Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-19 / 316. szám

1995. november 19., vasárnap Magyarország - Déi-dvnámítl Dunántúli Napló 3 Most vegyen oroszlánt vagy tigrist: a drága tartású húsevők olcsóbbak! a Allatkert-elhullás A z ember és természet kap­csolatáról augusztusban Budapesten rendezik meg a NATUREXPO'96-ot. Ennek aligha reklámja, hogy Kecs­kemét 1996. végéig felszá­molja a Vadaskertjét és más­hova helyezi ki az állatokat. Az első sajtóhírek sokkal vadabbak voltak és az állatok leöldöséseként értelmezték a közgyűlési döntést. Mecseki Kulturpark dolgozói - élükön dr. Fülöp István igazgatóval, aki több cikluson át töltötte be korábban a Magyar Állatkertek Szövetsége elnöki tisztét - til­takozó levelet is küldött Kecs­kemét polgármesterének. Katona László válaszában hitelesen cáfolta a végletes fel­tevéseket. Ám hivatkozott arra, hogy a kecskeméti zoo alig 2 hektáron túlságosan zsúfolttá vált, maga a terület sem megfe­lelő, a kert áttelepítésével pe­dig több, mint 10 év alatt is csak a tervezésig jutottak. A kényszerű döntést az állatvé­delmi szabályok betartásával szándékoznak végrehajtani.- Ettől még tény, hogy az eddigi 10 magyar állatkertből 9 marad. Külföldön is meg- pendülnek efféle hírek. Mintha anyagilag ellehetetlenülnének az állatkertek?- Nem hiszek ebben a ten­denciában, én még a kecske­méti vadaskert jövőjében is bi­zakodom - mondja dr. Fülöp István. - A döntéshozók végül mindenütt rájönnek, hogy az állatkertekre igény van és sok­kal nehezebb ilyent újra létre­hozni, mint amennyire költsé­ges megtartani. Áz viszont igaz, hogy a gazdasági körül­mények miatt több mint egy évtizede nem alakult újabb ál­latkert Magyarországon, pedig korábban több város is fontol­gatott ilyen tervet: Szombat­hely, Kaposvár, Szekszárd, Hódmezővásárhely. Az állat­kertek egyébként világon min­denütt támogatásra szorulnak. A magyar kertek a költségeik mintegy 50 %-át saját erőből fedezik, s ez igen jó arány. Csakhogy fejlesztésekre, fel­újításokra már nem futja. A közelmúltban éppen ezért kez­deményeztük - és miniszteri ígéretet kaptunk a teljesülésére-, hogy a Kömyezetvédelmi- és Területfejlesztési Miniszté­rium külön pályázati alapot hoz létre az állatkertek fejlesz­tésére. Egyébként állatkertjeink költ­ségvetésében csak a bérjellegű kiadások és az energiaszámlák után következik - egynegyed­részt képviselve - a takarmányo­zás. Érdekesség, hogy a húsárak miatti drágább tartás hatására az vadállat-kereskedelemben a hú­sevők egyre olcsóbbak. (Az Eszéki Allatkert is csak a nö­vényevőket vitte haza Pécsről.) Ámbár ezen a télen a zöldség- és gyümölcsfogyasztó állatok ta­karmányozása is alig megfizet- hetőnek ígérkezik. Dunai I. Csak azt tudnám, hogy ilyen zöldség- és gyümölcsárak ide­jén vajon miért irigyli a tigris a vegetáriánus étrendű min­denevőket? FOTÓ: MÜLLER ANDREA Egy talicska nyereménnyel Somogyi Kalendárium Több mint százharminc év után ismét kézbe vehetjük a Somogyi Kalendáriumot Nagy Jenő újságíró - aki fele­lős szerkesztőként jegyzi a kiadványt - ötletét a kiadó, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ karolta fel. A Somo­gyi kalendárium már az utcán és a könyvesboltokban van, s élvezetes olvasmányt kínál. Nemcsak helyi, hanem a me­gyéből elszármazott szerzők tollából olvashatunk Együd Árpádról, a festők, „Szinbád- jaként” számon tartott Rippl- Rónairól a Fonyód-Kaposvár közötti vasútról, a hajózásról, Somogy középkori emlékei­ről, a titkokat rejtő Somogy- várról és a honfoglalásról. Ba­lázs mester asztali örömeiről több alkalommal is szó esik, és a bortörténet, a pezsgőivás rituáléjáról sem feledkezett meg a szerkesztő. Belelapozhatunk a teljes magyar névnaptárba, és az amerikai haditengerészet ob­szervatóriumának adatai alap­ján a kaposvári csillagászok jóvoltából helyi idő szerint tudjuk meg: mikor kél és nyugszik a Nap. Nemcsak a somogyi csemegék iránt ér­deklődőknek, hanem a rejt- vényfejtőknek is hasznos a fo­tókkal gazdagon illusztrált ki­advány, ugyanis minden hó­napra jut egy agytorna, s ha szerencsénk van, tunéziai vagy Sri-Lanka-i utat nyerhe­tünk, de két hektárra elegendő fémzárolt hibrid kukorica ve­tőmaghoz is hozzájuthatunk. Annak sem kell félnie a ta­licskán hazatolt nyeremény­től, aki nem ért a földműve­léshez, a kalendárium - János gazda tanácsaival - ehhez is segítséget nyújt. Lőrincz Sándor Réka-vári emléktúra a skótok szent királynéjának tiszteletére A harmincfokos kristálytiszta vízzel töltött medencében a lubickolás mellett sportolni is le­het, a télifürdő emeleti részében a napokban helyezték el az olasz gyártmányú pihenőszéke­ket, amelyeket már birtokba vehettek a harkányi fürdő szerelmesei fotó: laufer László Csodafotel, narancsbőr és petyhüdt fenék kezelés Új szolgáltatások Harkányban Sportolásra is alkalmas fedett medence A britek földjének feltételezik a XI-XII. századi leírások azt a mecseki területet, amelynek a hajdani Réka-vár volt a köz­pontja. Ide indult tegnap emlék­túra Pécsről Skóciai Szent Margit tiszteletére. A kegyességéről, egyházi alapításairól és a szegények gyámolításáról nevezetes skót királyné ugyanis apai részről angol, anyai ágról magyar származású volt, mégpedig Szent István királyunk unokája. István a hozzá menekült két száműzött angol királyfi közül Edwardnak adta feleségül Ágota nevű leányát. Margit eb­ből a házasságból született, s valószínűleg Réka-várban. Ké­sőbb Angliába költözött, majd skót királyné lett. A történetnek van egy érde­kes irodalmi-történelmi vonat­kozása is. Az angolszász-ma­gyar származású Skóciai Szent Margit annak a Malcolm ki­rálynak volt a felesége, aki a Shakespeare tragédiájában is megénekelt Macbethet 1057- ben legyőzte és helyébe lépett a skót trónra. D. I. A nagy, süppedős, lábtartós bőrfotel már magában roppant kényelmes ülést kínál. Hát még amikor egyszercsak meg­szólal belőle egy kellemes zene és férfihang, amely halk szavakkal ellazulásra, feszült izmaink, idegeink megpihente- tésére szólít fel. Ennél már csak az okoz nagyobb megle­petést, amikor a fotel támlája megmozdul a hátunk alatt, s lassú, de alapos masszírozásba kezd. E csodafotelben való 10- 20 perces ücsörgés után is már úgy érzi az ember magát, mintha kicserélték volna. Ez egyike a Harkányi Für­dővállalat új szolgáltatásai­nak. Beindult ugyanis egy új, az un. relaxációs - hívhatnánk szépség és egészség központ­nak is - részleg a fürdőben, amellyel a szolgáltatások kö­rét bővítik. A gerincbántal- makban szenvedőknek a fotel nyújt enyhülést, aki a na­rancsbőrtől szeretne megsza­badulni, a speciális kezelése­ket veheti igénybe, s a ha­gyományos kozmetikai szol­gáltatás mellett, különleges anyaggal és masszázstechni­kával comb-fenék feszesítést is ígérnek, és talpmasszázst is végeznek. A harkányi fürdő egyik fedett medencéjét 30 fokos, vízforga­tóval kezelt kristálytiszta vízzel töltötték fel, így alkalmassá vált sportúszásra. (A víz gyógyító anyagait, amelyek miatt az erő­teljes úszás nem ajánlott, kivon­ták.) Azok, akik megszokták a rendszeres úszást, s a pécsi Hul­lámfürdő átépítése miatt most nem jutnak hozzá, Harkányban sportolhatnak. Iskolák is igénybe vehetik úszásoktatásra, hiszen a diákjegy mindössze 60 forint. S. Zs. A századforduló gyermekjátékai November 20-án, hétfőn nyílik a dombóvári műve­lődési házban a Törő György fafaragó népi iparművész munkáit be­mutató, a Népi játékszerek a századfordulón és ma címmel december 1-ig megtekinthető kiállítás. Iskolabuszt nyert Kisbajom A kutasi iskolába tavasztól már az az iskolabusz szál­lítja a kisbajomi, szabási és belegi diákokat, amit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatán nyert Kisbajom önkor­mányzata. Kaposvári színész debreceni szerepe Lipics Zsolt, a Kaposvári Csiky Gergely Színház fia­tal színésze vendégként alakítja a decemberi pre­mieren a Debreceni Cso­konai Színházban Nagy András, Mi hárman című darabjában a férj szere­pét. Népszerű bonyhádi tánccsoport A bonyhádi művelődési központban működő, Köh- lemé Koch Ilona vezette német nemzetiségi tánccso­port mind népszerűbb az országban, gyakorta kérik fel őket avatási programok színesítésére is. A héten a fővárosi Kaiser’s élelmiszer áruház ünnepélyes megnyi­tóján ropták nagy sikerrel a táncot. Náthakúra, téli önvédelem A hideg bekö­szöntővel meg­szaporodnak a náthák, támad az influenza. So­kan nyomban gyógyszerek, an­tibiotikumok után nyúlnak, me­lyek azonban rontják ellenállá­sunkat a későbbi vírustámadá­sok ellen. Megfelelő vitami­nokkal és étrenddel azonban e betegségek nagy része elkerül­hető. Ha minden óvintézkedés elle­nére mégis megbetegedtünk, fel­tétlenül orvosra bízzuk a gyógyí­tást, azért is, mert például az inf­luenza szövődményeit, a közép­fülgyulladást, a mandula- és tü­dőgyulladást szakember ismeri föl és kezeli helyesen! Jó, ha a családorvossal meg lehet be­szélni, milyen személyre szabott módszert javasol. Dr. Kiss Zsu­zsanna háziorvos mint foglal­kozásegészségügyi szakorvos is rendkívül fontosnak tartja a megelőzést, s ebben elsősorban a természetes tápanyagokat ré­szesíti előnyben:- Télen különösen fontos, hogy sok zöldséget, friss gyü­mölcsöt együnk, ásványi sók­ban, főként szeléniumban és cinkben, valamint C, A és E-vi- taminokban gazdag ételeket fo­gyasszunk. A-vitaminhoz első­sorban a sárgarépából jutunk, E-vitamin különösen az olajos magvakban, dióbélben, napra­forgóban, mandulában van, il­letve a csírázó gabonamagvak­ban. A „nagy vitaminnak” is be­cézett C-vitaminból megelő­zésképpen naponta 1 gramm­nyit is fogyaszthatunk. Ha va­laki már megbetegedett, pár napig napi négyszer 2 gram­mot is bevihet a szervezetbe. A felesleg a vizelettel kiürül. A C-vitamin úgy működik, hogy akti­vizálja a vé­dekezésben résztvevő fehérvérsejteket. A túladagolás szinte lehetet­len, de azért senki ne vigye túl­zásba a szedést, mert 10 gram­mon felüli, nagy adagok hatá­sára bőrkiütés, hasmenés, vese­kőképződés is jelentkezhet. Té­len e vitamin legjobb lelőhelye a káposzta, a petrezselyem, a citrom.- Akik gyakrabban kapnak hurutot, egy időre hagyjanak fel a fehérjék, tehát a hús, a tej, a sajt túlzott fogyasztásával, mert ezek hajlamosítanak a hu­rutképződésre. Ne terheljük ne­héz ételekkel a szervezetünket. Fontos a sok folyadék, jó a bo­dza-, csipkebogyó- vagy hárs­favirágtea, mézzel ízesítve. A hagymafélék, fokhagyma, vö­röshagyma ugyancsak jó hatá­súak ilyenkor az étrendben. Hodnik I. Gy. Integrációra várva - avagy az összefogásban az erő? Illyés Gyula Janus Pannoniusszal barátkozik... A Művelődési és Közoktatási Minisztérium - természetesen a Pénzügyminisztériummal karöltve - államtakarékossági megfontolásokból foglalkozik a felsőoktatás kényszerű és szakmai érdekeket olykor ve­szélyeztető átszervezésével. Ezzel kapcsolatos - sokszor ellentmondó - hírek a tolnai megyeszékhely közvélemé­nyét sem hagyják érintetlenül - értékelte a mai helyzetet dr. Horváth Béla, az iskola fői­gazgatója. De, mint mondotta az intézmény új vezetése már nyár óta számos változaton gondolkodott, melyek között más intézményekkel való in­tegráció is felvetődött. így a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetemmel tudnának elképzelni laza szervezeti együttműködést, ami azt jelen­tené, hogy az egyetem főisko­lai tagozataként működne a továbbiakban a szekszárdi in­tézmény. Ez természetesen csak el­képzelés - hangsúlyozta a fői­gazgató -, amelyhez még sok fontos kérdést tisztázni kell a gondolat realizálása esetén. Az integráció gondolatát egyébként a szaktárca is tá­mogatja, sőt ösztönzi. Ettől függetlenül azonban - emelte ki dr. Horváth Béla ­minden intézmény belügye, hogy miként dönt, de a terve­zett finanszírozási rendszer mindenképp arra kényszeríti az iskolákat, hogy keressék az összefogás lehetőségét. Az iskolavezető elmondta azt is, hogy a hallgatói fej­kvóta-rendszer tervezet beve­zetése miatt „kemény” harc folyik a felsőoktatási „pia­con”, és esélye annak van, aki tartósan képes vonzó maradni. Ezért Szekszárdon (is) a régió főiskolái természetes konku­renciát jelentenek egymásnak - a képzés megújítását és megerősítését tervezik. Hazafi József

Next

/
Thumbnails
Contents