Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-15 / 312. szám

8 DHinántúli Napló Oktatás 1995. november 15., szerda Kinek kell mérnök, pedagógus? Diplomával az utcára A munkanélküliség kezdetben csak a képzetlen munkaerőt súj­totta az országban. Később fokozatosan utcára kerültek a kép­zettebbek közül is sokan. Szakmunkás-, közép- és főiskolai, to­vábbá egyetemi végzettséghez kötött szakmák és foglalkozások egész sora vált romló helyzetűvé. AJPTE közleménye Az Új Dunántúli Napló és a Népszabadság 1995. no­vember ll-i számában (el­térő tartalmú) fizetett hirde­tések jelentek meg, amelyek egyetemünk professzorára, Horányi Özséb dékánra és fizetés nélküli szabadságon lévő oktatónkra, Derényi Andrásra nézve súlyos, be­csületbe vágó megállapítá­sokat tartalmaztak. Az állí­tásokat bizonyítékok nem támasztották alá, ilyeneket a fizetett hirdetések nem kö­zöltek. A JPTE az ügyben szükségesnek tartja leszö­gezni a következőket: Az Angol-Amerikai Kul­túráért Alapítvány nem a JPTE által létrehozott ala­pítvány, és azt az egyetem anyagilag sem támogatta. Az Alapítvány által működ­tetett Pécsi Nemzetközi An­gol Központ nem az egye­tem szervezeti egysége. Ho­rányi Özséb és Derényi András nem egyetemi mi­nőségükben, nem egyetemi vezetőként, illetve oktató­ként vettek és vesznek részt az Alapítvány és a Központ munkájában. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az Alapítvány és az Angol Központ működését a közvélemény, de maguk a támogatók is összefüggésbe hozzák az egyetemmel, az alapítók és a Központban oktatók személye, az Ala­pítvány célja és a kurató­rium összetétele miatt. így a sajtóban közzétett megálla­pítások közvetve az egye­temet is érintik, a Janus Pannonius Tudományegye­tem jó hírneve is kockán fo­rog. A JPTE vezetése - figye­lemmel a vonatkozó jogsza­bályokra és saját szabályza­tára is - kötelességének érzi, hogy az ügyben tájékozód­jék, s ha szükséges, megte­gye a megfelelő lépéseket. Az Egyetem kifejezi azt a meggyőződését, hogy az Angol Központ létéhez és működéséhez fontos érdek fűződik, és bízik abban, hogy a jelenlegi problémák megnyugtató megoldása után elismerésre méltó cél­jai megvalósulnak. Janus Pannonius T udomány egy etem Színház és rádió szimpózium Drámaírók, dramaturgok, ren­dezők, rádiós és televíziós szakemberek részvételével kezdődik nemzetközi szimpó­zium november 18-án, szomba­ton Budapesten.- Hogyan alakul a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma?- A főiskolát végzett regiszt­rált munkanélküliek száma jú­lius végén 9372 volt, az összes munkanélküli 1,9 százaléka. Egyetemi diplomás jelenleg 3714 szerepel nyilvántartásban, a munkanélküliek 0,7 száza­léka. Együttesen: a felsőfokú képzettséggel rendelkező mun­kanélküliek száma meghaladja a 13 ezret, ami az összes mun­kanélküli 2,6 százalékát jelenti, - ad áttekintést a szellemi fog­lalkozású, köztük a diplomás munkanélküliek helyzetéről Lázár György, az Országos Munkaügyi Központ informá­ciós és gazdaságelemző irodá­jának vezetője. A rendelkezésemre álló ada­tok szerint 1991 elején még csak 2666 főiskolát és 1420 egyetemet végzett diplomást tartottunk számon, de akkor még csak 100 000 regisztrált munkanélkülit vettünk nyilván­tartásba. Eddig 1993 februárjában volt a legnagyobb a munkanélküliek száma: 705 000, köztük 11 200 főiskolai és 5900 egyetemi dip­lomás. Adminisztrátorból is sok van- Milyen szellemi foglalkozású­nknak nehéz az elhelyezkedés?- Listáinkból látható, hogy a szellemi foglalkozásúak alkot­ják a munkanélküliek harmadik csoportját. Az összehasonlítás kedvéért megjegyzem: a két legnépesebb csoportot a se­gédmunkások és a szak- ill. be­tanított munkások alkotják. A szellemi foglalkozású munka- nélküliek között a legtöbb 20 000 fővel az adminisztrátor. Mérnök, üzemmérnök 3926, pedagógus 2968, közgazdász 845, könyvtáros 244, tolmács, fordító 196, újságíró 172, ipar­és képzőművész 116, színmű­vész és előadóművész 74, jo­gász 67, geológus 49, gyógy­tornász, konduktor 42, biológus 25, orvos, állatorvos 22-22, gyógyszerész 20, pszichológus 15 vár elhelyezkedésre egyet­len napi lista alapján. A munkaerő keresleti olda­lon részben megtalálhatók a kí­nálati oldalon szereplő foglal­kozások is. Csak az arányokkal van gond. Egyetlen napon pél­dául 591 regisztrált munkanél­küli gépészmérnök kínálkozik, de mindössze 19-et keresnek. Ugyanígy egyetlen napon 66 üres villamosmérnöki munka­hely volt ismeretes előttünk, de 247-en vártak állásra. A másik, nem kevésbé ko­moly probléma, hogy szakmai és földrajzi eloszlásban is van­nak eltérések. Sőt, még egy megyében sem mindegy, hogy esetleg 80 kilométerrel távo­labb van az álláshely, mint ahol a munkanélküli lakik. Érdemes kiemelni, hogy a diplomások esetében Buda­pestnek óriási a súlya, mert itt dolgozik a legtöbb diplomás, és nyilván a munkanélküliek közé is sokkal többen kerülnek, mint az ország más városaiban. Bár relatíve a fővárosban kicsi a munkanélküliségi ráta.- Mit tudnak nyújtani a dip­lomás munkanélkülieknek?- Évente kétszer - március­ban és szeptemberben - elké­szítjük a saját felméréseinkre alapozott országos munkaerő­piaci prognózist. Munkatársa­ink mintegy ötezer munkáltatót keresnek fel rendszeresen. Kér­dőíveket töltetnek ki, amelye­ken olyan kérdések szerepel­nek, hogy milyen tartósan be­töltetlen álláshelyekkel rendel­keznek a munkaadók, milyen foglalkozásokban kívánnak dolgozókat foglalkoztatni és milyen számban. Ügynököt, üzletkötőt keresnek- Mi a kérdó'ívek értelme?- A felmérés az egyik célja, hogy lássuk megyénként és or­szágosan miként alakul a vár­ható munkanélküliség három­negyed évre előre. Emellett egy sor fontos mellékterméke is van. A felmérés kimutatja, hogy egy-egy megyében me­lyek a túltelített foglalkozások, melyek a keresett és melyek az állandóan változó helyzetű szakmák a szakképzetlen és a szakképzett fizikai munkakö­rökben, továbbá a szellemi fog­lalkozásokban. A jelenlegi helyzet a szel­lemi foglalkozásoknál a követ­kezőképpen alakul. Csaknem minden megyében ügynököket, üzletkötőket keresnek. Mérnö­köket Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron- Moson, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Vas és Veszprém me­gyében tudnak korlátozott számban alkalmazni. Sajnos, várható az orvosok növekvő munkanélkülisége is. A prognózis szerint orvost tud fogadni Heves, Jász-Nagykun- Szolnok, Pest, Vas és Veszp­rém megye. Pest megyében például tartós hiányszakma a kórboncnok szakorvosi és az ideg-elmeorvosi. Pedagógusokra szükség van Borsodban, Győr-Sopron-Mo- sonban, Somogybán, Szabolcs- Szatmár-Beregben és Veszp­rém megyében. Közgazdászi álláshelyeket Budapesten, Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Veszprém megyé­ben kínálnak. A nem feltétlenül felsőfokú végzettséghez kötött szellemi foglalkozások sorában több megyében keresnek számítógé­pes ismerettel, nyelvtudással rendelkező adminisztrátorokat, számítástechnikai programozó­kat számítógépkezelőket, könyvelőket, mérlegképes könyvelőket. Prognózisunk be­vált. Ellentétben minden más, matematikai vagy ökonometriai módszerrel készült előrejelzé­sekkel, az Országos Munkaügyi Központ prognózisa egy-két százalékos eltéréssel jelzi a va­lóságos helyzetet, mivel ez a gazdaság szereplőinek várako­zásán alapul. Amennyiben a munkaadók hozzávetőlegesen ki tudják számítani környeze­tük változásait, nagy tévedés nem történik. Tabák Anna A nem feltétlenül felsőfokú végzettséghez kötött állások so­rában több megyében keresnek számítástechnikai progra­mozókat, számítógép-kezelőket fotó: löffler Gábor Az egyetemen van olyan évfolyam, melynek a tankönyv­szükséglete eléri a 20 000forintot is fotó: löffler Gábor Közepesen jegyzett jegyzet-arak Sokat hallottunk az utolsó hónapokban arról, hogy az egyetemekre, főiskolákra já­rók anyagi terhei is egyre nő­nek - ez főleg a tandíj kap­csán került elő. A tanulmányok folytatásá­hoz elengedhetetlenek a jegy­zetek, könyvek, s bár Pécsett is komoly központi és kari könyvtárak állnak a hallgatók rendelkezésére, elkerülhetet­len, hogy a legfontosabb iro­dalmat saját használatra is be­szerezzék. A kérdés nem csu­pán az, mindez mennyibe ke­rül, hanem az is, vajon elér­hető-e a szükséges könyv a boltokban? A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi, valamint a Köz­gazdaságtudományi Karának közös jegyzetboltja van. Meg­tudtuk, idén sokkal jobb volt a helyzet, mint az előző évek­ben. Bár az alap-könyvrende­lést már májusban le kell adni, azért évközben is van lehetőség új jegyzetek be­szerzésére. Ennek egyik fő oka, hogy megnőtt a házon belül, az Egyetemi Nyomdá­ban készülő jegyzetek száma - ez egyrészt olcsó, másrészt könnyen hozzáférhető. Ami Pécsett nincs, azt meg lehet kapni az ELTE-ről, vagy akár Miskolcról is. Nagyobb a gond a régebbi szakiroda- lommal, ugyanis ez már nincs raktáron, sokszor könyvtá­rakban sem. Az új könyvek, amiket könyvesbolti forga­lomban árulnak, rendkívül drágák. Bár az egyetem tan­évenként 3000 forinttal járul hozzá egy-egy hallgató könyvbeszerzéséhez, és az Egyetemi Nyomda, valamint a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó is ad 20, illetve 10 százalék engedményt, a hallgatóknak így is jócskán kell könyvre költeniük, hiszen az ÁJK és KTK esetében a költségek elérhetik az évi 10 ezer forintot is. Jelenleg nincs jegyzetbolt a Bölcsészettudományi és Ter­mészettudományi Karon. Az eddig működött Szöveg Bt. bezárt. Mint dr. Vígh Gábor gazdasági főigazgató el­mondta, pályázatot írtak ki, melyet a Bibliofil Kft. nyert meg, ám nem tudják elkez­deni az árusítást, mert az ed­digi helyiséget hamarosan ta­tarozni kezdik, és eleddig az épületen belül nem találtak más alkalmas helyet. Ezért a BTK-s, TTK-s hallgatók most a tanszékek kínálatára és a vá­rosi könyvesboltokra hagyat­kozhatnak csak. Ennél sokkal rózsásabb a helyzet a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemen - mint mondták, már-már „kényezte­tik a hallgatókat”. Az egye­tem kiadásában évente átlag­ban 5-6 jegyzet készül, a meg­írástól a sokszorosítástól minden helyben. Az eddigi „tervgazdálkodásos” gyakor­lattal azonban kénytelenek felhagyni és kilépni piacra, hiszen minden ezt diktálja, ráadásul a kívülről érkező ke­reslet is egyre nagyobb. A könyvkiadók morognak is, ugyanis a tankönyv is mind jobban piacosodik - ám ők nem tudnak a POTE áraival versenyezni. Egy-egy általá­nos orvoskari jegyzet 650 példányban jön ki, és arra van mód, ha nem is évente, de négy-öt évenként javított kia­dást jelentessenek meg. Természetesen a szak­könyvekkel merőben más a helyzet, méregdrága áruk mi­att van évfolyam, melynek tankönyvszükséglete eléri a 20 ezer forintot is! Ezért aztán mentőövként valóban jól jön a hallgatónkénti évi 5000 fo­rintos támogatás. M. K. Maksay Zsigmond Maksay Zsigmondot, a pécsi főreáliskola egykori tanárát a „nagy tanítómester” jelzővel jellemezhetnénk a legjobban. Több olyan tanítvány került ki keze alól, aki mesterét is túl­szárnyalta és hírnevet szerzett tevékenységével. Kezdő lépé­seiket azonban ez a fiatalon el­hunyt tanár igazgatta. 145 évvel ezelőtt, 1850. de­cember 19-én született Mak- sán, egy székelyföldi kis köz­ségben. Még 5 éves sem volt, amikor édesapjától megtanult olvasni. Középiskolai tanul­mányait Székelyudvarhelyen végezte, a város kiváló kollé­giumában (idejárt például Be­nedek Elek, a nagy mese­mondó is). Érettségi vizsgáját kiemelkedő eredménnyel tette le, minden tantárgyból kitűnő minősítéssel végzett. A közép­iskola után a kolozsvári egye­temre ment, hogy folytassa a tudományok elsajátítását. Szorgalma és tudásvágya töret­len volt, diplomáját is kitűnő eredménnyel szerezte meg. Budapestre utazott, az egyete­men töltött egy évet, majd ki­nevezése Nagykállóra szólí­totta. Az iskola azonban nem sokáig tudhatta magáénak; hamarosan áthelyezését kérte, s az 1892-es tanévet már a pé­csi katolikus főreáliskolában kezdte, matematikát tanított. „ . . . Teljes tevékenységét, erejét s idejét ez iskolának szentelte. Más ambícziót nem ismert, mint azt, hogy szaktárgya taní­tásának színvonalát ezen isko­lában magasra, igen magasra emelje . . . Buzdította tanítvá­nyait az önmunkásságra s eb­ben tanácsával szívesen támo­gatta őket. A „Középiskolai Mathematikai Lapokban ” gyakran lehetett nevükkel ta­lálkozni a megfejtők közt ■ ■ ■ tanítványai a műegyetemen is az elsők közé jutottak. ” - em­lékezik rá a korabeli krónika. Tanítványaira nem várt könnyű feladat: az anyagot mindig kérlelhetetlen szigorral és precizitással kérte számon. A magolást és a logikátlan ma­gyarázatokat elítélte, a tanuló­kat önálló gondolkodásra, fel­adatmegoldásra nevelte. Ma­gyarázatai hosszúak voltak, de nem unalmasak. Előadásain, ha figyelemmel kísérték, nem volt nehéz az anyag helybeni elsajátítása. A logika és a sza­batosság terén ő maga járt élen. „(Maksay) Azon hazánkban oly ritka számban levő' művelt emberek közé tartozott, kik a magyaron kívül más nyelvet nem beszélnek. A gyakorlati haszon szempontjából ugyan sokszor fogyatékosság ez, de viszont ez őrzi meg az illetők­nél anyanyelvök tisztaságát a legfinomabb árnyalataiban is. ” 1894-ben indult útjára a Kö­zépiskolai Mathematikai La­pok, amit Maksay nagy öröm­mel fogadott. Előfizetett rá, ta­nítványainak is ajánlotta, és feladatokat, megoldásokat, cikkeket küldött be. A Lapok­ban megjelent nekrológban mint „legbuzgóbb munkatársá­ról, kezdettől fogva leglelke­sebb támogatójáról” emlékez­nek meg róla. Nem érdemtele­nül, hiszen kevéssel a lap meg­indulása után már a legered­ményesebb feladatmegoldók között volt két legígéretesebb tanítványa, Visnya Aladár és Fejér Lipót. 1896-ban Visnya Aladár megnyerte a Mathema­tikai és Physikai Társulat fel­adatmegoldó versenyét (ké­sőbb Eötves-verseny). Egy évvvel később, 1897-ben Fejér Lipót második helyezést ért el, Kornis Ödön pedig első lett az 1899-ben rendezett versenyen. Ez utóbbi két sikeres eredmé­nyét Maksay Zsigmond már nem érte meg. 1896. október 21 -én legyőzte a szervezetében lappangó tüdőbaj. Őt nappal halála előtt hagyta csak abba a tanítást, de még otthon is javí­totta tanítványai írásbeli dol­gozatait, és halálos ágyán egy matematikai munkát olvasott, amelyet Párizsból hozatott. „ Úgy halt meg, mint a katona a csatatéren, fegyverrel a ke­zében és minden jajszó nél­kül A Mathematikai és Physikai Társulat levele egy hónappal Maksay halála után ért Pécsre, Dischka Győzőhöz, a főreális­kola igazgatójához. Ebben a következő sorokat olvashatjuk: „Örömmel értesítem, hogy . . .a fó'reáliskolának volt tanítvá­nya (Visnya Aladár) a társulat ez évi tanulóversenyén a báró Eötvös-díjat elnyerte, s ezzel nemcsak magának, hanem az ó't nevelt tanintézetnek s volt tanárának is becsületet szerzett ... A Társulat választmánya köszönő' elismerését fejezi ki úgy a tanintézetnek, mint a ta­nárnak. Sajnos, az utóbbi már nem élvezheti az örömet, ame­lyen oly buzgón előkészített magának, s az elismerés csak mint elkésett babérlevél hull sírjára. A Társulat elnöke, báró Eötvös Loránd a mai díj­kiosztó ünnepségen meg is em­lékezett Maksay érdemeiről, és a Társulat ó'szinte, mély részvé­telének adott kifejezést. ” Hajdú Mária, Fehér Péter < i

Next

/
Thumbnails
Contents