Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-20 / 317. szám
10 Dunántúli Napló Gazdaság 1995. november 20., hétfő A privatizáció nettó bevétele 2,5 milliárd A privatizációs bevételek október végéig 58,76 milliárd forintot tettek ki - állapítható meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. legfrissebb adataiból. Ugyanakkor az Állami Vagyonkezelő Rt.-nek, illetve elődeinek az év első 10 hónapjában 56,3 milliárd forintos kiadása volt, amelynek része a költség- vetésbe befizetett 9 milliárd forint. Értékesítésből és vagyonhasznosításból 47,7 milliárd forintos bevétele keletkezett az ÁPV Rt.-nek és elődeinek. Ebből 30,2 milliárd forint készpénzben folyt be, ezen belül 14,9 milliárd forintnak megfelelő a devizabevétel. E-hitel és a hozzá kapcsolt részletfizetés formájában 3,2 milliárd forintot könyveltek el, és 14,2 milliárd forint névértékű kárpótlási jegyet fogadtak el a befektetőktől a privatizációs szervezetek. Az összes kiadásból 2,1 milliárd forintot fordítottak a privatizáció előkészítésére, 3,3 milliárdot vagyonkezelésre, 3 milliárdot pedig saját működésükre. Az önkormányzatoknak 1,7 milliárd forint értékű vagyont adtak át. A privatizációs szervezetek az idén októberig 174 magánosítást bonyolítottak le, ami összesen 39,96 milliárd forintnyi jegyzett tőkét érintett. Az értékesített állami vagyon szerződés szerinti értéke 46,6 milliárd forint volt, az átlagos értékesítési árfolyam tehát elérte a 116,5 százalékot. Baranya megyei IPOSZ-fórum Az IPOSZ Országos Elnöksége és az Ipartestületek Baranya Megyei Területi Szövetsége november 29-én fórumot tart Pécsett az Iparosház nagytermében. A rendezvényen szó lesz a megyei kamarák, a regionális vállalkozói központok, az IPOSZ, valamint tagszervezetei közötti együttműködésről. A Junior Achievement bemutatkozik Pécsett Pécsett a Nemzetközi Angol Központban mutatja be tevékenységét november 21-én délután 3 órától a Junior Achievement Magyarország Alapítvány. Az érdeklődők a helyszínen megtekinthetik az alapítvány saját fejlesztésű tananyagait, szimulációs software-it. A halastavak is osztatlan közös tulajdonban maradtak FOTÓ: MÜLLER ANDREA Alsómocsolád lezárta a földosztást Alsómocsoládon sikeresen lezajlott a részarány tulajdonok rendezése, hamarosan a térképi bejegyzés és a tulajdoni lapok elkészülnek, a telekkönyvi átvezetésre is rövidesen sor kerül. Kisebb területek ugyan, ahol kárpótlási és részaránytulajdoni föld is van, még hátra vannak. Több, mint 3000 aranykorona értékű földet mértek ki, a gazdák már tavaly óta kapnak bérleti díjat utánuk. A földkiadó bizottság még arra is ügyelt, hogy, aki önállóan akarta művelni a területét az a tábla szélén kapja meg.-Miután megalakult a földkiadó bizottság, s felkértek arra, hogy legyek az elnöke, elkezdtem összeállítani, hogy kinek mennyi a részaránytulajdona - mondja Bükkösdi József a földkiadó bizottság elnöke. - Amikor először összehívtam az embereket, akkor mindenki megmutatta a térképen, hogy hol szeretné a megkapni a földterületét. Utána táblánként ismét egybegyűltek az érdekeltek, hogy a megegyezések megszülessenek. Ezt követően elkészítettem a részaránytulajdon felosztását, majd táblánkét megint mindenkit megkérdeztem, hogy egyet értenek-e vele. Azok, akik kiskertet akartak, kaptak egy fél hold földet a falu határában. Ők most egy kicsit vakargatják a fejüket, mert ezekért külön kell fizetniük a telekkönyvi bejegyzéskor. A földkijelölés minden mozzanata papíron le van fektetve. Önhatalmúlag nem csináltam semmit, minden alkalommal tárhyaltam az érdekeltekkel. Alsómocsoládon 15 hektárnyi erdő osztatlan közös tulajdonban maradt, melynek 77 tulajdonosa van. Kezdetben ugyan voltak viták, mert volt akinek a tulajdonlapján nem szerepelt erdő. Nekik felajánlották, hogy a földhivataltól hozzanak erről igazolást. A kisebb erdőágakat pedig azok kapták meg, akiké annak idején is volt.- Sokan feltették a kérdést, ha van erdőnk akkor miért nincs fánk - folytatja Bükkösdi József. - A kárpótlás során erdőhöz jutottak, ha engedélyt kémek, kitermelhetik a fát. Éppen ezért nevesítettük az erdőrészt, hogy az erdőtulajdonosok is kérhessenek engedélyt a fakitermelésre. Az erdőfelügyelőség mérnöke kint is volt, s engem bíztak meg, hogy intézzem az erdő ügyeit. Egyelőre az igényfelmérés folyik, hogy ki mennyi fát kér. Meghatároztuk az árat is. Mindenki egységesen köbméterenként 3500 forintot fizet, ebből levonjuk a szállítás és a kitermelés költségeit. A megmaradó összeget aranykoronánként visszaosztjuk. Szeretnénk minden évben fához jutni az erdőnkből, ha az igényelt mennyiséghez egy hektárnyi terület elegendő lenne, akkor 15 évig lesz honnan fát hozni. Az erdőművelésnek feltételei vannak, nem lehet csak kivágni, hanem azt újra is kell telepíteni a fákat, ez is a mi dolgunk lesz. A halastavak is osztatlan közös tulajdonban maradtak, melyeket 7 aranykorona értékben számolták be a részaránytulajdonba. Az 56 hektárt felosztották a tulajdonosok között, az így kapott értéket levonták a termőföldben kijelölhető aranykoronából. így sikerült kiosztani helyben a 20-30 aranykorona tagi és alkalmazotti földeket is. Sz. K. A költségvetés - ellenzéki szemmel A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőjének, dr. Varga Mihálynak több kifogása is van a jövő évi költségvetés tervezete ellen.-Az ország gazdaságpolitikáján változtatni kell, ez a költségvetés azonban ugyanolyan restriktiv, mint az idei. Tekinthetjük akár második Bokroscsomagnak is. A költségvetés megszorító, reálbércsökkentő, fogyasztási áremelésekhez vezető elemeket tartalmaz, amilyeneket már korábban is tapasztalhattunk. Nem érdemes kockáztatni az ország politikai stabilitását ilyen megszorító intézkedésekkel. Félő, hogy veszélyes és nem kívánt indulatokat gerjesztenek. A másik gondom a költség- vetésben szereplő néhány megalapozatlan tétellel van. Ilyen például a privatizációs bevételek tervezett százmilliárdja, amibe az 1995-ről áthúzódó tételeket is beleszámítják. Már az idei évre tervezett 150 milliárdos bevétel is irreális volt, de a kormány hallani sem akart az előirányzat csökkentéséről. Szerintünk a privatizáció finanszírozási költségekkel is jár, s ha a magánosítástól jövedelmet várunk, a két év alatt 340 milliárdot kellene kitermelni, és ez lehetetlen. Ami pedig az adótörvényeket illeti, a Világbank februárban azt javasolta, hogy csökkentsük az adókat és szélesítsük az adósávokat. Ám a tervek nem ennek szellemében készültek. K. T. Határidők cégvezetőknek November 20.- Az áfa befizetése;- a külföldi szervezetnek kifizetést teljesítő belföldi személy által levont adó befizetése;- a játékadó befizetése;- az szja befizetése;- a cégautó utáni adó befizetése; -a munkaadói, a munkavállalói és a bérgarancia-járulék befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás befizetése. November 24.-Fogyasztási cikk globálkvóta iránti engedélyének kérelmezése. T akarmány-előállítás Az 1995. évi XCII. törvény értelmében 1996. július 1-jétől új takarmány-előállító üzemet csak azok a vállalkozások létesíthetnek, amelyeknek az illetékes me- gyei/fővárosi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség és az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat egyaránt kedvező tartalmú, szakhatósági állásfoglalást adott. Takarmány-előállítási tevékenységüket az érintett cégek csak akkor kezdhetik meg, ha erre, valamint az előállítani kívánt takarmányok körére (amelynek bővítésére szintén az állomás hozzájárulására van szükség) az üzem működésének tervezett kezdete előtt legalább 30 nappal az állomás engedélyét kérik. Az új takarmányt, takarmányalapanyagot, kiegészítő anyagot, adalékanyagot, valamint a hazai engedéllyel vagy szabvánnyal nem rendelkező import takarmányt a forgalmazó, illetve a felhasználó vállalkozásoknak minősíttetniük kell valamely mező- gazdasági minősítő feladatokat ellátó intézettel. (Az erről kapott határozat egyben a termék forgalomba hozatali engedélyéül is szolgál.) Lényeges még, hogy a törvény hatálybalépése előtt takarmány- előállításra, forgalomba hozatalra, laboratóriumi tevékenységre kiadott engedélyek továbbra is érvényben maradnak. Állategészségügy Az állategészségügyről rendelkező 1995. évi XCI. törvény értelmében a jövő év első napjától állatklinika, -kórház, állatorvosi rendelő, -laboratórium létesítéséhez és működtetéséhez az állategészségügyi hatóság engedélye, míg állatmenhely, -kereskedés, -kozmetika, -panzió, állatkert, vadaspark és állattemető létesítéséhez és működtetéséhez az említett hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. (Az állattartó hely létesítéséhez szükséges engedélyt az érintett gazdálkodók az ugyancsak szakhatósági hozzájárulás birtokában kaphatják meg.) Szintén engedélyköteles az állati hulladék ártalmatlanná tétele. Ezt a tevékenységet azok a vállalkozók végezhetik, akik erre - az engedély iránti kérelmükben megjelölt terület teljes körű „megtisztítására” vonatkozó előzetes kötelezettségvállalásukat követően - a székhelyük szerinti állomástól engedélyt kapnak. (Az állati hulladék ártalmatlanná tételére a törvény hatálybalépése előtt kiadott vállalkozói igazol-, ványok és a tevékenység végzésére kiadott engedélyek a hatálybalépést követően 180 napig még érvényesek.) Az állatforgalmazási tevékenységet, állatkiállítást, -bemutatót - ideértve az állattal történő mutatványos tevékenységet - és az állatversenyt a települési (kerületi) önkormányzat jegyzője engedélyezi. Az engedélyeztetési kötelezettség az állatgyógyászati készítményekre is vonatkozik, azokat ugyanis - jogszabályban meghatározott kivételekkel - belföldön előállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni csak engedéllyel, az országba behozni, forgalomba hozni és felhasználni csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali, illetve forgalmazási engedéllyel szabad. Ipaijogvédelmi ankét Egész napos szakmai előadás- sorozatot szervez november 21- én a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztálya azon vállalkozók részére, akik szeretnék megismerni az iparjogvédelem által kínált piacvédelmi eszközöket. A rendezvény elsődleges célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, miként juthatnak előnyhöz a piacon, versenytársaikkal szemben a vállalkozók piacvédelmi eszközökkel. A rendezvénynek külön jelentőséget ad, hogy az új Magyar Szabadalmi Törvény 1995 elejétől hatályos, valamint a magyar szabadalmi törvény jövőre lesz 100 éves. Az ankéton előadások hangzanak el a szabadalmi törvény fejlődéséről, a magyar találmányok, szabadalmak helyzetéről, a szabadalmi bejelentések számának alakulásáról, valamint a védjegyoltalom szerepéről. Ez utóbbi téma fontosságát indokolja, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a védjegy bejelentések száma, a gazdasági átalakulás, a külföldi tulajdonú és a franchise keretében működő vállalkozások számának jelentős növekedése miatt. A rendezvényen bemutatkoznak azon vállalkozások is, amelyek már felismerték az iparjogvédelem jelentőségét és azt gazdasági tevékenységükben a gyakorlatban hasznosítják. A szakmai nap keretei között a kamara is ismerteti innovációs és iparjogvédelmi tevékenységét. A klinkersiló már áll - A BCM Rt. 90 ezer tonnás új klinkersilóján már a gépészeti munkákat végzik a jövő március közepére tervezett beüzemeléshez fotó: löffler Az utas- és ajándékforgalom felső határa 1025 ECU lesz Vámtörvény - európai módra A vámjogról és vámtarifáról szóló törvény, amelyet a parlament a napokban fogadott el, egyértelműen kimondja az áruforgalom szabadságát. A vele kapcsolatos kormányrendeleteknek 1996. március elsejére kell megszületniük. Laczó László, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője lapunknak elmondta, hogy az új törvény számos olyan elvet, valamint gyakorlati elemet tartalmaz, amelyek mindegyike az EK normáihoz igazodik, és a liberalizációt, valamint a gazdaságélénkítést szolgálja. A jogszabály szövege újszerűén határozza meg a kereskedelmi forgalmat. A választóvonalat 1025 ECU-nál húzták meg, ami a jelenlegi árfolyamon mintegy 180 ezer forintnak felel meg. Ez az az értékhatár, amely alatt nem beszélhetünk kereskedelmi forgalomról, fölötte azonban igen. Az említett összeg semmiféle árucikkből nem tartalmazhat kereskedelmi mennyiséget, azaz például 10 ezer öngyújtót, vagy ezer pár zoknit. Megszűnik a külföldi befektetőknek az a speciálisan magyar lehetősége - amely ellen máris hevesen tiltakoznak -, hogy vállalkozásaikhoz apportként vámmentesen hozhassanak be javakat. Egyszerűsödnek a vámeljárások. Új fogalom a vámmegbízhatóság, amely a bizalmi elv alapján magánszemélyre és jogi személynek számító cégek vezetőire egyaránt érvényes. Aki megbízhatónak bizonyul, meglehetős könnyítésekkel hozhatja be áruját. Ez az elv azonban csak az utólagos ellenőrzés tárgyi feltételeinek megteremtésével válhat gyakorlattá. Az adminisztratív vámvizsgálat csak az okmányok ellenőrzéséből áll. A vámbiztosíték is egyszerűsítő elemnek számít, amely tartalmazza a raktározási garanciákat is. A vámáruraktár lehetővé teszi, hogy a behozandó termék egyenesen a célállomásra jusson, és ott vámkezeljék. Ezek a raktárak köz- és magánvámraktárak egyaránt lehetnek. B. K. é Jl í 4 4 4
