Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-15 / 312. szám

1995. november 15., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Határérték felett a kéndioxid Kerámiacsodák - Illár Erzsébet keramikus alkotásaiból látható kiállítás Pécsett, a Mű­hely Galériában. Az apró figurák valóságos mesevilágba vezetik a látogatókat. fotó: müller November 15-ig megérkezik a társadalombiztosítási azonosító jel Újszülötteknek soron kívül Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a november 12-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettsé­gét a következő mutatók jel­lemezték az egészségügyi ha­tárérték százalékában: kéndio­xid 13,9%, nitrogéndioxid 16,1%, szénmonoxid 19%, szálló por 59,9%, ózon 23 szá­zalék. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határérték 87,2%-a) a Szabadság úton, a legmagasabb nitrogéndioxid szennyezettséget (a határérték 46,1%-a) a Kodály Zoltán úton mérték. A város magasabban fekvő területein, a Boszorkány utca környékén péntek reggel, il­letve délelőtt rendkívül szeny- nyezett volt a levegő: 6 és 13 óra között a kéndioxid kon­centrációja az egészségügyi határérték 1,4-2-szeresét, il­letve 2,5 órán keresztül 3,5- szeresét is elérte. Szombaton szintén elsősor­ban a Boszorkány utca kör­nyékén 11.30 és 18 óra között az előző napinál kisebb mér­tékű, de az egészségügyi ha­tárértéket jelentősen megha­ladó kéndioxid szennyezettsé­get mértek. Ugyanezen idő alatt a belváros más pontjain is mértek rövidebb ideig tartó és némileg alacsonyabb, de ha­tárérték feletti kéndioxid szennyezettséget. Az ÁNTSZ intézkedést kért Pécs város polgármesterétől, a Környezetvédelmi Felügyelő­ségtől, és tájékoztatta a Pécsi Hőerőmű Rt-t. * Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár ez év október elejé­től postázza folyamatosan az új társadalombiztosítási igazolvá­nyokat, illetve a hatósági bizo­nyítványokat. E hónap köze­péig a tervek szerint mindenki megkapja. A munka rendkívüli adminisztrációs terhet jelent, s csaknem kizárhatatlan, hogy az adatfeldolgozásba ne csússzon hiba. Mint lapunkban is jelez­tük: a tévedéseket november 16-tól korrigálják. Érdemes alaposan megnézni a már kézhez kapott igazolvá­nyokat, hogy - amennyiben té­ves adatot tüntettek fel rajtuk - időben ki lehessen ezeket javí­tani. Január 1-től ugyanis a hi­bátlan okmányok az egészség- ügyi szolgáltatások igénybevé­telének feltételei. A hibás adat kijavítását a munkaügyi kirendeltségeken lehet kérni (Pécs, Komjáthy A. u. 8., Komló, Bajcsy Zs. u. 9/1., Mohács, Széchenyi tér 3., Sik­lós, Dózsa Gy. u. 5., Sellye, Korongi tér, Szigetvár, Deák F. tér 15., Szentlőrinc, Pécsi u. 10.), az általános ügyfélfogadás rendjétől eltérő időben: hétfőtől csütörtökig 8-15.30, illetve pénteken 8-12 óra között. A megyei egészségbiztosítási pénztárban is megerősítik no­vember 16-tól az ügyfélszolgá­latot. Természetesen nem csak a hibás adatokat javítják, <je ek­kor kell jelezni azt is, ha valaki nem kapta meg a társadalom- biztosítási igazolványt, vagy a hatósági bizonyítványt. Rekla­mációra december 31-ig lesz lehetőség. írásban a helyes ada­tot tartalmazó okmány fénymá­solatát is mellékelni kell, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár címére (Budapest, 1907) kell elküldeni. A kiskorúaknak és bizonyos nyugellátásban részesülőknek az újonnan kiküldöttel együtt most két Tb-igazolványuk van. A korábbit nem kötelező lead­niuk. Akik viszont ebben az évben szeptember 22-ig kézhez vették a megyei igazgatóságtól, s azóta újabbat kaptak az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztártól, az utóbbit a rekla­mációs helyeken le kell adniuk. Az újszülöttek Tb-igazolvá- nyának kiadására új eljárást dolgoztak ki. November 1-től a bejelentésre szolgáló ingyenes űrlap soron kívüli ügyintézést tesz lehetővé, így az újszülött a bejelentést követő napon meg­kapja a Tb-igazolványt. M. A. A középszint fájó hiánya Kellenének a megyei kisebbségi bizottságok „A megyei önkormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy Baranya megye minden negyedik polgára va­lamely nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez tartozik” - mondta többek között Hargitai János a Baranya Megyei Köz­gyűlés alelnöke azon a kétna­pos nemzetközi tanácskozáson B'udapesten ahol az Európában élő kisebbségek autonómia­koncepciói kerültek terítékre. Bár tucatnyi autonómia-mo- dell létezik, egyik sem azono­sítható teljességgel egy másik­kal. Mégis, három ninőségileg különböző körbe csoportosít­hatók. Léteznek az ún. „mű­ködő” autonómiák a nyugati országokban, melyekkel szemben ott állnak a drámai autonómia törekvések a kelet­európai országokban. Ma­gyarország sajátos helyet fog­lal el e tekintetben. Ahogyan ezt számos előadó megfogal­mazta - a tanulás időszakát éli, hiszen „történelmi kísérletről van szó, amelynek a magyar történelemben nincs korábbi előzménye, de nemzetközi analógiája sem. Tabajdi Csaba államtitkár­nak e gondolatát erősítette a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke is. Egy olyan problé­mára hívta fel a figyelmet, mely a kisebbségi törvényről folytatott viták során szinte nem is merül fel. Hargitai Já­nos szavaival élve „hiányzik a középszint”. Összevetve ugyanis az Önkormányzati törvényt és a Nemzeti etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt egy ellentmondás fe­dezhető fel: a kisebbségi ön- kormányzatok szervezetében hiányzik a megyei szint, azaz a kisebbségi törvény csak köz­ségi, városi, fővárosi és orszá­gos önkormányzatokról szól. Nem említi a megyei szintet. „Ha a kisebbségi önkor­mányzatoknak nincs megyei egysége, akkor legalább szabá­lyozni kellene, hogy a telepü­lés szintjén létező kisebbségi önkormányzatoknak milyen a kapcsolódási rendszere a me­gyei önkormányzatokhoz” - hívta fel a figyelmet Hargitai János. S hogy ennek milyen következményei vannak? Az alelnök utalt arra, hogy nagyon sok középfokú oktatási intéz­mény, más kulturális és köz­művelődési intézménnyel együtt, megyei kompetenciába került. A megyei középszint hiánya a kisebbségi önkor­mányzati rendszerben így azt eredményezi, hogy a kisebb­ségeknek nincs érdemi befo­lyásuk ezekre az intézmé­nyekre, ami nem lehet közöm­bös a kisebbségek számára. Még akkor sem, ha az orszá­gos kisebbségi önkormányza­toknak lehetőségük van okta­tási és művelődési intézmé­nyek alapítására. A gyakorlat egyelőre nem tanúskodik ilyen kezdeményezésekről. A megyei közgyűlés alel­nöke ezért tartja fontosnak a megyei kisebbségi bizottságok létrehozását, annak ellenére, hogy erre nincs törvényi keret vagy előírás és hiányzik a megnyugtató anyagi háttér is. Popovics István STOP-PRESS fi.íWarífi az Dunántúli Napló előfizetésére 1995. december l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 7 forintban 207 egy hónapra két hónapra negyedévre félévre 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft 14 414 21 621 42 1242 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb november 28-áig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. Négymilliós kár az egercsehi temetőben A bejelentések alapján összesí­tett adatok szerint az egercsehi temetőben okozott kár összege eléri a négymillió forintot. A vandál pusztítás óta összesen 42 sértett jelentkezett a rend­őrségen - tájékoztatta kedden az MTI tudósítóját Kakuk György, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó- szóvivője. A Heves megyei település polgárai vasárnap reggel fe­dezték fel, hogy ismeretlenek több síremléket összetörtek, a beton virágtartók, valamint a feszületek, a síremlékeken álló figurák szanaszét hever­nek. Feltételezés szerint diszkó­ból hazafelé tartó fiatalok kö­vették el a vandál tettet. Száz voks a bolgárokért Kisebbségi választás vasárnap Ki-ki bizonyára Pécsett is meg­kapta a kopogtatócédulát: újabb választási forduló lesz a hét vé­gén a megyeszékhelyen. (És természetesen az országban mindenütt, ahol újabb kisebb­ségi önkormányzatok megalakí­tását kezdeményezték.) A törvény adta a lehetőséget avval, hogy kimondta: akik elmulasztották az egy évvel ezelőtti választási fordulót, azok az idén, november máso­dik vasárnapján bepótolhatják azt. A hírek szerint Magyaror­szágon 380 kisebbségi válasz­tásra kerül sor ezen a vasárna­pon. Pécsett e fordulóban egyedül a bolgár kisebbség él a lehető­séggel. Azok a bolgárok, akik­nek apáik, nagyapáik megalapí­tották a neves bolgár-kertésze­teket Magyarországon, s a do­log természetéből fakadóan Pé­csett is. S akik ezáltal sajátos színt és ízt hoztak életünkbe. Bonev Jordan szerint, aki ma a pécsi bolgárok „elöljárója” - édes­apja és nagyapja is viselte ezt a tisztet -, ma úgy 100-120 bol­gár él Pécsett, többségük már vegyes házasságban, végleg ide gyökerezve. Közbevetőleg: Pécsett azok a görögök is szerettek volna ön- kormányzatot alakítani, akiket a 1945 utáni polgárháború vi­hara sodort ide, de ki tudja mi­ért, visszaléptek. Tehát a hétvégi választáson azokért a bolgárokért kell az urnák elé járulni, akik ittlétüket és kötődésüket önkormányzati formába szeretnék önteni. Nemcsak nyomatékot adva je­lenlétüknek, hanem némi segít­séget remélve ezáltal sajátos jogaik érvényesítéséhez. Amibe bele tartozik hagyomá­nyaik ápolásának, nyelvük és kultúrájuk megőrzésének szán­déka. A törvény mondja így, mindössze száz voksra van szükségük ahhoz, hogy önkor­mányzatuk fölálljon. E száz voks okán Pécsett 159 választóhelyiséget nyitnak ki reggel 6-tól, s mindenütt mini­mum négyen várják a választó­kat. A korábban elkészített ko­pogtatócédulák és a szavazóla­pok árát is beleszámolva, a tisz­teletdíjakat és az egyéb költsé­geket is összevéve, nem olcsó mulatság ez a választás. A mil­liókat számba véve óhatatlanul bennem is felmerült: nem lett volna e jobb, ha valamiféle egyszerűsített választási proce­dúrában alakul meg a bolgár önkormányzat? S azt a summát, amibe ez a vasárnap kerül, mondjuk éppen ennek a bolgár kisebbségnek adják oda. Hadd fordítsák arra, amire jónak lát­ják. Tegyék alapítványba, ápol­ják az anyaországgal való kap­csolatot, létesítsenek klubot, vegyenek könyvet, hanglemezt, vagy mondjuk kerekítsenek ki belőle ösztöndíjat iskolás gye­rekeik számára. Maguk a bolgárok is gazda­ságosabb választási formát sze­rettek volna, de a törvény nem tesz kivételt. Hiszen a törvény szellemé­nek bármilyen engedménnyel való megkurtítása lényegi alap­elvet sértene. És többször is vé­giggondolva a dolgot - vélem -, bármilyen költséges is, nem olyan nagy baj(?), hogy nekünk végre van egy ilyen törvé­nyünk. Kozma Ferenc Képernyő Előtt jegyzet Ne kukoricázzunk a szellemekkel! Az intés, hogy ne kukoricáz­zunk a szellemekkel, csak nagy általánosságban igaz. Talán nem is kellene külön hangsúlyozni, mert mindenki tapasztalta már, hogy ártó és gonosz szellemekkel kukori- cázni valóságos istenkísértés. Pokolbéli kénköves eső és tűzözön, amely egyszer csak ajtón-ablakon behatol. Az X- akták hétfőn este bemutatott újabb fejezete ezt tanulmány­szinten mutatja be. De elébb még itthon ma­radva: most már tudom, hogy ilyen lehet a liberálbolsevik szellem is, ilyenek a kozmo­polita mormoncok, amelyek denevér képében röpdösnek be a lakások kéményeibe, hogy onnan kormolják a nemzetet, és így furakodik be a saját lakásunkba a kocsma­szellem, ha az ember nem le­heli ki még mielőtt hazaérne. Ha az ember nem vigyáz, először csak az állását, ké­sőbb a feleségét veszti, aztán költségvetését, majd országát, végül még a pártját is. Külö­nösen, ha nem figyel a kis­gazda vezérre vagy a szocia­lista frakció vezetőjére, amint Frei Tamás kérdéseire ele­gáns kosarat ad. Az ilyen em­ber végül a hitét is elveszti, amit az összes ^ királyunkba Csaba vezértől Ágnes asszo­nyunkig ezidáig vetett. A bi­zonytalanság szellemével pe­dig már csak korszakos talál­mányunk, a szimatolásra föl­jogosult APEH-ügyintézők versenyezhetnek. Ugyanak­kor vannak jótét szellemek, akikkel szemben még egy kis kukoricázás is megengedhető, mert a túlvilágra a humorér­zéküket is átmentették. Szombaton „Az éjszaka” című műsorban például Kazal László jelent meg nekünk, majd Kellér Dezső kesernyés mosolyával, aki most lenne 90 éves, és velünk volt a töp­rengő Komlós János is, aki - szellem a szellemet - a Louvre-ban bolyongó Belp- hegort említette, szocializ­must építő társadalmunk első, szabadon szerethető fantom­ját, akit egy ország várt hét- ről-hétre a képernyők előtt, és aki már egy gmk-ban végzett munka alaposságával és kitar­tásával ijesztgette derék ma­gyar népünket, hogy annyi balsors után végre már a frásztól is kiakadjon. Azért ne örüljünk korán. Az a szellem se piskóta, ami az FBI-dossziéból szabadult ki az említett filmben. Az el­hunyt Greaves úr egy csinos hölgyet oltalmazott, holtában is hisztérikus szerelemmel. Aki a kezét a hölgyre emelte, eltörte a gégéjét pszichokiné- zissel. Ebből is látni, hogy ez már egy profi nyugati lidérc a legfejlettebb technológiával, akiben a magyar népmesék jó és rossz szelleme már nem vá­lik el olyan hülyén egymástól. Ennyire kifejlett, szép nagy és ótvaros szellem felbukkanását korábban a következő évez­redre valószínűsítették szeny- nyezett vizeinkben, lerobbant gyárépületeinkben; de a leg­újabb kutatások szerint várha­tóan csak a televízióban jele­nik meg ismét. Bóka Róbert c l t i á

Next

/
Thumbnails
Contents