Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-09 / 306. szám

10 Dünántúli Napló Gazdaság 1995. november 9., csütörtök A tanulónak legyen kézügyessége és ereje is a cipekedéshez A kárpitos munka öröme A mester és tanítványa kanapé behúzás közben fotó: Tóth * C€G Határidők cégvezetőknek November 7.- A kamattámogatást igénybe vevő mezőgazdasági szövetkezet tájékoztatni köteles a megyei (fővárosi) földművelésügyi hiva­talt az általa igénybe vett tagi kölcsönök összegéről. November 10.-Járulékok befizetése (társada­lombiztosítási, nyugdíj-/ bal­eseti), az összesítő elszámolás megküldése az illetékes egész­ségbiztosítási pénztárhoz, illetve a biztosítottak bejelentése;- a társasági adó előlegének be­fizetése;- adatszolgáltatás a kedvez­ménnyel forgalmazott pénztár­gépekről és taxaméterekről. (A műit heti határidőink kö­zött a november 5-ei társadalom- biztosítási-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék-befizetés köte­lezettjei a jogi személy felelős­ségvállalásával működő gmk-k voltak, amelyek a felelősséget vállalónak fizetik a járulékokat.) Drágul a jogosítvány A 17/1995. (X. 20.) KHVM ren­delet módosította a közűti jár­művezetői vizsga és az egyes közűti közlekedési szakképesíté­sekkel összefüggő vizsgák dijai­ról szóló 26/1995. (XII. 22.) KHVM rendeletet. Eszerint a vizsgázók 1995. november 1 -jétől a korábbi vizs­gadíjak dupláját kötelesek fi­zetni, így a járműkategóriánként és vizsgatárgyanként teendő írásbeli elméleti vizsga, valamint a biztonsági ellenőrzés és üze­meltetés, illetve járműkezelési (rutin)vizsga a korábbi 500 he­lyett 1000 forint, a szóbeli elmé­leti vizsga 800 helyett 1600, a segédmotoros kerékpárral, a las- sűjárművel, illetve a mezőgazda- sági vontatóval tett, valamint az E kategóriás forgalmi vizsga 700 helyett 1400 forint, míg az A/l, A, B, C, D kategóriás és a troli­busz vezetésére jogosító for­galmi vizsga 1200 helyett 2400 forint. Új szabály, hogy az alapvizsga dija ezentűl tartalmazza a vizsga­lap vizsgázónál maradó részének kiállítási díját is, és azt is, hogy a vizsgalap elvesztése esetén - az új vizsgalap kiállításáért - 500 forintot kell fizetni. Kétszeresükre nőttek a rende­let 2., 3. és 4. számú mellékleté­ben meghatározott - tehát a szakoktatói, illetve az iskolave­zetői névjegyzékbe való felvéte­lért, az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgákért és az utánképzés so­rán fizetendő - (pót)vizsgadíjak is. Árverési csarnokok A 19/1995. (X. 25.) IM rendelet a bírósági végrehajtás szerveze­téről szóló 11/1994. (IX. 8.) IM rendeletet módosította. Az 1995. november 1-jén hatályba lépett jogszabály értelmében a fővá­rosban és a megyeszékhelyeken, (az adott megyei bíróság elnöké­nek javaslatára esetleg más váro­sokban is) árverési csarnokok működnek majd. Bár a jogszabály az árverési csarnokok létesítését és működ­tetését elsősorban költségvetési szervként képzeli el, lehetőség van az árverési csarnok egyéni és társas vállalkozás keretében tör­ténő működtetésére is. Erre ak­kor kerülhet sor, ha az adott me­gyei bíróság elnöke erre vonat­kozó - a csarnok létesítésével, működésével kapcsolatos feltéte­leket és követelményeket tartal­mazó - pályázati hirdetményt tesz közzé. A pályázatok elbírálásáról - a Kereskedelmi és Iparkamara egyetértésével a megyei bírósá­gok elnökei döntenek, míg a csarnok vezetőjét - aki bármely büntetlen előéletű nagykorú ma­gyar állampolgár lehet - az ő egyetértésükkel a pályázatot el­nyert vállalkozó jelöli ki. A pályázatokat elnyert vállal­kozók az általuk működtetett ár­verési csarnokkal kapcsolatos te­vékenységük során a „Bírósági Árverési Csarnok” megjelölést használhatják. Közös mestervizsga titkárság Pénzforrások Nemcsak a szakemberek, de a kis- és középvállalkozók is örömmel üdvözölték azt a kiadványt, amely vaskos kö­tetben tájékoztatja az érdek­lődőket, honnan, milyen hi­telekkel, támogatásokkal - egyszóval pénzforrásokkal - egészíthetik ki befekte­tésre szánt tőkéjüket. Az ötlet gazdája, dr. Wes­sely Mária elmondta: nem kívánnak szakfolyóiratokkal versengeni. Céljuk eljuttatni az információt azokhoz, akik legnagyobb hasznát vehetik. Vidékre fiókválla- latokhoz, önkormányzatok­hoz, bankokhoz, hogy idő­ben értesülhessenek az ép­pen aktuális pénzügyi lehe­tőségekről, hitelgaranciák­ról, állami alapokról. Emel­lett a gyűjtemény gyakorlati segítséget nyújt ahhoz, ho­gyan kell összeállítani a hi­telpályázatokat. A kiadvány szerkesztője vállalta: min­den függőben lévő támoga­tásnál jelzik, hogy előrelát­hatóan mikor várható vég­leges döntés. A Pénzforrás második száma kiemelten foglalko­zik a mezőgazdasági támo­gatásokkal. A decemberben megjelenőben a Phare-prog- ramokat mutatják be. B. B. Könyvvizsgáló szövetkezet Pécsett A Baranya Megyei Mezőgaz­dasági Termelők Szövetsége, valamint öt okleveles könyv- vizsgáló kedden, a szövetség Köztársaság téri székházában megalakította az Érték Könyv- vizsgáló Szövetkezetét. Első­sorban a TESZÖV érdekköré­ben lévő gazdálkodók igényeit kívánják kielégíteni, de az új szövetkezet nyitott más ágaza­tok felé is. Könyvvizsgáló szö­vetkezet csupán néhány műkö­dik az országban, tudtuk meg Kajti Gábortól, az „Érték” ügyvezető elnökétől, aki el­mondta, hogy nem profitorien- táltan kíván működni az új cég. Létrehozására a TESZÖV tag- szervezetei körében megnyil­vánult igény ösztönözte az ala­pítókat. B. N. Szakkiállítás Párizsban Párizsban november 9-12. kö­zött rendezik meg a BATIMAT Nemzetközi Építőanyag és Épí­tőelem Szakkiállítást. A rangos nemzetközi eseményre magyar szakemberek is meghívást kap­tak. Voltak,akik éltek is ezzel a lehetőséggel. A megbeszélt időre érkezünk, Jurisics János kárpitosmester szemrevételezi a lenyitható he- verőt. A háziasszony aggódva kérdi, kell-e új külső huzat? A mester megnyugtatja, szerinte a huzatot kár még kicserélni, hisz az annyira jó állapotú. Az asz- szony fellélegzik, amikor meg­tudja, mikor jönnek a felsőré­szért, hogy azt aznap este már megjavítva vissza is hozzák, s amikor az árat is meghallja, megkönnyebbülten mondja: lé­nyegesen többre számított. Wartburgjában mondja az ötvenkét éves mester:-Nincs pénze se az embe­reknek, se a cégeknek, nekünk az árakkal, meg a szállítási pon­tossággal, jó munkával min­denképp ehhez kell igazod­nunk. De még így sincs kihasz­nálva a kapacitásunk.- Mióta űzi ezt a szakmát?-Tizennégy éves koromtól. Ha kész egy munka, annak még mindig ugyanúgy örülök, mint kezdő koromban. Egy házban, a Rókus utcában együtt laktak az unokanővéré­vel, annak kárpitos férje Soós Ernő mellől szinte elzavarni se lehetett volna. Megtetszett neki a szakma. Massing Józsefnél lett tanuló. Nevetve meséli: „Már elsőéves ipari tanulóként egyedül le tudtam kötni egy sezlont. Tanulóként már fusiz­tam, kellett a pénz.” I Még tanulóként megnyerte négy megye Szakma kiváló ta­nulója versenyét. Amikor har­mincöt éve felszabadult, Har­kányban kezdte kisiparosként. De örült, s hogy tervezte a jö­vőt! Aztán az élet keresztül­húzta számítását. „Nem volt munkám. Egy év után feladtam. S mivel a szakmámban nem tudtam elhelyezkedni, örültem, hogy felvettek anyagkiadónak az oxigéntelepre. S közben, amilyen munka akadt, mindent elvállaltam, hogy ne essek ki a a gyakorlatból” - emlékezik.- Hogyan tért vissza a szak­májába?- Amikor a Rókus utcában lebontották a házunkat kaptunk egy másfél szobás panellakást a Szigeti úton, annak az alagso­rában nyitottam meg 1969-ben a műhelyemet másodállásban, Computer-M boltjában. Az ak­ció idején a Computer-M bolt néhány slágertermék rendkívüli kedvezményes árával, díjmen­tes szolgáltatásokkal is meglepi vevőit a 8-20 óra közötti nyit- vatartás alatt. A Pécsett vásár­lóknak, előrendelést leadóknak rá öt évre már főállásban dol­goztam. Az egyik emberem, Papp László révén már autó­kárpitozással is foglalkozunk. Nyolc éve mindig van tanu­lója. Most az elsős Hunyadi Imre és a most végző Székelyi Tamás lesi, tanulja nála a szakmát. „Tamással megbe­széltük, szakmunkásként is ná­lam marad. Ügyes srác, érti, szereti a szakmát” - közli elé­gedetten. Megnézi, kit vesz fel. Ahogy mondja, követelmény, hogy a tanuló ügyes kezű és erős legyen, mert a munkadarab elhozásához, visszaviteléhez erő is szükségeltetik. Az új terméket gyártókkal tele a piac. A javításra, áthú­zásra még valahogy telik az embereknek, s bár ez számára nem bombaüzlet, de azért meg­élhetést ad. „Ha a fa jó állapot­ban van, már megéri újra hú- zatni, javíttatni, mert az ülő- és fekvőalkalmatosságoknál maga a faszerkezet a legdrágább” - állítja. Gyakran elmegy szöve­tet választani a megrendelővel, mert tudja, melyik a jó anyag, azt is, melyik stílushoz mi illik. Szerinte az lenne a megrendelő számára is a legkényelmesebb, ha a helyszínen saját választék­ból maga kínálná a huzatot, de ehhez nagyon nagy tőke kel­lene. Egyaránt szereti az antik bú­torokat, a hagyományos és a modem kárpitozást. A koráb­ban egyeduralkodó afrikot és a rugót (ezt már nem is gyártják) kezdi végleg kiszorítani a szi­vacs és az epeda, a szöget pedig a tűzőkapocs. A kárpitos szakma is örökösen fejlődik ugyan, de az antik bútorok je­lentik az igazi kihívást: az afrik kártolása, a kötözés, a soppolás, a behúzás. A hagyományosan heftelt (mélytűzött) franciaágy számára a csúcs. Családi házában lévő műhe­lyében azt is elárulja, a munká­ján felül a PVSK-DÁLIA női kosáriadba csapata élteti. Játsz- szanak bárhol is, nélküle szinte el se kezdik a meccset. Törzs­szurkolóként természetesnek tartja, hogy nekik ingyen dol­gozik. A maga módján így há­lálja meg eredményes játéku­kat. B. Murányi László kisorsolnak egyebek között 95 színházjegyet. SONY video­kamerát nyerhet az a szeren­csés, aki a pénteken éjféltől 1 óráig tartó rendkívüli nyitvatar­tási időben náluk veszi meg a magyar változatú Windows ’95-öt. B. M. L. Az agrárágazat szerkezete az elmúlt években átalakult, a ko­rábbi nagyüzemek helyét rész­ben a kis- és középvállalkozá­sok vették át. E változás része, hogy egyes szakmákban itt is bevezetik a mesterképzést. A fejlett országokban jelenleg is már csak abban a családban örökíthető tovább a gazdaság, ahol valamelyik leszármazott - gyerek, unoka - mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, kü­lönben el kell adniuk a gazda­ságot, vagy annak vezetésére szakembert kell felkérniük. A Magyar Agrárkamara egy­előre csak tíz szakmában ter­vezi a mestervizsga bevezeté­sét. Ebbe a körbe tartozna a mestergazda és -gazdaasszony, a mezőgazdasági, a növényter­mesztő-, a kertész-, az erdő­gazdasági gépész, a kertész-, az erdő-, és a fakitermelő, a va­dász és vadtenyésztő, az állate­nyésztő, a halász- és méhész­mester. A tanfolyamokra és a vizsgákra 1996-ban kerülne sor. A mesterképzés 1000 órá­ban zajlana, melynek 60 száza­lékát az elméleti oktatás tenné ki, míg a fennmaradó részben a gyakorlati képzés folyna. Baranyában a három kamara együttműködési megállapodást írt alá, melynek értelmében mestervizsga titkárságot hoz­nak létre, amelynek elsődleges feladata a vizsgák és a tanfo­lyamok előkészítése, megszer­vezése, a jelentkezések foga­dása, a mesterek nyilvántartása. A mestervizsga bizottságokat is a három kamara egyetértésével jelölik ki. Sz. K. Szigorúan ellenőrzött hamisítók A „Nyolc tojásos házi tészta”-ként vett metélt szétmállik, a szép kenyér keletien, a felvágottból csöpög a víz. A vásárló ilyenkor a minőség-ellenőrzést emlegeti. Reményt keltő folyamatok kezdődtek Nem romlik tovább a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege Rekordnagyságú exportra számít az idén az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium az első háromnegyed évi adatok alap­ján - jelentette be Fazakas Szabolcs, az IKM közigazgatási államtitkára.-Joggal vagy jogtalanul? - kérdeztük Salamon Auréltól, a Földművelésügyi Minisztérium főtanácsosától.- Minőségellenőreink az el­múlt esztendőben sem tétlen­kedtek. Ez a vaskos beszámoló - mutat az asztalon lévő terje­delmes jelentésre -, a feltárt hi­bákról és a megszüntetésük ér­dekében hozott intézkedésekről tanúskodik. Ebből kiderül pél­dául, hogy a száraztészták mi­nősége az elmúlt évekhez ké­pest mintegy 4-5 százalékkal romlott. A tavaly ellenőrzött tésztafé­lék egynegyede nem felelt meg a minőségi követelményeknek. A sütőipari termékek közül el­sősorban a kenyerek akadtak fenn a szigorú szakemberek há­lóján, a vizsgált termékek 18 százaléka ellen emeltek kifo­gást. A húsfélék 14, a szesz­termékek 13 százaléka nem volt hibátlan.- Ez sok vagy kevés?- Nyugat-Európában az élel­miszerek 10-12 százaléka kifo­gásolható minőségileg, nálunk 12-13 százaléka. Ez az arány a privatizáció óta lényegében azonos szinten van. Ennek el­sősorban az az oka, hogy a ma­gánosítások során megszaporo­dott azok száma, akik nem ren­delkeznek megfelelő szakérte­lemmel, ellenőrző hálózattal, és pénzük sincs arra, hogy termé­keiket bevizsgáltassák. A na­gyobb hazai élelmiszerfeldol­gozó- és exportáló cégek ko­moly pénzt fordítanak a minőséget biztosító rendsze­rekre, a jó technológiákra.-A különféle hamisítások is a privatizáció melléktermékei?-Ez nem törvényszerű, de tény, hogy az utóbbi években a kereskedelem liberalizálásával párhuzamosan elszaporodtak a különösen nagy kárt okozó csa­lások. Ilyen volt a hatóságok által Gyöngyös környékén le­leplezett borhamisítási ügy. A visszaélések elkövetői az el­lenőrzés akadályozásától sem riadtak vissza. Egyre több a feltárt hamisítás, talán ez visz- szariasztja a csalókat, (újvári) A év első kilenc hónapjában a kivitel értéke 8,8 milliárd dollár volt, 18,4 százalékkal több, mint tavaly szeptember végéig. Az eddigi behozatal 11,2 mil­liárd dollár, 10,3 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi áru­forgalom egyenlege 2,4 mil­liárd dolláros hiányt mutat, de várhatóan nem romlik tovább. Az adatok az államtitkár sze­rint a kormány év eleji stabili­zációs intézkedéseinek ered­ményességét jelzik, és meg­nyugtatják a beruházókat. A kivitel növekménye 1371 millió dollár, amely meghaladja a behozatal 1048 millió dollá­ros gyarapodását. Az utóbbi hónapokban az egyenleg alig romlott, a szeptemberi deficit mindössze 39 millió dollárt tett ki, ami az elmúlt három év leg­alacsonyabb havi értéke. Az át­lagot meghaladóan, 24 száza­lékkal bővült az agrártermékek exportja. A kivitelen belül az aktív bérmunka részaránya 25 százalék volt; növekedési üteme elérte a 22 százalékot. Az exportban az ipar rész­aránya 78 százalék, vagyis 1 százalékkal csökkent, míg az élelmiszergazdaságé ugyan­ennyivel nőtt. Az export szer­kezetében jelentős változás nem történt. A fejlett orszá­gokba megy a kivitel 72 száza­léka, az Európai Unió részese­dése 64 százalék. A külföldi működőtőke fel­halmozott összege 9 milliárd dollár. Ebből idei keltezésű 808 millió, amiből 734 millió dollár volt készpénz, 74 millió pedig tárgyi apport. Az államtitkár elmondta: A kormány gazdaságpolitikájában meghatározó szerepe van a kö­vetkezetes privatizációnak. A folyamat eredeti elvei - piaci alapú privatizációt kell végre­hajtani -, eddig nem sérültek. A közszolgáltató társaságok nem­zetközi tendereire további kül­földi működőtőke várható. 4 * é November 10. Startol a magyar Windows ’95 November 10-én kerül piacra a Windows ’95 magyar válto­zata. A pénteki Start napon csaknem féláron rendelhetik meg azt a végfelhasználók a ba­ranyai házigazda, a Microsoft kiemelt forgalmazójaként tevé­kenykedő SZÜV Rt. pécsi

Next

/
Thumbnails
Contents