Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-25 / 322. szám

1995. november 25., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Isten veletek, uránbányászok! Az igazság az, hogy a Ballada a bányászokról talán jobb cím lett volna - ezt maga, a könyv szerzője említette a vele való beszélgetés során de volt már a katonáról is ballada. így inkább az Isten veletek, uránbányászok! címet válasz­totta a népszerű pécsi rádiós­író, László Lajos, akinek a pécsi ércbányászattól elkö­szönő könyve a napokban je­lent meg, s ebben együtt a múlt és a jelen. Ugyanis az 1974-ben napvilágot látott, s meglehetős vihart kavart Uránbányászok riportjaival egy kötetben, annak ikertest­véreként jelentette meg a szekszárdi Babits Kiadó a művet, mely szomorkás alap­hangulatával egy történelmi korszak lezárását adja. Együtt a kezdet és a vég. A másod­percenként 14 métert zuhanó kas-tói eljuthat az olvasó - 1974-ben még a 2000-dik évet atomkorként jelöltük - a kényszerű bányabezárásig. A felhőtlen jövő képzetétől a való jelenig, amelyben tulaj­donképpen senki sem siratja már a pécsi uránbányászatot, legfeljebb fájlalja nosztalgiá­ból azt, ami egykor számára a férfikor küzdelmeinek színhe­lyét, az ifjúságot jelentette, Azt a kemény ám csodálatos világot, melyben a bajtársias- ság, a barátság ízét és zamatát meglelhette, amelyet a föld mélyében való összezártság, egymásra-utaltság, maga a sa­játos munka szült. Amelyben, ha behunyom a szemem és át­engedem magam egy szép álomnak, talán már hallom is, ahogy morajlik a bánya, lá­tom, amint a megfúrt kőfalba tett paxit kőzuhatagot fakaszt. Aztán a borzasztó csend. Majd míg telik a csille, zihál a tüdő, sajog a tenyér, fáj a de­rék. László Lajos kívülállóként csöppen e világba. Rácsodál­kozik, majd megszereti, és szívébe zárja azt. Az uránbá­nyászok között barátokra talál keresetlenül. Átsüt minden sorában, mondatában. Igaz is. Mi hogy vagyunk vele? Már nem a szemünk előtt folyik az az utóvédharc, melyben a vágatokat „tisztán szeretnék magára hagyni” a ma még ott dolgozók. Az egykori minden titkok már nem érdekelnek senkit. És senki sem fogja megkérdezni többé: vajon ki lett magányo­sabb? A bánya-e avagy az egykor szebb napokat megélt vájár? Kozma Ferenc Köszönet a véradóknak Hogyan lesz az ember akadémikus? Beszélgetés Méhes professzorral, a POTE Gyermekklinika igazgatójával (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepségre elkísérte a lá­nya, a 18 éves Krisztina is, aki először jött el. Korábban a há­rom fia járt vele rendszeresen, akik azóta már szintén a vér­adók közé tartoznak. Ha valamikor, akkor most nagy szükség lenne a véradók számának gyarapodására. Ez derült ki abból a véradás törté­netiségét is ismertető ünnepi beszédből, amelyet dr. Lo­Ha 1991. októberében a harká­nyi hivatalos delegáció nem jár a bruchköbeli sportbálon, ma talán szegényebbek lennének egy jó szolgálatot tevő rendez­vénnyel. Az ötlet, hogy szer­vezzenek egy községi bált, ahol a műsort az intézmények dol­gozói adják, a német városból származik, tudjuk meg Bédy István polgármestertől. Öt éve tehát, 1991. novemberében megrendezték az első harkányi alapítványi bált. Ezzel párhu­zamosan jött létre a Szebb Jövő sonczi Hajna, a POTE I. sz. Belklinikájának professzora írt, de elfoglaltsága miatt dr. Kere­kes Endre főorvos, a Baranya Megyei Vértranszfúziós Állo­más vezetője mondott el. Ezt követően dr. Farbaky Iván, a Baranya Megyei Vöröskereszt alelnöke adta át az elismerő ok­leveleket a sokszoros véradók­nak, majd az ünnepségre meg­hívottak együtt megtekintették a szívsebészeti centrumot. T. E. Alapítvány. A rendezvények szervezésének fő célja ugyanis a helyi intézmények, az óvoda, a sportegyesület és könyvtár, az iskola, s ismét az óvoda segí­tése volt. Idén az iskola van soron, így ők a rendezvény szervezői is. A bál ma este 19 órától lesz a har­kányi kultúrházban. A műsorról annyit: a polgármesteri hivatal és a Kultur-Center Kft, az is­kola, az óvoda, a nyugdíjas klub már hetek óta készül a show-ra. Sz. A. Egy bő órát elbeszélgetni Mé­hes Károly professzorral - él­ményszámba megy. Az apropó önmagában is tiszteletet ér­demlő: éppen a héten tartotta akadémiai székfoglalóját Bu­dapesten. Sikerrel. Igaz is. Mi a siker? Momentán - vélem én - meglehetősen kemény munka és szakmai következetesség gyümölcse. Hiszen a gyermek- klinika igazgatója a minden­napjainkban is reneszánszát élő genetikával foglalkozik, az or­vostudomány - és biológia - azon szakterületével, mely az ötvenes évek vége, a hatvanas évek eleje óta lázban tartja a vi­lágot. (Áz utóbbi évek orvosi Nobel-díjait genetikusok vitték el, s oly tömegű a szakmai fo­lyóiratok, havi és hetilapok tu­dósítanak e szakterületről, hogy szinte lehetetlen követni a pub­likációkat.) S e munkában ott lenni a kezdeteknél, s a töltekezés so­rán olyan muníciókat szerezni, mint az Méhes Károlynak sike­rült, nagyszerű érzés lehet. Tar­tást adó. Akkoriban tanulta a disciplinákat a pécsi orvosegye­temen, amikor az ötvenes évek neves, nagy csapata oktatta a diákokat. Szentágothai, Don- hoffer, Kerpel-Fronius, Kör- nyei, Romhányi... (A neveket számba venni is csodálatos.) S erre az egyetemre csöppent be véletlenül, az országos matema­tika versenyt nyert, eredetileg vegyészmérnöknek készülő, a Nagy Lajosban érettségizett diák. Hogy végül is mennyi része van Méhes Károly életében a szerencsének, nehéz ma utólag eldönteni. Mindenesetre sze­rencse volt, hogy Romhányi in­tézetében kezdhette a sejtmag­vizsgálatokkal, hogy a genetika módszertanában hamar jártas­ságra tett szert, s hogy egyszer megszólította Kerpel-Fronius, a gyermekklinika egykori nevös professzora: Testvérem, mit gondolnál, ha intézetünkben biztosítanék számodra egy la­boratóriumot? (A testvérem szó Kerpelnél a lehető legnagyobb szeretet-megbecsülés-elismerés kifejezése volt.) De, hogy aztán a fiatal tanár­segéd első külhoni turistaútján, 1965-ben a bázeli egyetemre bekopogjon, s hogy megkérje Gerhard Stalder urat, hadd jár­jon be délelőttönként a labora­tóriumba, s nézhesse, hogy az asszisztensek miként készítik elő a sejttenyészeteket? S hogy aztán arra a naiv levélre (1968- at írunk ekkor), mejyben ké­sőbb ugyanez a svájci intézet munkalehetőséget kínál a pécsi kutató-orvosnak, megpróbál­kozik Méhes a lehetetlennel: ki­jutni Bázelbe? És sikerül. És egy teljes évet az öröklődő be­tegségek genetikai vizsgálatá­val tölthet. Aztán persze néhány varga­betű az életében. Távozik Pécs­ről Győrbe, egyetemi klinikától közkórházba (?) kerül immáron kandidátusként főorvosnak, majd itt írja meg a nagydoktori­ját. Harminckilenc évesen. S csak tizenöt év múlva jön ismét vissza, de immáron jelenlegi posztjára, a gyermekklinika élére. Kézenfekvő volt, hogy meg­kérdezzem, vajon a keddi aka­démiai székfoglaló a nehezebb vagy a könnyebb feladatai közé tartozott? S miért éppen azt a témát választotta, amely lénye­gében arra a pillanatra emlékez­tet, amikor a bázeli intézetbe bekopogott. Ugyanis az orvosi genetika régi és új módszereiről szólt a publikum előtt, arról, hogy miként is lehet és kell ezt csinálni? Méhes professzor előadásá­ban hármas igénynek próbált megfelelni. Hogy mindenki számára érthető legyen, hiszen akadémikus társai között keve­sek foglalkoznak a genetikával. Igyekezett a tudományos köve­telményeknek is eleget tenni, s végül mondani valami újat is, levonni e hosszú évek tapaszta­latainak ideillő konklúzióját. (Hát ezért nehéz műfaj az aka­démiai székfoglaló.) Nos a konklúzió? Hát arról beszélt, hogy a ge­netika óriási fejlődését, szenzá­ciós tudományos felfedezéseit nem követte még hasonló lép­tékkel a gyakorlati alkalmazás. S hogy nincs annál keservesebb dolog, ha tudom, valamilyen öröklődési, fejlődési rendelle­Az egészségnevelés szolgála­tába állították a pénteki tanítási napot a kővágószőlősi általános iskolában. Az Egészség napja nevet viselő program keretében a gyerekek megismerkedhettek a helyes táplálkozással, az egészségmegőrzési teendőkkel. A reggeli közös kóstolót kö­vetően a 7. és 8. osztályos tanu­lóknak Nagy Endre rendőralez­redes tartott előadást az ifjúsá­got veszélyeztető kábítószerfo­gyasztás, a dohányzás és az al­kohol káros hatásairól. Ez idő alatt az alsótagozatos tanulók a fogorvos és iskolaor­vos munkájával ismerkedtek. A Kővágószőlősi Körzeti Ál­talános Iskolában 140 gyerek nességnek mi az oka, de nem tudom azt megelőzni, ha nem tudok ellene semmit sem tenni. Egészen leegyszerűsítve a dol­got: egy terhes asszony Mohá­cson mondjuk azért nem jut el a legkorszerűbb genetikai vizsgá­latig, mert az alapvizsgálatok során nem kérdezték meg tőle: milyen öröklődő betegségek vannak a családban? Elfelejtet­ték a családfát átnézni. A kór­lapon az anamnézis hiányos. S emiatt gyermeke szellemi vagy testi károsodással jön a világra. Négy-öt profi genetikust tar­tunk Magyarországon számon. Méhes Károly köztük van. Igazolja ezt az is, amit keve­sen tudnak róla, hogy a világ egyik legrégibb akadémiájá­nak, a Leopoldina Német Ter­mészettudományi Akadémiá­nak tavaly, az Osztrák Tudo­mányos Ákadémiának idén lett a tagja. Kozma Ferenc tanul. Ide járnak a szomszédos Cserkútról, Kővágótöttösről és Bakonyáról is. Az Egészség napján vidám játékos vetélke­dőket is tartottak. A kérdőívre adott válaszokat a Pécsi Sütői­pari Rt. képviselője Sütő Maci társaságában értékelte, és ju­talmazta a legjobbakat. A helyes táplálkozást gyako­rolandó az iskola tanulóinak ha­talmas svédasztalos ebédet ren­dezett termékeiből a Baranyatej Rt. és a Bicsérdi Tsz. Záróese­ményeként plakátkészítő ver­senyt tartottak. A nyerteseket a négy község önkormányzata, a Sampoo Kft. és a helyi termelő­szövetkezetjutalmazta meg. Rozvány Gy. Boltot rabolt és erőszakoskodott A huszonéves fiatalember azonnal cselekedett, amikor a vásárlók távoztak a pécsi bel­város kis vegyeskereskedésé­ből. Az asztalról felkapta, majd a hűtőhöz hajoló eladó hölgy nyakához szegezte a kenyérvágó kést. Megfenyegette áldozatát, és a raktár hátuljánál lévő WC-hez tuszkolta. Ott hátra kötözte a hölgy kezét, majd a száját is betömte. Ezt köve­tően lehúzta a boltos lány nadrágjának cipzárját, ám ál­dozata hősiesen éllenkezni kezdett. Száját szabaddá tette, segítségért kiáltott és. megha­rapta támadója kezét. A nem várt fejleményekre a férfi vágyai alábbhagytak, és figyelmét eredeti céljára, a haszonszerzésre fordította. A bevételt követelte, s a pénz­tárgépből kb. negyvenezer fo­rintot vett magához. Ám eközben az eladó hölgy fölugrott, és kiáltozva rohant az utcára.Gyorsan el- iszkolt a boltból a pánikba eső rabló is, de hiába oldott kere­ket, a rendőrök ugyanis nem egészen egy nap alatt kézre kerítették. Mint Bemáth Gábor nyo­mozótól megtudtuk, a fiatal­ember büntetlen előéletű, és őrizetbe vételét követően őszinte, beismerő vallomást tett. Balog N. Alapítványi bál Harkányban Egészség-nap Kővágószölősön A téli töltelékgyártáshoz ajánlja a DÉLHÚS saját értékesítési egységeiben pegs: :dl 1 Kereskedelmi kirendeltségek, diszkontok, húsáruházak TiszCeÉ Fogyasztóink / A házi disznóvágásokhoz kedvező áron kínálja termékeit a Délhús. Átlagosan 18 %-kal olcsóbb a tőkehús ára november 22-től. A pécsi és szigetvári boltokban belekből is nagy választék várja a vásárlókat. A Délhús szaküzleteiben a szak­emberek tanácsokkal is a vevők rendelkezésére állnak. fogyasztói ár AFA-val bőrös sertés fej nélkül lábbal 369. sertéshús 70 %-os 455. bőrös comb csontos 499. bőrös lapocka csontos láb nélkül 440. bőrös dagadó oldalassal véggel 380. hasaalja szalonna 299. tokaszalonna 299. zsírszalonna 169. sertés fej 172. sertés bőiké 108. sertés láb 150. Ft/kg Balatonszárszó, Szemesi út 7. Budapest, Podmaniczky u. Budapest, Kazinczy u. Miskolc, József A. u. Pécs, Siklósi út 37. ( Diszkont) Pécs, Siklósi út 37. ( 1. sz.) Pécs, Búza tér ( 2. sz.) Pécs, Krisztina tér ( 6. sz.) Pécs, Ferencesek u. 41. (4. sz.) Pécs, Bajcsy-Zs.u. 25. ( 7. sz.) Szigetvár, József A. u. 17. ( 8.sz.) Szekszárd, Piactér Baja, Külső ipartelep ( Diszkont) Baja, Tóth Kálmán tér 5. Kecskemét, Dobó krt. 9. Kiskunhalas, Kossuth u. 17. Dunaújváros, Köztársaság tér 4. Tel/Fax: 84/362-827, Tel.: 84/362-861 Tel.: 131-19-44 Fax: 112-54-46 Tel: 342-13-42 Fax: 168-06-28 Tel/Fax: 46/346-210 Tel: 72/224-772 Tel: 72/224-772 Tel.: 72/311-656 Tel: 72/438-331 Tel: 72/316-734 Tel: 72/324-375 Tel/Fax: 73/311-720 Tel: 74/315-013 Tel: 79/323-233 Tel: 79/324-153 Tel/Fax: 76/482-118 Tel: 77/321-423 Tel: 25/323-547 ► A h i Méhes professzor „ második otthonában ” fotó: Müller a.

Next

/
Thumbnails
Contents