Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-12 / 309. szám

2 Dunántúli napló Külföld - Magyarország 1995. november 12., vasárnap Politikai gyilkosságok és a Közel-Kelet szelleme A merényletek felét a hajdani asszaszinok működési területén követték el Égi parancsra cselekedett, Izrael ősi föl­djének megsértője felett hajtotta végre az ítélet - mondogatta tettének magyarázata­ként Jigal Amir, Jichák Rabin izraeli mi­niszterelnök gyilkosa. Ezt politikai gyilkosságot Izraelben azért is tartják különösen megdöbbentő­nek, mert államuk újabb kori történetében először fordult elő, hogy kiemelkedő köz­jogi méltóság esik merénylet áldozatául és zsidó a tettes. Pedig minden ok megvolt figyelemmel lenni arra körülményre, hogy a földrajzi térségnek, az úgynevezett Közel-Keletnek a szelleme veszedelmesen hatékony ter­jesztője a vallási fanatizmus, a népek kö­zötti gyűlölködés, illetve a politizálás gát­lástalan módszereinek. Libanon, Izrael je­lenlegi területe, Szíria és Perzsia volt a szűkebb, intenzívebb működési tere az asszaszinok hírhedt szektájának. (To­vábbá az arabok lakta Észak-Afrika, Me­zopotámia, Anatólia és az Arab-félsziget.) A XI. század végén e szigorúan fe­gyelmezett titkos muzulmán vallási szer­vezetet a perzsa származású Hasszán ibn Szabban alapította. A rend arab neve ha­sisevőket jelent, arra utalva, hogy e kábí­tószernek az élvezete a szekta tagjai szá­mára kötelező volt. Programjuk szerint a szebb és emberhez méltóbb jövőért, a sza­bad szerelemért, az állam megszüntetésé­ért és a közös tulajdonért küzdöttek az asszaszinok, miközben ötven erődítmény­ből álló territóriumot hoztak létre maguk is Perzsia és Szíria hegyvidékein egészen Palesztináig. Szektájuk terrorszervezet volt, amely méreggel és orgyilkos me­rényletekkel egyengette befolyását, s megölte az útjában álló uralkodókat és egyéb vezetőket. A XII. században rette­gésben tartották az egész Közel-Keletet. Az ítéletek végrehajtói kábítószer-függő­ségben és a vallási fanatizmus bátorságá­val cselekedtek. Olyan félelmes hatással voltak a jobbára francia származású szent­földi keresztesekre, hogy asszaszinok neve beépült a francai nyelvbe, ahol máig a „gyilkos” szó megfelelője. A szekta évszázadokkal ezelőtt meg­szűnte?), működésének szelleme azonban - hogy égi parancsra gyilkos merényle­tekkel is szabad politizálni - századunk­ban újjáéledt a Közel-Keleten. Érdekes adat: az utóbbi negyedszázad­ban - polgárháborúkban, forradalmakban megölteket nem számítva! - 26 alkalom­mal összesen 28 államfő és miniszterel­nök ellen követtek el legalább sérüléssel járó merényletet. Az áldozatok száma 23. (Akik túlélték a sérülést: Reagan, ameri­kai elnök II. János Pál pápa, Pinochet chi­lei elnök, Sevardnadze grúz elnök és Gli- gorov macedón elnök.) A merényletek közül hatot követtek el Európában, (Spa­nyolország, Svédország, Olaszország, il­letve Róma, Grúzia, Macedónia); kettőt az amerikai kontinensen, egyet Fekete-Afri- kában két áldozattal, négyet Dél-, illetve Kelet-Azsiában. Tizenhármat, az összes merénylet felét (14 áldozattal) viszont a hajdani asszaszinok egykori tágabb mű­ködési területén: Algéria (1), Egyiptom (1), Libanon (3), Jordánia (1), Észak-Je- men (3), Szaud- Arábia (1), Irán (1, de két áldozat) és Pakisztán (1), Izrael (1). (Indi­ában Gandhi néven veszedelmes minisz­terelnöknek lenni: két végzetes merénylet egy évtizeden belül.) Egyébként a politikai merényletekben eddig az 1981-es év tartja rekordot a Rea- gen elnök és II. János Pál pápa ellen siker­telen, illetve Szadat egyiptomi és Moha­med Ali Radzsai iráni elnök, valamint Mohamed Dzsavad Bahonar iráni kor­mányfő elleni végzetes támadással. Az idei esztendő már eddig is ott tülekedik a legrosszabb után: eddig három merénylet történt, bár a kiszemelt „célpontok” közül „csak” Jichak Rabin lett áldozat. D. I. Ma már nem elég a szépség ahhoz, hogy valaki a divatszakmában sikereket érjen el. A manökeneknek, fotómodelleknek divattörténeti-, mozgás-, smink-, hajápolási-, fotó- és táncismeretekkel kell rendelkezniük. Ezek elsajátításához kíván segítséget nyújtani az a tan­folyam, melyet a Magyar Divatintézet indít Pécsett. Akik a tegnapi „megmérettetésről” le­maradtak egy hét múlva felvételizhetnek a DOZSO-ban. fotó: müller andrf,a Hornt támadás, muzulmán átcsoportosítás Comeliu Coposu halála Szombaton délelőtt a bukaresti egyetemi kórházban elhunyt Comeliu Coposu, a legnagyobb román ellenzéki párt, a KDNP elnöke, az 1989. decemberi fordulat utáni román politikai élet egyik meghatározó szemé­lyisége. A politikust, aki tüdő­rákban szenvedett, múlt hétfőn szállították - már öntudatlan ál­lapotban - kórházba. Többször műtötték, de az ápolására ala­kult külön orvoscsoport minden erőfeszítése ellenére már nem tudták megmenteni. Felfüggesztették Nigéria tagságát A Nemzetközösség felfüg­gesztette Nigéria tagságát az 52 tagú szervezetben, bünteté­sül kilenc kisebbségi aktivista, köztük egy író kivégzéséért, amely széles körű felháboro­dást váltott ki a világban - kö­zölték szombaton diplomaták az új-zélandi Queenstownban. A döntés a Nagy-Britanniát és egykori gyarmatait tömörítő Nemzetközösség csúcstalálko­zóján született. Jim Bolger új- zélandi kormányfő kijelen­tette: Nigéria a kivégzéssel sú­lyosan megsértette a Nemzet­közösség Hararei Nyilatkoza­tában lefektetett elveket, és az országot ki is zárhatják, ha nem tér vissza a demokráciá­hoz. A szervezet más szankci­ókat egyelőre nem vett fonto­lóra. A boszniai szerb hadsereg szombati közleménye szerint a horvát hadsereg a hét végén is folytatta a hercegovinai szerb állások elleni támadásokat, s több alkalommal is tűz alá vette a Trebinjétől nyugatra lévő szerb egységeket. A Tanjug által ismertetett közlemény szerint Hercegovina többi frontján teljes nyugalom uralkodik, a muzulmán hadve­zetés azonban újabb csapatokat vezényelt a Treskavica-hegy- ségben lévő állásokba. A szerb vádak szerint a szarajevói kor­mány a katonákkal együtt jelen­tős mennyiségű fegyverzetet is a térségbe szállított. A jugo­szláv hírügynökség arról is be­számolt, hogy a muzulmán orv­lövészek az északkelet-boszniai Brckótól délre megsebesítettek két szerb katonát. A szerb egy­ségek nem válaszoltak a provo­kációkra. ENSZ-források szerint az in­cidensek nem fenyegetik az egy hónapja érvényben lévő fegy­verszüneti egyezményt. (MTI) Normakontroll alá az adótörvényekkel Az SZDSZ véleménye szerint jó lenne, ha a kormány kezdemé­nyezésére az adótörvények mó­dosításával kapcsolatban előze­tes normakontrollt végezne az Alkotmánybíróság - mondta Bauer Tamás, az SZDSZ gazda­ságpolitikusa, parlamenti képvi­selője a párt szombati sajtótájé­koztatóján. A szabaddemokra­ták nem azért tartják szükséges­nek az előzetes normakontrollt, mert alkotmányos aggályaik lennének a módosítással össze­függésben, hanem azért, mert fontosnak ítélik, hogy az Al­kotmánybíróság még időben, a törvénymódosítás életbe lépése előtt nyilvánítson véleményt. Bauer Tamás kifejtette: a nulla százalékos adókulcs eltörlése, az adójóváírás és az adóbecslés mind-mind megfelel a közteher­viselés alkotmányos alapelvei­nek. A költségvetés parlamenti vitájával kapcsolatban az SZDSZ gazdaságpolitikusa el­mondta: szerinte egy nyugat-eu­rópai parlamentben elképzelhe­tetlen lenne, hogy az ellenzéki pártok vezérszónokai kifejtik a véleményüket, majd távoznak, és végig sem hallgatják a kor­mánypárti reagálásokat. Ez alól most a Kereszténydemokrata Néppárt volt kivétel. A szabaddemokraták szeret­nék elérni a költségvetésben a közalkalmazotti bérrendezést, az önkormányzatok finanszírozási forrásainak bővítését, a háztar­tási tüzelőolajhoz kapcsolódó adóvisszatérítés tartós rendezé­sét és az Országos Tudományos és Közoktatási Alap, mint elkü­lönített alap fenntartását. KDNP: szövetség elutasítva A Kereszténydemokrata Nép­párt nem köt politikai szövetsé­get egyetlen párttal sem. így döntött a párt Országos Vá­lasztmánya tegnapi ülésén, amely ugyanakkor határozatá­ban szorgalmazza az együtt­működést mind a három parla­menti ellenzéki párttal, illetve a keresztény nemzeti gondolko­dású parlamenten kívüli pár­tokkal és társadalmi szerveze­tekkel. A testület határozott ar­ról is, hogy nem adják el a párt budapesti székházát. Annak bérbeadásáról, vagy egyéb hasznosításáról az ügyvezető elnökség dönt majd. Giczy György elmondta: a választmányi ülést megelőzően mintegy száz levelet kapott a helyi szervezetektől, s azok 90 százaléka elutasította az MDF- fel és a Fidesszel való szövet­séget. Füzessy Tibor ügyvezető elnök hozzátette: a pártelnök­nek a vita elején elhangzott be­szédének minden az önállósá­got hangsúlyozó részét viharos taps fogadta. Kisgazda nagygyűlés A Független Kisgazdapárt szombati nagygyűlésén Tor- gyán József ígéretet tett arra, hogy az FKGP - amennyiben megnyeri a következő választá­sokat - megoldja a most tün­tetni, sztrájkolni kényszerű munkavállalók problémáit. A Budapest sportcsarnokbeli ren­dezvényen a pártelnök három­órás beszédében ismertette a párt alternatív gazdasági prog­ramját, amely növekedési pá­lyára állítja majd az országot. Iszlám ima, szafiha Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) során a soros ima sem maradha­tott ki a programból. Az érdeklődők - szép szám­ban voltak egész nap - színes fényképek, kiállított tárgyak, ruhák, s rengeteg, magyar nyelven is íródott könyv segít­ségével bepillanthattak a va­rázslatos arab világba, előadást hallgathattak meg az iszlámról, így például azt is megtudhatták, hogy az iszlám honnan eredez­teti múltját, hogy Mohamed, a próféta, mit tett e vallás terjesz­tése érdekében, s az ő halálát követő évszázadokban hogyan vált egyre elfogadottabbá - mára az egész világon. Az esti órákban Shadek Imád, az egyik szervező, gasztronómia uta­zásra invitálta az egybegyűlte­ket, amelynek során az arab konyha finomságait lehetett megízlelni. így többek között pillekönnyű, tölthető kenyeret, csicseriborsós felafelt, sze- zámmal leöntött salátát, a húsos szafihát, s nem utolsósorban a kellemesen fűszeres kebabot. Persze, nem csupán kulináris élményekkel telt az idő; az esti órákban Mihályfi Balázs, a Ma­gyarországi Iszlám Közösség elnöke tartott előadást, majd Pécsett tanuló jemeni diákok közreműködésével hangulatos, zenével, tánccal kísért esttel zá­rult a jól sikerült nap. Roszprim Az egészségügy nagyvizitje (Folytatás az 1. oldalról) lehetőség és a kedvezményes egészségügyi ellátás is csupán minimális követelések. A vezér­szónok úgy vélte: a szakszerve­zet semmit sem ért el azzal, hogy mindvégig a tárgyalóasztal mel­lett érvelt. Ez csak arra volt jó, hogy „most itt állunk egy szál etikában” és közben kisemmi­zettnek érezzük magunkat - mondta, és rámutatott: „egy év alatt három esztendőre elegendő áldozatot hoztak az egészség- ügyiek a gazdasági stabilizáció­ért”. Az egészségügy és a szociá­lis terület soha nem volt ilyen rossz helyzetben, a bérek reálér­téke 16 százalékkal csökkent az ágazatban. Az orvosok érdekvédelmi szervezete nevében Gógl Árpád, a Magyar Orvosi Kamara elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez az utolsó pilla­nat, amikor még megakadályoz­ható az egészségügy összeom­lása. A kormány és az egészség- biztosító által javasolt 215 milli­árd forintos jövő évi költségve­tési keretből azonban erre nincs lehetőség - mondta. Úgy vélte: a központi költségvetésnek meg kell fizetnie az egészségügyre nehezedő szociális terheket, és az egészségügyi intézmények támogatásából a tulajdonos ön- kormányzatoknak is ki kell ven­niük a részüket. Ellenkező eset­ben 1996-ban összeomlik az egészségügy. Mester Jánosné, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szak- szervezetének elnöke ágazatuk számára normatív költségvetési támogatást követelt a kormány­tól. Hozzátette: a bölcsődék helyzetének javítása nemcsak a szakma, hanem a társadalom ér­deke is, hiszen Magyarországon mintegy 40 ezer gyermeknek biztosítanak ellátást. Megyeri László, a Mentődol­gozók Ónálló Szakszervezetének elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy az ágazatukat érintő kérdé­sekben a szakma reprezentánsa, a Népjóléti Minisztérium helyett a Pénzügyminisztérium diktál. Tiltakoznak a fél évszázada mű­ködő szolgáltatás „korszerűsítés” címén történő szisztematikus szétverése ellen. A felszólalásokat követően az EDDSZ-delegáció a Parlament­ben átadta az egészségügyiek és a szociális dolgozók konkrét kö­veteléseit tartalmazó petíciót az Országgyűlés elnökének. ]\'La(írrfirífloJnlíi\?ál az Dunántúli Napló előfizetésére 1995. december l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak 1 egy hónapra két hónapra negyedévre félévre jc/iuiiz,cic> uija £ 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 7 14 21 42 forintban 207 414 621 1242 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb november 28-áig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. 4 ♦ I 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents