Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-04 / 301. szám

1995. november 4., szombat VÁROSAINK Dunántúli [Napló 9 Troli helyett környezetkímélő autóbuszok Több hátrányát találták, mint amennyi előnyt kínált A lord és a kapitány Öt esztendős vizsgálódás után is előfordul még velem, hogy nem igazán értem a közgyűlést. Ez végül is nem különösebben meglepő, főként, ha magam ellen fordítom Lord Northcliffe sziporkáját: „Az újságírás olyan szakma, amely azzal foglalko­zik, hogy megmagyarázza, amit a művelője nem ért”. Persze lehetne firtatni, hogy az idézett angol arisztokrata mi­hez értett, s ehhez képest mi mindent értelmezett, de hagyjuk. Végül is, ha a „nem”-et „sem”-re cseréljük, a definíciónak igen komoly valóságtartalma van. Az értés és az érthetőség össz­hangja viszont korántsem csak a sajtó problémája. Lehet, hogy csak legenda, de tanulságos. Állítólag egy ideig a Monarchia hadseregének vezérkarában alkalmaztak egy átla­gos szellemi képességű kapitányt, akinek minden parancstervet el kellett olvasnia és beszámolni,, mit is értett belőlük. Ha hiány­talanul felfogta, hogy miről lenne szó, akkor a parancsot elküld­ték a csapatokhoz, ám ha nem, addig dolgozták át a szöveget, amíg csak ez a kívánatos „állapot” be nem következett. Olykor ilyen dolgok miatt sem értem a közgyűlést. Például a költségvetést módosító előterjesztések számomra némiképp fe­hér foltos térképek maradtak az esztendők során. Egy ideig ugyanis az volt a módszer, hogy a nagy egészben megbújva szerepeltek a változások, a legújabb gyakorlat viszont csokorba gyűjtve hozza ugyan a módosítások tételeit, csak éppen most meg azt nem jelzi, hova is illenek. Persze a költségvetési bizott­ság tagjai és szakapparátus számára ezek az összefüggések tisz­tán állnak - joggal remélt a hozzáértés -, ám nem ők jogosultak dönteni. Tehát nekik kellene meggyőzőnek lenniük, érvelniük és bizonyítaniuk, lehetőleg előre és főként alapos írásos indok­lással, mert a szó elszáll, s rögtönzött magyarázat még inkább, főleg, ha füllel alig követhető az előadása. Ám nem értem a közgyűlést a következetes következetlen­sége, avagy következetlen következetessége miatt sem. Nem akarok most bizonyos megrögzött szokásokban és „apró” testi fogyatékosságban szenvedő növényevő patásokra utalni: ez a szólás nagyon is kényelmes ideológia a figyelmetlen lépésté­vesztések esetére. Ám vajon miként értelmezhető az a furcsa eset, hogy a gyorsabb ügymenet érdekében (novemberben!) szakbizottsági tárgyalás nélkül terjesztenek be egy intézmény fűtéskorszerűsítésére vonatkozó tervet, amely igényként már 1993. óta lappang. Ezután elhangzik egy többek által helyeselt módosító javaslat, hogy az összes olajfűtésű intézmény fűtés­korszerűsítésére kellene tendert kiírni, mert ez jóval előnyö­sebbnek ígérkezik. Erről azonban nem szavaznak, de véleményt kémek a főenergetikustól: lehet-e ilyen programot a pályázta­tástól a kivitelezésig a téli iskola szünet végére befejezni? Az időtartam latolgatása végül is nem zárja ki ennek az esélyét. Utána elhangzik, hogy az ügy hiányosan előkészített feltálalása is jól szolgálta a figyelem felkeltését, majd az előterjesztő ügy­rendi javaslatára szépen megszavazzák a téma elnapolását. Miközben a közgyűlés olykor szinte a Lordok Háza, lehet, hogy én még a sürgősség fogalmát sem értem? Dunai Imre­Pécs Megyei Jogú Város vezetőinek tájékoztatója Pécsi körkép A közgyűlés kisebbségi bizottsága Az önkormányzat közgyűlése kisebbségi bizottságot hozott létre legutóbbi ülésén a város valamennyi kisebbségi önkor­mányzatának egyetértésével és részvételével. Mivel a törvény előírása szerint a települési ön- kormányzat bizottságában a te­lepülési önkormányzati képvi­selőknek kell többségben lenni s csak közülük kerülhet ki az elnök, a pécsi kisebbségi bi­zottság kilenc tagú és elnöke Mischinger István önkormány­zati képviselő lett. Bizottsági tagok: dr. Erdó'dy Gyula, Helmrich Ferenc, Koósz Mar­git, Meixner András települési önkormányzati képviselők, va­lamint velük azonos szavazati joggal Csonka Edit, a Pécsi Ci­gány, Fischer Frigyesné, a Pé­csi Német, Gyúrok János a Pé­csi Horvát és Ruzsin Milán, a Pécsi Szerb Kisebbségi Ön- kormányzat delegáltja. A bérlakás vételi jogának végső határideje: 1995. november 30. A törvényi módosításhoz iga­zodva Pécsett is megváltozik az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokra vonatkozó vételi jog érvényesíthetőségé­nek végső határideje. A bérla­kások értékesítése feltételeiről szóló 1994. évi 14. számú ön- kormányzati rendeletet módo­sító az új szabályozás szerint az arra jogosultak 1995. november 30-ig élhetnek vételi joguk gyakorlásával, illetve vételi igényük bejelentésével. Utána már az önkormányzattól, mint tulajdonostól függ, hogy elide- geníti-e a lakásingatlanát, vagy sem. A vételi jog gyakorlásává jogosultak köre nem változott. A módosított rendelet végrehaj­tását a közgyűlés a város lakás- koncepciójának elkészültig, de legkésőbb 1996. március 1-ig felfüggesztette. A rendelet ki­hirdetése napján lép hatályba. Az önkormányzat közgyűlése megtárgyalta a trolibusz közle­kedés bevezetésének lehetősé­gét. Az önmagában előnyösnek tűnő alkalmi ajánlatként felme­rült trolibusz-beszerzés körül­ményei vizsgálatából azt állapí­totta meg a testület, hogy a vá­ros jelenlegi gazdasági erőfor­rásai nem teszik lehetővé ilyen beruházás finanszírozását. A programhoz a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­A karimájú püspökkalapja által árnyékolt Janus Pannonius szobra, Borsos Miklós alkotása, mögötte az olyan jól mutató Barbakánnal. Ennyi, vagy alig több. Szépen fényképezhető, de igazából nemigen ad vissza va­lamit a Barbakán-kert egyedül­állóan sajátos hangulatából. Hiába húzódik előtte a haj­danvolt Radonay utcából lett Esze Tamás utca, onnan a nap­jainkra már eléggé gyér forga­lom zajából csak leszűrten jut be ide valamennyi, ezért aztán csendes, meditációra késztető a hely. Ha átsétálok a kerten, s leülök az egyik padra, Arany János híres verssorai jutnak eszembe: „A tölgyek alatt sze­retek pihenni, /Hová nem jut el a város zaja semmi...” Ha belép a kapun az ember, mintha egy más világba lépne, mintha kizökkenne a városból. Csak két sétaút vezet végig rajta, az egyik az alsó, a kerítés mentén, a másik, a felső, a püs­pöki palota kertjét óvó kőfal mentén. A két út közt van a sze­rény növényzetű, főleg koros fákból álló kert. Ezt ékesíti a nyugati végén a Janus-szobor. A másikon meg? . .. Valamikor a 70-es években lehetett, hogy amikor a. Zsol- nay-gyárban alkotott Gádor István Kossuth-díjas kerami­kus-művész a pirogránitot val­latva e célból. Takács Gyula megyei tanácselnök-helyettes kezdeményezte, hogy a művész készítsen néhány szobrot a kert részére. Ez meg is történt, fel is állították azokat a kert keleti ré­szében. Nem mondhatni, hogy a korongokból, gyűrűkből, osz­lopokból összeállított alkotások nisztérium sem tud idén támo­gatást nyújtania városnak. A 24 darab használt trolibusz kedvező árú beszerzése nem javít számottevően e közleke­dési mód bevezetése finanszí­rozási esélyein. Forgalmi indok sincs rá, egyébként pedig ma­gas a hálózat kialakításának költsége, a trolik drágábban üzemelnek, mint az autóbu­szok, s ehhez képest csak alig 1,5-2%-kal javítanának a város osztatlan sikert arattak volna, de hát ez gyakran megesik a műalkotásokkal. Mindazonáltal nem mindennapi díszei lettek a kertnek a Gádor-szobrok, bár e díszek ismételten találkoztak ártó kezekkel. Mára egyetlen egynek látni már csak a töredé­keit, a többinek csak a talapzata van meg. De akkor már leg­alább azokat ne kellene látni! Az alsó út végére érve, már fordulnék Janus háta mögé, amikor a kert szögletében va­lami ide nem illőt látok. Ing, hitvány dzsekik, más rongyok és egyéb szemetek, s mind tö­rekednek be a bokrok aljába. Ott az egész egy hálóhelyre valló vacokra vall. Nézem, s minden porcikám tiltakozik el­lene, hogy a kert ilyen méltat­lan szerepre kárhoztassék. Akár közlekedés okozta légszennye­zettségén. Ezt mértéket olcsóbb megoldással el lehet érni. A tömegközlekedés fejlesz­tésének ezt a módját tehát a közgyűlés levette a napirendről és egyben határozatban kinyil­vánította, hogy a fejlesztési eszközök az eddigi koncepció szerint további környezetkí­mélő autóbuszok beszerzésére és a meglévő járműpark korsze­rűsítésére fordítódjanak. D. I. szemétlerakóról, akár alkalmi szálláshelyről legyen is szó. Elsétálok Janus mögött, a sú­lyos forgó vaskaputól még visszapillantok, és máris kilép­tem a Barbakánhoz vezető út előterébe. Itt a püspöki kertet vaslemezből épített fal vá­lasztja el a köztértől. A fehérre festett falra a hely rendezése idején Pécs valamely régi szá­zadból származó ábrázolását festették fel. Érdekes lenne ta­nulmányozni. Ha lehetne. Sok éve már háborogtam azon, hogy mindenféle hülyeséget spricceltek az ábrázolásra, így az élvezhetetlenné vált. A régi firkát - látni - azóta sem távolí­tották el, ám újakat spricceltek hozzájuk. Végképp lehetetlen a réges-régi városkép tanulmá­nyozása. Hársfai István Pécs Megyei Jogú Város veze­tői és képviselőtestülete ezúton szeretné tájékoztatni a város la­kosságát az alábbiakról: Az elmúlt napokban a tudo­mására jutott, hogy a Pécsi Kö­züzemi Rt. mint Pécs Megyei Jogú Város egyszemélyi tulaj­donában lévő gazdasági társa­ságának vezérigazgatója és hat, zömében vezető munkatársa az rt. tőketartalékában értékesí­tésre átadott ingatlanokat saját célra adásvételi szerződés útján megvásárolták. Az előzetes vizsgálatok alap­ján nem volt kizárható a vevők javára szóló, a szerződésekben foglalt vételár alapján a jelentős összegű értékaránytalanság fennállásának lehetősége. A város vezetése e tény tu­domására jutásakor azonnal megtette a hatáskörébe tartozó szükséges intézkedéseket. Az ügy teljeskörű vizsgálata, az esetleges személyi felelős­ség megállapítása folyamatban van annak ellenére, hogy az érintettek időközben a megvá­sárolt területekre vonatkozóan szerződésbontó nyilatkozatot tettek. A vizsgálat időtartamára a vezérigazgató hatáskörét a Pé­csi Közüzemi Rt. Igazgatósága korlátozta. A Pécsi Közüzemi Rt. fo­lyamatos működése biztosított. A vizsgálat befejeződése után kívánja a város vezetése tájékoztatni a lakosságot. Pécs Megyei Jogú Város Vezetői Pécs-Somogy és Pécs-Vasas Településrészi Önkormányzata Pécs Közgyűlése legutóbbi ülésén megválasz­totta a lakossági fórumokon legtöbb támogató szavazatot kapott négy, illetve öt jelöltet a Pécs-Somogy Településrészi Önkormányzat, il­letve a Pécs-Vasas Településrészi Önkormány­zat tagjait, s mindkét részönkormányzat vezető­jének Tóth Mihályné önkormányzati képviselőt. A Pécs-Somogyi Településrészi Önkormány­zat tagja lett Spolár JÁnos, Hajabács Gizella, Fazekas Béla, Farkas József. A Pécs-Vasasi Településrészi Önkormányzat tagja lett Kis Bocz Levente, Görgye László, Schlichter Józsefné, Bodor Attila, Ragács György. Látlelet a Barbakán-kertről A belváros csendes szigete fotó: Müller andrea Felüljáró keresztmetszet Annak idején többen is vitatták, hogy miért kellett nevet adni a vasútvonalon átívelő pécsi köz­úti felüljáróknak. Az utóbbi egy-két évben azonban sokkal gyakorlatibb ok miatt foglal­koztatják a közvéleményt. Az Árpád hidat a közelmúlt­ban újították föl. Bár ennek ’a munkának a megvalósítása az időtartam miatt nem kevés kri­tikát kapott, mostanra már za­vartalan a közlekedés. A bőr­gyártól délre az újonnan kiala­kított jelzőlámpás csomópont sokat segített ebben a Táncsics utcából a közúti hídra igyekvő autósok „esélyegyenlősége” megteremtésével. A Megyeri nagyhídnál azon­ban annál aggasztóbb körül­mények között zajlik a jármű­közlekedés: az úttest aszfalt- burkolata már annyira elhasz­nálódott, hogy mindinkább rongálja a rajta haladó autó­kat. Már pedig valóságos autó­tömegről van szó napról napra. Éppen a nagy forgalom miatt kellene minél előbb pénz és gyors munkára alkalmas kapa­citást találni a felüljáró rendbe­tételére, hogy ne háruljon mind nagyobb javítási költség a jár­művek tulajdonosaira. Am feltehetően nemcsak a pénzszűke miatt halasztódik a híd felújítása, hanem azért is, mert a város közlekedési szak­emberei alighanem belebor- zongtak annak gondolatába is: mi lesz, ha ezt az egyébként is szűk keresztmetszetű felüljárót hónapokra fél szélességben le kell zárni a forgalom elől. Jó lenne erre a problémára is mielőbb találni egy áthidaló megoldást. Dr. Vargha Dezső Városkép-album. A december 4-i Borbála-napi bányászünnepen avatják fel a Pécsvá- radi és a Komlói út csomópontjában épült felüljárót. Ennek elnevezésére pályázatot írt ki az önkormányzat, a Pécsi Közúti Igazgatóság, a Hídépítő RT. és a Pécsi Építő Kft. A pályázatok közül a bíráló bizottság a városrész bányászathoz kötődő múltjára tekintettel a „Borbála” ne­vet választotta ki, a közgyűlés azonban Galbáts András képviselő javaslatára a jelzővel bőví­tett változatot adta a névként a felüljárónak: Szent Borbála-híd. fotó: müller andrea Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a november 2-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs égszennyezettségét a kö­vetkező mutatók jellemezték az egészségügyi határérték száza­lékában: kéndioxid 21%, nitro- géndioxid 34%, szénmonoxid 7%, szálló por 63%, ózon 88%. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határérték 81%-a) Szabadság úton, a leg­magasabb nitrogéndioxid szennyezettséget (a határérték 82%-a) a Kodály Zoltán úton, a legmagasabb kéndioxid szeny- nyezettséget (a határérték 30%- a) és a legnagyobb mértűkű ózont (a határérték 90%-a) a Boszorkány úton mérték. (Az egészségügyi határérték 100%- nak felel meg, amely szint alatt a szennyeződés nem okoz köz­vetlen egészségkárosodást.) t K A 1 4

Next

/
Thumbnails
Contents