Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-15 / 312. szám
8 DHinántúli Napló Oktatás 1995. november 15., szerda Kinek kell mérnök, pedagógus? Diplomával az utcára A munkanélküliség kezdetben csak a képzetlen munkaerőt sújtotta az országban. Később fokozatosan utcára kerültek a képzettebbek közül is sokan. Szakmunkás-, közép- és főiskolai, továbbá egyetemi végzettséghez kötött szakmák és foglalkozások egész sora vált romló helyzetűvé. AJPTE közleménye Az Új Dunántúli Napló és a Népszabadság 1995. november ll-i számában (eltérő tartalmú) fizetett hirdetések jelentek meg, amelyek egyetemünk professzorára, Horányi Özséb dékánra és fizetés nélküli szabadságon lévő oktatónkra, Derényi Andrásra nézve súlyos, becsületbe vágó megállapításokat tartalmaztak. Az állításokat bizonyítékok nem támasztották alá, ilyeneket a fizetett hirdetések nem közöltek. A JPTE az ügyben szükségesnek tartja leszögezni a következőket: Az Angol-Amerikai Kultúráért Alapítvány nem a JPTE által létrehozott alapítvány, és azt az egyetem anyagilag sem támogatta. Az Alapítvány által működtetett Pécsi Nemzetközi Angol Központ nem az egyetem szervezeti egysége. Horányi Özséb és Derényi András nem egyetemi minőségükben, nem egyetemi vezetőként, illetve oktatóként vettek és vesznek részt az Alapítvány és a Központ munkájában. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az Alapítvány és az Angol Központ működését a közvélemény, de maguk a támogatók is összefüggésbe hozzák az egyetemmel, az alapítók és a Központban oktatók személye, az Alapítvány célja és a kuratórium összetétele miatt. így a sajtóban közzétett megállapítások közvetve az egyetemet is érintik, a Janus Pannonius Tudományegyetem jó hírneve is kockán forog. A JPTE vezetése - figyelemmel a vonatkozó jogszabályokra és saját szabályzatára is - kötelességének érzi, hogy az ügyben tájékozódjék, s ha szükséges, megtegye a megfelelő lépéseket. Az Egyetem kifejezi azt a meggyőződését, hogy az Angol Központ létéhez és működéséhez fontos érdek fűződik, és bízik abban, hogy a jelenlegi problémák megnyugtató megoldása után elismerésre méltó céljai megvalósulnak. Janus Pannonius T udomány egy etem Színház és rádió szimpózium Drámaírók, dramaturgok, rendezők, rádiós és televíziós szakemberek részvételével kezdődik nemzetközi szimpózium november 18-án, szombaton Budapesten.- Hogyan alakul a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma?- A főiskolát végzett regisztrált munkanélküliek száma július végén 9372 volt, az összes munkanélküli 1,9 százaléka. Egyetemi diplomás jelenleg 3714 szerepel nyilvántartásban, a munkanélküliek 0,7 százaléka. Együttesen: a felsőfokú képzettséggel rendelkező munkanélküliek száma meghaladja a 13 ezret, ami az összes munkanélküli 2,6 százalékát jelenti, - ad áttekintést a szellemi foglalkozású, köztük a diplomás munkanélküliek helyzetéről Lázár György, az Országos Munkaügyi Központ információs és gazdaságelemző irodájának vezetője. A rendelkezésemre álló adatok szerint 1991 elején még csak 2666 főiskolát és 1420 egyetemet végzett diplomást tartottunk számon, de akkor még csak 100 000 regisztrált munkanélkülit vettünk nyilvántartásba. Eddig 1993 februárjában volt a legnagyobb a munkanélküliek száma: 705 000, köztük 11 200 főiskolai és 5900 egyetemi diplomás. Adminisztrátorból is sok van- Milyen szellemi foglalkozásúnknak nehéz az elhelyezkedés?- Listáinkból látható, hogy a szellemi foglalkozásúak alkotják a munkanélküliek harmadik csoportját. Az összehasonlítás kedvéért megjegyzem: a két legnépesebb csoportot a segédmunkások és a szak- ill. betanított munkások alkotják. A szellemi foglalkozású munka- nélküliek között a legtöbb 20 000 fővel az adminisztrátor. Mérnök, üzemmérnök 3926, pedagógus 2968, közgazdász 845, könyvtáros 244, tolmács, fordító 196, újságíró 172, iparés képzőművész 116, színművész és előadóművész 74, jogász 67, geológus 49, gyógytornász, konduktor 42, biológus 25, orvos, állatorvos 22-22, gyógyszerész 20, pszichológus 15 vár elhelyezkedésre egyetlen napi lista alapján. A munkaerő keresleti oldalon részben megtalálhatók a kínálati oldalon szereplő foglalkozások is. Csak az arányokkal van gond. Egyetlen napon például 591 regisztrált munkanélküli gépészmérnök kínálkozik, de mindössze 19-et keresnek. Ugyanígy egyetlen napon 66 üres villamosmérnöki munkahely volt ismeretes előttünk, de 247-en vártak állásra. A másik, nem kevésbé komoly probléma, hogy szakmai és földrajzi eloszlásban is vannak eltérések. Sőt, még egy megyében sem mindegy, hogy esetleg 80 kilométerrel távolabb van az álláshely, mint ahol a munkanélküli lakik. Érdemes kiemelni, hogy a diplomások esetében Budapestnek óriási a súlya, mert itt dolgozik a legtöbb diplomás, és nyilván a munkanélküliek közé is sokkal többen kerülnek, mint az ország más városaiban. Bár relatíve a fővárosban kicsi a munkanélküliségi ráta.- Mit tudnak nyújtani a diplomás munkanélkülieknek?- Évente kétszer - márciusban és szeptemberben - elkészítjük a saját felméréseinkre alapozott országos munkaerőpiaci prognózist. Munkatársaink mintegy ötezer munkáltatót keresnek fel rendszeresen. Kérdőíveket töltetnek ki, amelyeken olyan kérdések szerepelnek, hogy milyen tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkeznek a munkaadók, milyen foglalkozásokban kívánnak dolgozókat foglalkoztatni és milyen számban. Ügynököt, üzletkötőt keresnek- Mi a kérdó'ívek értelme?- A felmérés az egyik célja, hogy lássuk megyénként és országosan miként alakul a várható munkanélküliség háromnegyed évre előre. Emellett egy sor fontos mellékterméke is van. A felmérés kimutatja, hogy egy-egy megyében melyek a túltelített foglalkozások, melyek a keresett és melyek az állandóan változó helyzetű szakmák a szakképzetlen és a szakképzett fizikai munkakörökben, továbbá a szellemi foglalkozásokban. A jelenlegi helyzet a szellemi foglalkozásoknál a következőképpen alakul. Csaknem minden megyében ügynököket, üzletkötőket keresnek. Mérnököket Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron- Moson, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Vas és Veszprém megyében tudnak korlátozott számban alkalmazni. Sajnos, várható az orvosok növekvő munkanélkülisége is. A prognózis szerint orvost tud fogadni Heves, Jász-Nagykun- Szolnok, Pest, Vas és Veszprém megye. Pest megyében például tartós hiányszakma a kórboncnok szakorvosi és az ideg-elmeorvosi. Pedagógusokra szükség van Borsodban, Győr-Sopron-Mo- sonban, Somogybán, Szabolcs- Szatmár-Beregben és Veszprém megyében. Közgazdászi álláshelyeket Budapesten, Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Veszprém megyében kínálnak. A nem feltétlenül felsőfokú végzettséghez kötött szellemi foglalkozások sorában több megyében keresnek számítógépes ismerettel, nyelvtudással rendelkező adminisztrátorokat, számítástechnikai programozókat számítógépkezelőket, könyvelőket, mérlegképes könyvelőket. Prognózisunk bevált. Ellentétben minden más, matematikai vagy ökonometriai módszerrel készült előrejelzésekkel, az Országos Munkaügyi Központ prognózisa egy-két százalékos eltéréssel jelzi a valóságos helyzetet, mivel ez a gazdaság szereplőinek várakozásán alapul. Amennyiben a munkaadók hozzávetőlegesen ki tudják számítani környezetük változásait, nagy tévedés nem történik. Tabák Anna A nem feltétlenül felsőfokú végzettséghez kötött állások sorában több megyében keresnek számítástechnikai programozókat, számítógép-kezelőket fotó: löffler Gábor Az egyetemen van olyan évfolyam, melynek a tankönyvszükséglete eléri a 20 000forintot is fotó: löffler Gábor Közepesen jegyzett jegyzet-arak Sokat hallottunk az utolsó hónapokban arról, hogy az egyetemekre, főiskolákra járók anyagi terhei is egyre nőnek - ez főleg a tandíj kapcsán került elő. A tanulmányok folytatásához elengedhetetlenek a jegyzetek, könyvek, s bár Pécsett is komoly központi és kari könyvtárak állnak a hallgatók rendelkezésére, elkerülhetetlen, hogy a legfontosabb irodalmat saját használatra is beszerezzék. A kérdés nem csupán az, mindez mennyibe kerül, hanem az is, vajon elérhető-e a szükséges könyv a boltokban? A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi, valamint a Közgazdaságtudományi Karának közös jegyzetboltja van. Megtudtuk, idén sokkal jobb volt a helyzet, mint az előző években. Bár az alap-könyvrendelést már májusban le kell adni, azért évközben is van lehetőség új jegyzetek beszerzésére. Ennek egyik fő oka, hogy megnőtt a házon belül, az Egyetemi Nyomdában készülő jegyzetek száma - ez egyrészt olcsó, másrészt könnyen hozzáférhető. Ami Pécsett nincs, azt meg lehet kapni az ELTE-ről, vagy akár Miskolcról is. Nagyobb a gond a régebbi szakiroda- lommal, ugyanis ez már nincs raktáron, sokszor könyvtárakban sem. Az új könyvek, amiket könyvesbolti forgalomban árulnak, rendkívül drágák. Bár az egyetem tanévenként 3000 forinttal járul hozzá egy-egy hallgató könyvbeszerzéséhez, és az Egyetemi Nyomda, valamint a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó is ad 20, illetve 10 százalék engedményt, a hallgatóknak így is jócskán kell könyvre költeniük, hiszen az ÁJK és KTK esetében a költségek elérhetik az évi 10 ezer forintot is. Jelenleg nincs jegyzetbolt a Bölcsészettudományi és Természettudományi Karon. Az eddig működött Szöveg Bt. bezárt. Mint dr. Vígh Gábor gazdasági főigazgató elmondta, pályázatot írtak ki, melyet a Bibliofil Kft. nyert meg, ám nem tudják elkezdeni az árusítást, mert az eddigi helyiséget hamarosan tatarozni kezdik, és eleddig az épületen belül nem találtak más alkalmas helyet. Ezért a BTK-s, TTK-s hallgatók most a tanszékek kínálatára és a városi könyvesboltokra hagyatkozhatnak csak. Ennél sokkal rózsásabb a helyzet a Pécsi Orvostudományi Egyetemen - mint mondták, már-már „kényeztetik a hallgatókat”. Az egyetem kiadásában évente átlagban 5-6 jegyzet készül, a megírástól a sokszorosítástól minden helyben. Az eddigi „tervgazdálkodásos” gyakorlattal azonban kénytelenek felhagyni és kilépni piacra, hiszen minden ezt diktálja, ráadásul a kívülről érkező kereslet is egyre nagyobb. A könyvkiadók morognak is, ugyanis a tankönyv is mind jobban piacosodik - ám ők nem tudnak a POTE áraival versenyezni. Egy-egy általános orvoskari jegyzet 650 példányban jön ki, és arra van mód, ha nem is évente, de négy-öt évenként javított kiadást jelentessenek meg. Természetesen a szakkönyvekkel merőben más a helyzet, méregdrága áruk miatt van évfolyam, melynek tankönyvszükséglete eléri a 20 ezer forintot is! Ezért aztán mentőövként valóban jól jön a hallgatónkénti évi 5000 forintos támogatás. M. K. Maksay Zsigmond Maksay Zsigmondot, a pécsi főreáliskola egykori tanárát a „nagy tanítómester” jelzővel jellemezhetnénk a legjobban. Több olyan tanítvány került ki keze alól, aki mesterét is túlszárnyalta és hírnevet szerzett tevékenységével. Kezdő lépéseiket azonban ez a fiatalon elhunyt tanár igazgatta. 145 évvel ezelőtt, 1850. december 19-én született Mak- sán, egy székelyföldi kis községben. Még 5 éves sem volt, amikor édesapjától megtanult olvasni. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, a város kiváló kollégiumában (idejárt például Benedek Elek, a nagy mesemondó is). Érettségi vizsgáját kiemelkedő eredménnyel tette le, minden tantárgyból kitűnő minősítéssel végzett. A középiskola után a kolozsvári egyetemre ment, hogy folytassa a tudományok elsajátítását. Szorgalma és tudásvágya töretlen volt, diplomáját is kitűnő eredménnyel szerezte meg. Budapestre utazott, az egyetemen töltött egy évet, majd kinevezése Nagykállóra szólította. Az iskola azonban nem sokáig tudhatta magáénak; hamarosan áthelyezését kérte, s az 1892-es tanévet már a pécsi katolikus főreáliskolában kezdte, matematikát tanított. „ . . . Teljes tevékenységét, erejét s idejét ez iskolának szentelte. Más ambícziót nem ismert, mint azt, hogy szaktárgya tanításának színvonalát ezen iskolában magasra, igen magasra emelje . . . Buzdította tanítványait az önmunkásságra s ebben tanácsával szívesen támogatta őket. A „Középiskolai Mathematikai Lapokban ” gyakran lehetett nevükkel találkozni a megfejtők közt ■ ■ ■ tanítványai a műegyetemen is az elsők közé jutottak. ” - emlékezik rá a korabeli krónika. Tanítványaira nem várt könnyű feladat: az anyagot mindig kérlelhetetlen szigorral és precizitással kérte számon. A magolást és a logikátlan magyarázatokat elítélte, a tanulókat önálló gondolkodásra, feladatmegoldásra nevelte. Magyarázatai hosszúak voltak, de nem unalmasak. Előadásain, ha figyelemmel kísérték, nem volt nehéz az anyag helybeni elsajátítása. A logika és a szabatosság terén ő maga járt élen. „(Maksay) Azon hazánkban oly ritka számban levő' művelt emberek közé tartozott, kik a magyaron kívül más nyelvet nem beszélnek. A gyakorlati haszon szempontjából ugyan sokszor fogyatékosság ez, de viszont ez őrzi meg az illetőknél anyanyelvök tisztaságát a legfinomabb árnyalataiban is. ” 1894-ben indult útjára a Középiskolai Mathematikai Lapok, amit Maksay nagy örömmel fogadott. Előfizetett rá, tanítványainak is ajánlotta, és feladatokat, megoldásokat, cikkeket küldött be. A Lapokban megjelent nekrológban mint „legbuzgóbb munkatársáról, kezdettől fogva leglelkesebb támogatójáról” emlékeznek meg róla. Nem érdemtelenül, hiszen kevéssel a lap megindulása után már a legeredményesebb feladatmegoldók között volt két legígéretesebb tanítványa, Visnya Aladár és Fejér Lipót. 1896-ban Visnya Aladár megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat feladatmegoldó versenyét (később Eötves-verseny). Egy évvvel később, 1897-ben Fejér Lipót második helyezést ért el, Kornis Ödön pedig első lett az 1899-ben rendezett versenyen. Ez utóbbi két sikeres eredményét Maksay Zsigmond már nem érte meg. 1896. október 21 -én legyőzte a szervezetében lappangó tüdőbaj. Őt nappal halála előtt hagyta csak abba a tanítást, de még otthon is javította tanítványai írásbeli dolgozatait, és halálos ágyán egy matematikai munkát olvasott, amelyet Párizsból hozatott. „ Úgy halt meg, mint a katona a csatatéren, fegyverrel a kezében és minden jajszó nélkül A Mathematikai és Physikai Társulat levele egy hónappal Maksay halála után ért Pécsre, Dischka Győzőhöz, a főreáliskola igazgatójához. Ebben a következő sorokat olvashatjuk: „Örömmel értesítem, hogy . . .a fó'reáliskolának volt tanítványa (Visnya Aladár) a társulat ez évi tanulóversenyén a báró Eötvös-díjat elnyerte, s ezzel nemcsak magának, hanem az ó't nevelt tanintézetnek s volt tanárának is becsületet szerzett ... A Társulat választmánya köszönő' elismerését fejezi ki úgy a tanintézetnek, mint a tanárnak. Sajnos, az utóbbi már nem élvezheti az örömet, amelyen oly buzgón előkészített magának, s az elismerés csak mint elkésett babérlevél hull sírjára. A Társulat elnöke, báró Eötvös Loránd a mai díjkiosztó ünnepségen meg is emlékezett Maksay érdemeiről, és a Társulat ó'szinte, mély részvételének adott kifejezést. ” Hajdú Mária, Fehér Péter < i
