Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-22 / 319. szám

1995. november 22., szerda A Mai Nap Diinántúli Napló 3 Illetékesek válaszolnak „A beteg embert megölni nem kell félnetek jó lesz...” A királynővel példálódzó tancélos mondat jól ismert, a vessző elhelyezésétől füg­gően ugyanazok a szavak homlokegyenest ellenkező ér­telmű mondattá állnak össze. A megfelelő helyre kitett írás­jelek pontosítják a hangsú­lyokat és az üzenet egyértel­műbbé válik. így üzenetér­tékű mindaz, ami Rumban történt és mindazok, amik utána történtek vagy nem tör­téntek. A Vasárnapi Új DN „Őrül­tek ellen kommandósok?” című írása a közismert rumi tragédia kapcsán egy rendkí­vül fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet. Nem csupán azon szerencsétlen embertársainkat helyezi ref­lektorfénybe, akik életminő­ségét, életesélyeit az elme­működés súlyos zavara rontja, akik megváltozott gondolko­dása, viselkedése veszélyez­tető állapotot idéz elő, hanem a jelenséggel kapcsolatban középpontba állítja magának a pszichiátriai ellátó szolgá­latnak a veszélyeztett helyze­tét. Mert való igaz, miközben egyre nő a rászorultak száma, sok kórházban éppen a pszi­chiátriai szolgálattól igyekez­tek, vagy igyekeznének meg­szabadulni. Volt, ahol a pszi­chiáterek visszavonultak és vannak helyek, ahol a szak­emberek nem adták meg ma­gukat és harcba szálltak. Ba­ranya egy ilyen, ahol a pszi­chiátriai ellátórendszer részei ugyan különböző intézmé­nyekhez tartoznak, de a szak­emberek együttműködéséből a „Baranyai modell” országos hírű. Jól fejlett a járóbetegel­látás hálózata, a megyei Men- tálhygiénés Intézet mellett a pécsi városi Lelki Egészség- védő és Gondozó Intézet, va­lamint a siklósi, komlói Gon­dozók képezik azt a mentál­higiénés hálót, amelyik lyu­kas lenne megfelelő méretű és speciális ellátást nyújtó osztá­lyos háttér, ágyháttér nélkül. A POTE, a Honvéd Kórház, Mohács és a megye ágyhátte­rét jelentő szigetvári "pszi­chiátriai szakkórház” osztá­lyai és szakambulanciái való­ban hálózatot alkotva szolgál­ják a mentális betegségben szenvedők gyógyítását. Szer­kezetét tekintve ez az a biz­tonsági háló, ami a szakellá­tást jelenti, de az is nyilván­való, hogy valódi biztonságot csak az jelent, esélye a háború megnyerésének akkor van, ha a szakembereknek szövetsé­geseik is vannak. Márpedig hatékony szövetségesek van­nak az egészségügyön belül és kívül is. A frontvonalon dolgozó háziorvosok, akikhez talán a leggyorsabban jut el a segélykiáltás, aki lévén leg­közelebb, a személyes észle­lés során leghamarabb dönt­het a további lépésekről. Az élet hozta kihívásokra vála­szul az alapellátás orvosai egyre intenzívebben kapcso­lódnak be a psziciátriai kép­zésekbe, továbbképzésekbe és bővítik ezzel a beavatko­zási lehetőségeiket is. Fontos szövetségese a pszichiátriá­nak a mentőszolgálat, mikor türelmes, megértő rábeszélés­sel igyekeznek elérni, hogy a saját állapotát pontosan meg­ítélni nem képes ember is el­fogadja, most szakember se­gítségére van szükség. Sorol­hatnánk még a szövetségese­ket immár az egészségügy ha­táráról vagy azon túlról: a pé­csi SOS-ELET Telefonszol­gálat, a különböző pszicholó­giai tanácsadások, más civil szerveződések, egyházi kari­tatív szolgálatok és nem utol­sósorban a média maga. A sajtó, a tömegkommuni­káció képes szinte egyedül­álló módon arra, hogy az üze­neteket elvigye, felerősítse és segítse adott helyzet jobbra- fordulását. Segítheti, ha mel­léje áll a pszichiátria legin­kább rászorult szövetségesé­nek, a szakemberek számára a legfontosabb szövetséget je­lentő páciensnek, kliensnek, a beteg embernek! Segítheti őket a pontos információkkal, a figyelemkeltéssel, mikor félreverik a harangot - ami egyszerre üzen a bajról és ugyanakkor az összefogás szükségéről is. A veszélyben lévő intézményrendszerről szóló hírek a sérült ember ag­godalmait fokozhatják ugyan, de bátoríthatják, ösztönzik a kiállást sajátmagukért, a sors­társakért, akár a veszélybe ke­rült szövetséges szakembe­rért. A keményebb szóhaszná­lat, mint például az „őrült” ki­fejezés bár nincs tekintettel a beteg ember érzékenységére, de talán éppen figyelemfel­keltő jellegénél fogva hasz­nálhat az ügynek. Egyetlen pontosítást igényel a gondo­latmenetet elindító írás: a fel­tételes mód az intézmény- rendszer létével, működésé­vel kapcsolatban nem indo­kolt! Baranyában a nyújtható, megkívánható szolgáltatások bonyolultságát tekintve adott a segítő hálózat, csupán a működtetést akadályozza időnként a túlélőharc, a szak­szerűtlen külső beavatkozás, a betegek és az őket szolgáló pszichiáterek közös munkáját megzavaró külső hatás. De ez már egy más történet... A beteget „megölnötök” nem kell, FÉLNETEK JÓ LESZ! - így válik egyértel­művé a mondat és üzen mind­azok számára, akik veszélyez­tetnék a beteg ember egyik legalapvetőbb jogát, a gyó- gyulfshoz való jogot, bele­értve ebbe azt a kollektív jo­got, miszerint képviseltethes­sék magukat az egészségügyi ellátórendszer minden szint­jén, olyan ügyekben, amelyek a szolgáltatások tervezésével, értékelésével - és ezen belül a gondozás területeivel, minő­ségével és működésével - kapcsolatosak. Dr. Szabó Péter osztályvezető főorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság Jogi Bizottságának elnöke Heti családi ahol érték az ész! rejtvénymagazin ♦ A címlapon Kevin Costner ♦ 17 keresztrejtvény ♦ képregények ♦ értékes nyeremények ♦ Nemrég még örült a magyar, ha telefont kapott... ♦ Tényleg láthatatlan a lopakodó? Garé: a kármentesítést 2000. december 31-ig be kell fejezni Nem épülhet meg az égető Most már a lerakó okozta gondok megszüntetése a fontos FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR A Dél-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség november 20-án hozott határozatában el­utasította a Hungaropec-nek a garéi veszélyeshulladék-égető és salaklerakó megvalósítására beadott kérelmét. Döntését a szakhatósági állásfoglalásokra, a lefolytatott egyeztető és nyil­vános tárgyalásokra alapozta. Az első fokú környezetvé­delmi hatóság a határozat in­doklásában jelzi: a részletes környezetvédelmi hatástanul­mány hiányos. Nem készült előrejelzés a tényleges hatáste­rület környezeti elemeinek el­fogadható célállapotára, mel­lőzte a környezeti elemek ter­helhetőségének vizsgálatát, a nem várt események (havária) bekövetkezésének kockázate­lemzése nem szakszerű, tudo­mányos elemzésekre épült, az elvégzett vizsgálatok nem bi­zonyították egyértelműen a tervezett salaklerakó geológiai alkalmasságát, s csökkentette a hatásvizsgálat értékét az is, hogy a kezdeményező nem vizsgálta érdemben a beszállí­tásra kerülő hulladék összeté­telét. A környezetvédelmi hatóság a tervezett égetőművet és sa­laklerakót szerves egységnek tekinti. Külön hangsúlyozza a határozat indoklása, hogy a ké­relmező nem vizsgálta: a ter­vezett tevékenység során vár­hatóan keletkező salak és egyéb hulladék mennyisége miként csökkenthető. A ható­ság lényegesnek minősítette azokat a lakossági észrevéte­leket, melyek az égetés során keletkező jelentős mennyiségű maradékanyag tervezett ártal­matlanítására vonatkoztak. Kétségtelen tény ugyanis, hogy a 20 évre tervezett üzem­idő alatt megközelítőleg 142 000 tonna, végleges lera­kásra kerülő anyag keletkezne, s ez közel tízszerese a most felhalmozott hulladéknak. Ugyanakkor döntését jelentő­sen befolyásolta, hogy a beru­házás kezdeményezője nem mutatott be garanciákat arra: a felhalmozott veszélyes anyag égetése valóban megtörténik. A jelenlegi szabályozás alapján előre lehet vetíteni a tervezett beruházás ellehetet­lenülését, ez pedig a környe­zetvédelmi hatóság szerint a kitűzött célok reális teljesíté­sének elodázásához vezethet. A késedelem az átmeneti tá­roló hatására kialakult környe­zetkárosítás felszámolását hát­ráltatja, s ez megengedhetet­len. A Dél-dunántúli Környezet- védelmi Felügyelőség a ren­delkezésére álló bizonyítéko­kat, érveket és ellenérveket ér­tékelve jutott arra a meggyő­ződésre, hogy bár valamennyi számításba vett ellenérv a sa­laklerakóra vonatkozott, a ké­relmet teljes egészében el kell utasítania, mert az égetőművet és a salaklerakót egységes be­ruházásként kell kezelni. Kü­lön határozatban kötelezte a Budapesti Vegyiművek Rt.-t a garéi átmeneti veszélyeshulla- dék-tároló felszámolásának és kármentesítésének azonnali megkezdésére, a munkálatok 2000. december 31-ig történő befejezésére. Dunai Zoltán, Szalánta pol­gármestere:- Számítottam az elutasításra, más döntést el sem tudtam kép­zelni. Most már a lerakó okozta gondok megszüntetése a fontos. A kármentesítés azonnali kez­dése megnyugtató. Remélem, nem lesz, aki fellebbez az első fokú döntés ellen. Lovascher János, Garé pol­gármestere:- A részletes indoklást még nem ismerem. Amit eddig tu­dok, elégedettségre nem ad okot, mert megoldást számomra nem tükröz. A végleges salaklerakót mi is elleneztük. Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy a beruházás elmaradása miatt Garé pénztől és infrastrukturális fejlesztés lehetőségétől esik el. Mészáros Attila Milyen messze van Tajvan? Beszélgetés Hsien Choung-Hou sajtóügyvivővel Bár Magyarországnak nincsen hivatalos diplomácia kapcso­lata a Tajvani Kínai Köztársa­sággal (mely ugyan a nagy- Kína részének tarja magát, csak éppen más az államformája és gazdasági berendezkedése), a távol-keleti ország mégis fon­tosnak érezte hat évvel ezelőtt, hogy megjelenjen nálunk. így jött létre a tajvani kormány által fenntartott Tajpeji Kereske­delmi Iroda, melynek a sajtó­ügyvivője Hsieh Chung-Hou, aki 11 évi hongkongi diplomá­ciai kiküldetés után vállalta az európai, azon belül is a ma­gyarországi jelenlétet. A héten Baranyába látogatott, és ez adott alkalmat, hogy a taj­vani-magyar kapcsolatokról érdeklődjünk tőle.-Először is: minek köszön­heti országa lenyűgöző gazda­sági sikerét?-Húsz évvel ezelőtt nálunk is évi 4000 dollár alatt volt a GDP, mint manapság önöknél - mondja Chung-Hou úr. - A kormány úgy döntött, hogy Tajvan kereskedelmét felsza­badítja az adózás alól. Ez hihe­tetlen mértékben vonzotta a külföldi tőkét. Nálunk a fizeté­sek is alacsonyak voltak, ugyanakkor jó képességeinket senki nem vitatta. Ráadásul nem belső, hanem külső el­adásra dolgoztunk. Ez egysze­rűen úgy történt, hogy tajvani üzletemberek ezrei vágtak neki a világnak egy aktatáskával, és megpróbálták eladni a megter­melt árut, valamint hozzánk csalogatni még több befektetőt. A szlogen úgy szólt: ha meg akarsz termeltetni valamit, gyere Tajvanra, mert mi meg­csináljuk. És továbbra is érke­zett a tőke, a modem technoló­gia és a mai kor igényeinek megfelelő menedzs­ment. Ma elértünk oda, hogy az éves GDP 20 ezer dollárt súrolja.- Milyen a viszonyuk a nagy-Kínával?- Nekünk kemény éveinkbe került, míg sikerült megteremtünk a politikai demokráciát, mely a gazdasági siker alapja. A népi Kínával hosszú ideig ellenséges volt a viszonyunk, mára azonban ez nor­malizálódott. Ma az USA és Japán után Hsien Choung-Hou fotó: laufer László Kína a harmadik leg­nagyobb kereskedelmi partne- nak, hogy jelen legyen Európá- rünk. ban, nevezetesen Magyaror­- Mennyire fontos Tajvan- szagon?- Nagyon fontos, hiszen Amerika, Japán és Kína után Európában kell új piacokat ta­lálnunk. Kétségtelen, hogy ke­veset tudunk Magyarországról, és jóformán csak Budapestet ismerjük. Ám mivel nincs dip­lomácia kontaktus a két állam között, a tajvaniak nem szíve­sen fektetnek be önöknél. Ví­zumot is maximum fél évre ad­nak a magyar hatóságok, nem is szólva az itteni magas adókról. Egyszóval még nem működik minden az optimális szinten, ám azt hiszem, és ezt jelenlé­tünk is bizonyítja, hogy szeret­nénk gyümölcsöző üzleteket kötni a magyar partnerekkel. Akár itt a dél-dunántúli régió­ban, Baranyában is! Méhes K. 0 i

Next

/
Thumbnails
Contents