Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-23 / 320. szám
1995. november 23., csütörtök VÁROSAINK Dünántúli Napló 11 Találkoztak a hat új város vezetői Az idén júliusban városi címet kapott települések polgármesterei és jegyzői találkoztak Bá- taszéken a hét elején. A rendezvény házigazdája és egyben szervezője Bognár Jenő, bátaszéki polgármester volt. A kötetlen eszmecserén részt vett dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára is. Bátaszék, Csepreg, Fertőd, Sásd, Simontornya és Szabad- szállás várossá nyilvánítása óta eltelt idő is bizonyítja, hogy fontos térségi szerepet töltenek be. Egyre több helyen döntenek a közös fejlesztések mellett. A baráti találkozón a fiatal városok polgármesterei beszéltek a gondjaikról, az eddig elért eredményekről. Szó volt még a módosító indítvány csomagról is, amelyet, ha támogat a kormány és elfogad az országgyűlés, az eredeti elképzelésekhez képest kedvezőbb anyagi helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. A találkozón részt vett Sásd város polgármestere Kovács Sándorné, és Kajdon Béla jegyző is.-A bátaszéki tanácskozáson megpróbáltuk a minisztérium képviselőinek figyelmét felhívni a gondjainkra - mondja Kovács Sándorné. - Többek között arra, hogy az útépítési engedélyezésnél ne kelljen az önkormányzatoknak külön engedélyezési díjat fizetni, ami százezrekbe is kerülhet, mert ezzel nehezítik az útpályázatokon való részvételt és sikertelen pályázat esetén ez plusz kiadást jelent. Kértük, hogy a parlament soron kívül tárgyalja a költségvetési törvény helyi adókra vonatkozó módosítás, ami a tervek szerint december közepén kerül napirendre. Azonban az ön- kormányzatoknak december 15-31 között kellene a helyi adó rendeleteiket módosítani. Ha a törvénymódosítás késik, akkor csak egy év múlva kerülhet erre sor, ami jelentős bevétel kiesést jelenthet. Kértük azt is, foglalkozzanak újra a földkiadó bizottságokkal, hogy be tudják fejezni a munkájukat. Az önkormányzati tulajdonba kerülő külterületi utak is, a földkimérési költségek miatt nagy anyagi megterhelést jelentenek majd. Szóvá tettem, hogy mindegyik kisvárosnak van olyan körzeti feladata, aminek alig tud megfelelni. Ezekhez normatív támogatást kellene kapniuk. Itt a tűzoltóságra, a rendőrségre, valamint a hétvégi orvosi ügyeletekre és a fogorvosi ellátásra gondolok. Ugyan e két utóbbi a tb feladata lenne. Egyre több önkormányzat a saját erő hiánya miatt nem tudja elindítani a beruházásait. Jó lenne, ha a céltámogatások összege a közműfejlesztéseknél nem csökkenne, és az erre a célra felvett hitelek törlesztéséhez segítséget kapnának az önkormányzatok. Száz idős embernek adnak otthont a margimajori épületek A közeli város vállalná az üzemeltetését FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A szociális otthon gazdára vár Zima István polgármester a falugondnokkal és a község kisbuszával, a megújult pogármesteri hivatal előtt fotó: laufer l. Szágyon a munkanélküliség már-már kezelhetetlen Több a gond, mint az öröm Egy optimista polgármester pesszimista víziói körkép Hangszert nyert az iskola zenekara Egy AMATI tenor nevezetű rézfúvós hangszert nyert a Vá- sárosdombói Általános Iskola és Zeneiskola zenekara a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Fúvószenei Szövetség által kiírt pályázaton. A leépítések során feleslegessé vált, jó állapotban levő hangszereinek így keresett új tulajdonost a honvédség. A tizenöt méltatott pályázatból Baranyában Vásá- rosdombón kívül Szigetvár részesült még a készletből. A hangszert, melynek új ára közel 150 ezer forint, Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában vette át a napokban Elek Péter, a zenekar vezetője és Farkas István polgár- mester. Lemondott a mágocsi polgármesterasszony Egészségi állapotára hivatkozva december 27-i hatállyal lemondott tisztéről Sziveri Mátyásáé, Mágocs polgármesterasszonya. Döntését nyilvános képviselő-testületi ülésen a helyi falutévében jelentette be. A szókimondásáról és korrektségéről híres polgármesterasz- szony a Pénzügyi Bizottságnak tagja marad, és amennyire egészségi állapota engedi továbbra is segíti egyengetni Mágocs ügyeit. Önkormányzati testületi ülés Sásdon Sásd város önkormányzata soron következő testületi ülését november 30-án tartja a polgármesteri hivatalban. Az ön- kormányzati képviselők megvitatják a sásdi óvoda gazdasági átvilágításáról készült anyagot, a jövő évi költségvetési koncepciót, valamint áttekintik az idei költségvetést. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia A sásdi önkormányzat képviselőtestülete nemrégiben arról döntött, hogy amennyiben lehetőség nyílik rá, átveszi a 100 férőhelyes margitmajori szociális otthont. Az időseket ellátó intézményt 1979-ig a sásdi járási hivatal működtette, ma is Sásdról jár ki az otthonban dolgozók nagy része. A városban élő, idős emberek hajlandóak akár hosszabb ideig is várni arra, hogy az egykori lakhelyüktől mindössze négy kilométerre lévő intézménybe bekerülhessenek, hogy amennyire csak lehet közel maradjanak ismerőseikhez, rokonaikhoz, szeretteikhez. A város ezzel nemcsak megoldást talál az idősek elhelyezésére, hanem sok gonddal is szembe kell néznie. Az otthont jelenleg olajkazánnal fűtik, ezért a fűtési rendszer korszerűsítésre szorul. Nem megoldott a szennyvízelvezetés, házi tisztító építésre lenne szükség. Az intézményt tíz éve nem újították fel, ezek a munkák sem odázhatóak már el sokáig. Ezek megoldásához Sásd a megyei önkormányzat segítségét kéri. Komló város, az intézmény jelenlegi üzemeltetője, már korábban felajánlotta a szociális otthont a megyei önkormányzatnak, mert az térségi feladatokat lát el. A megye azonban csak az üzemeltetést vállalta volna, de az ingatlanokat és a tulajdonjogot nem.- Még mi vitatkoztunk a megyével - mondja Somogyi Károly, Komló város jegyzője -, addig Sásd jelentkezett, hogy átvenné a margitmajori szociális otthont. Ok hosszú távon gondolkodnak. A későbbiekben a városnak szüksége lesz ilyen intézményre, érdemes nekik a már meglévőre költeni. Komló város önkormányzata november 30-án. dönt arról, hogy visszavonja-e a határozatát arról, hogy a megyei ön- kormányzatnak adja át a szociális otthon, majd ha ezt követően a Baranya Megyei Közgyűlés tudomásul veszi a komlóiak döntését, csak akkor kerülhet sor arra, hogy a megyei vagyonátadó bizottság a sásdiak tulajdonába adja a margitmajori szociális otthont. Az 1991-es önkormányzati választások után még reménykedhettek a szágyiak. Társközségből önálló, évről évre gyá- rapodó falu vált a néhány száz lelket számláló kisközségből, élén Zima István polgármesterrel, akiről a mai napig úgy hírlik, ki tudja kaparni a gesztenyét az ott élők számára. Az elmúlt öt év fejlesztéseiről készült fotóösszeállítást nézve, ez be is bizonyosodik. A teljesség igénye nélküli felsorolás - a szilárd burkolatú út, az egészséges ivóvízhálózat és vízmű, a teniszpálya, a templom felújítás, a most készülő bejárati hidak építése, a temetői járda - mind-mind azt bizonyítja, nagyot léptek előre az önállósulás útján. Mégis mostanában kicsit nehezebben mennek a dolgok Szágyon.-Terveink közül sokat megvalósítottunk, de' sajnos a mai viszonyok, a gazdálkodás egyre kiszámíthatatlanabb paraméterei kicsit ijesztőek számunkra a jövőt illetően - mondja elöljáróban a polgármester. A már-már elviselhetetlen méreteket öltő munkanélküliség, a lakosság terhelhetőségének utolsó foka, az egyre szaporodó önkormányzati terhek szinte elvágják a további fejlődés útját Szágyon. Mint a polgármestertől megtudhattuk, a 219 munkaképes lakos közül 19-nek van munkahelye. Mivel a falu zsáktelepülés, s igen körülményes és költséges az utazás, már csak a gödrei tsz az egyetlen cég ahol dolgozhatnak a helybeliek. A feladat hiánya, a céltalanság, a szociális körülmények romlása mellett a személyiséget is elnyomorítja a családok nagy részének kilátástalan helyzete a faluban. Aztán a segélyezésre fordított összeg is egyre kevesebbnek tűnik, hisz a gyerekeknek nem szabad megérezni, a szülők nehéz helyzetét. A fenti okok miatt az önkormányzat költségvetésének 90 százalékát viszi el a működtetés, s Zima István véleménye szerint, ha nem lenne némi saját bevételük, nem lett volna a tavalyról áthozott tartalék, már „elúsztak” volna. S, hogy mi a jövő? Mivel a polgármesternek mindig meg kell tudni mérkőzni a rábízott feladattal, Zima István is előre tervez. A falu közepén lévő, egyetlen saját ingatlanuk visszaigénylése folyik most, hogy ott saját erővel, saját munkával létre tudják hozni az idősek napközi otthonát. Mivel Szágyon is mint általában a magyarországi kistelepüléseken, a lakosság idősebb rétege már hozzátartozók nélkül él, s a fiatalok az elköltözés után a mindennapos gondoskodást nem tudják vállalni, szükséges ezt a lépést megtenniük. Jelenleg a szomszéd településről hordják a meleg ételt az időseknek, s azt szeretnék, ha a jövő év végére már legalább az ő sorsukat megnyugtatóan tudnák rendezni. Mivel magukban, a saját erejükben még nem csalódtak, ez bizonyosan sikerülni is fog nekik. Megyeri Tiborné Sásdon intézhetik ügyeiket a kamarai tagok Helyi kirendeltség A Baranya Megyei Kézműves Kamara ügyfélszolgálati irodákat nyitott a megye területén, többek között Sásdon is. A helyi kirendeltségek létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy az iparosok, a kézműipari szakmákban tevékenykedő vállalkozók helyben intézhessék ügyeiket, kérhessenek szaktanácsokat, szerezhessék be a szükséges információkat, ne kelljen mindenért Pécsre utazniuk. A sásdi iroda október elsején kezdte meg működését a helyi ipartestület egyik helyiségében, s annak már meglévő nyilvántartására építve. Szabó Sándorné, az iroda vezetője minden nap reggel nyolctól délután négyig várja az érdeklődőket, tart ügyfél- fogadást. Egyelőre a regisztrációs lapok leadása folyik, ugyanis az iparosok egy része még nem tett eleget ennek a kötelezettségének. Ezen kívül most már egyre többen keresik fel a kirendeltséget tanulótartással, üzem-egészségügyi feladatokkal kapcsolatosan. Mások könyvelési gondjaik megoldáshoz kérnek segítséget, vagy hitelhez jutási lehetőségek után érdeklődnek. A sásdi ügyfélszolgálati irodához harminc település tartozik. Az iroda vezetője a napokban végigjárja az összes önkormányzatot, ahol a polgármesteri hivatalokban egyezteti a nyilvántartásba vett vállalkozók adatait. Az idősebbek még arra az időre emlékeznek amikor még mozi és kultúrház üzemelt az épületben fotó: laufer László Lesz-e varroda? Közel egy éve már annak, hogy a sásdi önkormányzat közérdekre való hivatkozással nem hirdette meg az egykori művelődési ház épületét, hanem azt egy vállalkozó kapta meg, aki az épületben 60 embert foglalkoztató varrodát kívánt létrehozni. Az eltelt csaknem egy év alatt nem történt semmi, ezért rendkívüli testületi ülés elé került az ügy, amelyen döntés született arról, hogy a vállalkozónak december 1-ig bérleti szerződést kell kötnie az ön- kormányzattal, s jövő év májusában a varrodában meg kell, hogy kezdődjön a munka. Amennyiben ezeket a feltételeket nem teljesíti, a sásdi ön- kormányzat felmentve érzi magát az ígérete alól és meghirdeti az épületet. Az aláírásra váró szerződés- tervezet értelmében a vállalkozónak az önkormányzat öt évre adja bérbe az egykori művelődési házat, azonban a bérleti díj megfizetése alól - két és fél évig - mentesíti, ameddig a számlákkal igazolt felújítási költségeket le nem lakta. Az épület elektromos hálózatának cseréje, átszerelése, szociális helyiségek építése, a tatarozás, valamint a varroda kialakítása, beindítása az előzetes számítások szerint ugyanis több millió forintba kerül. Az önkormányzat azonban ahhoz nem járul hozzá, hogy a vállalkozó a nagyteremben lévő színpadot lebontsa, mert nem tett le a város arról, hogy az átmenetileg varrodaként használt épület ismét a kultúra háza legyen. i i A i
