Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-06 / 303. szám

1995. november 6., hétfő Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 Normaemelés az oktatásban Magasabb mozgóbér az állami vállalatoknál A privatizációs és az ipari miniszter előterjesztésében szereplő mértéknél keveseb­bet, a korábban meghatáro­zott 10-15 százaléknál azon­ban többet költhetnek jövőre béremelésre az állami vállala­tok, illetve az állami többségű gazdasági társaságok - dön­tött a kormány tegnapi soron kívüli ülésén. A bérfeszültségek miatt újabb sztrájkokra készülő villamosipart leginkább érintő döntés lényege: egyedi elbírálás alapján, s csak ott szavazhatja meg a közgyűlés vagy taggyűlés a legfeljebb 21 százalékos - mozgóbér formájá­ban kiosztható - béremelést, ahol az 1994. évi átlagnyereségnél az idén többet produkálnak, s ezt ha­tékonyságnöveléssel érik el. A 21 százalékba bele kell számítani az év közbeni keresetnövekedést is. Az elbírálás a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek dolga lesz. A közalkalmazottakat is érintő ár-bér megállapodásról Kiss Elemér közigazgatási államtit­kár elmondta: a pénzügymi­niszter és a munkaügyi minisz­ter előterjesztésében szereplő javaslatokat a kormány elfo­gadta, s hétfőn átadja az Érdek­egyeztető Tanácsnak. Döntött a kormányt arról is, hogy a finanszírozás szempont­jából bizonyos iskola- és tele­püléstípusokat kiemelten kezel - jelentette be Fodor Gábor művelődési és közoktatási mi­niszter. A kabinet elgondolása szerint 15-20 százalékkal eme­lik a normatívákat, amelyeket differenciáltan osztanak el az intézmények között. A rendel­kezésre álló 148 milliárdból az óvodák, a 3000 lélekszám alatti kistelepülések iskolái és az érettségit adó középiskolák ré­szesülnek a legnagyobb mér­tékben. Az eddigi 27 500 forin­tos óvodai normatíva 50 000 forint fölé emelkedik. Az álta­lános iskolai normák 41 ezerről 62-64 ezerre, a középiskolai normák pedig 62 ezerről 85 ezer forintra nőnek. A kabinet az 1996-ban induló önkormányzati beruházások kö­zül 58 címzett támogatási igé­nyét fogadta el, mintegy 17,5 milliárd forint értékben, amely­ből 1996-ban 1,5 milliárd hasz­nálható fel. Ebből fejlesztik pél­dául Nógrád ellátatlan települé­seinek ivóvízhálózatát, Baranya, Bács-Kiskun, Tolna, Esztergom, Nógrád, Fejér, Hajdú-Bihar és Csongrád egészségügyi intéz­ményeit. Takács Mariann FITNESS KLUB CSAK HÖLGYEKNEK BRONZÁRIUM HÖLGYEKNEK ÉS URAKNAK 100 perces bérletára: 1.400Ft o-5 D jj LO U 'E 1 a 2 O 1 £/" Lsá\ Pécs, Jókai út 11 -13 Tel.: 33-44-77 RÓMAI UDVAR Promo Indra consorcio Vegyen lakást, autót előleg nélkül, kamatmentesen! LAKÁSOK MAR HAVI 10.985 FT-TÓL 7633 PÉCS, F.sztergár L. u. 19 Tel.: -2 253-055 3045 mellék UJ SZUPI ÜZLET PÉCSETT 4 m széles import padlószőnyegek 2 m széles hazai műanyagpadlók gépi perzsaszőnyegek NAGY VÁLASZTÉKBAN, AKCIÓS ÁRON! Cím: Pécs, Nagy Jenő u. 10. (Hungária útról nyílik) SZENTKIRÁLY KFT., Szabadszentkirály Petőfi S. u. 78., tel.: (73) 373-476 AJÁNLATUNK ■ BRIGGS motoros kapálógépek: már § Ft-tól ■ Pázsitnyírógépek: már 21.990 Ft-tól ■ Adapterek alkatrészek nagy választékban. Nyitvatartás: 8-15.00 óráig munkanapokon SZENTKIRÁLY KFT. - megbízható minőség, gyártóművi áron! Csodálatosan szép, új virágok érkeztek a MARANTHA virágdiszkontba (Pécs, Verseny u. 19.) Most igazán érdemes benézni! (16773) A HAVIHEGGYEL SZEMKÖZTI OLDALON a Széchenyi tértől 7 percre! Családi ház eladó • gázüzemű központi fűtés , • garázs • kert Érd.: Ótemető u. 13. 16-18 óra között! Irányár: 5,3 mill. Ft. CSENDES KÖRNYEZET, TISZTA LEVEGŐI^ Torgyánt miniszterelnök-jelöltnek választották a kisgazdák MSZP: A frontemberek maradjanak Csintalan és az elnökség tagjai fotó: feb/diósi imre A hét végén a népszerűségi lista két vezető pártja felé fordult a figyelem. Az MSZP a kongresszusi felkészülés jegyében tanácskozott más­fél napon át, a kisgazdák - pártjuk fél évszázados vá­lasztási győzelmére emlé­kezve - tartottak országos nagygyűlést és nagyválaszt­mányi ülést. A szocialisták alapszervezetei támogatják a stabilizációs programot, de módosításokat is szorgalmaznak - összegezte a széles körű pártviták tapasz­talatait Jánosi György alelnök a péntek-szombati tanácsko­zás után. Elmondta: a tagság azt várja a kormányzattól, hogy fektes­sen nagyobb hangsúlyt az igazságosabb teherviselésre, a stabilizációs program végre­hajtásának jobb szakmai meg­alapozására, a társadalmi pár­beszédre, a politikai stílus ja­vítására. A parlamenti frakció határozottabban vegye föl a kesztyűt a parlamenti viták so­rán, legyen aktívabb részese a döntések előkészítésének, a párt vezető személyiségei pe­dig ne tegyenek egymásnak el­lentmondó nyilatkozatokat. A tanácskozáson - mint ar­ról Csintalan Sándor ügyve­zető alelnök beszámolt - Hóm Gyula miniszterelnök-pártel­nök a kiéleződött bérvitákról kifejtette: a kormány tárgyalni fog addig a határig, amíg a stabilizációs programot nem veszélyezteti. Nem engedhető meg a közalkalmazottak hely­zetének romlása, s az, hogy tovább nyíljon az olló a ver­senyszféra és az önkormány­zati dolgozók bérei között. A lehetséges személyi vál­tozásokról Csintalan jelezte: a párt frontembereinek, a kor­mányzati tisztségviselőknek - ha egy mód van rá - posztju­kon kellene maradniuk. A kisgazdák nagygyűlésén Torgyán József kijelentette: az a veszély fenyeget, hogy ha­zánk beleesik a „liberális csapdába, azaz a liberálbolse- vik hatalom bérrabszolga­ságba süllyeszti a népet”. Kifejtette: pártja csak olyan erőkkel lép szövetségre, ame­lyek reprezentálják a kisgazda­politikát. Az MDF tagsága úgy gondolkodik, mint a kisgazdák, őket be kell fogadni. Az FKgP megnyeri a válasz­tásokat, s úgy gondolja, hogy a KDNP Giczy György vezette szárnyának is ott lesz a helye mellette. Torgyán bizalmi szavazást kezdeményezett személyéről. A titkos voksolás során 427 küldött igennel, 7 nemmel szavazott, 3 szavazat érvényte­len volt. A küldöttek minisz­terelnök-jelöltnek választották elnöküket és felszólították, hogy hozzon létre egy kor­mányzásra alkalmas testületet. A levezető elnöki tisztet be­töltő Kávássy Sándor kijelen­tette: Torgyán a parlament legnagyobb szónoka; szülő­földjén a nép és a kisgazdák is­tenadta vezetőjeként emlege­tik, aki csak IV. Bélához, II. Rákóczi Ferenchez és Kossuth Lajoshoz hasonlítható. A nyugdíj-megállapítás új rendje A kormány a napokban tárgyal a társadalombiztosításról szóló törvény módosításáról. Ennek keretében változtatni kívánnak a nyugdíjemelés rendszerén, és a figyelembe ve­hető jövedelemsávok értékhatárain is. Az elmúlt időben az öregségi és a baleseti nyugdijakat az adott évben várható nettó ke­resetnövekedéshez igazítva emelte az Országgyűlés. A keresetnövekedés mér­tékének meghatározása kö­rüli viták elkerülésére a kor­mány most azt javasolja, hogy ezentúl az előző évi át­lagkereset-növekedés alapján emeljék a nyugdíjakat. 1996 januárjától már e szerint iga­zítanák ki a járandóságokat, évente két alkalommal, janu­árban és júliusban - januárig visszamenőleg. Az összegek megállapításá­nál az 1988 óta eltelt évek átlag- keresetét veszik alapul, felszo­rozva az inflációs hatás ellensú­lyozását szolgáló együtthatók­kal. Az 1996-ban nyugdíjba vo­nulóknak az 1988-1992. évi ke­resetüket szorozzák fel az 1994. évi szintre. Tervezik az öregségi nyugdíj alapját képező kereseti értékha­tárok módosítását is. 25 000 forintig az átlag- kereset 100 százalékát, a 25 001-28 000forint közötti rész 90, a 28 001-30 000forint közötti rész 80, a 30 001-40 000forint közötti rész 70, a 40 001-50 000forint közötti rész 60, az 50 001-60 000forint közötti rész 50, a 60 001-70 000forint közötti rész 40, a 70 001-80 000forint közötti rész 30, a 80 001 forint fölötti rész 10 százalékát veszik figyelembe. A törvénymódosítás lehe­tővé teszi, hogy azok a szak­munkások, akik nyugdíjazá­suk előtt nem tudtak szakmá­jukban elhelyezkedni, nyugdí­juk megállapításánál az utolsó munkában töltött évre kérjék átlagkeresetük megállapítását. A pénzügyi stabilitás érde­kében a kormányzat szigorí­tani kívánja a járulékfizetési fegyelmet. Ezért a jövőben já­rulékbírságot fizetnek azok, akik nem tesznek eleget beval­lási kötelezettségüknek. Mu­lasztási bírságot rónak ki azokra, akik nem tartják be a tb-jogszabályokat. A járulékbírság a kirótt já­ruléknak akár 100 százaléka is lehet. A mulasztási bírság 10 ezertől 200 ezer forintig ter­jedhet. (lantos) Egy hónapos országjáró út­jára indult Budapestről vasár­nap délben a „Tégy a gyűlölet ellen!” vonat. A szerelvény de­cember 10-ig, az Emberi Jogok Nemzetközi Napjáig, mintegy 25 magyarországi és határon túli településre látogat el. Az esélyegyenlőség elvének jegyében nem kíván tandíjat fi­zetni a hét végén megalakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (MEFHOSZ), amelyet hat in­tézmény diákjai hívtak életre. A tandíj intézményének elutasí­tása mellett állást foglaló diá­kokat várják soraiba. A szerve­zet véleménye szerint a tandíj­vita politikai elterelő művelet az ország igazi problémáiról. A Megyei Jogú Városok Szövetsége a hét végén Szek- szárdon tartotta közgyűlését. A szövetség közel 2,5 millió ál­lampolgárának érdekeit képvi­seli. A közgyűlés felhatalmazta a választmányt, hogy a terület- fejlesztésről és területrendezés­ről szóló törvényjavaslat visz- szavonását kezdeményezze, il­letve -f szükség esetén - az Al­kotmánybírósághoz forduljon. Elkészült a vitaanyag az MSZP arculatáról. Kimondja, hogy tisztázni kell a párt törté­nelmi és jelenbéli szerepét. Ki kell dolgozni a párt és kormá­nya viszonyát. „Szempontok, gondolatok az MSZP arculatá­ról” címmel terjesztik a no­vember végi kongresszus elé. Közös sztrájkbizottságot hozott létre a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Felkérték a kormányt, hogy öt napon belül jelölje ki tárgyalásra felhatalmazott kép­viselőit. Politikai hét végét rendeztek ismét Lakiteleken. Ezúttal is a kormánykoalíció pártjainak képviselői voltak az előadók. Az önkormányzat és költségve­tés témakörben Lampert Mó­nika, a Magyar Szocialista Párt helyettes frakcióvezetője tartott előadást, majd a szabaddemok­raták álláspontját Wekler Fe­renc ismertette a hallgatóság­gal. A Belügyminiszterek talál­kozóján Kuncze Gábor és Kó­nya Imre beszélgetését hallhat­ták a résztvevők. Tiltakozó tüntetést tartott szombaton a fővárosban a Kommunizmus Üldözöttéinek Szövetsége, hogy november 4- én, a megtorlás napján emlé­kezzenek 1956 mártírjaira, és emlékeztessenek: az egykori háborús bűnösök azóta is bün­tetlenül, szabadon élnek, sőt ha­talmi pozíciókban vannak. „Leleplező” cikk bécsi lapban az embercsempészet magyar paradicsomáról Szélnek eresztett határsértők? Terjedelmes képes riport jelent meg a bécsi News hírmagazin­ban arról, hogy az osztrák-magyar határszakasz a szervezett embercsempészet paradicsoma. A lap állítása szerint Magyar- ország felől óránként egy-egy nem kívánatos harmadik or­szágbeli személy lépi át az osztrák határt. Magyar területen áll az ember- csempészek főhadiszállása, s bár az osztrák oldalon elfogot- takat átadják a magyar határ­őrizeti szerveknek, azok szél­nek eresztik a próbálkozókat - írja a bécsi lap. Dr. Kiss Kálmán vezérőrna­gyot, a Határőrség parancsno­kának első helyettesétől azt kérdeztük, mi az igazság a cikk állításaiban.- Szándékosan rossz színben tünteti föl a magyar határőrsé­get. Pontatlan, valótlan adato­kat használ nem helytálló kö­vetkeztetései alátámasztására a szerző. Téves a közölt statisz­tika, s természetesen légből ka­pott a feltüntetett magyar gya­korlat az embercsempészekkel, jogellenes cselekményeket el­követőkkel szemben - mondja a vezérőrnagy.- A magyar-osztrák határt a győri és a szombathelyi ha­tárőr-igazgatóság 19 határőri­zeti kirendeltsége és 5 határva­dász százada őrzi. Szeptember végéig 4683-an követtek el ál­lamhatárral kapcsolatos jogel­lenes cselekményt; közülük 2602-en kísérelték meg a tiltott határátlépést, 1094 személynek sikerült is átjutnia. Mosonma- gy aróvár-Hegy eshalom-M ik- lósfalva/Nickelsdorf térségében 1842-en próbáltak átlépni Ausztriába, 451-nek sikerült. A határsértést egyénileg és kis­csoportokban megkísérlők nagy része román, török és ex- jugoszláv állampolgár.- A jogsértőkkel szemben - függetlenül attól, hogy mi fog­juk-e el vagy az osztrák kollé­gák - hivatalos eljárást kezde­ményezünk. A győri és a szom­bathelyi határőr-igazgatóság az idén szeptember végéig 4217 személyt utasított ki Magyaror­szágról, közülük 3902-őt kito­loncolt.- Ami az embercsempészetet illeti: a hegyeshalmi térségben az idén - osztrák és szlovák ha­tárrendőrökkel együttműködve- 56 embercsempészt és 39 se­gítőt fogtunk el. Valamennyiük ellen eljárást kezdeményez­tünk. Csakhogy a busás haszon reményében mindig van új vál­lalkozó: magyar, szlovák, szlo­vén, török, jugoszláv, cseh és persze osztrák is.- A News cikkének valótlan állításai ártanak a két ország kapcsolatainak. Örülnénk, ha kikérnék a mi véleményünket is- szívesen tájékoztatunk a tény­leges határhelyzetről. Kulcsár László

Next

/
Thumbnails
Contents