonást végzik, majd hengerekbe tekercselve kerül a gyapjú a Niederländernek nevezett fonógépre - ez nem más mint a legendás Fonó Jenny, amely az ipari forradalom hajnalán kihívta a technika fejlődését. Sok fonalra volt ugyanis szüksége a textilgyártásnak, és a lassú rokkát felváltotta a XVIII. század közepén a pör- gettyűs fonást alapul vevő fonógép, amelynek elve mára sem évült el - mindezt a műhely gépein magyarázza Apaceller Péter és felesége.- Pécsvárad környékén több szem”-nek nevezett el, a közelmúltban Győrben voltak láthatóak, majd Budapesten a Magyar Ufológusok Szövetségének ufó-konferenciáin arattak nagy sikert.- Ez a két kiállítás megmérettetés volt számomra - mondta Deák Zsuzsa -, hiszen oda kerültek a képek, ahová készültek. Részt vettem a konferenciákon is, és az előadások külső színezés. Készül a csarnok bejárata és a fűtésbekötés. Ezzel együtt korszerűsítik a Művelődési Ház fűtését is, automatizált hőfokérzékelőre állítva át azt. A kivitelezés bonyolítója továbbra is a MKROBER Kft, az építésvezető Perger Antal. Kakas Sándor polgármester elmondta, e szerződésben várható, hogy a csarnok november 30-ra elkészül. család foglalkozott gyapjúfonással már nagyapáink korában - ma Fuller Jánosék és mi fonunk gyapjút. Édesapánk, Apaceller József Hering Jakabtól tanulta az ipart a zengővárko- nyi Moncz-malomban. A II. világháború után kapcsolódtak e tevékenységbe Fullerék, akik ma is fonnak. Vízhajtotta fonógépeivel a két háború között a Freund-család volt híres Pécsváradon. A felújított gépeket látva arra gondolunk, bárcsak a többi régi ipar is ily módon lenne bemutatható Pécsváradon. hallatlanul érdekesek voltak. Meg vagyok győződve róla, hogy van az embernél magasabb intelligencia. Katasztrófa lenne, ha az ember volna a „csúcs”! A hetvenes évek elején, pályám kezdetén is foglalkoztattak ezek a kérdések: a környezet védelme, az emberrel való manipuláció. Most újrarajzoltam ezeket a munkáimat is. Kárpátiné Kovács Zita tizenhat éve a pécsváradi Művelődési Központ munkatársa, a helyi rendezvények egyik szervezője, és az egyik legnagyobb létszámú helyi egyesület, a Nyugdíjas Klub titkára. Nemrég vehette át munkája elismeréseként a város „Pécsváradért” emlékplakettjét.- Minden évben részt vettem az Idősek Napjának szervezésében. Ilyenkor látja az ember, milyen sok az idős korú Pécsváradon: a 4300 lakosból 1100 a nyugdíjasok száma. E népes csoport sajátos problémái okán külön figyelmet érdemel. Ezért szerveztünk klubot a számukra. Az alapító 35 fő mára 150-re gyarapodott. Jómagam megpróbálok háttérben maradni, a fő mozgató a klub elnöke, Köbért ing Jenóné. Legnagyobb öröm, amikor azt mondja egyikük, amióta a klubba jár, nem kell az orvosság. Nagyon aktív, tetterős ez a korosztály.- Személy szerint hogyan talált el ehhez a munkakörhöz és ehhez a művelődési házhoz?- Pécsváradi vagyok, itt érettségiztem, jártam a Kígyós Sándor és Kárpáti Gábor vezette diákklubba. Büszke vagyok rá, hogy Kígyós javasolta nekem ezt a pályát. KönyvtárSzülettek: Pécsvárad: Mészáros Dávid, Virág Lajos, Mar- tonfa: Dunai Dávid, Nagypall: Kovács Brigitta, Lovászhetény: Bátai Bettina, Mezei Mária, Hosszúhetény: Péter Nikoletta, Tobak Luca, Kovács Richárd, Mecseknádasd: Schum Vanda, Óbánya: Schlapp Júlianna. Házasságot kötöttek: Mecseknádasd: Ruppert János és Mózsa Erzsébet. magyar szakon tanultam, de csak mostanában szerzem meg a felsőfokú végzettséget - három fiunk van ugyanis . . . Dretzky Katalin hívott ide 1979-ben, Pólón Erzsébet tá- voztával, mikor a második fiunkkal voltam otthon. Aztán megszületett a harmadik, és én végig dolgoztam. A családom segít, tudják, mennyire szeretem ezt a munkát.- Hogyan látja egy ilyenfajta központ működését, feladatát?-Sajátos szolgáltatóház vagyunk. Kívülről nem látható, mi minden zajlik itt, milyen szervezőmunka előz meg egy- egy eseményt, nagyrendezvényt, amelyen ezrek érzik jól magukat. A háttérmunka, az előkészítés heteket, hónapokat, számtalan egyeztetést igényel. Ezt már gyakorlattal végzi a ház összeszokott gárdája. A szép benne az, hogy az embereknek adunk valamit, s ahogy nincs két egyforma ember, ez a munka is minden nap más. Szeretnénk, ha megvalósulna a terv, és a Sportcsarnok elkészülte után egy fedél alá kerülne itt a könyvtár, a helytörténeti gyűjtemény, a galériák. Egymást egészítheti ki így a sport-, a kulturális rendezvény, a nagy közös programok. Elhunytak: Pécsvárad: Tőrin- csi Lajos, Somogyvári Ferenc, Trapp Ferencné Aszmann Anna, Brückner János, Erdős- mecske: Bősz András, Weisz Nándomé Androvics Anna, Lovászhetény: Bátaszéki Irén, Hosszúhetény: Foki János, Deák Sándorné Panta Anna, Kuppi Mária, Mecseknádasd: Haklik József, Hemesz Jó- zsefné. Felújították a régi fonógépeket Apaceller Péterek bemutatják a hagyományos régi technológiát Turisták számára is bemutatják az ipartörténeti érdekességet fotó: löffler Amit a harmadik szem lát Anyakönyv Müller Lajosné szakács volt főztjeivel a külsheimi magyar hetek főszereplője fotó: löffler Magyar ételek Külsheimben A hazai ízeket kedveltette meg fó'ztjeivel a pécsváradi szakács Müller Lajosné szakács büszkén mutatja azt az újságcikket, amely Pécsvárad testvérvárosa, Külsheim újságában jelent meg róla. A nyáron ugyanis Küls- heim-Steinfurtban, a Zöldfa vendéglő tulajdonosa magyar heteket tartott a Pécsváradról érkezett szakácsnő közreműködésével. Müller Lajosné, vagy ahogy Pécsváradon ismerik, Müller Panni a jó magyar ízeket kívánta megszerettetni a vendégeivel. Több évtizedet töltött különböző éttermekben a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatnál, majd Pécsváradon 19 évig a Zengő Étteremben. Nyugdíjazása előtt az utolsó hat évet a Gesztenyés Vendéglő konyháján töltötte. Hogy miként jött létre a külsheimi kapcsolat?- Teljesen véletlenül született meg az ötlet - válaszolja. - Egy külsheimi házaspár lakott nálam, akik szóltak a Zöldfa vendéglő tulajdonosának Otto Bunschuh úrnak, és ő egyszer csak megjelent Pécsváradon. Az volt a kérése, hozzak két felszolgálót és egy zenészt, és rendezzünk magyar heteket. Panni természetesen, nemcsak a magyar hetek alatt főzött a külsheimi vendéglőben, hanem október elsejéig ott maradt, hogy a nyugdíját kiegészítse. Érdekes volt elolvasni a külsheimi cikket, amely pontosan beszámolt arról, hogy a magyar szakácsnő menynyit keresett otthon, illetve mennyi nyugdíjat kap jelenleg. Panni örült az írásnak, hiszen hatására az ottani magyar klub tagjai is felkeresték az éttermet. Mesélt a németek érkezési szokásairól, valamint arról, hogy milyen kidolgozott napirend szerint ténykednek a tulajdonos gyermekei a vendéglőben. Pontos órarend rögzítette, hogy tanulmányaik mellett mikor és hány órát kell a vendéglőben segíteniük. A legkisebb gyermek, a három éves kisfiú is alkalmanként már kiviszi az italt. Müller Lajosné három hónapig dolgozott Németországban, és valószínűleg jövőre is kimegy. Azt azonban elmondta, hogy az utolsó két hétben már honvágya volt, és alig várta, hogy hazajöhessen. Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123
