Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-25 / 322. szám
8 Dünántúli Napló VÁROSAINK 1995. november 25., szombat Bolgár Kisebbségi Önkormányzat A november 19-i kisebbségi választáson a jogosultak számához képest alig egy százaléknyian szavaztak, viszont a leadott érvényes szavazatok száma közel tizennégyszerese volt a város újabb kisebbségi önkormányzata megválasztásához szükséges törvény előírta minimumnak. A Pécsi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat tagja lett: Atanazov Ilija, Bonev Jordán, Császár Jánosné, Jorda- nov Istvánná, Peidl József né. Valamennyien független jelöltként indultak a választáson. Csütörtökön már meg is kapták a mandátumukat. Az önkormányzatuk két héten belül megalakul. Támogatások A Közgyűlés Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottsága 150 000 Ft. támogatást adott a Baranya Megyei Művelődési Központnak a Határon Túli Magyarok Fesztiválja megrendezéséhez, 43 000 Ft.-ot a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának a pécsi festőművészek grazi kiállításához és 100 000 Ft,-ot a QVADRO Táncklubnak, hogy Kreiner Krisztina és Szauer Zoltán részt vehessen a világbajnokságon. Természetjárás és szépirodalom A Mecsek Egyesület „Ötórai beszélgetés” programsorozatában november 29-én 17 órakor a Baranya Megyei Levéltár Rét utca 9. szám alatti házában Dénes Gizella írónőről emlékezik meg halálának 20. évfordulóján Fekete László és bemutatja a róla készült bibliográfiát. A beszélgetés idején kiállítás is lesz az írónő összes könyvének címlapmásolatáról, korabeli sajtótermékekben megjelent munkáiról, dokumentumairól. Hajdani bányaterületek újrahasznosítása A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdetett a bányavállalkozókra át nem hárítható táj- rendezési feladatokra vonatkozó 1996. évi finanszírozási igény benyújtására. A pályázatnak az a célja, hogy segítse a bányászat okozta tájrendezési feladatok elvégzését, a területek újrahasznosítását, rekultivá- lását. A Központi Környezetvédelmi Alapban ilyen célra külön rész van elkülönítve, s ebből lehet a pályázat révén támogatást elnyerni. Pécs Önkormányzata januárban még csak az idei évre szóló rekultiváció-tervezés finanszírozására nyújtott be pályázatot. Ennek eredményeként az ön- kormányzat, illetve a Közüzemi Rt. - mint tulajdonosok - ösz- szesen 5,834 millió forintot kaptak a központi alapból. A közgyűlés a legutóbbi ülésen újabb tájrendezési feladatok megvalósítására irányuló pályázatok benyújtását hagyta jóvá a Város- és Kömyezetfej- lesztési Bizottsága javaslatára. A pályázatok részint a korábban a tervezést segítő pályázaton nyertes munkák 1996. évi kivitelezésének finanszírozására irányulnak - ezek az elbíráláskor a minisztériumi ígéret szerint előnyben részesülnek -, részint újabb hasonló munkák tervezésének finanszírozására jelentenek be igényt. A munkák kivitelezésére szolgáló pályázatok ossz költségigénye 145 millió forint. Ezt négy felhagyott mészkőbánya tájrendezésére fordítaná a város: a Székely Bertalan utcaira, a szamárkú- tira, a Bárány útira és a Papp- bányára. A tervezés finanszírozására benyújtott pályázatok a Me- csek-kapu bánya, a Remény utcai, a Kénesi úti, a káposztásvölgyi és a Zsolnay-dombi volt anyagnyerőhely, a pécsszabol- csi volt homokbánya, az észak-gyükési volt mészkőbánya és meddőhányók, valamint a Mészégető-bánya rekultivációjára vonatkoznak. D. I. Szemlélődő séta utcáról utcára Maradt egy ékezet és egy k-betű így utólag bevallom: mindenféle gondolatok - elmaraszta- lóak is, felelősségre vonóak is - kavarogtak bennem a döbbenetes látvány után. Igaz ugyan, hogy megszokhattuk már: kemény tolvajlások, rablások korát éljük, igen gyakran értelmetlennek tűnőkét, mindennapi életünket veszélyeztetőkét. Tehát ki is kereshetne felelősségtudatot a tolvajlások, rablások mögött? A látványra városunk szívében tettem szert. A Korsós sírkamrában jártam minap’ (a kulcsot a püspöki palota portáján kérték el, a jeles emlék ez idő szerint nem látogatható, a megmaradás érdekében oly fontos légkondicionálás sem - vagy csak esetenként - működik), s a lépcsőhöz érvén felkiáltottam a megdöbbenéstől. A bronz betűkből készült feliratból mindössze a hosszú ó ékezete és a „sírkamra” k-betűje volt a helyén. Több semmi! A dühödt, mindent felzabáló színesfémgyűjtés ezt sem kímélhette? Mondjak most súlyos, elítélő szavakat? Minek? A tolvajok, ha olvasnák is, nem hintenének hamut a fejükre, legfeljebb jót röhögnének. Próbálom viszont elképzelni, hogyan, s mikor raboltak, volt-e szemtanú, s ha igen, miért nem akadályozta meg? Félelemből-e, közönyből-e? De egyáltalán: lehet-e védekezni az ilyen arcátlan tolvajlások ellen ? Tartok tőle, hogy manapság aligha. Hát akkor? Ez esetben - ha gondoltak volna rá - talán okosabb lett volna szép, kőbevésett betűkből készíteni a feliratot. ■fc Ismerősöm magyarázza méltatlankodva: „Minden reggel az Aradi vértanúk útján megyek munkába. Igazán szép, most már majdnem valamennyi vértanú-szobor a helyén van. De az út! Túl nagy a forgalom, túl sok a szemét, végig túl sok az olajfolt a díszburkolaton. Miért hagyják, hogy egy ilyen szép szoborsétány parkolóhellyé zülljön? Nem egyszer látom, hogy lent, az úgynevezett északi érintő úton megy végig az utcaseprőgép; hát az miért nem tud egy fordulóra ide is feljönni? ... Mondja, magának nincs olyan érzése, mintha gazdátlan lenne ez a város? Merthogy annyifelé látni hasonlókat, ugyancsak fontos helyeken.” Ehhez nincs hozzátennivaló. Itt van például a Citrom utca, az a bizonyos „legmélyebb mélypont”, ahol most igazán nagy a hajtás, hogy karácsonyra minden elkészüljön. Most épen egy hatalmas akna épül a készülő üzletház előtt: távfűtő vezetékhez leadóakna - hallom. És miért nem csinálták meg ezt akkor, amikor jaj de régen a távfűtővezetéket építették, Jó kérdés - kapom a választ. Szóval alakul a Citrom utca. Lassan meglátjuk, ha lehull a fátyol, milyen lesz a Várnagy- hagyatékból lett üzletház, de látjuk, hogy a színes szecesz- sziós kerámiával díszített másik új ház máris tetszik, s látjuk a kettő között formálódni az ígért, új terecskét. De . . . a Citrom utca most is tele van autóval, legalábbis addig, ameddig most be lehet jönni (múltkor egy horvát rendszámú autót láttam a túlsó oldalon a városfalnál a legszűkebb helyre bepré- selődve). A nagy zűrzavart látva arra gondol az ember: Pécsnek ezt az új bevásárló utcáját meg lehet-e - meg tudják- e menteni az átmenő, a cél és a parkoló autóforgalomtól, nehogy a gyalogosok szoruljanak ki? Hársfai István Az öreg halász és a reklám „Jó az, ami után jól érzem magam, rossz az, ami után rosszul érzem magam” - fogalmazta meg magának ezt az igen egyszerű elvet Hemingway. A kalandos életű író a belső kisbíróra hagyatkozott az erkölcsi kérdések eldöntésében. Csakhogy embertársaink előtt a közmegegyezésen alapuló normák szerint is megméretünk. Tehát nem elég jónak, erényesnek, adakozónak, emberségesnek lenni: annak is kell látszani. S itt lép a képbe korunk legelterjedtebb és legnyíltabban űzött fekete mágiája: a reklám. A hírnévért meghökkentően sok mindenre képesek az emberek, illetve az általuk irányított cégek: még pénzt is áldoznak érte, ha az másképp meg nem szerezhető. Emiatt talán még nem is érheti szó házuk elejét. Ám igencsak kificamodott értékviszonylatok is származnak ebből, s legfőképpen a szponzori és a szociális jótékonykodás terén. Hírverésről lévén szó, ezek egy része valamiképpen lapunkban próbál lecsapódni. Ismeretes, hogy a költségvetési apanázs elégtelensége miatt külső támogatók megnyerésével próbálkoznak olyan intézmények, amelyek valóban közérdekű szolgáltatásokat nyújtanak. Elharapódzott, hogy ezt a támogatást ezzel a feltétellel kapják meg: szerezzenek publicitást lapunknál a „nagylelkű” cégnek. Az idézőjelet azért használtam, mert a képlet gyakran így alakul: a cég kikalkulálja, mennyibe kerülne, ha újsághirdetéssel reklámozná magát. Ezután felajánlja a már említtet feltétellel a támogatást a rászorulónak. Ha netán az sikert érne el lapunknál (vagy más médiumnál), akkor a cég megfürdik a jótékonyság dicsőségében, elszámolja a támogatást reklámköltségként, a megsegített felhasználja a pénzt, a lapunk pedig elesik egy reklámbevételtől. S akkor valójában ki is volt a támogató? (Olykor e trükk ismeretében is kivételt teszünk: ha közérdekű szolgáltatásról van szó és csak azért nyúlnak a reklám formához, mert más jogcím nincs támogatást adni. Mondják: ilyen fogások nélkül ma sok fontos szolgáltatás és intézmény működőképtelen lenne. Elfogadom. De a reklám jellegű - netán még az adóból is leírható - támogatást akkor se könyveljük el eleve anyagi áldozatot vállaló jótékonyságnak, mert gyakran nem az. S bizony a jótékonysági báloknál is érmes lenne megnézni: az „eszem-iszom-rázom a rongyot” mulatozás vajon nem disszonáns-e a támogatandó célhoz képest? Egyébként a „valami valamiért” elvű reklámhordozó jótékonyság - legalább is bennem - cseppet sem kelt jó érzést. A mindenkori „halászoknak” - így karácsony előtt megkülönböztetett tekintettel egy hajdani galileai „halászra” - alighanem csekély elégtétel lenne, ha ekképp kellene átírni a híres He- mingway-tétel: Az emberséget legyőzni nem lehet, csak „elüz- letiesíteni”.(!?) Dunai Imre Jótékonysági akció Tisztelt Pécsi Polgár! Tisztelt Vállalkozó! A Szeretet Ünnepe közeledtével gondoljunk azokra, akik az otthon melege, biztos megélhetés nélkül tengődnek a világban. Az emberség jegyében lehetőségeink szerint segítsünk rászoruló embertársainkon. Felkérjük mindazon pécsi cégeket, vállalkozókat és magánszemélyeket, akiknek módjában áll, hogy pénz és más természetbeni (élelmiszer, ruhanemű') adományokkal enyhítsenek a nélkülöző pécsi hajléktalanok nehéz során, adományaikkal a Támasz Alapítvány javára ajánlják fel. Az adományozási szándékot előzetesen a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján lehet bejelenteni. Az adományokat december 22-én 8 és 18 óra között lehet átadni a városháza előcsarnokában a Támasz Alapítvány képviselőinek. A Kulturális Szervező Iroda és a Városi Televízió által szerA Mindenki Karácsonyfája alatt rendezik meg idén is a már hagyományos ünnepi műsort FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ vezeti karácsonyi műsor keretében az adományozóknak a támogatás nagyságrendjének megfelelő televíziós megjelenést biztosítunk. Dr. Révész Mária alpolgármester Közmeghallgatási morzsák A pécsi polgárok zsúfolt körében csütörtökön tartott közmeghallgatáson több közérdekű felvetésről szó esett, mint azt lapunk tudósításában tömörít- hettük volna. Példaként a városrendezéshez és a készülő fejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan is számos, sokakat érintő kérdés fogalmazódott meg. Ez utóbbira vonatkozóan a tudományos szakértők már közreadták szakmai véleményezésüket, s az önkormányzatok érintett apparátusai közti egyeztetés után a városatyák szándékuk szerint szélesebb körben teremtenek lehetőséget a városlakók véleményének meghallgatására. Érdeklődés kísérte a már megkezdett és másutt is folytatni kívánt úgynevezett telkesí- tési programot, amelynek eredményeként a 6/A főút mellett lakók művelésre, növénytelepítésre tulajdonukba is kapják a házukkal szomszédos területet. A magyarürögi városrész járdaépítésével, illetve folytatásával kapcsolatban megnyugtató válasz hangzott el, ugyanis a járda-, egyben kerékpárút-épí- tés forrásának előteremtéséhez már benyújtották a továbblépést előlegező pályázatokat. A város egyes részein a megszokott heti három alkalom helyett utóbb már csak kétszer fordul meg a szemétszállító jármű. Valóban, erre az önkormányzattól is „biztatást” kapott a szolgáltató, hiszen számos területen ritkábban telik meg a szemétgyűjtő, de a közmeghallgatáson tett ígéret szerint, ahol indokolt, visszaállítható a háromszori forda. Tröszt E. Városvédő őrjárat Egy jellemző képet közlünk ez alkalommal is. Tudjuk, hogy a jó szándékú volt a tett: pihenőhelyet akartak létesíteni a panelházban lakóknak. A megvalósítás azonban hasonló stílusúra sikeredett, mint amit a panelház típusú építményeknél megszoktunk. Ä képről szembeötlő, hogy milyen rideg, falanszter-szerűen körülhatárolt ez kis tér. A „pihenőhely” a panelépület oldalához támaszkodik, mindkét oldalfala hasonló kiképzésű, a műtárgyak is ugyanilyen stílusban kés ültek. Nem csoda hát, ha nem érzi senki magáénak: legfeljebb szemetelni, rohangálni járnak oda. Képünk a Szabadság út eleji első négy- emeletes mögött készült, de fotózhattunk volna sok más helyen is. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, Dr. Vargha Dezső Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint az november 23-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték százalékában: kéndioxid 21,9%, nitrogéndioxid 54,3%, szénmonoxid 26,5%, szálló por 91,9%, ózon 12,7%. A szálló por szennyezettség értékei jelentős terhelést mutattak és a Szabadság úton (123,5%-ot elérve) a határértéket meghaladták. A gáznemű légszennyező anyagok közül a nitrogén értékei megközelítették az egészségügyi határértéket (a 100%- ot). A legmagasabb nitrogéndioxid szennyezettséget a Kodály Zoltán úton mérték. A levegő - szennyezettségének mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. ,V A 4 4 A Megdöbbentő a látvány, a felirat szinte teljesen eltűnt a Korsós sírkamra bejárata fölül fotó: laufer László
