Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-26 / 323. szám

4 Dunántúli Napló Magyarország - Dél-dunántúl 1995. november 26., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából VIRÁG nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.04 nyugszik órakor 15.58 Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR Virág A szülők mindig szívesen adtak leánygyermeküknek valami­lyen kedves és szép virágnevet (Ibolya, Rózsa, Viola, Nárcisz) és ennek a szokásnak köszön­heti létét a mai Virág nevünk is. Bár igaz, eredete a latin Flóra névre vezethető vissza, ezzel még sem azonos. Régi magyar névnek kell tekintenünk, amely azonban új életre csak a két vi­lágháború között kelt. Az ün­nepelt Virágok névnapjára fe­hér cikláment ildomos ajándé­kozni, amit páfránylevelekkel díszítenek. Időjárás Az ország nagy részén folyta­tódik a borult, párás, néhol tar­tósan ködös idő, csak kevés he­lyen szakadozik fel a felhőzet, számottevő csapadék nem lesz, de ónos szitálás, hódara to­vábbra is előfordulaht. Vízállások: Mohács 381 cm. apadó, vízhő 4,7 fok; Őrtilos - 68 cm. apadó, vízhő 4,6 fok; Barcs -60 cm. apadó, vízhő 4,0 fok; Drávaszabolcs 10 cm. áradó, vízhő 3,5 fok. HATOSLOTTÓ A Szerencsejáték Rt tájé­koztatása szerint a 47. heti 6/45-ös lottó nyerőszámai: 5,19, 20, 28,34,35 Pótszám: 15 A 47. heti hatoslottó sorsoláson az „Álomott­hon a hatoson” nyertes számai a következők: 2,13,14,34,38,43 Pécsi vasutas-zenészek a Zeneakadémián Magyarországon a legrango­sabb komolyzenei események színhelye az Zeneakadémia, melynek színpadán csak olyan előadók és együttesek léphet­nek fel, amelyek már korábban bizonyították kiváló képessé­geiket. A hangszeres együtte­sek közül Pécsről ezidáig csu­pán a Pécsi Szimfonikus Ze­nekarnak sikerült itt szerepel­nie, a napokban azonban a Pé­csi Vasutas Koncert-Fúvósze­nekar is meghívást kapott, hogy a Zeneakadémia Koncert Fúvószenekarával egy műsor­ban szerepelhessen. Neumayer Károly, a zenekar kiváló karmestere szerint a meghívást a tavaly létrejött Magyar Fúvószenészek és Fú­vósegyüttesek Társasága és az akadémiai fúvószenekarnak köszönhetik. A meghívás tu­lajdonképpen főhajtás az idén ötvenéves, ma már Európa- szerte ismert nagyszerű együt­tes előtt. A társaság egyik célja egyébként éppen az, hogy ezt a fajta, a nyugati világban lé­nyegesen nagyobb megbecsü­lésnek és népszerűségnek ör­vendő fúvószenét bevigye olyan koncerttermekbe, ahol korábban elképzelhetetlen volt a megszólalása. A budapesti koncert első ré­szében a 35^10 fős profi együt­tes muzsikált, majd a közel száz tagot számláló pécsiek következtek a már megszokott magas színvonalon előadott műsorukkal, aratva példátlanul nagy sikert a közönség sorai­ban és szakmai körökben egy­aránt. Neumayer Károly úgy véli, hogy a zenekar előtt új pers­pektíva nyílik a társaságon ke­resztül: ígéretet kaptak pél­dául, hogy a ’97-es W.A.S.B.E. (a világ fúvósze­nekarait tömörítő' nemzetközi szervezet) kongresszuson részt vehet a zenekar, valamint a Zeneakadémia bérleti koncert­sorozatában is felléphet. A jövő évi terveik között szerepel többek között két ha­zai versenyen való részvétel és egy olaszországi turné a mi- randolai zenekar meghívá­sára. Cs. L. A zenekar az utcán is megállja helyét... fotó: Tóth Bognár József és önkarikatúrája a mindennapi munkaeszköze monitorán Humorista találtatott FOTÓ: TÓTH Az indiánok ősi gyógyszere A Magyar Televízió Humorista kerestetik című vetélkedősoro­zatában lezajlottak a középdön­tők is. A döntőbe hét versenyző került, köztük egy pécsi is: Bognár József.- Úgy kerültem a vetélke­dőbe, hogy tulajdonképpen nem is neveztem. Besenczi Ár­páddal való sörözgetés közben meséltem, hogy még koreográ­fus előéletemből maradt né­hány ötletem, melyeket fel le­hetne használni azokban a TV 1,5-béli geg-filmekben, me­lyekben akkoriban ő szerepelt. Közben megszűnt a TV 1,5, s ő továbbadta az ötleteket a Hu­morista kerestetik szerkesztőjé­nek, Szilágyi Andrásnak, aki benevezett a versenybe, az ötle­tekből pedig filmet rendezett.- Milyen ötletek voltak ezek?-Rövid, öt-hat soros szöve­gek. A középdöntőre is küldtem ilyeneket, eddig nagyjából negyvenet, ezekből válogatnak. Sajnos a filmek elkészítéséhez nem hívtak meg, én magam is csak otthon, mint néző találkoz­tam először velük.- Mi a verseny tétje?- Fogalmam sincs. Csak az a biztos, hogy eddig 1200 nettó forint érkezett a bemutatott produkcióért. A középdöntőbe való felutazás költségeit vi­szont nekem kellett állnom, pe­dig oda meghívást kaptam.- Miképp kapcsolódnak ezek az ötletek a koreográfusi előé­lethez?-Tizenhét évig táncoltam a Baranyában, s közben, meg utána is koreográfiákat készítet­tem az együttesnek és a Közép­Európa Táncszínháznak, me­lyek között jónéhány groteszk is volt: Don Quijote, Örkény Egypercesek, Rejtő Tanulmány a nőkről, egyebek.- Úgy tudom, a humornak más, sajátos területét is sikere­sen műveled.-Ez egy különös megnyil­vánulása a humornak, talán leg­inkább tipográfiai humornak lehetne nevezni. Ezeket a grafi­kai ötleteket nemrégiben kiad­tam könyvalakban is, bár a ter­jesztése egyelőre nem megol­dott. Egy könyvterjesztőnek mutattam, de ő nem látott benne fantáziát, mert mint mondta, az emberek kézbe ve­szik, végignézik, aztán vissza­teszik a könyvespolcra. Bár ha jól belegondolunk, minden könyv sorsa ugyanez. Cs. L. Egyre többet hallani egy Gol­den Yacca nevű gyógyhatású termékről. A rendszeresen fo­gyasztók szerint ízületi pana­szokat szüntet meg, jelentősen javítja a közérzetet, a teherbí­róképességet, s hogy azóta a be­tegségekkel szemben sokkal el­lenállóbbak, sőt a nők állítják, a bőrük is szebb lett. Egy pécsi orvos-természet­gyógyász, dr. Karácsony Fe­renc vállalta a Golden Yacca tesztelését. A szer az ősi indiá­nok világából származik, az amerikai félsivatagos vidéken termő egyik Yucca fajtából ké­szítik. A korai hódítók leírásai­ban is szerepel, hogy az indiá­nok valami növényfélét fo­gyasztanak, amitől fáradhatat­lanok a harcban, sebesültjeik sokkal gyorsabban felépülnek. Több száz éves szünet után, az ősi recept alapján, de korszerű technológiával előállítva indult újkori hódító útjára a Yucca. Dr. Karácsony Ferenc 3 éve kezdte el a megfigyeléseit. Egyik gyógyító tevékenysége az un. böjtkúra. Ez a gyógymód a szervezet méregtelenítését szolgálja. Táplálékainkkal ugyanis mérgező anyagok jut­nak be a szervezetünkbe, ame­lyek nem megfelelő emésztés esetén, különböző helyeken raktározódnak, s károsítják a sejteket. Ugyanakkor a nem he­lyes táplálkozás miatt erjedési folyamatok indulhatnak el a bélrendszerben, ami ugyancsak káros folyamatok láncolatát in­dítja be. Egy sor betegség hátte­rében - egyes ízületi panaszok­nál is - ezek az emésztési és anyagcsere zavarok állnak. Dr. Karácsony Ferenc a Golden Yaccát szedő és emellett táp­lálkozási szokásaikat megvál­toztató, de nem koplaló bete­geknél hasonló eredményt ta­pasztalt, mint akik a böjtkúrát végigcsinálták. Az is bebizo­nyosodott, hogy megakadá­lyozza a bélben az erjedési fo­lyamatokat. A bőralatti kötő­szöveteket is méregteleníti, et­től az rugalmasabbá, a bőr fe­szesebbé válik. S. Zs. MOFA-nap másodszor A Mohácsi Farostlemezgyár történetét fényképeken be­mutató kiállítás, a Halász- csárda 20 méteres remekbe szabott svédasztala és a mo­hácsi rézfúvós kvintett mu­zsikája fogadta tegnap dél­után a MOFA Rt. nagyter­mében a dolgozókat az ün­nepségen. Idén másodszor emlékez­tek meg a hazai farostle­mezgyártás születésnapjáról az udvaron álló műemlék síkszitánál, ahol dr. Balogh Gábor vezérigazgató-helyet­tes idézte fel az elmúlt 44 év emlékeit. Szántó Dezső vezérigaz­gató tájékoztatta a megje­lenteket a társaság gazda­sági helyzetéről, kilátásai­ról, majd 12 dolgozónak adott át kitüntetéseket és ju­talmakat. Az idei MOFA-dí- jat a cégnél 37 éve dolgozó Keszthelyi István biztonság- technikai csoportvezető ve­hette át. K. P. A művészetbarátok tervei Az 1973-ban Budapesten megalakult Művészetbará­tok Egyesületének mára 13 pécsi tagja is van. A pécsiek az egyesületen belül művé­szetbarát kört alakítottak, melynek tegnap az Ifjúsági Házban volt az első össze­jövetele Geröly Tibor főtit­kár részvételével. Erre a gyűlésre 60 érdeklődő jött el a pécsi Műhelygaléria ven­dégköréből, akik szeretnék, ha rendszeres baráti beszél­getések, előadások és bemu­tatók részesei lehetnének a jövőben. Felmerült az-igény, hogy váljék ismertté a még élő idős és a már eltávozott mű­vészek munkássága: Geba­uer Emó'é, Kolbe Mihályé, Cseh Lászlóé, Bizse Jánosé, Simon Béláé. Január végére tervezik a 82 éves Kelle Sándorral való beszélgetést, melyről televíziós felvétel is készülne. Január 6-án 10 órakor a sokszorosított gra­fikák technikáját mutatná be Takács Dezső. Jövő évi ter­veik között szerepel a szi­getvári templomban felújí­tott freskók megtekintése is. Nőt Béla, a Műhelygalé­ria vezetője kérdésünkre elmondta, a körhöz termé­szetesen bárki csatlakozhat, egyetlen feltétel van: az il­lető a művészet barátja kell, hogy legyen. A Művészet- barátok Egyesülete egyéb­ként kéthavonta folyóiratot is megjelentet Művészet és barátai címmel, melyet minden tag megkap. Cs. L. Rádió Mellett Bort, vizet, lucernát... Közismerten nagy vízivó va­gyok, főként a csicsás vizeket szeretem, mint a Bonaqua, a Parádi, a Mohai, legföljebb néha adagolok hozzá egy kis Oportót, Rizlinget, nem az al­kohol miatt természetesen, ha­nem a vizeknek jobb ízük van ilyenkor. Egyszer a barátommal a bárány-tetői pincésgazdához tértünk be, akinek az olajkály­hája erősen szivárgott, így az­tán olyan büdös volt a présház­ban, mint a vasúti fűtőházban. Szóval olyan bort ittunk, ami erősen emlékeztetett a frissen kaszált lucernára. Keverhettem szódával, de ilyen borzalmas italt még életemben nem fog­tam pohárba. A gazda érdek­lődve figyelt bennünket, hogy ízlik ez az izé, meg is kérdezte, én csendben sírdogáltam, a ba­rátom meg hamuszín arccal re- begte: „Jó.” Soha borra még nem mondta, hogy rossz. Szokásos kiadásaimat enyhí­tendő, felszereltettem a vízórá­kat. Négyet, mert külön trak­tusban folydogál a konyhai és fürdőszobai víz. Nem mondom, mennyiért, csupán azt, hogy éppen két éve ennek. Én is tisz­tességes állampolgára vagyok kishazámnak, így hát bevettem az akkori vízműves szöveget, miszerint takarékoskodni kell a vízzel és erre legjobb megoldás a - mondjuk jó húszezres - modernizáció. Meg aztán az is nyomott valamit a latba, hogy amikor a mi lépcsőházunkban már a lakók kétharmada büsz­kélkedett vízórákkal a fönnma­radott mennyiséget pedig „ma­kacs ellenállók” között osztot­ták el, nekem a kapualatti táb­lán 14 köbmétert jegyeztek fel havi „bontásban”. Ez annyit je­lent, hogy naponta ötszáz liter a fogyasztásom. Ennyi vizet ak­kor sem pocsékolok el, ha na­ponta kétszer fürdők a többit meg eladom, mint a kecőliek a kannás bort. Hát ezért szereltet­tem fel a vízórákat. Utána emelt fővel, büszkén jártam az utcán, mint aki a hazáért, a takarékos­ságért mindent megtett. Csak hogy azóta, a jó ég tudja hányszor emelték a vízdí­jat. Eddig. Még ezután is. Mert a rádióban hallottam és lapok­ban olvastam, hogy államunk ismételten tervez valamit a kö­vetkező évre. Várhatjuk, hogy az ivóvíz ára januártól 20-25 JEGYZET százalékkal növekszik. Már most többet fizetek, mint a haj­dani 14 köbméterért. Holott nem is fürdők, csak húsvétkor, karácsonykor, meg a névnapo­mon. Annak idején sejtettem, hogy a nagy takarékossági pro­pagandának elképesztő átverés lesz a vége. Mert a vízmű (vagy az állam ...) korábbi bevételé­ről le nem mond az úristennek sem. Ám ha minden vízórás ál­lampolgár takarékoskodik, ak­kor a bevétel csökkenne. De nem csökken, mert emelik a dí­jat és nem csak a vízét. Azon tűnődöm hogy följelentem a vízmüvet. Vagy felszólítom, hogy mondjon le a Fővíz. Mellesleg már utálom a vi­zet. De hát mit igyák? I 4 4 i 4

Next

/
Thumbnails
Contents