Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-24 / 321. szám
2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. november 24., péntek Szlovákiai magyar politikusok Budapesten Alkotmányellenes a nyelvtörvény Sajtótájékoztató volt tegnap este Budapesten a Miniszterelnöki Hivatalban, ahol Kovács László külügyminiszter, a Szlovákiai Magyar Koalíció küldöttsége és Tabajdi Csaba államtitkár fejtette ki a szlovák parlament által a napokban elfogadott nyelvtörvényró'l a véleményét. A Szlovákiai Magyar Koalíció küldöttségét, Duray Miklóst (Együttélés), Bugár Bélát (Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom) és A. Nagy Lászlót (Magyar Polgári Párt) délután fogadta Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Lábody László államtitkár, a Határon- túli Magyarok Hivatalának elnöke. A küldöttség délután Horn Gyula miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel tárgyalt. Ezután került sor a sajtótájékoztatóra a Miniszterelnöki Hivatalban, ahol elsőként Kovács László ismertette a kormány álláspontját a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Elmondta: a kormány tájékoztatta mindazon országokat az ominózus törvényről, amelyek annak idején szorgalmazták az alapszerződés megkötését. Kifejtette: minden lehetséges fórumon képviselik a szlovákiai magyarság jogait, érdekeit. Az alapszerződés szlovákiai ratifikálásának hiánya nehezíti a helyzetet, és ez további nemzetközi fórumokon megteendő lépésekre készteti a magyar kormányt. A cél az, hogy Szlovákiában ne korlátozhassák a magyar nyelv használatát. Duray Miklós, Bugár Béla és A. Nagy László fogalmazták meg ezután álláspontjukat. Bugár Béla egyenesen alkotmányellenesnek nevezte a törvényt, és társaival együtt kilátásba helyezte, hogy a szlovák alkotmánybírósághoz fellebbeznek, majd minden lehetséges nemzetközi fórumon hangot adnak annak a sérelemnek, amely a szlovákiai magyarságot érte. B. K. Tűz Szarajevóban. A téli hidegben a szabad ég alatt rakott tűz melegíti a bosnyák főváros számos lakóját. A kereskedelmi és olajembargó föloldása reménnyel tölti el a ma még didergő szarajevóiakat: hamarosan fűtőanyaghoz juthatnak. fotó: feb/reuter Az ápolónők kézzel működtetik a lélegeztetőkészüléket Téli ürömök Ukrajnában Irpinben, Kijev elővárosában szükségállapot van: több órára kikapcsolják az áramot. A korlátozás a kórházat sem kíméli, az ápolónőknek kézzel kell működtetniük a lélegeztetőkészüléket, s a polgármester hivatalában gyertyák égnek. Ténykép Boszniai menetrend A boszniai rendezésnek - a daytoni megállapodás ellenére - jó néhány tisztázatlan pontja akad, ám a békefenntartás ügyében lassan körvonalazódni látszanak a részletek. A műveleti tervek véglegesítésére napokon belül sor kerülhet: a NATO katonai bizottsága hivatott az operatív lépések egyeztetésére. Maga a haderó'-telepítés persze több hétig eltarthat, s nem is egyetlen szakaszban zajlik majd. Az első' hullámban mintegy kétezer tagú előkészítő erő érkezik Szarajevóba, Tuzlába, illetve Gor- nij Vakufba. A második hullám létszáma 5 ezer, a harmadiké 30 ezer körül jár, s a békeszerződés végleges aláírása után mintegy 90 nappal éri majd el az IFOR (Implementation Force for Bosnia) rövidítést kapott ellenőrző erők létszáma a célul kitűzött 60 ezret. Véglegesedni látszanak a telepítési részvállalások is. Eszerint az USA mintegy 20, Nagy-Britannia 12, Franciaország 10, Németország pedig 5 ezer emberrel venne részt - mellettük Oroszország 3 ezres, a spanyolok, olaszok, kanadaiak, illetve a belga-holland vegyes egység 4 ezres erőt tenne ki. Nyitott kérdés viszont az időzítés. A kontingensek a párizsi, december 6-ra tervezett békekonferencia után kezdhetnék meg a helyszínre települést, de a menetrendet elvileg felboríthatja a washingtoni törvényhozás és az elnök közötti huzavona. Száz évet kell pótolnunk Göncz felszólalt a hágai tanácskozáson Közvetve bírálta a szlovákiai belső viszonyokat Klaus Kinkel német külügyminiszter az európai liberális pártok vezetőinek csütörtöki bonni tanácskozásán. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unióba Csehország, Magyarország és Lengyelország pályázik a legnagyobb eséllyel a közép-európai országok közül. A bonni tanácskozáson húsz európai liberális párt vezetői - köztük Pető Iván, az SZDSZ elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke - vettek részt. Komoly eséllyel pályázik a NATO-főtitkár posztjára Uffe Ellemann-Jensen dán exkül- ügyminiszter - jelentette ki William Perry amerikai védelmi miniszter csütörtökön Koppenhágában. A politikus egyben reményét fejezte ki, hogy a NATO-tagországok külügyminiszterei december 5- én Brüsszelben végleges döntést hoznak a főtitkári tisztség betöltéséről. Hadiipari termékekkel törleszti Szlovákiával szemben fennálló adósságának egy részét Oroszország. Oroszország szlovákiai adóssága 1,5 milliárd dollár körül van, ebből idén és jövőre 292 millió dollárt egyenlít ki hadiipari termékekkel. Tárgyalások folynak arról, hogy a fennmaradó részt Moszkva polgári repülőgépek és hajók szállításával, illetve szlovákiai műszaki beruházásokban való részvétellel tör- leszthetné. Simon Peresz izraeli kormányfő kész a Golán-fennsík teljes visszaadására Szíriának - értesült az izraeli televízió. A hír szerint a miniszterelnök decemberben esedékes washingtoni látogatása alkalmával készül tájékoztatni ebbéli szándékáról Bili Clinton amerikai elnököt. Hadgyakorlatra készül Kína a Tajvani-szorosban, röviddel a december 2-ára kiírt tajvani parlamenti választások előtt - adta hírül csütörtökön egy hongkongi lap katonai forrásokra hivatkozva. A gyakorlatot a haditengerészet, a légi-, a szárazföldi és a fegyveres rendőri erők egységeinek részvételével tartják majd. A kínai külügyi szóvivő nem erősítette meg a hírt, ugyanakkor közölte: az ilyesfajta műveletekről a védelmi tárca nem feltétlenül értesíti a külügyminisztériumot. Fidel Castro kubai elnök a jövő héten Csiang Cö-min kínai államfő meghívására Pekingbe látogat. A kubai elnök először utazik az ázsiai országba 1959. évi hatalomra kerülése óta. Csiang Cö-min legutóbb 1993-ban járt a közép-amerikai szigetországban. A korlátozás oka az, hogy a közigazgatás - forintra átszámítva - mintegy 18 millióval tartozik az áramszolgáltatóknak. Baj van a fűtéssel is: a gyerekek télikabátban fagyoskodnak az iskolákban. De már nem sokáig, januárban és februárban téli szünet címén hetekre leállnak a tanítással. Akadnak lakók, akik két éve nem fizetik a villanyszámlát, és az ukrán energiaügyi minisztérium számításai szerint már a fogyasztók negyven százaléka tartozik. Olaj- és gázimportra sincs elég pénz, márpedig Ukrajna csak szenet termel. Országszerte korlátozzák a villany- és gázellátást. Vannak olyan távoli falvak, ahol napokig nincs áram. Másfelől az is igaz, hogy a lakosság még egy évvel ezelőtt is a tényleges áramköltségnek csak 5-8 százalékát térítette. Nem csoda, hogy hozzászoktak a pazarláshoz, gyakorlatilag az utcát is fűtötték. S ha kevés volt a gyufa, égve hagyták a gázlángot. Most azonban már a költség ötven százalékát kellene fizetniük - ha lenne miből. „Kucsma koldusbotra juttat bennünket!” - tiltakoztak a minap kijevi tüntetők az elnök energia-áremelési programja ellen, mert akadnak nyugdíjasok, akiknek a lakbér és a rezsi törlesztése után semmijük sem marad. A fogyasztást mérő készülékeket 2000-ig szerelik föl mindenütt. Addig a fogyasztástól függetlenül csak alapdíjat kell fizetni, tehát a lakosok jobb híján a gáztűzhely sütőjével fűtik a lakást. Mondják, hogy Ukrajna már csak emiatt sem mondhat le a csernobili atomerőműről. Makai György A kelet-európai új demokráciákban végleg összeomlott az egykori szocializmus értékrendje, de nem lépett még helyébe az a letisztult kapitalista értékrend sem, aminek létrejötte Nyugaton 100-150 évet vett igénybe - mondta Göncz Árpád a hágai Global Panel elnevezésű nemzetközi konferencián. A Nyugat most elvárná, hogy Kelet-Európa 3-4 év alatt járja be a mindezeken átvezető utat, és lehetőleg a hajánál fogva húzza ki magát jelenlegi gazdasági gondjaiból. „Valószínűleg a nyugati barátaink lennének a legjobban meglepve, ha ez sikerülne nekünk. Es elnézést kérek partnereinktől, ha konkrétan Magyarország például az elmúlt 5 évben csupán mintegy 80 évet tudott pótolni lemaraA cseh fővárostól mindösz- sze harminc kilométerre, a Moldva völgyében a nácik titkos kincsét keresik. A színhely egy Stechovice nevű település, ahová állítólag a menekülő SS-tisztek különleges kommandója 540 aranyat, ezüstöt, drágakövet és festményeket tartalmazó ládát rejtett el. Mindezt egy idős német-amerikai úr, bizonyos Helmut Gaenschel állítja. Ő maga onnan tudja ezt, mert a háború után egy börtönbe, sőt, egy cellába került Emil Klein SS-tábomokkal, akit Himmlerék a kincs elrejtésével bíztak meg. Amikor Klein a titkot megdásából. Igyekezni fogunk...” - jelentette ki az államfő felszólalásában. A rangos tanácskozáson - amelynek előadói között van George Bush és Jasszer Arafat is - Göncz Árpád csütörtökön mondott beszédet. A magyar államfő úgy vélte, hogy a fejlődésben leginkább elöl járó közép-európai országok hamarosan átlépik azt a kritikus küszöböt, amelyen a tényleges modernizálás szakaszába juthatnak. Ez utóbbi sikerében szerinte meghatározó szerep jut az Európai Uniónak. Kérdésre válaszolva Göncz Árpád kifejtette: a kelet- és közép-európai országokban ma visszatérő jelenség, hogy a rendszerváltás előtt „az emberek szabadsághiányban szenvedtek, ma viszont a létbiztonság és az egyenlőség hiánya” nyomaszt sokakat. osztotta társával, egyikük sem hitte, hogy egyszer majd kikerülhet a rács mögül. Az SS-tá- bomok 1964-ben szabadult a cseh börtönből, és hét év múlva meghalt. Rabtársa sokkal előbb elhagyhatta a zárkát, és kijutott Amerikába. Ott mostanáig hallgatott a kincsről, amelynek szerinte tartozéka volt a Kö- nigsbergből (Kalinyingrádból) eltűnt híres borostyánszoba is. A jómódú nyugdíjas Gaenschel szorgosan fúrat tárnákat különböző hegyoldalakba, de egyelőre semmit nem sikerült találnia. A Reflex című prágai lap szerint már arra gyanakodik, hogy cellatársa, a tábornok, afféle német Háry János volt. Szorgosan fúrat az elveszett ládák után Az SS titkos kincsét keresik Káosz a kelet-európai atomenergia-iparban Van, ahol luxus a biztonság Manapság a fejlett országok is küzdenek az atomenergia létjogosultságának elismertetéséért, az iparág nincs éppen felszálló ágban - fogalmazott Cservény Vilmos, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) magyar munkatársa. Az 1957-ben megalakult szervezet - az ENSZ szakosított intézménye - azon munkálkodik, hogy elősegítse a nukleáris energia békés célú felhasználását, és ellenőrizze az atomfegyverek elterjedésének gátat szabó, úgynevezett atomso- rompó-egyezmény megtartását. A NAÜ ezerötszáz alkalmazottjából négyszázan foglalkoznak a szerződéshez csatlakozott államok nukleáris létesítményeinek ellenőrzésével. Az ügynökség ezzel foglalkozó szakértői rendszeresen fölkeresik a világ 530 atomerőművét. Cservény Vilmos szerint a csernobili baleset óta a közvélemény leginkább az üzemeltetés biztonsága miatt aggódik. Véleménye szerint a Szovjetunió felbomlása a kelet-európai atomenergia-iparban is káoszt okozott. Az ügynökség fölmérte a 15 szovjet utódköztársaságban működő nukleáris létesítmények műszaki színvonalát, és leltárt készített a megoldandó problémákról. Évi 200 millió dolláros költségvetéséből a NAÜ képtelen lenne megoldani az atomerőművek létfontosságú korszerűsítését. A nyugati államok készséget mutatnak a milliárdos beruházások finanszírozására. Hiába fújnak azonban riadót a szakemberek például a földrengésveszélyes vidékre épült örményországi reaktorok miatt, ha atomenergia híján a kaukázusi köztársaságban naponta legfeljebb harminc percig, éghetne a villany. Cservény újólag megnyugtatta a magyarokat: a paksi a világ tíz legbiztonságosabb atomerőműve közé tartozik. A NAÜ bábáskodása mellett tavaly megszületett a nukleáris biztonságról szóló konvenció. Most azon az egyezményen dolgoznak, amely a kiégett fűtőelemek elhelyezésének normáit szabályozza. Halmai Katalin Az örményországi Medzamor atomerőmű is balesetveszélyes FOTÓ: FEB/GAMMA * t i } é F
