Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-17 / 314. szám

1995. november 17., péntek Politikai Vitafórum Dunántúli Napló 11 Az utasok közt tovább folyik a vita Egy buszmegálló M egütközve és hitet­lenkedve néztem a TV-híradó tudósítását a Kisgazdapárt hétvégi prog­ramismertető nagygyűléséről. A programismertető két fő­szereplője közül Faddy Otmár szerzetes adta meg az alap­hangot, a leendő kormány- program praeambulumát. „Ki az idegenekkel... Aki nem Is­ten, Haza, Család (a Kisgaz­dapárt jelszava) törvénye sze­rint cselekszik, távozzék az or­szágból!” „Kisöpörjük...” Mindezen mondatokhoz egyetértőén bólogattak a szó­nok mögött a vezér körül holdudvart alkotók. A vezér, Torgyán József fejedelmi mo­sollyal nyugtázta e kirekesztő megnyilvánulásokat. Megütköztem, hitetlenked­tem. Jól hallok? Ma Magyarországon egy már a miniszterelnök-jelöltjét is felállító párt programismer­tető nagygyűlésén, az Európai Unióba való belépés küszöbén kisöpréssel, távozzék az or­szágból jelszavakkal fenyege­tőzik a Kisgazdapárt első szó- nika?! „Ki az idegenekkel. ..” Tisztelt Kisgazdapárt! Kiket tekintenek Önök ide­geneknek hazánkban? A hor- vátokat, németeket, szerbeket, zsidókat, cigányokat, vagy ne­Intelmek talán románokat vagy a ha­zánkban menedékjogot kapott földönfutókat!? Hogy meré­szelnek Önök az idegengyűlö­let aljas eszközéhez nyúlni ak­kor, amikor szomszédságunk­ban testvérháború dúl évek óta, akkor amikor az egységes Európában szeretnénk tudni magunkat, akkor amikor au­gusztus 20-án, nemzeti ünne­pünkön Önök is Szent István örököseinek vallották magu­kat. Véletlenek voltak ezek a megnyilvánulások, egy idős ember elszólásai csupán? - te­hetjük fel a kérdést sokan. Nem volt véletlen, mivel a nagygyűlést pontosan, precí­zen megtervezték. Nem volt véletlen hiszen Faddy Otmár mondanivalóját gondosan egyeztették. Nem volt véletlen, hisz az Elnök Úr sem közvetlen utána a három órás szónoklatában, sem látva, hallva a társadalom megütközését, a ferences rend bocsánatkérését, a mai napig nem igazította ki, nem helyes­bítette a kirekesztő szavakat. Faddy Otmár szavait a Kis­gazdapárt küldöttei, felső poli­tikai vezetése dörgő tapssal üdvözölte. Tisztelt kisgazda küldöttek! Tudva azt, hogy jeles politi­kusnőjük fél év alatt férje se­gítségével megalkotta az új al­kotmányt, ennek ellenére fel­hívom figyelmüket a Magyar Köztársaság hatályos Alkot­mányának egyes, az alapjogo­kat érintő bekezdéseire: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a val­lásszabadságra. Ez a jog ma­gában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőző­dés megválasztását vagy elfo­gadását. A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebb­ségek részesei a nép hatalmá­nak: államalkotó tényezők. A Magyar Köztársaság biz­tosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülön- böztetetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, poli­tikai vagy másféle vélemény, nemzeti vagy társadalmi szár­mazás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különb­ségtétel nélkül.” „Kisöpörjük ..., Ki a ..., Távozzék az országból...!” Ismerősek ezek a szavak a régmúltból mint a gazdasági válságot, problémát kihasz­náló szélsőség megnyilvánulá­sai. Demagógia, nagy szavak, amit a nép szeretne hallani módszer. A minden bajnak az okozója a kisebbség, az „ide­gen”. Hogy tudunk így korrektül és becsülettel kiállni, segíteni magyarjaink védelmében a ha­tárainkon túl, ha van párt, par­lamenti párt Magyarországon, amely „söpörni” akar?! Geresdlakon augusztus 20- án, nemzeti ünnepünkön Szent István napján a Magyar De­mokrata Fórum államalapító királyunk intelmeiből válasz­tott mottót: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”. Dr. Boross Péter az ünnepi szónok a megbékélés­ről, a békés egymás mellett élésről, a másság elismerésé­ről, a toleranciáról beszélt fél­ezer geresdlaki polgár előtt. Az ünneplők megnyugvással, egyetértéssel tapsolták meg volt miniszterelnökünket. Tisztelt kisgazdák! A két szónoklat és a taps között is EURÓPAI különbség volt és van! Habjánecz Tibor MDF Az időskorúak és a nyugdíjasok szolgálatában Kiálltuk a megmérettetést A Nyugdíjasok Országos Kép­viselete, kezdeti nevén Kamara öt éves múltra tekint vissza. Napjainkban közel 3 millió nyugdíjas él hazánkban, szá­muk évről-évre nő. Az időskorú népesség növekedése új kérdé­seket vet fel a társadalom szá­mára. Nem lehet nem számolni az időskorúak igen jelentős sze­repével. Az elmúlt években a parlamenti és önkormányzati választásokon az idős korosz­tály szavazatai meghatározók voltak. Ezért van jelentősége kihangsúlyozni: csak az tarthat igényt a nyugdíjas társadalom támogatására, aki odafigyel gondjaira. Alkotmányos jogunk van az emberséges életmódhoz, a szo­ciális biztonsághoz és a köz­életben való részvételhez. Saj­nos az öregkori elszegényedés mindennapivá vált. Az infláció s a drasztikus áremelések hatá­sára a nyugdíjasok közel 50%-a megélhetési gondokkal küzd. Felméréseink szerint az elmúlt 12 év alatt a nyugdíjak reálér­téke 50%-kal csökkent, s az ér­tékvesztés tovább tart. Abba­maradt a régi nyugdíjak 1992- ben megkezdett korrekciója és az özvegyi nyugdíjak reformja. A bolgár főváros fekvése gyö­nyörű, bizánci stílusú templo­mai, mohamedán dzsámija, régi lakóépületei élményt kínálnak. Ehhez azonban el kell felejteni a valaha egységes városképet széjjelrobbantó vasbeton épü­lettömböket, a füstokádó ké­ményeket és a lepusztult jár­műparkot, melyek a Pécsett edződött embert is megdöb­bentő szmogot produkálnak. Ideális példa arra a probléma­tömegre, amelyet a környezet­védelemnek kezelnie kell. Miniszterek Európa valamennyi országa, továbbá az Egyesült Államok és Japán környezetvédelmi mi­niszterei, illetve legmagasabb beosztású hivatalnokai rendez­tek itt csúcstalálkozót október Az időskorúak jó részét gyermekeik és unokáik mun­kanélkülisége, kilátástalan jövője tartja rettegésben. Gyakori eset, hogy idős em­berek kis nyudíjaikból segítik gyermekeiket és unokáikat. Eseményekben gazdag öt esztendő telt el azóta, hogy 14 nyugdíjas szervezet aláírta az alapító okiratot és létrehozta a Nyugdíjasok Országos Kama­ráját. Áz elmúlt öt évben a Kamara, későbbiekben Kép­viselet újabb és újabb kihívá­sokkal találta magát szemben. Egyfelől a szervezetünk meg­erősödéséért, a talpon mara­dásért küzdöttünk, másrészt nyugdíjas érdekvédelmi fel­adatokkal foglalkoztunk. Az öt év alatt kiálltuk a megmé­rettetést. Minden meggyengí­tésünkre irányuló lépés elle­nére fontos szereplői vagyunk a közéletnek. Jelenleg a Képviseletnek 44 tagszervezete működik, több mint egymillió taggal. Munkánkat az alapszabály, távlati és az éves program ha­tározza meg. A feladatokat 44 tagú tanács és 17 tagú ügy­vivő testület, elnök és ügy­vivő irányítja. 15 munkabi­22-24-én, hogy tovább mun­kálkodjanak a kontinens közös környezetvédelmi stratégiáján, és értékeljék a hasonló témájú 1993-as luzerni találkozón el­fogadott program teljesítését. Ez egy igen részletes környe­zeti állapotfelmérés volt, amely térségünkre nézve lesújtó té­nyeket tartalmaz. Ötvenmilli­óra tehető a kelet-közép-euró- pai térségben a környezet- szennyezés által közvetlenül veszélyeztetett emberek száma, évente harmincezerrel több ember hal meg a normális halá­lozási szint felett csak a levegő­szennyeződés miatt! Alapvető kérdés a környe­zetvédelmi beruházások finan­szírozása. Régiónkban az ed­digi kevés ilyen irányú beruhá­zás hat (!) százalékát finanszí­zottságban folyik a munka. A tisztségviselő feladatukat tár­sadalmi munkában végzik. Képviselőink szerepet kap­tak az Országgyűlés Szociális Bizottságában, heten a Nyug­díjbiztosítási Önkormányzat­ban, szerepünk van a Népjó­léti Minisztérium mellett mű­ködő Szociális Tanácsban. Negyedévenként a miniszter- elnökkel és havonta a népjó­léti miniszterrel konzultálunk. Eredményeink, amelyeket az öt évben elértünk, ha sze­rényebbek is annál, mint amit elérni szerettünk volna, vagy amit az időskorúak, nyugdíja­sok joggal elvártak tőlünk, akkor sincs okunk a kishitű­ségre, még akkor sem, ha munkánkat nem csak siker, de kudarc is jellemezte. Tanul­ságokat levonva a jövőben ha­tásosabban és határozottab­ban fogjuk képviselni a nyug­díjasok érdekeit. Főbb célkitűzéseink a kö­vetkezők:- A nyugdíjasok hátrányos helyzetének felszámolása a nyugdíjemeléseknél, az ér­tékvesztett nyugdíjak korrek­ciójánál, özvegyi nyugdíjak reformjánál. rozta a Nyugat, de ezekből a pénzekből is jórészt saját álla­potfelmérő szakembereiket fi­zették. Az az elv, hogy a kör­nyezetvédelmi projekteket a szokványos kereskedelmi be­ruházásoknál kedvezőbb felté­telek mellett kell hitelezni, el­fogadásra került. Bár ennek ér­vényesülését csak a jövő mu­tathatja meg, mégis ez az egyet­len eredmény, amely miatt a nullánál többre értékelhető a miniszteri találkozó. Civilek A miniszteri találkozóval egy időben zajlott Szófiában két másik „csúcs” is: a nem kormányzati zöld civil szervez­tek (angol rövidítéssel NGO-k) fóruma és az európai zöld pár­tok találkozója az Európai Zöld- Megbízhatóbb nyugdíj- törvény megalkotása a bizto­sítási elvek erősítésével.- Fellépés a nyugdíjak megadóztatása ellen.- Gyógyszerek, gyógyá­szati segédeszközök, energia­árak drasztikus áremelésének mérséklése.- Egy új szociális törvény megalkotásának szorgalma­zása.- Egészségügyi, szanatóri­umi ellátások elérhetővé té­tele a nyugdíjasoknak.- Érdekeltek vagyunk a tár­sadalmi-gazdasági megálla­podás létrejöttében.- Gazdasági reformoknak a nyugdíjasokra gyakorolt ked­vezőtlen hatások elhárítása. Ellene vagyunk minden megosztó, egységbontó tö­rekvéseknek. Azt kérjük, aki vállalja és szívós elszántság­gal képes harcolni a nyugdíja­sok jogaiért, az tartson ve­lünk. Erősítse táborunkat, tá­mogassa képviseletünket aka­ratunk érvényesítésében. Bojtor László a Nyugdíjasok Országos Képviselete ellenőrző bizottságának elnöke Föderáció szervezésében. A miniszteri találkozó napirend­jéhez igazodva, igényesen elő­készített és megfogalmazott al­ternatív állásfoglalásokat tettek közzé. Ezek egyike a nukleáris ener­getikáról szólt, bizonyítva, hogy az energiatakarékosságba kifize­tődőbb beruházni, mint a veszé­lyes kelet európai reaktorokat nyugati tőkéből toldozni-fol- dozni, ill. újakat építeni. (Mivel még EK-viszonylatban is hom­lokegyenesen ellentétes álláspon­tok léteznek a kormányzatok kö­zött az atomenergetikával kap­csolatban, a miniszteri konferen­cia egyszerűen kihagyta napi­rendjéből ezt az alapvető fontos­ságú kérdést.) A zöldek nagy si­kerként könyvelték el, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) végül is nem hite­lezi a szlovák mohi atomerőmű befejezését - igaz. Oroszország „beugrott” helyette. Nagy érdeklődés kísérte azokat az átalakítási munkákat, ame­lyek a Budai Vámnál lévő útke- resztezés korszerűsítése érde­kében folytak. Az új autóbu­szöböl kialakításánál az autó­busz utasai között számtalan érv, ellenérv hangzott el a kör­vonalaiban kirajzolódó megálló előnyeiről, hátrányairól. Mi­lyen jó lesz a somogyiaknak, vasasiaknak, hirdieknek, egy­szóval a 6-os úton tovább uta­zóknak és milyen hátrányt je­lent majd - a menetidő meg- hosszabodása miatt - a Komlói úton utazóknak. Mindenkinek azonban egy­séges volt az álláspontja, leg­alább is azoknak, akik egy ki­csit járatosak voltak a KRESZ előírásaiban, hogy ha forga­lomszervezés szempontjából nem történik valami új megol­dás, akkor az autóbuszvezető­ket olyan dilemma elé állítják, amely csak szabálytalanság út­ján oldható fel. Az új megálló­ból ugyanis a Komlói útra tör­ténő bekanyarodáshoz két, il­letve három nagyforgalmú sá­vot kell átlépni ahhoz, hogy a belső sávba jusson, s ezt az ott közlekedő gépjárművek az au­tóbusz számára nem valószínű, hogy biztosítják. Az október 31-i „premier” ezt az aggályu­kat be is igazolta. Az autóbusz- vezetők a sávváltást minden­áron megakadályozni igyekvő járművek állandó figyelemmel kísérése mellett tudták kierő­szakolni, hogy a belső sávba besorolhassanak. Az utasokat viszont az hábo­rította fel, hogy az új megálló üzembe helyezésével a Komlói Méltóságteljes és jelentős ese­ményként értékelte a pedagó­gusok szerdai budapesti tünte­tését Horn Gábor országgyűlési képviselő. A szabaddemokrata politikus hangsúlyozta: fontos, ha egy érdekcsoport megfelelő módon tudja az érdekeit képviselni. El­fogadhatatlannak nevezte vi­szont egyebek mellett Szőllősi Istvánná szocialista képviselő­nek, a Pedagógusok Szakszer­vezete főtitkárának felszólalá­sát. Horn Gábor kitért a főtitká­rasszonynak arra az állítására, mely szerint a kormány tönkre akarja tenni a kistelepülések is­koláit. Kiemelte: sem a kor­mány, sem az SZDSZ nem akarta soha a kistelepülések is­koláit megszüntetni, sőt ennek ellenkezőjére törekedtek. Em­lékeztetett arra a két héttel ez­előtti kormánydöntésre is, Azon politikusok számára, akik a politika alatt a pártok játék­terét értik, a polgár számára pedig a „négyévente szavazz, egyéb­ként meg bízd ránk és hallgass” kioktató formulát szánják, tanul­ságos lehet a helyi közösségek, civil szerveztek kiemelt és fo­lyamatos szerepének hangsúlyo­zása valamennyi környezetpoliti­kai kérdésben. Külön probléma, ahogy régiónkban a demokrati­kus intézményrendszer műkö­dése sok esetben még formális, gyakori a hatalommal, az erőfö­lénnyel, a monopóliumokkal való visszaélés, amelyet a jogalkalma­zás elavult gyakorlata is lehetővé tesz. Magyar javaslatok A zöld pártok találkozóján hazánkat a Zöld Alternatíva képviselte. Fölvetésünkre az európai zöldek és szakértőik - Nyugatról és Keletről egyaránt - az európai integráció és a volt úton lévő buszmegállót meg­szüntették. Ebből adódóan és a nem megfelelő tájékoztatás mi­att az utasok állandó harcban álltak a buszvezetőkkel, hogy miért nem állnak meg az álta­luk megszokott megállóban. A városrész önkormányzati képviselője ennek a problémá­nak feloldása érdekében felszó­lalt a közgyűlésen, kérve a pol­gármester intézkedését. Az élet azonban elébe ment a dolgoknak. Nem tudni, hogy a gépkocsivezetők „engedetlen­sége”, vagy valamilyen felsőbb utasítás következményeként, de a közgyűlés alatti felszólalást megelőzően és anélkül, hogy erről az utasokat valaki is érte­sítette volna visszaállt az ere­deti forgalmi rend. Ezzel aztán sikerült újra az utasokat a „fal mellé” állítani. Van, aki a régi megállóban retteg attól, hogy mégsem történt meg az eredeti rend visszaállítása, van, aki az új megállóban várakozva döb­ben rá, hogy hiába várakozik. Az utasok közt viszont to­vább folyik a vita arról, hogy mit lehetne tenni, hogy az új megálló se veszítse el eredeti rendeltetését, a régi megálló is megmaradjon és a gépkocsive­zetőknek se kelljen szabályta­lanság árán a Komlói útra be­fordulni. Erre egyetlen és olcsó megoldás, az új megálló járda- szakasznak a leszállóhely utáni átvágása és az autóbuszok át­irányítása a Budai állomáson keresztül az útkereszteződést délről megközelítő (ma még név nélküli) útra, ahonnan zöld­jelzésre, kanyarodás nélkül tud a Komlói útra ráhajtani. F. T. amelynek értelmében a három­ezer főnél kisebb lélekszámú településeknek húsz-huszonöt százalékkal nagyobb normatíva jut majd a költségvetésből. - A normatívák közül várhatóan száz százalékkal emelkedik majd az óvodai támogatás mér­téke, és feltehetően növekedés lesz például az általános isko­lák felső tagozatainál is - tette hozzá Horn Gábor. A képviselő azt is elmondta: a költségvetés tervezetében szereplő tízmilliárd forintos tar­taléknak nem az a célja, hogy ebből elbocsátásokat finanszí­rozzon a kormány. - Ez a tíz­milliárd forint lehetőséget te­remtene arra, hogy a közoktatás egészében végre modernizációs folyamatok induljanak el. Ez je­lentheti azt a tartalékot, amely- lyel meg lehet valósítani végre a NAT bevezetését. szocialista országok esetleges ökológiai-ökonómiai gyarma­tosításának kapcsolatát fogják részletesen vizsgálni. (Ettől va­lóban tart a magyar társadalom jelentős része, bár a jelenlegi szélsőséges hangadók inkább kulturális gyarmatosításként fogják fel, idegengyűlölettel és kirekesztéssel fűszerezve.) A másik elfogadott javasla­tunk a kisebbségek - ezen belül a nemzeti és etnikai kisebbsé­gek - problémájának vizsgá­lata. A meghatározó európai zöld pártoktól és mozgalmaktól idegen a nacionalizmus, a nem­zeti elkülönülés mindenek fe­lettiségének kultusza, ugyan­akkor a zöldek a helyi közössé­gek életminőséghez és egész­séges környezethez való kollek­tív jogaiból levezethetőnek tart­ják a nemzetiségi kollektív jo­gokat is. Dr. Kóbor József Zöld Alternatíva Szófia - Európa „zöld” fővárosa Jelentős és méltóságteljes esemény Tízmilliárdos tartalék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents