Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-03 / 300. szám
1995. november 3., péntek Politikai Vitafórum Dunántúli Napló 11 Merre tovább? Az önálló arculatért KDNP-kacsintások Sorsdöntőnek minősítették a Kereszténydemokrata Néppárt vezetői a két hét múlva, november 11-én összeülő Választmány tanácskozását. Mint mondták, ott fognak dönteni a párt stratégiájáról, szövetségéről a többi politikai erővel. Mindezt egy hónappal ezelőtt jelentették be, akkor, amikor azt is közölték, hogy az MDF, a Fidesz és a KDNP hozzálátott a választásokig terjedő időszakra szóló politikai szövetségüket rögzítő szándéknyilatkozat kidolgozásához. Kétség sem fér hozzá: ilyen nagy horderejű lépésre - a Polgári Szövetség létrehozására - valóban csak a párt legfőbb testületé hatalmazhatja fel Giczy György pártelnököt. Ennek ellenére a három párt szakértői nyomban hozzáláttak a gyakorlati együttműködéshez, például a közös módosító javaslatok kidolgozásához a - még be sem terjesztett -jövő évi költségvetéshez és adótervé nyékhez. A lendület körülbelül egy hétig tartott: október 4-én megalakult a Nemzeti Szövetség Magyarországért Mozgalom Egyesület. Az egyesület zászlóbontásán pedig a „zászlóapa” Torgyán József oldalán ott volt a KDNP egyik meghatározó személyisége, Hasznos Miklós is. Néhány napra volt csak szükség ahhoz, hogy kiderüljön: Hasznos nem egyszerűen magánemberként csatlakozott a mozgalomhoz. Október 9-én Gáspár Miklós, a párt alelnöke az Új Magyarországban kifejtette, hogy a Polgári Szövetség koncepciójával szemben a KDNP-nek a parlamenti ellenzék valamennyi pártjával, tehát a Kisgazdapárttal is együtt kell működnie. Azóta egyre gyakrabban és egyre több kereszténydemokrata politikustól hangzott el, hogy a szocialista- szabaddemokrata koalícióval szemben ellenzéki összefogásból Torgyán Józsefet sem szabad ki- rekeszteni. Október közepén már a párt parlamenti csoportjának hivatalos állásfoglalásaként fogalmazták meg, hogy minden ellenzéki párt teljes egyenjogúságon alapuló együttműködésére törekednek. A „minden ellenzéki párt” megfogalmazás két napon belül - talán a KDNP mérsékeltebb szárnya, Surján, Isépy és Latorcai számára is - új dimenziót kapott azzal, hogy a párt vezetői a MIEP-pel és a POFOSZ-szal közös október 23-i ünnepségre hívták az MDF-et és a Fideszt. E két utóbbi párt vezetése elzárkózott a Csurkával való közös demonstrációtól, és ettől a ponttól kezdve a Polgári Szövetségről már csak múlt időben vagy tagadás keretében lehet beszélni. Egyfelől Giczy György pártelnök már kifejezetten hirdeti, hogy a KDNP-nek a parlamentin kívüli nemzeti erőkkel is együtt kell működnie, ezzel kapcsolatban még lemondással is fenyegetőzött. Másrészt - bár az MDF és a Fidesz hivatalosan még mindig a Polgári Szövetség megerősítését várja a KDNP november 11-i országos választmányi ülésétől - a héten Für Lajos, az MDF elnöke kijelentette: nem látja értelmét annak, hogy a KDNP nélkül is szoros együttműködést alakítson ki pártja és a Fidesz. A Nemzeti Szövetség megalakulásakor Hasznos Miklós még úgy fogalmazott, hogy a KDNP-nek híd szerepet kell betöltenie az MDF és a Fidesz, illetve a FKgP között. Pár nappal később Gáspár Miklós már azt írta, hogy a KDNP az egyetlen párt, amely - egyenlő távolságot tartva mindenkitől - képes ennek a szövetségnek a centrumává válni. Giczy György pedig a Demokrata október 19-i számában kijelenti: „Miért mondanék le arról, hogy ha a KDNP lesz a legerősebb, akkor az övé legyen a vezetőszerep? Az én tevékenységemnek az a célja, hogy a legerősebb legyen.” Bár arra még várni kell, hogy - mint januárban, pártelnökké választása után meghirdette - a KDNP „nagy párt” legyen, Giczy György már azzal a jóleső érzéssel állhat a pártszervezetek küldöttei elé, hogy 9 hónap alatt sikerült megszületnie az új KDNP-nek. Giczyt ez év elején azzal a Surján Lászlóval és Latorcai Jánossal szemben választották meg, akik a párttagság - és a szélesebb közvélemény - előtt az MDF vazallusi szerepet jelképezték. Már csak emiatt is az új pártelnök nyomban fenntartásait hangoztatta egy újabb politikai szövetség, az MDF- fel és a Fidesszel való azonnali összefogás tervével szemben. A két párt vezetői ráadásul azt a tapintatlanságot is elkövették, hogy - a KDNP akkor küszöbönálló tisztújítására hivatkozva - januárban nélküle kezdték meg az egyeztető tárgyalásokat. Az új szövetséges, Torgyán József, figyelmesebb. Hasznos Miklós egy-két héttel ezelőtt a Magyar Nemzet-beli interjúban még büszkén számolt be arról, hogy sikerült kivívni: Torgyán József nem lesz a Nemzeti Szövetség örökös elnöke, hanem rotációs alapon hat hónaponként más és más tölti be az elnöki funkciót. Nos, a jó elnyeri jutalmát: a Nemzeti Szövetség sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy „az alapszabályban rögzített rotációs rendszer alapján” a szervezet soros elnöki tisztét az elkövetkező háromnégy hónapra Hasznos Miklós veszi át. Tulajdonképpen az sem lenne nagy meglepetés, ha ezek után a november 11-i országos választmányi ülésen Giczy György pártelnök ezúttal az MDF és annak kereszténydemokrata szövetségesei felé tenne gesztust. Hajdú András Mindent lehet, csak név nélkül? 1956. november 4. Az Új DN okt. 19-i számában Maráczy Tibor Kinek az érdeke? c. írásában nem név szerint, de egyértelműen személyemet is érintő cikket írt a Politikai Vitafórum rovatba. Az FKgP-nek újraalakulása óta tagja vagyok. Szembekerültem pártom elnökével, mert hitelt adtam az elterjesztett állításnak, hogy III/III-as ügynök volt. Számomra máig elképzelhetetlen, hogy olyan pártnak legyek a tagja, amelynek egy volt ügynök az elnöke. - Ezt nem az egyesek által kedvelt álszerénységgel, névtelenséggel vagy névtelen levelek formájában közöltem, hanem egyéb kifogásaim mellett a vajszlói nagygyűlésen a pódiumon a szemébe mondtam. Rögzítettem, ha bebizonyosodna tévedésem, kötelességemnek fogom érezni megkövetését. Kizártak az FKgP-ből, de kisgazda Nemzetbiztonsági ellenőrzés Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá kell vonni az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagjait is. Ez a kontroll megbízatásuk teljes időtartamára szólna. Ezt Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke fogalmazta meg a nemzetbiztonsági törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványában. A távirati irodának nyilatkozva Mécs Imre elmondta: a bizottság tagjai feladataik ellátása során olyan védett, államtitkokat tartalmazó információkat ismerhetnek meg, ami indokolttá teszi nemzet- biztonsági ellenőrzésüket. Egyébként is a törvényjavaslat a nemzetbiztonsági bizottság tagjaira vonatkozóan előírja az ellenőrzést. szellemiségű városi képviselő maradtam, sőt társaim bizalmából a városi közgyűlésben az FKgP frakcióvezetője voltam a ciklus végéig. Torgyán Józsefről messze nem bizonyosodtak be az ügynökségére vonatkozó állítások, inkább az ellenkezője. Kötelességemnek éreztem, hogy ígéretemhez híven ezt közöljem. Megkövető levelemet az FKgP városi vezetésének adtam át, amely azt Torgyán Józsefhez továbbította, aki válaszlevelében bocsánatkérésemet elfogadta. Párton kívüliként kértem újra munkát az FKgP Pécs Városi Szervezetében. Később tagnak, kifejezetten a vezetőség kérésére és a tagság jóváhagyásával léptem be újra. A tagság jelölt ismét városi képviselőnek is. Galbáts András Pécs városi képviselő Tizenkét nappal a győztes népfelkelés után a szégyenben maradt világhatalom visszavágott és akkora hadsereget indított az ország ellen, mely egy világháború elindítására elég lett volna. Kétezer tankot küldött ránk, többet mint az 1944 októberében elhíresült nagy debreceni páncélos csatába. A fegyveres ellenállást napok alatt szétzúzták. Egyetlen fegyvere maradt a magyar népnek, a sztrájk. A munkástanácsok - melyeket valóban a munkások választottak a saját soraikból - heteken át képesek voltak szervezni az ellenállást, míg decemberben Marosán György ki nem jelentette: „Nem tárgyalunk, lövünk!” Lőttek, ártatlan, fegyvertelen tüntetőket, hátulról halomra. A nyílt ellenállás megtört. Aztán jött a megtorlás, börtön, bitó. Pécsett az ellenállás egyik fellegvára volt a pécsbányatelepi Széchenyi-akna. Odajártak bátorításért a többi üzemek választott képviselői is. Végül az orosz városparancsnok - tán a helyszínre küldött kormánybiztos tanácsára - megbeszélés ürügyén magához hívatta és letartóztatta Sima Lászlót, Biczó Józsefet, Dobrovics Emilt, a bányászok vezetőit és másokat. Nagy bűnük volt, népszerűek voltak, hallgattak rájuk az emberek. Ezért fejenként 15 év börtönnel sújtották őket és - ha kaptak is 1963-ban kegyelmet - többé nem jöhettek Pécsre. Mit tudnak a gyerekeink, unokáink ma ezekről az eseményekről, melyek megrázták az egész világot? Az egykori résztvevők legföljebb fura emlékei a múltnak. Pedig hősök voltak, nem önszántukból, a történelem tette őket hősökké. Belőlük, az ő vérükből, szenvedéseikből nőtt ki a ma! Székely Sándor Mára mindenki számára világossá vált, hogy a kormánykoalíción belül szakadatlanul zajló hatalmi harc az ország stabilitását veszélyezteti. A napirenden levő botrányok nem csak Horn Gyula, hanem az egész kormányzat tekintélyét jelentősen megtépázták még híveik körében is. A „hajósiak” egyre szaporodó - már száz képviselőt is meghaladó - csoportja egyre hangosabban elégedetlenkedik a kormányzatban eluralkodó SZDSZ-es hegemónia miatt. A Horn Gyulának címzett kritikában Pető Ivánt árnyék kormányfőként emlegetik. A háborgó képviselők abból az anakronizmusból indulnak ki, hogy a magát szocialistának valló párt kormányzati pozícióban ultra liberális gazdaságpolitikát valósít meg. Sokuk szerint a Bokros féle sokkterápia sokkal inkább sajátja a kisebbik kormányzó pártnak mintsem az MSZP-nek. Az is joggal zavarhatja őket, hogy az SZDSZ a nyilvánosság előtt előszeretettel tetszeleg a belső ellenzék szerepében, miközben megszerzi magának a stratégiai pozíciókat (köztársasági elnök, főpolgármester, médiák, stb.). Ugyanakkor soros követelésekor a kormányból való kilépéssel fenyegetőzik. Amit valószínű, hogy a kellő pillanatban meg is fognak tenni. A „balhét” pedig az MSZP viheti egyedül. Ezt a hálátlan szerepet az MDF-el is eljátszották a Kisgazdák, következményei pedig az MSZP-s képviselők előtt is közismertek. A „hajósiak” törekvéseit nem csak a koalíción belüli ellentétek táplálják, hanem az a hamis illúzió is, hogy az SZDSZ helyére valamelyik ellenzéki párt beszállna. Ehhez tápot adhatott némelyik ellenzéki politikus felelőtlen megnyilatkozása is. Ezek a teóriák - parlamenti erőviszonyoktól nyilván nem függetlenül - elsősorban a szocialistákhoz kapcsolódnak, és abból a feltételezésből indulhat ki, hogy az MSZP-n belül létezik egy jelentős erővel rendelkező markáns csoportosulás, amely hajlandó és képes is arra, hogy meghatározó pozícióba Jótékonysági és szolidaritási estet szervez november 10-én a Magyar Igazság és Elet Pártja - jelentette be Csurka István pártelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A rendezvénnyel az egészségügyi dolgozók másnapi demonstrációját kívánják támogatni. Az est szervezésében más tömörülésekkel együtt részt vesz a Kekerülvén a pártban, olyan politikát folytasson, amely találkozik az ellenzéki pártok hosszú távú érdekeltségével a társadalom alakítását illetően. Azaz van az MSZP-ben egy erős nemzeti szárny, amely az SZDSZ-től szabadulván - a nemzeti érdekek mentén határozná meg a szocialista párt politikáját, hiszen a szocialisták érdekeltsége a társadalom hosszú távú alakításában valójában ugyanolyan, mint amilyen az ellenzéki pártok érdekeltsége. Ez nyilvánvaló tévedés. Miután a jelenlegi társadalmi szerkezet nagyfokú átalakulását jelentő nyugat-európai társadalmi modell létrejöttében a koalíciós pártok - a politikájukat meghatározó csoportoknak a jelenlegi hierarchiában elfoglalt kedvezményezett helyzete folytán - közvetlenül nem érdekeltek. Mindez nemcsak az SZDSZ-re, de legalább ilyen mértékben az MSZP-re is érvényes. Ezen nem változtat az, hogy számos olyan nemzeti elkötelezettségű politikus van a szocialisták között, akik személy szerint szükségesnek tartják egy széles nemzeti elkötelezettségű polgárság létrejöttét és a dél-amerikaival szemben a nyugat-európai társadalmi modell kialakulását. De más az egyéni álláspontokat motiváló személyes meggyőződés, és más egy párt irányvonalát meghatározó érdekeltség. Ami pedig az ún. nemzeti oldal tényleges erejét illeti, a köztársasági elnökválasztás eredménye, eloszlathatta az esetleges illúziókat. Az elégedetlenkedő képviselőknek tehát máshol kell a megoldást keresni. Vagy vállalják önmagukat és egyedül kormányoznak tovább. Vagy maradnak a rossz házasságban és nyíltan vállalják a másodhegedűs szerepét. Vagy pedig feloldják a problémát azzal, hogy egy előrehozott választással az állampolgárokra bízzák az erőviszonyok átrendezését. A kérdés tehát adott. A válaszra pedig mielőbb szükség lenne mindannyiunk érdekében. Darvas Miklós Magyar Demokrata Fórum reszténydemokrata Néppárt, a Magyar Szellemi Védegylet, a Nemzeti Társaskör is. A MIÉP különleges jelentőséget tulajdonít annak a nyílt levélnek, amelyet 17 közgazdász intézett a Világbank Magyarországon tartózkodó elnökéhez - mondta Csurka. A sajtótájékoztatón megjelent két aláírója is a levélnek. Szabadpiac és szociális igazságosság Lehetséges jövőkép „A nemzetgazdaságban termelés nélkül nem terem jövedelem, de termelni sem lehet, ha nem akarunk fogyasztani - kivétel a rabszolgaság, vagy a totalitárius rendszer. Ez az álláspont indít egyébként arra is, hogy semmilyen politikai vagy gazdasági erőfölényből adódó privilégiumot ne ismeijek el. Aki hatalmi helyzetét akarja kihasználni, annak tudatában kell lennie, hogy ezáltal a nép más köreit és a lakosság más rétegeinek társadalmi létét akadályozza és károsítja.” A fentieket 1955-ben Ludwig Erhard mondta, aki mint kereszténydemokrata politikus, az Adaneauer kormány gazdasági minisztereként gyakorlati megvalósítója volt a szociális piac- gazdaságnak. A jelenlegi gazdaságpolitika a fenti elveket elutasítja, mivel a pénzügyminiszterünk, mint , jó adószakember” csak az elvonás intézményét ismeri. A KDNP Baranyai Keresztényszociális Műhelye úgy ítéli meg, hogy elhibázott az a gazdaságpolitika, amelyik csak a fogyasztás csökkentésére és az elvonásokra épít. A külhoni piacokra történő termelést nem lehet úgy megvalósítani, hogy a hazai fogyasztást drasztikusan visszafogjuk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a pazarlást és a gazdaságtalan termelést ne számoljuk fel. A belső piac hiánya a külföldi tőkét is elriasztja. Mivel a külföldi befektetőket csak egy megfelelően magas belső fogyasztás, fejlett infrastruktúra és az olcsó munkaerő vonzza. Lehet, hogy megdöbbentő, de a külföldi befektetők számára hazánkban már nem olcsók a munkabérek. (Tudjuk, hogy a hazai munkás, a hazai alkalmazott nem így látja!) Az elvonásokra és a szociális ellátás szinte teljes leépítésre alapozó gazdaságpolitika nem biztosít megfelelő jövőképet a társadalmunknak. Az egész ország elszegényítésével nem szabad a rendszerváltoztatást megfizettetni. Ezért a törvényhozás területén fontos szerepet kell, hogy játsszon a szociális nézetek előtérbe helyezése, különös tekintettel, hogy még mindig a rendszerváltás időszakát éljük. A rohamosan romló gazdasági helyzetünk rendbetételére és a nemzet teljes elszegényedésének megakadályozására csak a szociális piacgazdaságon alapuló gazdaságpolitika tud megfelelő választ adni, csak a szociális piacgazdaság tud felrajzolni egy olyan jövőképet, amely egy egész ország számára előnyös lehet. A szociális piacgazdaság mint közgazdasági fogalom elsősorban Európában teijedt el. 1949-ben a német Keresztény- demokrata Párt (CDU) programja fogalmazta meg és kezdte bevezetni a mindennapok gazdaságpolitikájában. Jellemző, hogy az angolszász nyelvterületen is megjelent és az utóbbi évtizedben mint „Üzleti etika” külön tantárgyként kerül oktatásra az egyetemeken. A szociális piacgazdaság egyik legfontosabb alappillére a magántulajdonában gazdálkodó, felelősségtudattal rendelkező, önfegyelemre képes ember. A szabadpiac és a szociális igazságosság, ki kell, hogy egészítse egymást, mivel a piacgazdaság még nem szociális, a törvénykezés teszi azzá. A mindenkori hatalom és az egyén szerepét L. Erhard ekép- pen fogalmazta meg: „Te állam ne törődj az én dolgaimmal, hanem adj nekem annyi szabadságot és a munkám gyümölcséből hagyj meg nekem annyit, hogy képes legyek alakítani a saját életemet, sorsomat és a családomét is.” Jó lenne, ha a jövő évi költségvetés elfogadásakor a képviselők a fentiekre is gondolnának! Perényi József MIÉP-est »
